Sülyi Péter: Elkezdett idomulni a történelem a 40 évvel ezelőtti szövegeimhez
Sülyi Péter a 70-es évek elején kezdett együtt dolgozni az Omega zenekarral, olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Fekete pillangó, a Nem tudom a neved, a 200 évvel az utolsó háború után, vagy a Mozgó világ. Emellett Kovács Kati több dalszövegét is ő jegyzi.
Az Őrségbe majdnem 30 éve vetődött először, és első látásra beleszeretett. Egyre több időt töltött ott, mígnem hivatalosan is odaköltözött.
Ő álmodta meg a Hétrétország nevű fesztivált, amit néhány éve „köztivál”-nak hívnak, és ami a tavalyi szezon egyik legpozitívabb élménye volt számomra.
Kicsit máshogy, látogatói létszámkorláttal, de szerencsére idén is meg tudják rendezni. Erről is beszélgettünk az ötletgazdával, aki a napokban ünnepelte hetvenedik születésnapját.
– Hogyan éli meg, hogy 70 éves lett, foglalkoztatja a kora?
– Kicsit már érzem a koromat, de érteni nem értem. Egyszer csak azt mondják az embernek: hetvenes lettél! Ez azzal jár, hogy nem fúj csábdalokat a jövő, a múlt meg a mulasztásokkal hozakodik elő. Új fejezet. Végül is az ember legyen hálás, mindennek lehet örülni.
– Mennyire érzi érvényesnek a 70-es, 80-as években született szövegeit 2020-ban?
– Nem állítom, hogy szántszándékkal, de valahogy úgy jött ki a lépés, hogy eléggé korfüggetlen szövegeket írtam. Manapság, ha az Omega közönségével találkozom, az a benyomásom, hogy sokkal fogékonyabbá váltak a szövegek iránt. Mintha kellett volna pár évtized ahhoz, hogy beérjenek a sorok, és a színpadi látvány, a zenészek személyisége, illetve a zene ereje mellett a szövegekre is elkezdjenek figyelni. A visszajelzések azt mutatják, hogy nem vesztette érvényét az, amit annak idején leírtam.
Sokan kérdezik a szövegeim kapcsán, honnan tudtam 40 évvel ezelőtt, hogy ez vagy az fog történni. Erre csak azt tudom mondani, fogalmam se volt: nem kispekuláltam, hanem megéreztem. Nem következtetés volt, hanem egyfajta intuíció.
Egyik-másikhoz, nagyon úgy tűnik, elkezdett idomulni a történelem. Ez persze nem az én érdemem, és nem is feltétlenül töltenek el örömmel a történések, amelyek ide vezettek. Ha a személyes utamat keresem előrefelé, egyre inkább belevész abba a homályba, amit általánosságban érzékelek.
– Kifejtené ezt kicsit bővebben?
– A mixer című szám szövegében írtam 1981-ben, hogy „Valaki összekever mindent, a rosszat és a jót / Bele se fogsz, hogy szétválaszd, már megkapod az altatót”. Ez például eléggé bejött. Ember legyen a talpán, aki a mai világban ki tudja bogozni, mi igaz és mi nem. Gyakorlatilag nevezhetjük ezt korszellemnek, ami minden történésre rányomja a bélyegét. Alig látni valamit tisztán, csak a rendszerszintű káosz, ami biztos.
Nem látok keresztül ezen a függönyön, így fogalmam sincs, meddig tart majd, kitisztul-e valaha a kép? (Hát persze, hogy kitisztul – próbálok bizakodni –, csak nem feltétlen nekünk, „hetveneseknek”.)
– Tartja a kapcsolatot az Omega tagjaival?
– Természetesen. Talán Meckyvel (Kóbor János – a szerk.) beszélek a leggyakrabban, a születésnapomon is felhívott. Időnként találkozunk a „dalszerzési kötelezettségeken” túl, például együtt szoktak meghívni bennünket Szlovákiába a zenekar ottani rajongói minden év szeptemberében.
Egyébként elég furcsa, hogy ősidők óta ismerjük egymást, de mintha csak az utóbbi tíz évben kezdtünk volna barátkozni. Én annak idején úgy kerültem képbe, hogy a gitárossal, Molnár Gyurival osztálytársak és jó cimborák voltunk. A többiekkel már csak a korkülönbség miatt sem alakult ki rögtön a pajtási viszony, aztán igaz, összeöregedtünk – de ki-ki a maga módján.

Fotó: Simon Attila
– Mi a helyzet a régóta tervezett új lemezzel?
– Mecky épp a „szülinapi” telefonbeszélgetésben említette, hogy úgy néz ki, végre sikerült formába önteni. Ez leginkább rajta múlt, tulajdonképpen ő volt a dalok lelke, neki köszönhetően lett olyan az anyag, amilyen. Nevezhetjük konceptlemeznek is, a címe Testamentum.
Összefoglalásnak szántuk, az új dalok mellett a pályaív egy-egy régi darabja is bekerült, új köntösben. Nagyrészt én írtam a szövegét, őszre remélem, hallható lesz.
– Miben volt más megírni ezeket a szövegeket, mint a hőskorszak-belieket?