KULT

Scarlett Johansson, a Fekete Özvegy

Visszatér a mozikba Amerika kapitány, hogy az előző, zsenge kezdés után egy ütős akcióval mentse meg a világot.


Visszatér a mozikba Amerika kapitány, hogy az előző, zsenge kezdés után egy ütős akcióval mentse meg a világot. Húsvét közeledtével idén sem maradunk Jézus-film nélkül, de a családi mozizás élményét néhány papagáj hozza el Rióból.

Amerika Kapitány: A tél katonája (16)

Nem tűnik nagy kunsztnak az akció képregények őshazájában egy rajzolt figurából filmhőst faragni. A Marvel nem is első alkalommal tesz erre kísérletet, láttuk már a Vasembert, Thort, vagy a Bosszúállókat is, és 2011-ben Amerika Kapitány is bemutatkozott. Az első rész nem sikerült túl ütősre, így komolyan felvetődött a kérdés, hogy mennyire működhetnek egyáltalán az időutas elit katona kalandjai az amerikai mozikon kívül. A második rész rendezését vállaló Joe és Anthony Russo hathatós választ adott a kérdésre, és egy olyan akciófilmet alkotott, amely a világ minden pontján megállja a helyét.

amerika kapitany 1

Steve Rogers (Chris Evans) egy nyápic fiúként jelentkezett egy titkos amerikai kísérleti programba még a második világháború idején, ahol is alaposan felpumpálták, így jött létre Amerika Kapitány, akit aztán hibernáltak, és az első részben a modern világban éledt újjá, hogy aztán megmentse azt. Innen folytatódik a mostani, második rész, ahol egyrészt Rogers belső küzdelmeit látjuk a modern világ erkölcseivel, másrészt természetesen egy minden eddiginél komolyabb ellenféllel kell felvennie a harcot, a Tél Katonájával. A küzdelemben ezúttal is segítségére van Nick Fury (Samuel L. Jackson), valamint a Fekete Özvegy (Scarlett Johansson), és egy-két új barát is felbukkan.

A két órás film forgatókönyvére egy szavunk nem lehet, ügyesen kerüli a sablonos vonalakat, és tele van izgalmas és látványos akciójelenetekkel, amibe nagyszerűen illeszkednek a különböző karakterek és az ezeket megformáló színészek. Itt kell megjegyezni, hogy érdemes a 3D-s verzióra jegyet váltani, így még test közelibb az élmény.

Az Amerika Kapitány: A tél katonája tehát kivételesnek is nevezhető abban a tekintetben, hogy egy többrészes film második epizódjaként sokkal jobbra sikerült, mint elődje, és csak remélni tudjuk, hogy a folytatásban is ezt a tendenciát láthatjuk majd.

Amerika Kapitány: A tél katonája előzetes:

Isten fia (12)

Jó pár éve annak, hogy a Passióban Mel Gibson minden korábbinál nyersebb és brutálisabb valóságában mutatta be Jézus szenvedéstörténetét. Az alkotás abszolút megosztó volt, ami önmagában persze nem baj, de ideje volt egy olyan filmnek, amire nyugodtan vihetünk el kisebbeket is, már ha szeretnénk megismertetni velük a történelem ennek a fejezetét.

Isten fia 2Isten fia 1

A Christopher Spencer rendező által készített film visszatér a klasszikus Jézus-filmek világába, amelyek bármiféle sallang vagy fölösleges drámaiság nélkül mesélik el Krisztis életét. Ráadásul Sebastian Knapp karaktere egy nem nyálas, hanem nagyon is emberi és szerethető főhőst hoz a nézők elé. Persze felmerül a kérdés, hogy hány ilyen jellegű filmre van szükség, de Húsvét közeledtével autentikus program lehet az Isten fia című alkotás megtekintése.

Isten fia előzetes (felirathoz kattints a jobb alsó sarokban a felirat menüpontban):

Rio 2. (6)

Amerika Kapitány mellett a kék papagájok is visszatérnek a mozikba, habár nekik könnyebb dolguk volt, mint a hősnek, hiszen az első rész kiválóra sikeredett, pedig a Jégkorszak után magasra tették a lécet.

rio2rio1

A második részben a papagájcsalád boldogan éli mindennapjait Rio de Janeiróban, amikor is Csilli, az anyuka megtudja, hogy van egy vadon élő papagájcsapat a saját fajtájukból, akiket azonnal meg akar ismerni. Az utazás során felbukkan Csilli apja, és a film innen átfordul az Apádra ütök papagájokra animált verziójává. Persze nem hiányozhatnak a táncos betétek és a latinos hangulat, ha már a szamba őshazájában járunk.

Rio 2. előzetes:

Ha tetszett az ajánló, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Galkó Balázs
Fia közösségi oldalán jelentette be a hírt. A színész az utóbbi időszakban több egészségügyi problémával küzdött.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



75 éves korában elhunyt Galkó Balázs színész. Halálhírét fia, Galkó Máté közölte a Facebookon.

„Apa-Balázs immár József Attila és Miki bácsi társaságában elmélkedik egy jobb világról. Búcsúztatásáról itt a facebookon értesítünk benneteket”

– írta a bejegyzésben, amit a Blikk vett észre.

Galkó Balázs az elmúlt évben több súlyos balesetet is elszenvedett: hat bordája eltört, és kétoldali tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. Többször szorult sürgősségi ellátásra, január elején pedig hosszabb időre kórházba került.

Nemrég a lap munkatársai otthonában keresték fel, ahol arról beszélt, hogy anyagi nehézségekkel küzd, és nem tud megélni a nyugdíjából. Februárban adta hírül, hogy munkát talált: hivatalsegédként kezdett dolgozni egy könyvelőirodánál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET: