KULT
A Rovatból

„Egy 7 éves gyerektől elképesztő koncentrációt igényel a filmezés” – interjú a Szia, Életem! rendezőjével

Az új magyar film társrendezőjét, Rohonyi Gábort többek között arról kérdeztük, milyen kihívásokkal jár, ha a főszereplő gyerek. De beszéltünk arról is, milyen volt Geszti Péterrel mint producerrel együtt dolgozni.


Augusztus 25-től került a mozikba Thuróczy Szabolccsal és Pásztor-Várady Mórral a főszerepben a Szia, Életem! című vígjáték. Ebből az alkalomból beszélgettem az egyik társrendezővel, Rohonyi Gáborral (Konyec, Brazilok).

– Egy interjúban arról beszéltél, hogy manapság egészen másképp folyik a forgatókönyv-fejlesztés és a filmkészítés, mint régen. Kifejtenéd kicsit, hogy mi változott?

– Régen, ha egy rendezőnek megfelelő reputációja volt, amit senki nem kérdőjelezett meg, akkor elég volt beadnia valamit, és rábólintottak, mehetett gyártásba. Ma nem egészen így van. Bárkiről legyen szó, végig kell mennie egy fejlesztési folyamaton, ami szerintem nagyon jó dolog, mert ad egyfajta szakmai kontrollt, amire mindenkinek szüksége van.

Nyilván vannak zsenik, mint Quentin Tarantino vagy a Cohen testvérek, de még róluk is el tudom képzelni, hogy átnézetik ezzel-azzal a forgatókönyveiket.

Ezek a visszajelzések azért nagyon fontosak, mert aki benne van egy sztoriban, nem biztos, hogy képes azt objektíven látni. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy több fázisban egy négy-öt fős kreatív csapat olvassa a forgatókönyv-verziókat, és elmondják, hogy ők mit látnak, mit gondolnak. Mindezt anélkül, hogy bármiféle nyomást gyakorolnának az íróra. Tehát nem azt mondják neki, hogy így vagy úgy írja tovább, csak adnak új szempontokat. Ezután készül egy újabb draft, és ez így megy akár 3-4 körben. Fontos, hogy erre persze van finanszírozás, ezt nem ingyen csinálják az alkotók. Ez a filmfinanszírozás első fázisa. Ha ezek után elfogadják a forgatókönyvet, következhet az előkészítési fázis, erre megint külön lehet pályázni, és harmadik körben pályázhatunk a gyártási költségre, ami már a nagy pénz.

– A Szia, Életem!-et társrendeződ, egyben a forgatókönyvíró, Vékes Csaba álmodta meg saját életélményei alapján. Te mikor kerültél a projektbe?

– A forgatókönyv már körülbelül 80%-ban kész volt. Teljesen szűz szemmel olvastam el, ami szerintem jól jött abban a fázisban. Én mindig úgy olvasok forgatókönyvet, amivel dolgoznom kell, hogy közben már elképzelem, hogyan néznek majd ki azok a jelenetek. Így végigolvasva találtam néhány részletet, ami vagy a humorában, vagy a ritmusában lehetett még jobb, de ez inkább már csak polírozás volt.

Nem kellett az alapokhoz nyúlnunk, csak bizonyos dolgokat kihagytunk, bizonyos ritmusokat, hangsúlyokat megváltoztattunk.

– Volt casting, vagy tudtátok, hogy kikkel szeretnétek dolgozni?

Básti Julit például nyilván nem hívja az ember castingra. Vannak színészek, akikben biztosak lehetünk. De próbafelvételt mindenkivel készítettünk, mert kíváncsiak voltunk például, hogy ki melyik partnerrel tud jobban együttműködni. Így jóformán mindenkivel találkoztunk már a forgatás előtt, de igazi castingot csak a kisebb szerepek igényeltek, és persze Samu, a gyerekfőszereplő. Ez utóbbi valóban hosszú folyamat volt, rengeteg srácot megnéztünk. Egy gyermekben észrevenni a tehetséget nehezebb, mint egy képzett színész esetében.

A gyerekeknél nagyon sok múlik azon, hogy milyen éppen a hangulatuk.

Ha az adott szituációban rosszul érzi magát, meg sem mukkan, pedig lehet, hogy oldott hangulatban zseniális lenne.

– A castingon megpróbáltatok olyan szituációkat kialakítani, amiben kiderülnek az adott gyerek kvalitásai?

– Igen. Ilyenkor érdemes a filmből kivett jeleneteket próbálgatni. Akkor egyrészt már együtt ismerkedünk az anyaggal, és az is kiderül, hogy mire mennek egymással. Két legyet ütünk egy csapásra.

– Nagyon más volt a forgatás attól, hogy a főszereplő gyerek?

– Maga a forgatás nem annyira. Nyilván nem lehetett annyira hosszú és nehéz forgatási napokat tervezni, mint felnőtt színészekkel. De meg kell mondanom, hogy Momó nagyon jól bírta a gyűrődést. Soha nem hátráltatta a munkát. Motivált volt, és nagyon komolyan vette a szerepét. Pedig

egy 7 éves gyerektől elképesztő koncentrációt igényel, hogy ne csak a szövegét tanulja meg és tudja, hanem benne legyen a szituációban, figyeljen az instrukciókra, tudjon reagálni a másik színészre, és mindezt napi 6-8 órában.

Arra is ügyeltünk, hogy két forgatás között pihenhessen, kikapcsolódhasson. Volt egy kollégánk, Márfi Márk – maga is színész –, akinek egy kisebb szerep mellett végig az volt a feladata, hogy Momóval foglalkozzon. Indiánoztak, bicikliztek, és közben játékosan készültek a következő jelenetekre. Az iskolában is azért fontos a szünet, hogy a gyerekek bírják a következő órát, erre nagyon figyeltünk.

Ami igazából különleges volt, az a felkészítési időszak. Momóval az egész forgatókönyvet elejétől a végéig átvette Balázs Ágnes, a kitűnő színész, drámapedagógus. Ha Momó valamit nem értett, Ági elmagyarázta neki, elemezték, és sokszor el is próbálták a jeleneteket. Mire elkezdtünk a színészekkel közösen próbálni, Momó már teljesen képben volt. Rendkívül intelligens kisfiú. Tudta, hol tartunk, simán lehetett a történetben előre-hátra ugrálni a kronológia felborításával, tisztában volt vele, hol tartunk, és az ő karaktere hol tart a saját belső útján.

– A szülők nem tudnak problémát okozni ilyenkor?

– Tudnának, de Momó szülei semmilyen problémát nem okoztak. Sőt! Hol az egyikük, hol a másikuk jött a forgatásra, de a háttérben maradtak, és a forgatás vége felé már az is előfordult, hogy nem is jöttek, mert olyan bizalom alakult ki. Márk elment Momóért, este pedig hazavitte. Egyetlen rossz élményünk volt, egy sajtónap, ami nagyon rosszul sült el, mert annyit kínozták az újságírók szegény gyereket, hogy kiborult. Lökdösődtek, arcába tolták a telefonjukat, elég rémes volt. Ettől eltekintve azt gondolom, semmilyen negatív élmény nem érte.

– Érdekessége a filmnek, hogy Vékes Csabával közösen rendeztétek. Laikus szemmel ez kicsit két dudás egy csárdában helyzetnek tűnik. Hogy működött?

– Én már csináltam hasonlót korábban, hisz a Brazilok is így készült M. Kiss Csabával. Az embernek félre kell tennie az egóját.

Nem az a lényeg, hogy kié egy jó ötlet, hanem hogy minden jó ötlet a filmet erősítse.

Ha a film érdekeit mindketten a saját egónk elébe helyezzük, akkor ez csodálatosan működik és értéket teremt. A „több szem többet lát” egy közhelyes mondás, de éppen ezért igaz. Forgatás közben is jöhet bárkinek olyan ötlete, ami előrevisz és jobb lesz tőle a jelenet.

– Felváltva forgattatok, felosztottátok a filmet egymás közt?

– Nem. Az előkészítést én irányítottam, mivel Csaba Franciaországban él a családjával, és pont akkor tört ránk a Covid első hulláma. Nem tudott hazajönni, mert nem akart olyan hosszú időre elszakadni a családjától. Persze közben folyamatosan egyeztettünk minden fontos dologról. De a forgatáson végig ott voltunk mindketten.

– Soha nem volt konfliktus abból, hogy ki a „főnök”, ki instruál?

– Nem. Ha voltak vitás kérdéseink, azt előre, négyszemközt tisztáztuk, és akkor mentünk csak a stáb és a színészek elé, amikor már közös álláspontot tudtunk képviselni.

– A filmgyártást ma már Magyarországon is a produceri rendszer határozza meg. A producerekkel indul el egy film élete. Esetekben mennyire szóltak bele a kreatív kérdésekbe?

– Négy producere van a filmnek, ami az egyeztetések szintjén egy kicsit bonyolultabbá teszi a folyamatokat. Minden fontos döntésre mindenkinek rá kell elvileg bólintania, de ez nem okozott komoly nehézséget. Látták, hogy rendben mennek a dolgok, és megbíztak bennünk. Geszti Péterék a marketingszempontokat is mérlegelve nyilván azon voltak, hogy a film minél inkább közönségbarát legyen.

Voltak vitáink, de sosem vérre menők, senkiben nem maradt rossz szájíz.

Akadtak véleménykülönbségek, ez teljesen természetes, de azok is inkább az utómunka során. A végeredmény, úgy gondolom, mindenki megelégedésére szolgált, és ezt a tesztvetítések is igazolták. Tehát voltak vitáink, de nem kellett olyan kompromisszumokat kötnünk, amit bánnék, és jeleneteket sem kellett különböző verziókban felvennünk, azzal, hogy majd a vágásnál meglátjuk, melyik a jobb.

– De gondolom, előtte elpróbáljátok többféleképpen.

– Persze. Már csak azért is, mert a próba arra is jó, hogy a színészek hozzátegyenek vagy elvegyenek. Ha van jó ötletük, vagy valamit másképp mondanának, kipróbáljuk, és ha jobban működik, mint a forgatókönyvi változat, elfogadjuk. Fontos, hogy mindenkinek lehessen jó ötlete, mert az építi a filmet. Bármelyik stábtagnak lehet jó ötlete.

Az egyik felvétel után például az egyik kellékesünk figyelmeztetett egy dramaturgiai ellentmondásra, ami addig senkinek nem tűnt fel.

Teljesen igaza volt, és jó, hogy szóvá tette, így elkerültünk egy utólag nehezen orvosolható hibát.

– Amikor egy filmbemutató kapcsán beszélgetünk egy alkotóval, az számára tulajdonképpen már a múlt. A munka véget ért. Van-e új projekt a láthatáron?

– Egy tévéfilm előkészítésén dolgozom, és remélhetőleg ősszel le is tudjuk forgatni.

– Valami közelebbit nem árulsz el róla?

– Még nem. Már csak babonából sem. Csak akkor fogok beszélni róla, ha tényleg leforgattuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Edzés közben szívrohamot kapott és meghalt a Netflix 44 éves sztárja
Vittorio Pirbazari egy edzőteremben esett össze. A tragédia előtt nem sokkal még képeket posztolt a közösségi médiában.


Tragikus hirtelenséggel, 44 éves korában meghalt Vittorio Pirbazari német testépítő és színész, akit a Netflix Berlin kopói című sorozatából ismerhettek a nézők, írja a Bild. A színész egy edzőteremben, futópad használata közben esett össze, miután szívrohamot kapott. Halálhírét kollégája, Said Ibrahim színész és rendező közölte a közösségi oldalán.

Pirbazari nem sokkal a tragédia előtt még fotókat osztott meg az Instagram-oldalán. Néhány héttel korábban egy súlyos autóbalesetet is túlélt, amelyben csigolyatörést szenvedett, és mindkét lába megsérült. Akkor még úgy tűnt, hogy sikeresen felépülhet.

Said Ibrahim a közösségi bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy barátja a futópadon esett össze. Azt is hozzátette:

„Sok erőt kívánok a családnak és a barátoknak.”

Egy videóban arról is beszélt, hogy Pirbazari „hatalmas és izmos ember volt”, de valójában lágyszívű, rendkívül kedves emberként ismerték.

Vittorio Pirbazari négy epizódban szerepelt a Berlin kopóiban, emellett feltűnt a 2019-es Tetthely című sorozatban is, valamint a Jokah & Tutty című produkció tíz részében. A teheráni születésű színész egy kisfiú édesapja volt.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Egzotikus táncos volt, az anyja öngyilkos lett, és nem akar gyereket – 50 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál az 50 éves Pedro Pascalról
A mandalóri, a The Last of Us és a Trónok harca sztárja chilei menekültként erős hátrányból indult, azonban kitartásának hála, meghódította Hollywoodot is.


1. Az eredeti neve: José Pedro Balmaceda Pascal.

2. 1975. április 2-án született, a csillagjegye tehát: Kos.

3. Az édesanyja, Veronica Pascal Ureta gyermekpszichológus volt, és nagyon közel állt Pedróhoz.

4. Az anyja miatt hagyta meg a nevében csupán a Pascal vezetéknevet az apjáé (Balmaceda) helyett, amit olyan sokan nem tudtak kiejteni a karrierje elején, hogy elege lett belőle.

5. Épp ezért 1999 eléggé tragikus év volt a számára, az édesanyja ugyanis ekkor lett öngyilkos. „Ő volt életem szerelme" – nyilatkozta róla később.

6. Van egy Javiera nevű nővére, egy Nicolás nevű öccse és egy Lux nevű húga, utóbbi szintén színész, többek között feltűnt a Narcos című sorozatban is.

7. Javiera pedig az Amazon Studios egyik producere, és többek között részt vett az Oscar-jelölt Argentína, 1985 (2022) című film készítésében is.

8. Nicolás az egyetlen a négy testvér közül, aki nem a showbizniszben helyezkedett el.

9. Még kicsi volt, amikor a családja kénytelen volt Chiléből Dániába menekülni a diktátor Augusto Pinochet brutális rezsimje elől, majd onnan költöztek Texasba.

10. Pedro így a texasi San Antonióban és a kaliforniai Orange Countyban nőtt fel.

11. Az iskolában gyakran zaklatták a diáktársai a származása miatt (ráadásul az angolt is törte még), ezért a filmekben talált menedéket a való világ elől.

12. Imádott filmeket nézni az apjával, Joséval. „Apám minden héten elvitt minket moziba, vagy szerzett jegyüzérektől jegyet a San Antonio Spurs (kosárlabdacsapat – a szerk.) meccseire.”

13. José azonban nem engedte neki megnézni a Nulladik óra című 1985-ös tinifilmet (noha a Rambóra például gond nélkül beülhetett), mivel úgy gondolta, hogy az „egy rakás gyerekről szól, akik a szüleikre panaszkodnak”, így tiltólistára került.

14. Gyerekkorában tehetséges úszó volt, 11 évesen eljutott a texasi állami bajnokságra is. Elmondása szerint még mindig imád úszni, de nem tervezi, hogy újra komolyan elkezdje űzni e sportot, mert ahhoz túl lusta.

15. Már gyerekként tudta, hogy a színészi pályára akar lépni. A Poltergeist: Kopogó szellem (1982) című horrorfilm jeleneteit gyakran eljátszotta újra, és kétszer is eltörte a karját, miközben Indiana Jones valamelyik kunsztját próbálta leutánozni.

16. Még főiskolás volt, amikor a termékenységi klinikán dolgozó apját megvádolták adócsalással, valamint azzal, hogy nők lefagyasztott embrióit a tudtuk nélkül kicserélte. Jose emiatt még a tárgyalása előtt elmenekült az országból.

17. Pedro, mielőtt New Yorkba költözött volna, Madridban is élt és dolgozott egy darabig.

18. Mielőtt színész lett, még Spanyolországban egzotikus táncosként egészítette ki a jövedelmét.

19. Pincérkedett is, hogy meg tudjon élni. Visszatekintve erre a nehéz időszakra azonban bevallotta, hogy egyenesen szörnyű pincér volt. „Gyakran rúgtak ki, talán kb. tíz alkalommal is” – mesélte.

20. 1999-ben szerepelt a Buffy, a vámpírok réme című sorozat egyik epizódjában.

21. 179 centiméter magas.

22. Nincsenek gyermekei. A mandalóriban a karaktere a kis Grogu apjaként is funkcionál, míg a The Last of Usban Joelként lett a Bella Ramsey által játszott Ellie pótapja. „Ezek apaszerepek. Én magam nem vagyok apuka, sőt nem is leszek” – mondta nevetve egy 2023-as interjúban, majd hozzátette, nem biztos benne, hogy szeretne-e gyereket valaha.

23. A magánéletét is annyira titokban tartja, hogy egyetlen hivatalos kapcsolatáról sem tudni. A kilencvenes években összehozták Maria Dizziával (Narancs az új fekete), 2014-ben Lena Headyvel (akivel a Trónok harcában játszottak együtt), 2015-ben pedig Robin Tunney-val (A mentalista), de egyik viszonyt sem erősítették meg.

24. Állítása szerint az emberi tulajdonságok közül a rossz modort tudja a legkevésbé elviselni.

25. Az Orange County School of the Arts nevű iskolában kezdte el kitanulni a színész mesterség fortélyait.

26. 1997-ben diplomázott a New York-i Művészeti Egyetem Tisch School of the Arts szakán.

27. Olyan sorozatokban tűnt fel először 1999-ben és 2000-ben, mint az Angyal kontra Démon, az Undressed: Alul semmi, vagy az Angyali érintés (ezekben még Pedro Balmaceda néven).

28. Majd következett (immár Pedro Pascalként) a Nyomtalanul, az Esküdt ellenségek, az Esküdt ellenségek: Bűnös szándék, a New York rendőrei, a Jackie nővér, A férjem védelmében, a Testvérek, a Különleges ügyosztály, a Charlie angyalai, A hidegsebész, a CSI: A helyszínelők, a Vörös özvegy, a Nikita, a Homeland: A belső ellenség, a Graceland: Ügynökjátszma és A mentalista.

29. A New York rendőrei egyik 2001-es epizódjában egy Dio nevű goth srác szerepében tűnt fel, akinek a tenyerére egy pentagramma volt rajzolva. Amikor a rendőrök kihallgatják, megnyalja a tenyerét, és elkezd kántálni. Pedro azonban nem tanult meg latin szavakat emiatt, ezért ott a helyszínen imprózta azt a sátáni hangzású nyelvet.

30. A nagy kiugrását jelentő Trónok harca s benne pedig Oberyn Martell szerepe 2014-ben csinált belőle sztárt.

31. Legelső mozifilmje a 2005-ös Nővérek című argentin-spanyol-brazil dráma volt.

32. Az első angol nyelvű mozifilmje az I Am That Girl 2008-ból, az első nagyszabású hollywoodi projektje pedig a 2011-es Sorsügynökség Matt Damonnal és Emily Blunttal.

33. Elmondása szerint jobban kedveli a pókert, mint a pasziánszot.

34. Az egyik legrégibb és legjobb barátja, Oscar Isaac javasolta neki, hogy vállalja el A mandalóri című Star Wars-sorozatban a főhős Din Djarin szerepét.

35. Amikor pedig először találkozott A mandalóri kreátorával, Jon Favreau-val, azt hitte, Boba Fettet fogja játszani, mert teljesen úgy nézett ki a karakter páncélja.

36. Hogy Pascal megtestesítse a The Last of Us főszereplőjének fizikai és mentális erejét, David Higgins sztáredzővel dolgozott, aki egy intenzív edzésprogrammal „kedveskedett” neki. Higgins szerint Pedro kiválóan teljesített: „Annyira atletikus, és annyi potenciál van benne! Nem feltétlenül veszi észre, hogy mennyire jó.”

37. Amúgy a The Last of Us alkotója, Craig Mazin megkérte, hogy ne játsszon a videójátékkal (amiből a sorozat készült) a forgatás előtt, Pedro azonban mégis kipróbálta azt, de állítása szerint volt egy pálya, ahol elakadt.

38. Imád olvasni! Íme néhány a kedvenc könyvei közül: Jane Eyre, Bűn és bűnhődés, Gesztenye, a honalapító, A Mester és Margarita, Száz év magány.

39. Nem a 2020-as Wonder Woman 1984 volt az első Csodanő-projektje, mivel szerepelt egy Wonder Womanről szóló 2011-es NBC-sorozat pilotjában (a címszerepben Adrianne Palickivel, valamint Cary Elwesszel és Elizabeth Hurley-vel), ami sosem került adásba, csak videómegosztókon lehet elcsípni.

40. A Wonder Woman 1984-ben játszott gazfickószerepét saját bevallása szerint a jelenlegi amerikai elnökről, Donald Trumpról mintázta.

41. Az egyik legközelebbi barátja Sarah Paulson (Amerikai Horror Story, Üveg, 12 év rabszolgaság).

42. Állítólag van egy titkos TikTok-fiókja.

43. Utálja a tejet.

44. Elmondása szerint összesen 34 első unokatestvére van, akik mind a Sinvergüenzas (Gazemberek) nevű chatcsoport tagjai. „Minden nap kapok üzeneteket tőlük, nagyon büszkék rám. Szeretlek titeket, hiányoztok, és ne adjátok ki a telefonszámomat!” – üzente a rokonoknak egyszer Graham Norton talkshow-jában.

45. A Trónok harcában a karaktere, Oberyn Martell (SPOILER) elég csúf halált hal, kinyomják a szemeit, és összezúzzák a koponyáját. Ezt pedig a rajongók is szerették volna újraalkotni, amikor találkoztak vele. Így mesélt erről: „Az emberek  szerettek szelfizni a hüvelykujjukkal a szememben, és én hagytam nekik. Emlékszem, egy kicsit el is fertőződött a szemem."

46. Szeretné, ha a temetésén Prince Purple Rain című dala szólna. „Számomra a Purple Rain az érzelmileg legkatartikusabb, zeneileg pedig a legkifinomultabb dal, amit csak el tudok képzelni” – mondta erről.

47. Soha nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy megmutassa, feltétel nélkül támogatja az LMBTQ+ közösséget. Például teljes mértékben támogatja a húgát, Luxot is, aki Lucasként született 1992-ben, és 2021-ben vállalta fel transzneműségét. „Ő az egyik legerősebb ember, akit valaha ismertem, és mindig is az volt” – mesélte róla.

48. Jóval azelőtt, hogy a kritikusok által is elismert 2022-es A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya című filmben egy gazdag, megszállott Nicolas Cage-rajongót játszott, Pascal valóban óriási Cage-őrült volt, aki a Holdkórosok, az Las Vegas, végállomás és A szikla sztárját tartja a legnagyobb karrierinspirációjának.

49. Pascal népszerű, jelenleg 9,2 millió követővel rendelkező Instagram-fiókjának azonosítója: @pascalispunk, de a színész elárulta, hogy ez valójában egy elírás. Azt akarta írni, hogy „Pascal is a punk”.

50. Nagy kutyabarát, és imád a saját négylábúival, vagy azokkal az ebekkel fotózkodni, akikkel a forgatásai során találkozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt a Top Gun sztárja, Val Kilmer, 65 éves volt
A színészt hosszú betegség után érte a halál Los Angelesben. Egykor Batmanként és Icemanként is meghódította a világot.


65 éves korában, Los Angelesben elhunyt Val Kilmer számolt be róla a Daily Star. A színész halálhírét a lánya erősítette meg.

Kilmer olyan filmekkel vált ismertté, mint a Top Gun, a The Doors, a Batman örökké vagy a Tombstone. A rajongók emlékezetébe leginkább Tom "Iceman" Kazansky szerepével égett be, akit 1986-ban alakított először a Top Gunban, majd 2022-ben visszatért a karakterhez a Top Gun: Maverick című filmben.

A színész az évek során több egészségügyi problémával is küzdött. 2015-ben torokrákot diagnosztizáltak nála, a kezelések miatt hangja jelentősen megváltozott.

Ennek ellenére visszatért a filmvászonra, és újra eljátszotta egyik legismertebb szerepét.

Val Kilmer közel négy évtizedes karriert tudhatott maga mögött, ez idő alatt számos ikonikus karaktert formált meg. Halálhíre után sokan emlékeztek meg róla a közösségi médiában is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Végre egy film, amiért megéri elmenni a moziba – Fekete táska kritika
Kiváló színészek, remek rendezés, csavaros forgatókönyv. Mi kell még egy kellemes esti mozizáshoz?
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 03.



Egy új Steven Soderbergh filmre mindig érdemes odafigyelni. Van, hogy egy kísérleti horrorfilmet forgat egy szellem szemszögéből (Jelenlét), máskor Channig Tatummal táncolgat (Magic Mike-sorozat), vagy sztárparádéval mókázgat (Ocean’s Eleven-sorozat).

Rendezőnk általában nem csinál rossz filmeket, és mindig próbál valami pluszt adni a sima szórakoztatáson felül.

Akadnak ugyan kevésbé jól sikerült produkciói, de ettől függetlenül is inkább pozitív a mérlege, ellenben a legtöbb mai rendezővel. Most is szerencsénk van, mert egy kimondottan jó darab került célkeresztünkbe. A Fekete táska tökéletesen megmutatja, hogy mi hiányzik manapság a moziműsorról: az ilyen filmek.

Már a szereplőgárda is megér egy misét. Michael Fassbender, Cate Blanchett, Regé-Jean Page, Pierce Brosnan, Tom Burke és Gustaf Skarsgård. Rengeteg elismert és díjnyertes karakterszínész. Emellett a forgatókönyvíró nem más, mint David Koepp. A Koepp és Soderbergh kettős már a Jelenlétben is együtt dolgozott, ám a szövegkönyvíró nevével sok, nagyon sikeres film stáblistáján találkozhattunk korábban.

Ő írta a Jurrasic Park, a Jól áll neki a halál, a Carlito útja, az első Mission Impossible, vagy a Hatodik érzék forgatókönyvét is.

Természetesen előfordult nála is egy-egy ballépés, de bátran elmondhatjuk, hogy a Fekete táska az egyik legjobb filmje. Már csak ezért is megéri elmenni a moziba. Nagy nevű sztárok, egy csavaros és lebilincselő történetben, remek tempóban előadva.

Történetünk szerint George (Michael Fassbender) feleségével, Kathrynnel (Cate Blanchett) együtt kémként dolgozik Angliában. Nem specifikálják melyik ügynökségnél, de mindketten magasabb szintű vezetők, igazi rutinos, ravasz rókák. Amikor otthon valamelyikük szakmailag érzékeny témát érint, csak annyit mondanak, hogy fekete táska, és befejezik a beszélgetést, mert mindketten tudják: erről nem beszélhetnek.

A nemzetbiztonságnál csak egy dolog fontosabb számukra: kettejük kapcsolata.

Ezért is üt akkorát a film eleje, mert George megtudja egy másik ügynöktől, Philiptől (Gustaf Skarsgård), hogy valaki ellopott egy nagyon érzékeny anyagot, a Severust, aminek mibenléte ugyan elsőre nem derül ki számunkra, de nagyon veszélyes. Ám itt az első csavar: Kathryn neve is ott van a lehetséges elkövetők listáján. George rögtön el is kezd nyomozni, és az összes gyanúsítottat meghívja egy vacsorára. Itt megismerkedünk a teljes szereplőgárdával, akik közül mind egytől egyig zseniális. Nagyon működik a színészek közötti kémia, jók a párbeszédek, még humort is visznek az amúgy feszült légkörbe.

Számomra az enyhén pszichopata hangulatot árasztó Clarissa (Marisa Abela) karaktere volt a legnagyobb meglepetés, de a legutóbb a Furiosában látott Tom Burke is brillírozott a nőcsábász Freddie szerepében.

Először azt gondoltam, hogy az egész film a vacsora alatt fog játszódni, de a Sodernergh-Koepp kettős kellemesen meglepett. Egy kimondottan fordulatos és szórakoztató kémthriller lett a végeredmény, remek alakításokkal és egy csipetnyi intrikával.

Ezért a filmért érdemes elmenni moziba! Ez nem vicc! Ugyan nem látványos, de elképesztően szórakoztató, igazi régi típusú hollywoodi film. Nem a világ legnagyobb durranása, de számomra egyértelműen az év eddigi legjobb filmje. Mindkét főszereplő remek, a forgatókönyv csavaros, de mégis követhető és a cselekmény kimondottan friss.

Soderbergh ügyesen keveri a lapjait, kellően feszült atmoszférát teremt és jó tempóval mozgatja karaktereit.

Ha muszáj lenne belekötni, talán csak a végén lévő nagy fordulatot emelném ki. Eléggé kitalálható volt a nagy csavar. Nem rejtegették túlzottan és a szereplők is viszonylag hamar rájöttek a történésekre. Talán kicsit túl okos is a Blanchett-Fassbender házaspár, de ez valószínűleg a rövid, amúgy tökéletes 90 perces játékidőnek köszönhető. Haladni kell a cselekménnyel, itt nincs idő gondolkodni és szenvedni.

Mindenkit csak biztatni tudok, hogy menjen el a moziba a Fekete táskára, mert ez a film megérdemli, hogy nyereséges legyen. A büdzséje kimondottan racionális (60 millió dollárra rúgott), miközben még egy kevés akció is belefért. Tényleg csak szuperlatívuszokban tudok a filmről beszélni, valószínűleg azért, mert szerintem az ilyen filmek kimondottan hiányoznak a mozik repertoárjából. Ezek a közepes 50-70 millió dolláros filmek teljesen átköltöztek a streamingre, ahol pedig a minőség kopott meg.

Eddig a mennyiség győzött a minőség felett. Most Soderbergh megmutatta, így is lehet mozifilmet forgatni.

Nem kell sok 100 millió dollárt eltapsolni szörnyen kinéző vizuális effektekre és hatalmas nevű mozisztárokra. Elég egy maroknyi kiemelkedő színész és egy tisztességes forgatókönyv a szórakoztató mozizáshoz.

A Fekete táska megtekinthető a mozikban és ha lehet hinni a nemzetközi véleményeknek, mindenki jobban jár, ha erre ül be és nem a másik nagynevű heti premierre...


Link másolása
KÖVESS MINKET: