KULT
A Rovatból

A diszkó, ahol minden hallgató a saját belső útját járja

Latorczai Balázs, az Önismereti Diszkó megálmodója mesélt arról, hogy milyen rögös utakon juthatunk el saját titkainkhoz.


Örmény, grúz, török, arab és egyéb népek zenéje, modern technoalapokra keverve.

Ez a mostanában leggyakoribb változata az Önismereti Diszkónak, amit Latorczai Balázs álmodott meg, majd épített köré egy még szűk, de egyre bővülő közeget.

Arról beszélgettünk, pontosan mi történik ezeken az alkalmakon, vajon egy csak magunkban megélhető, vagy közös élményről van-e szó, és megosztható-e egyáltalán másokkal az önismeret.

– Hogy kell Önismereti Diszkózni?

– A mottó így hangzik “Még sosem voltam az Önismereti Diszkóban, de már sokkal jobban érzem magam”. Ezt nagyon szeretem. Ami fontos az a szándék. Nem érdemes azzal a hozzáállással elmenni Önismereti Diszkóba, hogy húha két hete szakítottam, elmegyek táncolok egy kicsit és akkor majd el fog múlni a szakításom, mert akkor már van egy ilyen elvárás. Sokkal jobb odajönni aztán megfigyelni a hatást. Az se baj, ha az ember csak szórakozik egyet, akkor is töltődik. De a résztvevők beszámolnak néha nagyon szép menetekről, mert ez zene, tehát a szavak szintjére tényleg csak a töredékét lehet lehozni, nem azért mert annyira magasztos, csak a szavaknak a világa az nem ez

– Mitől különleges?

– Amikor megkérdezik tőlem, hogy mit kell az Önismereti Diszkóban csinálni, azt mondom, hogy azt nem tudom elmondani, mert ha elmondanám, akkor az az én utam lenne. A hallgató a saját belső útját járja. Az a plusz benne, hogy Önismereti Diszkónak hívjuk. Ez egy nagyon frappáns név. Kiben ahogy megjelenik a névnek a jelentése, úgy működik majd benne az Önismereti Diszkó.

Aztán van egy teória, ami vagy igaz, vagy nem, de jól hangzik. A figyelem értéke állítólag már elérte a kőolajét, tehát ugyanannyi pénzt költenek marketingre a világban, lényegében a másik ember figyelmére. Ha belegondolunk, már a Facebookon is ezt csináljuk. Ugyanazokkal az eszközökkel közlöm, hogy tükörtojást reggeliztem, mint amivel Mercedest akarnak eladni, és ugyanúgy csinálja akár Donald Trump, vagy a volt padtársam, vagy te és mindenki más.

Teljesen uniformizált a kommunikáció. Én ebből egy icipicit kilépnék, és valahogy vissza szeretném adni az embereknek a figyelmet. Talán ezért van ekkora igény a mindfulnessre is. Nem szeretném az embereket traktálni, hogy megértsenek dolgokat, meg üzeneteket értelmezzenek. Inkább megpihentetni szeretnénk őket ebben.

– Hogyan történik az Önismereti Diszkózás?

– Ami az összes Önismereti Diszkóban egységes, az annyi, hogy szól a zene. Ezen túl pedig már az alfajairól kell beszélgetnünk. A “veretős” Önismereti Diszkó azért veretős, mert táncolni is lehet rá. Technoalapokra szól. Ez a szívemhez áll közel. Aztán van a “chilles”, amikor leginkább feküdni szoktak az emberek félálomban vagy álomban. Az meg a lelkemhez áll sokkal közelebb. A zene közben időre modelleket rajzolós (“LIFE drawing”) az egyik kedvencem most. Nagyon koncentrált. Modelleket kell rajzolni és közben szól a technoalapú pszichedelikus zene. Élő emberekre koncentrálsz. Akikre koncentrálsz, azok is koncentrálnak. Ők mozdulatlan modellek, mi meg figyeljük, hogy mi van a levegőben és arra próbálunk meg vagy feszesebb, vagy lazább zenét rakni. Kurva jó.

Latorczai Balázs

– Kezdjük talán a “chillessel”, hiszen te is azzal kezdted…

– 2012-ben vagy 13-ban kezdtük. Super 8-as filmeket vetítünk. Ezek különböző forrásokból összegyűjtött, régi, 60-as 70-es évekből megmaradt homevideók, grillpartik, ilyesmik. Alatta pedig nagyon lassú, non-tempo, nagyon szép ambient és ősi zenei énekek szólnak. Tulajdonképpen ezzel született az Önismereti Diszkó. Ezt az élményt hívtuk úgy, hogy spirituális nosztalgia. Nagyon bele lehet csúszni. Szoktak nagyon jókat beszélgetni is alatta, de leginkább azt szeretem amikor csak bambulnak az emberek egy relaxációban. Ez általában a Szimpla Kertben történt.

Az egyik szobát mindig berendeztük fetrengősnek, babzsákosnak, meg sátrat állítottunk fel bent. Nagyon lakályosra csináltuk. A Szimplában meg eleve ott volt akár 600 főnyi tömeg esténként, amiből 40-50 ezt megtalálta. Aztán attól, hogy spontán találták meg, ez egy ajándék lett, olyan, mint amikor az utcáról felveszel egy karkötőt. Szerintem sokkal nagyobbat flesseltek rá, minthogyha direkt erre a programra jöttek volna el. Nulla elvárással meglátják, hogy "Úristen, ilyen van?! De jó!"

Sokan ott maradtak egész este. Néha sajnáltam őket, mert bulizni indultak, ehelyett relaxáltak, de a meglepetés, meg az ajándékélmény miatt nagyon sok szeretetet kaptunk vissza. És nagyon jó volt. Volt ott mindig egy helyiség, amit megtudtunk tölteni olyan energiával, hogy így wow! Nem is gondolta volna az ember.

– És utána mi történt?

– Ennek a “chilles” Önismereti Diszkónak, ami oly közel áll a lelkünkhöz, nem lett saját közönsége. Aztán miután elkezdődött a járvány. kevesebb ember jött, és szembesülnöm kellett azzal, hogy ez önállóan magában nem áll meg. Kiderült, hogy ha nincsen tömeg, akkor ez csak egy installáció. Mint a Tate múzeumban. Mint egy szoba, ami mondjuk valakinek a varrószobája. Így nézett ki, tessék. Azon dolgoztam, hogy felvázoljunk olyan nagy lelki folyamatokat, hogy közösség, meg belső megélés, meg önismeret. Aztán egyszer csak egy installáció lett belőle. Ugyanúgy ment a film, szólt a zene, ki voltak rakva a babzsákok, és közben semmi nem maradt. Nulla. Ha az a körülmény, amiben ez az egész született, nincs meg körülötte, akkor nem életképes. Most gondolkodunk, hogyan lehet ennek így még értelme. Valószínűleg úgy, hogyha nem egész estés, csak két és fél órás. A Tilos Rádióban volt ilyen szettünk, amit amúgy önismereti csoportokban is játszottunk már. Úgy vagyogat szegényke, de nincs olyan konkrét teste és kerete már, mint a “veretősnek”.

– És milyen a “veretős” teste? Techno alapok? Akkor ez egy technodiszkó?

– Amúgy az is! Tényleg modern technoalapok, és rá vannak keverve örmény, grúz, török, arab, meg egyéb zenék. Maga a dallam, az nem techno, csak a svung, a húzás. Van egy nagyon régi közhely a technozenével kapcsolatban, hogy a techno a sámánzene utóda. Mivel ugyanaz a monoton dobritmus idézi elő azt a módosult tudatállapotot, amit a sámánok is. Jól rámennek ezek a régi dallamok, és nem sámándob van alatta, hanem techno. Engem egyébként gyerekkorom óta zeneileg mindig is a világzene mozgatott meg. Amiben volt világzene valamilyen fúzióban, azt szerettem.

Kiskoromban nagyon sok VHK-t hallgattam, az is népies, vagy amikor kispálos voltam, akkor abból is a Zsákmányállat meg ezek tetszettek a legjobban. A világzenének van gyökere. Visszanyúlik valamilyen kultúrához. Ha mondjuk egy dél-amerikai kultúrának az alapja van megzenésítve gépekkel vagy hangszerekkel, nincs is közünk hozzá, és mégis valami archetipikus érezhető benne. Minden régi világzenében. A techno pedig a csomagolás. A sámándob. A sámándob pedig a mennydörgés becsomagolva. Amikor a sámándobot tolták, akkor azok voltak éppen a legmodernebb eszközök, amikkel ezt lehetett csinálni. Most a hangfalak a legmodernebb eszközök. Én ezt a technot tudom csinálni. Nem vagyok egy nagyon-nagyon jó zenész. Szeretem, mert foglalkoztat. De nem nagyon járok hasonló bulikba, csak csinálom.

A “veretőset”, a DJ szettet nagyon futtatjuk. Valahol az is egy relaxáció, csak tánc közben. De a tudata az embernek ugyanúgy pihen, meditál, át tud dolgokat vinni mozgásba. A ritmusra való mozgás, abban segít, hogy a racionális tudat ne induljon be. Nagyon sokan csukott szemmel táncolnak. Abba persze nem tudok beleszólni, hogy mi történik bennük meg hogyan zajlik az egész, de ha látom hogy élvezik, akkor biztos, hogy jó helyen járnak.

Most ezt a technós Önismereti Diszkót nyomjuk leginkább és közben keresem, hogy hogyan tudjuk feléleszteni az ambientet.

– Ez egy magadban megélt vagy közös élmény? Megosztható egyáltalán az önismeret?

– Tyű, hát inkább magadban, mert zenehallgatásról meg táncról van szó. Nincs annyira erős kontakt a résztvevők között mint egy beszélgetéskor. De nagyon érdekesek a beszámolók komoly pszichedelikumokat használó fesztiválokról, mert az derül ki belőlük, hogy ott is van egységélmény. Ez valahol önismeret, hiszen az illető egyedül, belül éli meg, hogy egységben van az összes többi emberrel, aki ott van körülötte. Ha ott vannak, mondjuk ötezren, mindenki egységélményt él át, akkor most ötezer darab egységélményről van szó, vagy egy darab ötezer fős élményről? Akkor ez most egy közös élmény?

A közös élmény összehozza az embereket. A közös szex a legjobban, a közös filmnézés kevésbé. Akkor már jó, ha mindenki egyszerre hallgat egy jószándékú zenét, és az hozza őket össze. De nincs olyan elvárás, hogy mindenki telefonszámot cseréljen meg bejelölje a másikat. Inkább egy kicsit jobban benne vagyunk a világban a közösen átélt pontoktól.

Fontos, hogy a zene eredetileg szertartászene volt. Amikor még a mágikus gondolkodás volt előtérben, akkor a szertartások azért voltak, hogy valami változást idézzenek elő akár a közösségben, akár a termésben, akár az időjárásban. De a szertartás mindenképpen olyan közösségi dolog volt, ami valahol belső munka. A táncház is olyan, hogy bennünk történik valami, és az ami bennünk mind megtörtént majd a közösségben jelenik meg.

– Milyen közösségekben mozogsz te, amikben ez majd megjelenik?

– Nagyon felhígult közösségben élek most, amit úgy hívnak, hogy társadalom. Emiatt az Önismereti Diszkónak is csak egy formája bír lenni egyelőre, méghozzá az, hogy vannak rendezvények, szól a zene, az emberek meg táncolnak, aztán ezt ki hogy veszi le. Van aki tök jól bulizik, van aki meg közben megéli, átéli, elengedi, vagy befogadja szóval ami dolga éppen van vele. Ha a “Közösséget” a társadalom váltotta fel, akkor a “szűk közösséget” pedig a szubkultúrák. Mint DJ páros egy-két szubkultúrában tök jól működünk. A Zengető egy ilyen szubkultúra, vagy a Gyüttment. A Szimplában rendszeresen vagyunk, de ott ez nem jelenik meg külön eseményként. Az atmoszférát azt megteremti, de nem egy szubkultúrának a közösségi összehozása. Vannak közösségek ebben a társadalomban, de én nem hiszek bennük.

– Nem hiszel a közösségekben? Akkor miben hiszel te?

– A laza szövetségben. Most már mindenki individuum és nem akarja magát bedobni egy közösségbe. Inkább létre akarna hozni egy közösséget, de gyakran megelégszik azzal, hogy kihirdeti és aztán nem történik semmi.

De a laza szövetség az olyan, mint amikor egy faluban ég a határ, és mindenki odamegy eloltani a tüzet. Nem azért, mert “közösség”, hanem hogy ne terjedjen át az egész falura a tűz. Mindenki éli a maga életét és a laza szövetség annyi, hogy függünk egymástól konstruktív módon.

Nem annyira közösségről szól az Önismereti Diszkó, hanem inkább az önismeretről. Hogyha az önismeretünk rendben van, akkor jobban tudunk egymással szövetségben élni,

– Mesélsz arról, hogy te ki vagy, hol kezdted, mit csináltál még az Önismereti Diszkón kívül?

– Fú, csak azt mondom, aminek köze lehet az Önismereti Diszkó kialakulásához. Először szerzetesnek akartam elmenni, de hamar kirúgtak. Utána volt 5-6 év, amikor szerkezetlakatos voltam. Ez is nagyon sokat hozzátett a felismeréshez, hogy az embernek szüksége van valamilyen belső támaszra. A színészet után elkezdtem zenélni, aztán meg koncerteket, kiállításokat, meg mindenfélét szervezni. Rengeteg koncertet szerveztem, nagyon sok kulturális eseményen vettem részt, egy kicsit sok is volt.

– Hol szerveztél koncertet?

– A Szimpla volt a munkahelyem az utóbbi 10 évben, de előtte a Könyvtár Klubban, a MOST-ban, a jelenben, a Dürer kertben.

– És csak így fogtad magad, aztán nekiláttál koncerteket szervezni?

– Amikor menő zenekarunk volt, akkor mások azt látták, hogy egy csomó embert ismerek. Dolgoztam a Bahiában, meg az A38-on. A Könyvtár Klub volt az, ahol felkért az üzletvezető, hogy hetente egy koncertet csináljak. Így kezdődött és tök jól ment. Aztán csináltam egy saját brandet, a “Tajtékost”, azzal tudtam kitörni. Több helyen is programokat csináltam, és így kalandoztunk szépen. Amikor a Szimplába fölvettek és elkezdtem ott dolgozni, akkor bezártam ezt a “Tajtékos” dolgot, mert elérte a célját. Lett egy munkahelyem.

– Akkor most egy újabb brandet építesz magadnak? Ez történik?

– Igen, de a “Tajtékost” még nem magamnak építettem hanem csak eszembe jutott, hogyha elnevezem, amit csinálok, akkor az önálló életre fog kelni. Az Önismereti Diszkó is ilyen, de az sokkal inkább rólam szól, hiszen én csinálom. A “Tajtékosra” oda meghívtam zenekarokat és a “Tajtékos” az ernyő volt.

Az Önismereti Diszkón viszont a társaimmal együtt kattogunk, gondolkodunk. Egyedül nem lenne. Lázár, aki a Super 8-asokat vetíti, ő mondta, hogy ha zenélek akkor ő vetít. Együtt jöttünk rá, hogy ez ambient zenére működik a legjobban. A “veretőset” is csinálgattam sok emberrel, de amikor a Veróccsal kezdtük el, akkor lett ez egy állandó dolog és éreztük azt, hogy na ez egy dolog. Egyedül nem az.

– Ez akkor egy közös alkotási élmény?

– Ó, mondhatnám közösség.

– Laza szövetség?

– Nem, ez közösség. Hehe. Ketten vagyunk benne. Na jó, nem. Igazából dolgozunk sok emberrel. A Gracza Balázs rajzol nekünk néha, imádjuk. Volt a Painter’s Palace ahol a rajzolásokat szervezték, a modelleket hozzá. Igyekszünk társítani egyéb tök jó dolgokat, amik még hozzáadnak.

– Hova viszi ez az életedet, mit szeretnél ezzel kezdeni?

– Hát a koncertszervezésből is ki lehet égni. Hét- és tízezer között van a koncertek száma, amiket szerveztem. Nem lehet kiszámolni olyan rengeteg. Egy idő után elkezdtem keresni az új formáit a rendezvényeknek. Kezdetben nagyon foglalkoztatott az ambient. Nem az ambient zene, hanem a környezet.

Nagyon jó, amikor van egy zenekar a színpadon másfél órát, dob gitár ének stb. De ezt lehet úgy is, hogy a környezet van. Fesztiválok is rámennek arra, hogy valami saját világot teremtsenek. Ozora ebből Magyarországon az egyik legdisneylandesebb, dehát vannak kimondottan fantasy fesztiválok.

A Szimplán belül is játszottam azzal, hogy mi történik akkor, ha az embereket babzsákra vagy bárszékre ültetem, vagy ha csak egyszerűen állva hagyom. Teljesen máshogy viselkednek. Ugyanúgy ahogy teljesen máshogy viselkednek, hogyha egyszerre menetelnek haza egy focimeccsről. Az embereket jól lehet így befolyásolni, biztos, hogy van erre több tudomány is. Nem vagyok ennek a tudósa, csak szeretem ezt megfigyelgetni és jó lenne, ha több lehetőségem lenne ilyen tereket kialakítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Edzés közben szívrohamot kapott és meghalt a Netflix 44 éves sztárja
Vittorio Pirbazari egy edzőteremben esett össze. A tragédia előtt nem sokkal még képeket posztolt a közösségi médiában.


Tragikus hirtelenséggel, 44 éves korában meghalt Vittorio Pirbazari német testépítő és színész, akit a Netflix Berlin kopói című sorozatából ismerhettek a nézők, írja a Bild. A színész egy edzőteremben, futópad használata közben esett össze, miután szívrohamot kapott. Halálhírét kollégája, Said Ibrahim színész és rendező közölte a közösségi oldalán.

Pirbazari nem sokkal a tragédia előtt még fotókat osztott meg az Instagram-oldalán. Néhány héttel korábban egy súlyos autóbalesetet is túlélt, amelyben csigolyatörést szenvedett, és mindkét lába megsérült. Akkor még úgy tűnt, hogy sikeresen felépülhet.

Said Ibrahim a közösségi bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy barátja a futópadon esett össze. Azt is hozzátette:

„Sok erőt kívánok a családnak és a barátoknak.”

Egy videóban arról is beszélt, hogy Pirbazari „hatalmas és izmos ember volt”, de valójában lágyszívű, rendkívül kedves emberként ismerték.

Vittorio Pirbazari négy epizódban szerepelt a Berlin kopóiban, emellett feltűnt a 2019-es Tetthely című sorozatban is, valamint a Jokah & Tutty című produkció tíz részében. A teheráni születésű színész egy kisfiú édesapja volt.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Annyira véres és erotikus lett a Hunyadi egy része, hogy ki kellett vágni egy jelenetet
A sorozatban Törőcsik Franciska karakterét erőszakkal kényszerítik szexre, még vér is folyik a jelenetben – ez országos kereskedelmi csatornán fő műsoridőben nem fért bele.


A Hunyadi sorozat legújabb epizódja ismét felkavarta a kedélyeket a nézők körében, mivel egyes jelenetek igencsak erotikusra sikeredtek. Az egyik ilyen rész annyira erőszakos is volt, hogy a premieradásban nem mertek mindent bemutatni. A jelenetben Törőcsik Franciska által alakított Brankovics Mara és Vlad fia közötti vízben zajló aktus rendkívül intenzívre sikeredett. Mara próbál ellenállni, de erőszakos partnere, miután először a víz alá löki, folytatja a bántalmazást, miközben Mara kétségbeesett arca is látszik.

A rendezői változatot követően, a Super TV2-n viszont már teljesebb képet kaptak a nézők a vad és erőszakos jelenetből.

Ebben a verzióban Vlad fia „folyik a vér, melyet ő ki is szív,” miközben Mara szenved. A jelenet ezután folytatódik a vízben, és teljes képernyőn mutatja az eseményeket.

A készítők valószínűleg tudatosan döntöttek úgy, hogy a premieradásban nem mutatják meg teljes egészében a jelenetet, hiszen az ilyen tartalom nem lehetett volna képernyőn a főműsoridőben, egy vezető kereskedelmi csatornán.

Korábban a Mi Hazánk két politikusa, Dúró Dóra és Toroczkai László is kiakadt azon, hogy a magyar történelem egy jelentős alakját bemutató sorozat túlfűtött erotikával, sőt leszbikus jelenettel igyekezett megnyerni a nézőket. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már vizsgálni is kezdte a kifogásolt jeleneteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Egzotikus táncos volt, az anyja öngyilkos lett, és nem akar gyereket – 50 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál az 50 éves Pedro Pascalról
A mandalóri, a The Last of Us és a Trónok harca sztárja chilei menekültként erős hátrányból indult, azonban kitartásának hála, meghódította Hollywoodot is.


1. Az eredeti neve: José Pedro Balmaceda Pascal.

2. 1975. április 2-án született, a csillagjegye tehát: Kos.

3. Az édesanyja, Veronica Pascal Ureta gyermekpszichológus volt, és nagyon közel állt Pedróhoz.

4. Az anyja miatt hagyta meg a nevében csupán a Pascal vezetéknevet az apjáé (Balmaceda) helyett, amit olyan sokan nem tudtak kiejteni a karrierje elején, hogy elege lett belőle.

5. Épp ezért 1999 eléggé tragikus év volt a számára, az édesanyja ugyanis ekkor lett öngyilkos. „Ő volt életem szerelme" – nyilatkozta róla később.

6. Van egy Javiera nevű nővére, egy Nicolás nevű öccse és egy Lux nevű húga, utóbbi szintén színész, többek között feltűnt a Narcos című sorozatban is.

7. Javiera pedig az Amazon Studios egyik producere, és többek között részt vett az Oscar-jelölt Argentína, 1985 (2022) című film készítésében is.

8. Nicolás az egyetlen a négy testvér közül, aki nem a showbizniszben helyezkedett el.

9. Még kicsi volt, amikor a családja kénytelen volt Chiléből Dániába menekülni a diktátor Augusto Pinochet brutális rezsimje elől, majd onnan költöztek Texasba.

10. Pedro így a texasi San Antonióban és a kaliforniai Orange Countyban nőtt fel.

11. Az iskolában gyakran zaklatták a diáktársai a származása miatt (ráadásul az angolt is törte még), ezért a filmekben talált menedéket a való világ elől.

12. Imádott filmeket nézni az apjával, Joséval. „Apám minden héten elvitt minket moziba, vagy szerzett jegyüzérektől jegyet a San Antonio Spurs (kosárlabdacsapat – a szerk.) meccseire.”

13. José azonban nem engedte neki megnézni a Nulladik óra című 1985-ös tinifilmet (noha a Rambóra például gond nélkül beülhetett), mivel úgy gondolta, hogy az „egy rakás gyerekről szól, akik a szüleikre panaszkodnak”, így tiltólistára került.

14. Gyerekkorában tehetséges úszó volt, 11 évesen eljutott a texasi állami bajnokságra is. Elmondása szerint még mindig imád úszni, de nem tervezi, hogy újra komolyan elkezdje űzni e sportot, mert ahhoz túl lusta.

15. Már gyerekként tudta, hogy a színészi pályára akar lépni. A Poltergeist: Kopogó szellem (1982) című horrorfilm jeleneteit gyakran eljátszotta újra, és kétszer is eltörte a karját, miközben Indiana Jones valamelyik kunsztját próbálta leutánozni.

16. Még főiskolás volt, amikor a termékenységi klinikán dolgozó apját megvádolták adócsalással, valamint azzal, hogy nők lefagyasztott embrióit a tudtuk nélkül kicserélte. Jose emiatt még a tárgyalása előtt elmenekült az országból.

17. Pedro, mielőtt New Yorkba költözött volna, Madridban is élt és dolgozott egy darabig.

18. Mielőtt színész lett, még Spanyolországban egzotikus táncosként egészítette ki a jövedelmét.

19. Pincérkedett is, hogy meg tudjon élni. Visszatekintve erre a nehéz időszakra azonban bevallotta, hogy egyenesen szörnyű pincér volt. „Gyakran rúgtak ki, talán kb. tíz alkalommal is” – mesélte.

20. 1999-ben szerepelt a Buffy, a vámpírok réme című sorozat egyik epizódjában.

21. 179 centiméter magas.

22. Nincsenek gyermekei. A mandalóriban a karaktere a kis Grogu apjaként is funkcionál, míg a The Last of Usban Joelként lett a Bella Ramsey által játszott Ellie pótapja. „Ezek apaszerepek. Én magam nem vagyok apuka, sőt nem is leszek” – mondta nevetve egy 2023-as interjúban, majd hozzátette, nem biztos benne, hogy szeretne-e gyereket valaha.

23. A magánéletét is annyira titokban tartja, hogy egyetlen hivatalos kapcsolatáról sem tudni. A kilencvenes években összehozták Maria Dizziával (Narancs az új fekete), 2014-ben Lena Headyvel (akivel a Trónok harcában játszottak együtt), 2015-ben pedig Robin Tunney-val (A mentalista), de egyik viszonyt sem erősítették meg.

24. Állítása szerint az emberi tulajdonságok közül a rossz modort tudja a legkevésbé elviselni.

25. Az Orange County School of the Arts nevű iskolában kezdte el kitanulni a színész mesterség fortélyait.

26. 1997-ben diplomázott a New York-i Művészeti Egyetem Tisch School of the Arts szakán.

27. Olyan sorozatokban tűnt fel először 1999-ben és 2000-ben, mint az Angyal kontra Démon, az Undressed: Alul semmi, vagy az Angyali érintés (ezekben még Pedro Balmaceda néven).

28. Majd következett (immár Pedro Pascalként) a Nyomtalanul, az Esküdt ellenségek, az Esküdt ellenségek: Bűnös szándék, a New York rendőrei, a Jackie nővér, A férjem védelmében, a Testvérek, a Különleges ügyosztály, a Charlie angyalai, A hidegsebész, a CSI: A helyszínelők, a Vörös özvegy, a Nikita, a Homeland: A belső ellenség, a Graceland: Ügynökjátszma és A mentalista.

29. A New York rendőrei egyik 2001-es epizódjában egy Dio nevű goth srác szerepében tűnt fel, akinek a tenyerére egy pentagramma volt rajzolva. Amikor a rendőrök kihallgatják, megnyalja a tenyerét, és elkezd kántálni. Pedro azonban nem tanult meg latin szavakat emiatt, ezért ott a helyszínen imprózta azt a sátáni hangzású nyelvet.

30. A nagy kiugrását jelentő Trónok harca s benne pedig Oberyn Martell szerepe 2014-ben csinált belőle sztárt.

31. Legelső mozifilmje a 2005-ös Nővérek című argentin-spanyol-brazil dráma volt.

32. Az első angol nyelvű mozifilmje az I Am That Girl 2008-ból, az első nagyszabású hollywoodi projektje pedig a 2011-es Sorsügynökség Matt Damonnal és Emily Blunttal.

33. Elmondása szerint jobban kedveli a pókert, mint a pasziánszot.

34. Az egyik legrégibb és legjobb barátja, Oscar Isaac javasolta neki, hogy vállalja el A mandalóri című Star Wars-sorozatban a főhős Din Djarin szerepét.

35. Amikor pedig először találkozott A mandalóri kreátorával, Jon Favreau-val, azt hitte, Boba Fettet fogja játszani, mert teljesen úgy nézett ki a karakter páncélja.

36. Hogy Pascal megtestesítse a The Last of Us főszereplőjének fizikai és mentális erejét, David Higgins sztáredzővel dolgozott, aki egy intenzív edzésprogrammal „kedveskedett” neki. Higgins szerint Pedro kiválóan teljesített: „Annyira atletikus, és annyi potenciál van benne! Nem feltétlenül veszi észre, hogy mennyire jó.”

37. Amúgy a The Last of Us alkotója, Craig Mazin megkérte, hogy ne játsszon a videójátékkal (amiből a sorozat készült) a forgatás előtt, Pedro azonban mégis kipróbálta azt, de állítása szerint volt egy pálya, ahol elakadt.

38. Imád olvasni! Íme néhány a kedvenc könyvei közül: Jane Eyre, Bűn és bűnhődés, Gesztenye, a honalapító, A Mester és Margarita, Száz év magány.

39. Nem a 2020-as Wonder Woman 1984 volt az első Csodanő-projektje, mivel szerepelt egy Wonder Womanről szóló 2011-es NBC-sorozat pilotjában (a címszerepben Adrianne Palickivel, valamint Cary Elwesszel és Elizabeth Hurley-vel), ami sosem került adásba, csak videómegosztókon lehet elcsípni.

40. A Wonder Woman 1984-ben játszott gazfickószerepét saját bevallása szerint a jelenlegi amerikai elnökről, Donald Trumpról mintázta.

41. Az egyik legközelebbi barátja Sarah Paulson (Amerikai Horror Story, Üveg, 12 év rabszolgaság).

42. Állítólag van egy titkos TikTok-fiókja.

43. Utálja a tejet.

44. Elmondása szerint összesen 34 első unokatestvére van, akik mind a Sinvergüenzas (Gazemberek) nevű chatcsoport tagjai. „Minden nap kapok üzeneteket tőlük, nagyon büszkék rám. Szeretlek titeket, hiányoztok, és ne adjátok ki a telefonszámomat!” – üzente a rokonoknak egyszer Graham Norton talkshow-jában.

45. A Trónok harcában a karaktere, Oberyn Martell (SPOILER) elég csúf halált hal, kinyomják a szemeit, és összezúzzák a koponyáját. Ezt pedig a rajongók is szerették volna újraalkotni, amikor találkoztak vele. Így mesélt erről: „Az emberek  szerettek szelfizni a hüvelykujjukkal a szememben, és én hagytam nekik. Emlékszem, egy kicsit el is fertőződött a szemem."

46. Szeretné, ha a temetésén Prince Purple Rain című dala szólna. „Számomra a Purple Rain az érzelmileg legkatartikusabb, zeneileg pedig a legkifinomultabb dal, amit csak el tudok képzelni” – mondta erről.

47. Soha nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy megmutassa, feltétel nélkül támogatja az LMBTQ+ közösséget. Például teljes mértékben támogatja a húgát, Luxot is, aki Lucasként született 1992-ben, és 2021-ben vállalta fel transzneműségét. „Ő az egyik legerősebb ember, akit valaha ismertem, és mindig is az volt” – mesélte róla.

48. Jóval azelőtt, hogy a kritikusok által is elismert 2022-es A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya című filmben egy gazdag, megszállott Nicolas Cage-rajongót játszott, Pascal valóban óriási Cage-őrült volt, aki a Holdkórosok, az Las Vegas, végállomás és A szikla sztárját tartja a legnagyobb karrierinspirációjának.

49. Pascal népszerű, jelenleg 9,2 millió követővel rendelkező Instagram-fiókjának azonosítója: @pascalispunk, de a színész elárulta, hogy ez valójában egy elírás. Azt akarta írni, hogy „Pascal is a punk”.

50. Nagy kutyabarát, és imád a saját négylábúival, vagy azokkal az ebekkel fotózkodni, akikkel a forgatásai során találkozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Végre egy film, amiért megéri elmenni a moziba – Fekete táska kritika
Kiváló színészek, remek rendezés, csavaros forgatókönyv. Mi kell még egy kellemes esti mozizáshoz?
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 03.



Egy új Steven Soderbergh filmre mindig érdemes odafigyelni. Van, hogy egy kísérleti horrorfilmet forgat egy szellem szemszögéből (Jelenlét), máskor Channig Tatummal táncolgat (Magic Mike-sorozat), vagy sztárparádéval mókázgat (Ocean’s Eleven-sorozat).

Rendezőnk általában nem csinál rossz filmeket, és mindig próbál valami pluszt adni a sima szórakoztatáson felül.

Akadnak ugyan kevésbé jól sikerült produkciói, de ettől függetlenül is inkább pozitív a mérlege, ellenben a legtöbb mai rendezővel. Most is szerencsénk van, mert egy kimondottan jó darab került célkeresztünkbe. A Fekete táska tökéletesen megmutatja, hogy mi hiányzik manapság a moziműsorról: az ilyen filmek.

Már a szereplőgárda is megér egy misét. Michael Fassbender, Cate Blanchett, Regé-Jean Page, Pierce Brosnan, Tom Burke és Gustaf Skarsgård. Rengeteg elismert és díjnyertes karakterszínész. Emellett a forgatókönyvíró nem más, mint David Koepp. A Koepp és Soderbergh kettős már a Jelenlétben is együtt dolgozott, ám a szövegkönyvíró nevével sok, nagyon sikeres film stáblistáján találkozhattunk korábban.

Ő írta a Jurrasic Park, a Jól áll neki a halál, a Carlito útja, az első Mission Impossible, vagy a Hatodik érzék forgatókönyvét is.

Természetesen előfordult nála is egy-egy ballépés, de bátran elmondhatjuk, hogy a Fekete táska az egyik legjobb filmje. Már csak ezért is megéri elmenni a moziba. Nagy nevű sztárok, egy csavaros és lebilincselő történetben, remek tempóban előadva.

Történetünk szerint George (Michael Fassbender) feleségével, Kathrynnel (Cate Blanchett) együtt kémként dolgozik Angliában. Nem specifikálják melyik ügynökségnél, de mindketten magasabb szintű vezetők, igazi rutinos, ravasz rókák. Amikor otthon valamelyikük szakmailag érzékeny témát érint, csak annyit mondanak, hogy fekete táska, és befejezik a beszélgetést, mert mindketten tudják: erről nem beszélhetnek.

A nemzetbiztonságnál csak egy dolog fontosabb számukra: kettejük kapcsolata.

Ezért is üt akkorát a film eleje, mert George megtudja egy másik ügynöktől, Philiptől (Gustaf Skarsgård), hogy valaki ellopott egy nagyon érzékeny anyagot, a Severust, aminek mibenléte ugyan elsőre nem derül ki számunkra, de nagyon veszélyes. Ám itt az első csavar: Kathryn neve is ott van a lehetséges elkövetők listáján. George rögtön el is kezd nyomozni, és az összes gyanúsítottat meghívja egy vacsorára. Itt megismerkedünk a teljes szereplőgárdával, akik közül mind egytől egyig zseniális. Nagyon működik a színészek közötti kémia, jók a párbeszédek, még humort is visznek az amúgy feszült légkörbe.

Számomra az enyhén pszichopata hangulatot árasztó Clarissa (Marisa Abela) karaktere volt a legnagyobb meglepetés, de a legutóbb a Furiosában látott Tom Burke is brillírozott a nőcsábász Freddie szerepében.

Először azt gondoltam, hogy az egész film a vacsora alatt fog játszódni, de a Sodernergh-Koepp kettős kellemesen meglepett. Egy kimondottan fordulatos és szórakoztató kémthriller lett a végeredmény, remek alakításokkal és egy csipetnyi intrikával.

Ezért a filmért érdemes elmenni moziba! Ez nem vicc! Ugyan nem látványos, de elképesztően szórakoztató, igazi régi típusú hollywoodi film. Nem a világ legnagyobb durranása, de számomra egyértelműen az év eddigi legjobb filmje. Mindkét főszereplő remek, a forgatókönyv csavaros, de mégis követhető és a cselekmény kimondottan friss.

Soderbergh ügyesen keveri a lapjait, kellően feszült atmoszférát teremt és jó tempóval mozgatja karaktereit.

Ha muszáj lenne belekötni, talán csak a végén lévő nagy fordulatot emelném ki. Eléggé kitalálható volt a nagy csavar. Nem rejtegették túlzottan és a szereplők is viszonylag hamar rájöttek a történésekre. Talán kicsit túl okos is a Blanchett-Fassbender házaspár, de ez valószínűleg a rövid, amúgy tökéletes 90 perces játékidőnek köszönhető. Haladni kell a cselekménnyel, itt nincs idő gondolkodni és szenvedni.

Mindenkit csak biztatni tudok, hogy menjen el a moziba a Fekete táskára, mert ez a film megérdemli, hogy nyereséges legyen. A büdzséje kimondottan racionális (60 millió dollárra rúgott), miközben még egy kevés akció is belefért. Tényleg csak szuperlatívuszokban tudok a filmről beszélni, valószínűleg azért, mert szerintem az ilyen filmek kimondottan hiányoznak a mozik repertoárjából. Ezek a közepes 50-70 millió dolláros filmek teljesen átköltöztek a streamingre, ahol pedig a minőség kopott meg.

Eddig a mennyiség győzött a minőség felett. Most Soderbergh megmutatta, így is lehet mozifilmet forgatni.

Nem kell sok 100 millió dollárt eltapsolni szörnyen kinéző vizuális effektekre és hatalmas nevű mozisztárokra. Elég egy maroknyi kiemelkedő színész és egy tisztességes forgatókönyv a szórakoztató mozizáshoz.

A Fekete táska megtekinthető a mozikban és ha lehet hinni a nemzetközi véleményeknek, mindenki jobban jár, ha erre ül be és nem a másik nagynevű heti premierre...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk