KULT

Novák János: "A gyerekkor nem olyasmi, aminek el kell múlnia"

Az idén 25 éves budapesti Kolibri Színházról, a Bors néniről és Cseh Tamásról is beszélgettünk a zeneszerző-rendezővel.


Idén 25 éves a budapesti Kolibri Színház. Ezt ünneplik a színházban január 21. és 29. között a Találkozások nevű jubileumi rendezvénysorozattal. Többek között erről beszélgettünk Novák János zeneszerző-rendezővel, a színház igazgatójával, no és természetesen Cseh Tamásról, aki január 22-én lenne 75 éves.

- Az interneten látható egy felvétel, amiben Cseh Tamás arról beszél, hogy a Levél nővéremnek levél témája, ami a Te zenéd, az olyan gyönyörű, hogy szívesen odaadta volna Neked az összes dalát cserébe, csak hogy arra az egyre azt mondhassa, az az övé.

- Tamás nagyszerű meséket szőtt az élet cselekvései köré. A barátságunk amúgy elég prózaian indult. Egyszerű zenész ismeretség volt. Az öcsém – Novák Emil operatőr – még gimnazistaként feljárt a Jancsó családhoz, és mondta, hogy megjelent náluk egy fiatal énekes, akinek Gyurkó László a 25. Színházban tervezi a bemutatóját, de nem akar egyedül fellépni. Akkoriban Márta Istvánnal és Kecskeméti Gáborral Ad Libitum néven már játszottunk színházakban kísérőzenét, és Emilnek eszébe jutott, hogy szól nekem, nincs-e hozzá kedvünk. A bemutató sikere pedig azt jelentette, hogy lehorgonyoztunk a 25. Színházban.

Ami a konkrét dalt illeti, az eredetileg egy Kosztolányi vers megzenésítése volt, amit Latinovitsnak írtam. A sors úgy hozta, hogy személyesen nem találkoztam Latinovits Zoltánnal, de megkértem Másik Jánost, hogy tanítsa be neki ezt a dalt. Tamás is innen ismerte. Azt mondták, hogy ez egy olyan dallam, amire akár a telefonkönyvet is rá lehetne énekelni.

Elkezdték megírni rá a Levél nővéremnek szövegét. De hogy ez pontosan hogyan történt, nem tudom, mert én ebben az időben egy éven át (két szemesztert) a müncheni Zeneművészeti Főiskolán tanultam. Csak utólag láttam nagy örömmel, hogy megjelent Tamás első lemeze, és hogy a levél téma az én zeném, amit nagyon tisztességesen fel is tüntettek a lemezborítón.

- De ezzel nem volt vége az együttműködésnek, sőt...

- Amikor visszatértem Németországból, Bereményi Géza írt a zenéimre több szöveget, és eredetileg úgy volt, hogy női előadót keresünk rá. Ekkor született például a 74-es év. Volt egy párja a dalnak: „Egy régi tervem”, ami egy női történet arról, hogy valaki arra vágyik, hogy új életet kezd egyedül, és elmegy vidékre képesítés nélküli tanárnőnek.

Egyébként a Cseh Tamás-megemlékezésen, amit a Kolibriben tartunk január 22-én hétfőn Másik Jánossal, Márta Istvánnal, Kecskeméti Gáborral és más zenész barátaimmal, lesz több meglepetés is. Először is előadjuk a Hatalmas őszt (a Kosztolányi verset, KMG), Másik János elénekli a levél részletet, Bereményi Géza pedig ugyanerre a dallamra írt egy szöveget a szoboravatásra, ennek az a címe, hogy Szevasz, Tamás!, és ezzel fogjuk befejezni a programot.

De lesz olyan epizód is, ami kicsit kilóg a műsorból. Bereményi Géza sok zenémre írt új szöveget, amiknek az egyik részét a jubileumi mustra megnyitóján fogjuk elénekelni, ezek a dalok a magyar történelemhez kapcsolódnak. A másik része inkább magánéleti rezzenésekről szól, ezeket a Cseh Tamás-esten adják majd elő a Kolibri Színház művészei. Ezek között lesz az a női dal is, amiről az előbb beszéltem. Az est különlegessége még az, hogy a Cseh Tamás Archívum Hanák Gábor szerkesztésében készített egy filmösszeállítást Tamásról direkt erre az előadásra.

- Cseh Tamás után a Bors néni első ránézésre furcsa váltásnak tűnik.

- Bármilyen furcsa, abszolút átível a dolog. Még mielőtt kiutaztam Németországba, csináltunk egy Ady-estet, amiben Tamás is énekelt. Egyszer aztán 2004 körül megkeresett, hogy szeretné elénekelni ezeket az Ady dalokat. Őszintén szólva én kissé kérettem magam. Biztos voltam benne, hogy ha Tamás ezeket elénekli, akkor az emberek neki fogják tulajdonítani. Így is lett, ha az ember felmegy a YouTube-ra, azt látja, hogy „Cseh Tamás: Ady dalok”.

Mindez azért érdekes, mert a pályám elején az Ady dalok révén keresett meg Fábri Péter is, hogy a Balassi Bálint szavalókörrel akarnak egy Ady estet szervezni, odaadnám-e a dalokat. Természetesen boldogan igent mondtam. El is kezdtünk próbálni fiatal egyetemistákkal, kis etűdöket csináltunk rá, és egyszer csak azt mondták, hogy én vagyok ennek az előadásnak a rendezője. Ez volt az első rendezésem, a Ló Kérdez című előadás az Egyetemi Színpadon, ami elég szép szériát futott.

A csoport vezetője, Surányi Ibolya felvetette, hogy tavaszra terveznek egy gyerekelőadást, nincs-e kedvem megrendezni azt is. Azt feleltem, nincs, mert

gyerekkoromban nem szerettem a gyerekelőadásokat, nincs kedvem olyanokat csinálni. Amire azt felelte Ibolya, hogy akkor csináljak olyat, amilyet szeretnék. Ez egy kihagyhatatlan ajánlat volt, fontos fordulópont volt számomra. Ebből született meg a Vándor-móka,

ami Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Csukás István és mások verseire és meséire kitalált „happening sorozat”.

Pont akkoriban jelent meg a Bors néni mesekönyv, és baráti körben megjegyeztem, hogy nagyon jó színdarab lenne belőle, de hát ehhez legalább egy Dajka Margit kéne. Amire Horváth Péter író barátom megkérdezte: miért nem kérdezed meg? Pályámnak egyik nagy csodája, hogy Margitka ráállt, és ebből előadás született.

- Valahol azt olvastam, hogy Nemes Nagy Ágnest is Dajka Margit személye győzte meg.

Emlékeztem, hogy gyerekkoromban mennyire szerettem beleülni a tévé nagy dobozába, és ott játszani. Az akkori feleségem volt a díszlettervező, és arra gondoltam, milyen jó lesz, ha olyan díszleteket készítünk, amibe a gyerekek is beülhetnek, és ugyanúgy játszhatnak, mint én gyerekkoromban. Elkészültek a díszletek, bejelentkeztünk Nemes Nagy Ágneshez, rakosgattuk a dobozokat egy asztalon. Érdeklődéssel szemlélte a dolgot. De

amikor megemlítettük, hogy Dajka Margit elvállalta a főszerepet, azt mondta, ne is folytassuk, természetesen örömmel engedélyezi.

Az is csodálatos pillanat volt, amikor a költőnő eljött a televíziós felvételre az igazi Bors nénivel, aki az ő bejárónője volt. Aki egyébként állítólag nagyon lenézte őt, mert olyan foglalkozás, hogy költőnő, nincs. De amikor az előadás létrejött, akkor megadta magát, meghatódott, és boldogan jött a tévéfelvételre. Létjogosultsága lett annak a szónak, hogy költőnő. A nőknek az írói pályán egy külön szabadságharc az, hogy egyáltalán elismerjék őket, elfogadja őket az írói társadalom, de úgy látszik, ezt a harcot a saját szűkebb környezetükkel is megharcolták.

A másik csoda, hogy amikor megalakult a Kolibri Színház, Molnár Piroska elvállalta Bors nénit, és immár majdnem 25 éve játssza.

- A kisfiam nagyon sokat hallgatja a Bors néni lemezt, így én is újból fölfedezhetem. Azt figyeltem meg, hogy bizonyos dalok nagyon Cseh Tamásosak, például a Titkos út, amikor tulajdonképpen énekelve beszéltek. Azt éreztem, hogy egyáltalán nem lepne meg, ha Tamás énekelné.

Amikor Márta Pistával elkezdtük Tamást kísérni, a zenészek egy része nagyon lenézte ezt az egy-két akkordos stílust, hogy sehonnan-sehova nem megy a zene...

Ugyanakkor mi éreztük azt a magnetikus hatást, amit Tamás, mint előadó is gyakorolt, és hogy ezek a zenék átmentek a fülekbe és átmentek a lelkekbe. Tehát igen is zenei hatások voltak.

Tamás egyébként az emlékirataiban is írja, hogy ő próbálkozott rock zenével is, de az nem volt az igazi. Amikor az első műsorát bemutattuk, annak az volt a címe, hogy A dal nélkül, és az első néhány előadáson Tamás elénekelte az Egy boldog nyár Budapesten című dal kezdetét, aztán abbahagyta, hogy ő nem ilyen dalokat akar énekelni. Azt képviselte, hogy elutasítom ezt az andalító danolást, elutasítom ezt a posztromantikus harmonizációt.

A gyökerekig megyek, beszélgetve mondom a dolgokat. Beidézek stílusokat. Most olyan, mintha blues lenne, olyan, mintha tangó lenne, olyan mintha rock and roll lenne, vagy olyan, mintha keringő lenne, de csak játékból, csak utalásszerűen, mert a jelenlét és a közlés a fontos. A zene csak egy utalás, csak egy „pszeudo”.

Ez a gondolkodás pedig kicsit megjelenik a Bors néniben is. Mikor elkezdtem gyerekműsorokat csinálni, számomra komoly erkölcsi probléma volt, hogy mennyire idézhetek be könnyűzenét, árt-e a fiataloknak. De biztos voltam benne, hogy az a zene, legyen bármilyen stílus, amibe a gyerekek bekapcsolódhatnak, nem árthat nekik.

Amiben részt vesz, az már az ő részévé válik. De ha arra vannak kényszerítve, hogy passzívan üljenek, és engedelmesen tapsoljanak, ha beintenek, az szomorú számomra.

A Bors néniben azt próbáltam, hogy legyen benne népzenére emlékeztető, legyen rock n’ roll, legyen kicsit érzelmes.

A fontos, hogy mindig legyen olyan fizikai kapcsolódási pont, ahol a zenét átélhetik, és együtt alkothatják meg. És akkor ez erkölcsileg feloldozott az alól, hogy én butítanám őket, inkább arra inspiráltam őket, hogy játsszanak velünk. És az a fajta gondolkodás, hogy nem akartam igazi rock n’ rollt, nem akartam igazi slágerzenét, ez a fajta gondolkodás nagyon is jöhetett Cseh Tamás zenei világból. Együtt voltunk, nyilván hatottunk egymásra, fölösleges is volna ez ellen tiltakozni.

- A mai világban nem megszokott, hogy valaki 25 éve áll egy színház élén.

Miközben nagyon boldog vagyok, azért szorongok is. Egy repülő sem marad a levegőben, minden pályának van eleje és vége. De úgy érzem, hogy még tudok előrelépni és szeretem csinálni. Az ember legjobban azzal tudja ünnepelni magát, hogy tovább dolgozik. De ha visszatekintünk, az is egy megható dolog, hogy a repertoárunkból van, ami 25 éve érvényes, van, ami még régebben.

Egyszerre tudjuk kiszolgálni azt a két nagyon fontos igényt, ami egy színházban a csecsemőtől a felnőttig mindenkiben felmerül: hogy találkozzon megszokott dolgokkal, és legyen meglepetés. Ebbe persze az is belejátszott, hogy új korosztályokat is a színházba hozhattunk. Csecsemőket addig nem vittek a színházba, és tíz évvel ezelőtt az ifjúsági korosztály sem vált el a gyerekszínháztól.

Ma már egy 9-10 éves gyerek kiskamasz, nem szereti, ha gyereknek nézik. Már saját dizájnja van, chatel, és van sajátos elképzelése a világról. A kamaszok pedig egy olyan korosztály, akik mindent elutasítanak. A szülőkkel sem szívesen beszélnek, a tanárokat is távol tartják maguktól, és sok olyan tabukérdés kerül a nyakukba, amelyekről gyerekkorukban nem beszéltünk nekik, most viszont ők nem akarnak beszélni velünk.

De a színház felveti ezeket a problémákat, jól körbejárja, lehetőséget ad a megbeszélésre színházpedagógusokkal, elmélyíti azokat a kérdéseket, amelyeket egymás között nem tudnak mindig értelmesen megbeszélni.

A színház olyan örömteli találkozást kell, hogy jelentsen minden korosztály számára, ami csak neki szól. A gyerekkor nem olyasmi, aminek el kell múlnia, hanem az élet fontos része, és nem a jövőért, hanem a gyerekek mostani boldogságáért dolgozunk.

- Körülbelül egy éve működik hozzátok nagyon közel egy újonnan alakult, magán gyerekszínház. Hogy fogadtátok? Jó a verseny, vagy negatívan hatott a nézőszámokra?

A Mozsár Műhelyben is játszanak gyerekeknek, néha a Tháliában is, tőlünk nem messze van a Budapesti Bábszínház, ami komoly gyerekcentruma Budapestnek. Ez a város nagyon sok gyerekelőadást elbír, mert van rá érdeklődés.

Feleki Kamill mesélte, hogy amikor a Király Színházban volt kezdő, elment az Operett Színházba a kakasülőre, és látta, hogy ott van a saját igazgatója, Lázár Ödön is. Megrendült, hogy az Operett direktora a konkurenciának tapsol. Nem bírta ki, rákérdezett. Lázár azt felelte: „Kisfiam, maga nagyon kezdő még. Ha itt megbukik egy operett, hozzánk sem jönnek el, ha sikere van, hozzánk is eljönnek.” Tehát érdekeltek vagyunk abban, hogy gyerekelőadásból sok legyen, és egyre színvonalasabbak legyenek.

Tehát önmagában semmi baj azzal, hogy a Hat Szín Teátrum gyermek és ifjúsági színházként pozícionálta magát. Viszont nem volt elegáns azzal a szerénytelen szlogennel hirdetni magukat, hogy azért alakultak meg, mert Magyarországon ilyen nincs. Tőlünk egy sarokra. Pedig ők akkor is lehetnek nagyszerűek, ha mi vagyunk. De virágozzék minden virág, drukkolok nekik, mint minden alkotónak, aki a gyerekeket komolyan veszi.

- A Cseh Tamás megemlékezésen, és a 25 éves jubileumon túl mire készül a Kolibri Színház?

Egy svéd szerző írt számunkra egy nagyon szép mesét, amit ha lesz rá pénz, megvalósítunk, készülünk egy Bogyó és Babócára, ami egészen biztosan elkészül, nyáron pedig Bécsben lesz egy opera ősbemutatója, amit az Armel Operával közösen hozunk létre operaénekesek, zenészek és bábosok közös produkciója lesz.

Saját örömömre és azoknak, akik ezt szeretik, februárban színpadra állok az Ady dalokkal. Nem rég Nemes Nagy Ágnes felnőtt verseit is megzenésítettem.

- Ez lemezen is elérhető lesz?

Igen, ez az adósságom. Rá kéne szánnom magam, amíg még fizikailag és lelkileg még képes vagyok, hogy ezek a CD-k megszülessenek. Ezzel még tartozom magamnak, a lányaimnak és mindenkinek, akik szívesen hallgatnak Ady, Szép Ernő, Kosztolányi, Nemes Nagy Ágnes vagy Bereményi versekre írt dalokat. Molnár Piroska Emberi hang estjében alkalmam nyílt közönség előtt kipróbálni magam előadóként, és úgy érzem, szeretettel fogadják a dalokat azok is, akik először hallják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Galkó Balázs
Fia közösségi oldalán jelentette be a hírt. A színész az utóbbi időszakban több egészségügyi problémával küzdött.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



75 éves korában elhunyt Galkó Balázs színész. Halálhírét fia, Galkó Máté közölte a Facebookon.

„Apa-Balázs immár József Attila és Miki bácsi társaságában elmélkedik egy jobb világról. Búcsúztatásáról itt a facebookon értesítünk benneteket”

– írta a bejegyzésben, amit a Blikk vett észre.

Galkó Balázs az elmúlt évben több súlyos balesetet is elszenvedett: hat bordája eltört, és kétoldali tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. Többször szorult sürgősségi ellátásra, január elején pedig hosszabb időre kórházba került.

Nemrég a lap munkatársai otthonában keresték fel, ahol arról beszélt, hogy anyagi nehézségekkel küzd, és nem tud megélni a nyugdíjából. Februárban adta hírül, hogy munkát talált: hivatalsegédként kezdett dolgozni egy könyvelőirodánál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Kifogyunk a szuperlatívuszokból… visszatért a legjobb Star Wars, amit valaha láttunk: az Andor!
Ha szereted a Star Warst azért nézd, ha pedig nem, azért! Nincs kérdés, az utóbbi idők legjobb sorozatát tette le elénk Tony Gilroy és kis csapata.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 24.



Nem véletlen, a háromrészes első pakk, amit az egeres cég megosztott velünk a Disney+-on. Az Andor eddig is történetfolyamokkal operált, volt egy bonyodalom, amibe Andor vagy egyéb fontos szereplő belekeveredett, majd több részen keresztül ügyesen szőtt sztorivezetéssel megoldották a problémákat. Majd jött a következő kalamajka, ami az előző etap közvetlen következménye volt, és egy pár részen keresztül ekörül forognak főszereplőink. Az első évadból példaként említhetjük a „bankrablást”, melynek eredménye a börtönből való megszökés fejezet.

A mostani három epizód Andor (Diego Luna) kis kalandjával kezdődik. Ellop egy kísérleti Tie Fightert (egy birodalmi űrhajó a Star Wars világában), majd leszállítja azt egy másik pilótának.

Ám nem a kollégáját találja az átadáskor, hanem tizenöt éhes, szedett-vedett, menekült lázadót, akik nem tudják ki Andor és csak el akarnak menekülni a bolygóról. Főszereplőnk megint rossz helyen volt, rossz időben, de jó szokásához híven itt is rabként folytatja a történetszállát. Ezalatt a galaxis többi szegletén is tevékenykednek az első évadból megismert karakterek.

Mon Mothma (Genevive O’Reilly) lánya esküvőjén próbálja a lázadás pénzügyi hátterét stabilizálni kapcsolatainak köszönhetően. Syril Karn (Kyle Soller) is visszatér, aki a birodalmi aktatologatóból kisfőnökké avanzsált – a két évad között eltelt egy év és ez idő alatt elkezdte élvezni új szerepkörét. A törtető birodalmi tiszt Dedra (Denise Gough) egyengeti karrierjét, akivel az előző szezon óta egy párt alkotnak.

Ennek a szálnak a legnagyobb konfliktus forrása egy zseniális ebéd Karn kegyetlen édesanyjával.

Emellett megkapjuk az előzetesekben beígért Krennic igazgató (Ben Mendelsohn) cameo-t, reméljük nagyobb szerepe lesz az ausztrál színésznek. Luthen Rael (Stellan Skarsgård) pedig továbbra is elvégzi a szükséges piszkos munkát a lázadás sikeréért, amihez senkinek nincsen gyomra. Akár egy esküvőn is tevékenykedik az öreg.

Az emlegetett lázadás pedig szépen, lassan építkezik, ez a sok történetszál már az első három részben szépen összeáll, ismerjük célokat, a motivációkat, minden karakter tökéletesen átalakul az alkotó Tony Gilroy víziójának megfelelően. Látjuk, melyik szereplő, hogyan fog bekapcsolódni a galaktikus konfliktusba. Nem viccelek, amikor azt írom, az Andor továbbra is egy csiszolatlan gyémánt.

Akik nem szeretik a Star Wars-t, azok is bátran próbálkozzanak vele, mert nem a szokásos Csillagok háborúját kapjuk, mint amire számítunk.

Talán ez volt a legnagyobb probléma az első évaddal is. Akik szerették a Star Wars-t, azok számára lassúnak és vontatottnak tűnt, akik pedig nem kedvelték a franchise-t, azok hozzá se mertek nyúlni. Pedig ez egy bámulatosan csavaros összeesküvés és lázadás története, apró sztorimorzsákkal elmesélve a karaktereken keresztül. A kisember küzdelmét mutatja be egy elnyomó rendszer ellen. Legyen az egy galaktikus birodalom vagy egy kegyetlen anya karaktere. Elképesztően hatásos és akkor még csak a történetről beszéltünk.

A látványra nincsenek szavak. Mintha ott lennénk Mon Mothma esküvőjén, vagy Bixékkel az ellátmány bolygón. Ja igen. A fekete ló, ami az első évadot sokaknak megkeserítette, sajnos még mindig itt van. Bixnek (Adria Arjona) továbbra sincsen igazán funkciója vagy célja azon kívül, hogy megint jól bántalmazzák szegényt.

A hölgy tényleg csak azért van jelen, hogy Andor aggódjon valakiért és egy célt adjon neki, hogy meg lehessen menteni.

Még akkor is, ha Bix talán már nem annyira törékeny, mint az első évadban volt, de még mindig nem ér fel a többi részletesen megírt, árnyalt karakterhez. Pedig Adria Arjona jó színésznő, ezt már a tavalyi A bérgyilkos, aki nem is volt-ban is bizonyította. Akit eddig zavart Bix, nem kecsegtetem, ugyan olyan rossz. Ám a többiek továbbra is lélegzetelállítóan autentikusak. Stellan Skarsgård hihetetlenül gyorsan vált a lázadás verőembere és a jólelkű műkincskereskedő szerepe között.

Diego Luna, mint egy svájci óra hozza Cassian Andor szerepét, akit talán egy mocskos Han Solonak lehetne leírni.

Mon Mothmát alakító Genevieve O’Reilly már nem csak külsőleg hasonlít az eredeti trilógia híres szenátorára, hanem ténylegesen, aktívan vezeti a lázadást a háttérből.

Minden apró részlet, amit a képernyőn látunk, egy élő, lélegző világot mutat be nekünk. Látjuk a tárgyak funkcióját, nem csak a háttérben látványos díszletként vannak jelen. A vizuális effektek hibátlanok és az eltelt egy év alatt a birodalmi rohamosztagosok is megtanultak célozni!

Nem gondoltam volna, hogy látni fogok Star Warsban bárkit meghalni rohamosztagosok pontos lövései által, de ez a nap is eljött!

Tony Gilroy úgy szővi a forgatókönyvet, mint a Banyapók a hálóját J.R.R. Tolkien könyveiben. Becsalja a nézőt a képernyő elé, elragadja és ott tartja az első pillanattól az utolsóig és továbbra is nagyon működik. Alig várom a folytatást!


Link másolása
KÖVESS MINKET: