KULT
A Rovatból

Nem lehetett volna a Toldinál méltóbb lezárása Jankovics Marcell életművének

Megnéztük a Nemzet Művészének utolsó nagyszabású munkáját. Minden kétséget kizáróan az egyébként is erős magyar animációsfilm-gyártás egyik ékkövéről beszélhetünk.


Üdítő érzés olyan kritikát írni, ahol nem kell kínosan vigyáznom arra, nehogy véletlenül valami fontos fordulatot elszpoilerezzek. Arany János Toldi című művét ugyanis valószínűleg minden 12 év feletti magyar ember ismeri, még akkor is, ha őszintén elismeri, hogy az általános iskolai kötelező olvasmányokat malomkőnyi messzeségre hajította el magától. Hiszen a mű sorai, egy-egy fordulata, híres jelenetei annyira beleivódtak a mindennapok szó- és képhasználatába, hogy sokszor nem is biztos, hogy tisztában vagyunk vele, hogy mondatainkkal épp a művet idézzük meg. Ha valaki mégis a megúszásra játszott a hatodikos irodalomanyagnál, vagy épp csak nem tisztán emlékszik már a magyar irodalom egyik legfontosabb elbeszélő művére, annak itt az alkalom, hogy frissítse tudását. De bárki másnak is hiba volna kihagyni Jankovics Marcell életének utolsó remekművét, a Toldi animációs mozifilmváltozatát.

A spoilerveszély nélkül tehát könnyű dolgom is lehetne az írással, de azért mégis van, ami megnehezíti. Mert mit lehet elmondani egy Jankovics Marcell szintű korszakos zseni több mint fél évszázados életművének megkoronázásáról? Hogy remekmű? Hogy az animációs filmművészet egyik csúcsa? Hogy hibátlan? Elcsépelt és üres szavak egy egyszerű műkedvelő újságírótól – még ha éppenséggel igazak is. Aki látta a mester olyan nagyívű alkotásait, mint a János vitéz, a Fehérlófia, Az ember tragédiája vagy akár a Magyar népmesék bármelyik részét, az körülbelül sejtheti, mire számíthat a Tolditól, de még így is garantáltan le lesz nyűgözve. Ha pedig valaki igazán nyitott szemmel és szívvel ül le a Nemzet Művészének több mint 100 perces opusza elé, nem lesz olyan másodperce sem, amikor ne kapna valamilyen audio-vizuális meglepetést, rejtett vagy nyíltabb szimbólumot, jelképet, varázslatos technikai megoldást.

De próbáljuk meg az alapoktól kezdeni.

Arany János elbeszélő költeményének zsenialitása annyira alapvető, hogy azt még azok sem szokták vitatni, akik esetleg valamilyen oknál fogva nem kedvelik akár az elbeszéléseket, akár a költeményeket. A történet kereksége, a történetmesélés nyelvi bravúrjai, az aprólékos, de izgalmas leírások mind megfogják az olvasót – és Jankovics Marcell animációs csapatának köszönhetően immár a nézőt is.

A film alapkoncepciója volt, hogy Arany művét átírás és kihúzás nélkül, teljesen szöveghűen adja vissza, ehhez pedig egyetlen színész, a már Az ember tragédiájában is főszerepet kapó Széles Tamás hangját használta fel. Az elsőre konzervatívnak, netán nehézkesnek ható megoldás a film megtekintése után az egyetlen lehetséges kivitelezési módnak tűnik, mert talán így lehetett a legjobban visszaadni a Toldi összes árnyalatát. Bármennyire is egy komoly, nyelvileg és irodalmilag konzervatív író régi(es) műveként is emlékszünk ugyanis a költeményre, legkésőbb Széles értő tolmácsolásában lerombolódik bennünk ez a sztereotípia. Korántsem mellesleg ahogy a színművész játszik a hangjával, az bizonyára nem keveseknek fogja eszébe juttatni Szabó Gyula legendás népmesei narrálását.

Jankovics Marcell és Csákovics Lajos rendezésében pedig a mű sokrétűsége, komorsága, merész képei és sokszor egészen briliáns humora is hiánytalanul elénk tárul.

Akár a napmelegtől égő kopár szík sarjáról, akár a fekete sátorponyvából vetett éjszaka magányosságáról beszél Arany, a rajzfilm minden szintjén olyan részletességgel dolgozik, hogy legyen bármilyen elcsépelt fordulat, tényleg olyan, mintha együtt pihennénk, menekülnénk, szenvednénk vagy harcolnánk a fiatal főszereplővel. Azzal a főszereplővel, aki Jankovics szavaival élve egyszerre „parasztlegény és naphérosz”, a magyar irodalom egyik legizgalmasabb alakja. És akit a mű végtelen precizitással használ: hiába egy lényegében klasszikus hőssé válás sztorija, csakúgy, mint az író, a rendezők is bátrak voltak megmutatni Toldi Miklós kétségeit, tépelődéseit, olykor esendőségét is. Ahogy vizuálisan rendkívül érdekesen bánnak a főhős bátyjával, Györggyel is: a sokszínű karakter változásait a zsarnok báty szerepétől a komikusan balfék, túlértékelt vitézi figuráig hajszálpontosan követik a képek.

Rengeteget tesznek hozzá az élményhez az olyan megoldások is, mint a narrációs jelenetek megoldása, ahol Toldi és a többi szereplő mellett megelevenedik maga Arany János alakja is. Aki maga is hol komoly, hol vidáman bohóckodó gesztusokkal meséli saját történetét, olykor félig-meddig részévé is válva annak. Külön ínyencség, hogy a film alkotói Petőfi Sándor 1840-es évekbeli Arany-ábrázolását használták a filmben, azaz a nagy költőt lényegében pont annyi idősnek látjuk, amennyi a történet megírásakor volt.

Az ábrázolás egy másik különlegessége, hogy a nem „valós időben” történő dolgok, azaz gondolatok, álmok, a régmúlt elbeszélései egy másik vizuális síkon, más stílusban jelennek meg. Azt avatatlan szemek is észrevehetik, hogy a rajzok ezekben az esetekben erősen emlékeztetnek a történelmi kódexekből ismert illusztrációkra, ami nem véletlen: az alkotógárdát itt a Manesse-kódex, másik nevén a Nagy Heidelbergi Daloskönyv inspirálta. Kell-e mondani, hogy történelmileg ez is teljesen hiteles: a középkori német lírák egybegyűjtésére használt mű a Toldi cselekményének idejében, Lajos király korában, a XIV. században született.

A történelmi hitelesség persze nem hogy nem ér véget ezzel, de nagyjából itt kezdődik. A kor parasztházai, a középkori vidék, a budai várpalota minden apró részlete, az emberek öltözéke, a katonák fegyverzete, páncélzata, a címerek és a zászlók bemutatásakor mind-mind a létező legtökéletesebb hitelességre törekedtek az alkotók. Amit lehet, hogy a nem középkori történészi szemek nem is mindig vesznek észre, de azt mindenki ösztönösen megérzi, hogy amit itt lát, az bizony több száz ember közel négy évének tízezernyi precíz munkaórája.

A közönség láthatta már a Toldi sorozatfeldolgozását, de arról több helyen lehetett olvasni, hogy a mozifilm részben más és több, mint a sorozat részeinek összefésülése.

Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a 2021 májusában elhunyt Jankovics Marcell pályafutásának méltó megkoronázása.

A mester mellett olyan profi stáb dolgozott, akiknek egy percig sem jelentett gondot a fő rendező gondolatainak, ötleteinek megjelenítése. Külön kiemelendő Csákovics Lajos neve, aki társrendezőként a Kossuth- és Balázs Béla-díjas művész halála után tiszteletreméltóan profi módon birkózott meg a rá háruló hatalmas feladattal. Nem a legtisztességesebb dolog „válogatni” a profi stábból, de nem lehet nem megemlíteni Mikulás Ferenc nevét, akinek a legendás Kecskemétfilm Kft. igazgatójaként a film producereként elévülhetetlen érdeme volt, hogy az Arany János-emlékév (2017) idején született ötletből megszületett a mű. És kihagyhatatlan a Kossuth-díjas zeneszerző, Selmeczi György is, akinek dallamai végigkísérik a csodálatos képeket és a magyar kultúrtörténet egyik leghíresebb hősének minden mozzanatára pontosan rezonálnak.

Az animációs remekmű néhány erősebb jelenet miatt 12 éves korosztályos besorolást kapott, ami, ha az irodalmi tananyagot nézzük, lényegében stimmel is. De ahogy írásom elején is említettem: ettől az életkortól kezdve tényleg mindenkinek ajánlott a Toldi, aki szeretné megtapasztalni, milyen, amikor egy legendás magyar író 175 éves műve találkozik a jelen vizuális művészeinek profizmusával. Aki pedig fogékony az ínyencségekre, a film utolsó jeleneteinek egyikében félreérthetetlenül ráismerhet Jankovics Marcell arcára – aki pedig látott már képet a stáb többi tagjáról, még több érdekességre is bukkanhat a háttérbeli szereplők között.

Toldi – előzetes

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fekete öves taekwondós, az anyjának köszönheti a karrierjét, és a Föld 100 legnagyobb hatású embere közé sorolták – 35 érdekesség a 35 éves Dev Patelről
A Gettómilliomos főszereplőjeként robbant be a filmvilágba 18 évesen, azóta pedig talán a leghíresebb indiai származású színész lett belőle, sőt, van, aki szerint ő a legszexibb élő férfi.


1. 1990. április 23-án született London Harrow nevű kerületében.

2. Az édesanyja, Anita Patel gondozóként dolgozik, az apja, Raj Patel pedig IT tanácsadóként.

3. A szülők egyébként szintén nem Indiában születtek, hanem Kenya fővárosában, Nairobiban, ahol jelentős indiai diaszpóra található. S bár mindketten Kenyából származtak, külön-külön költöztek Nagy-Britanniába, és már Londonban ismerték meg egymást.

4. Saját elmondása szerint gyerekkorában „hihetetlenül energikus” volt, és emiatt gyakran került bajba.

5. A harrow-i Longfield Middle Schoolba és a Whitmore High Schoolba járt gimibe.

6. Van egy Trushna nevű nővére, aki négy évvel idősebb nála.

7. A*-t, vagyis csillagos ötös minősítést kapott GCSE Dramából (egy olyan tantárgy, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy a színház művészetét gyakorlati és írásbeli munka kombinációján keresztül fedezzék fel), miután a könnyekig meghatotta vizsgáztatóját egy a beszláni iskolai túszdrámában részt vevő tanuló alakításával.

8. A legelső színészi szerepét egy iskolai darabban, a Vízkereszt, vagy amit akartokban kapta: ő játszotta Sir Andrew Aguacheeket.

9. 188 centiméter magas.

10. Bár Angliába született, elmondása szerint kifejezetten fontosak számára a gyökerei, épp ezért gyakran utazik Indiába.

11. A közösségi média egyáltalán nem érdekli, nincs profilja sem a Facebookon, sem az X-en (Twitteren), sem az Instagramon.

12. Saját magát „technofóbnak” vallja, idegenkedik minden technikai vívmánytól, kütyütől, ezért sincs róla egyébként túl sok információ az interneten.

13. Jártas a harcművészetekben, például nyolc éven keresztül taekwondózott, amiből meg is szerezte a fekete övet.

14. Állítása szerint egyáltalán nincs hallása a zenéhez, sem ritmusérzéke. „Ha az életemről lenne szó, akkor sem tudnék énekelni. A tánc sem megy, szóval a Grease remake-jét biztosan nem kapom meg!” – nyilatkozta. Ehhez képest azért kaptunk tőle egy pofás táncjelenetet első filmje, a Gettómilliomos fináléjában…

15. 16 évesen szerepelt a Skins című brit tinidrámában, az anyja intézte el neki a meghallgatást. „Neki köszönhetem, hogy a szakmában vagyok. Meglátott egy hirdetést a Skins castingjáról a Metro nevű újságban, kitépte, és elrángatott a londoni National Youth Theatre-be. Lógnom kellett a suliból miatta” – emlékezett vissza Dev.

16. A Gettómilliomos 2007-es forgatása előtt sosem járt Indiában.

17. Óriási Bruce Lee-rajongó. Mindent gyűjt, ami a tragikusan fiatalon elhunyt harcművész-színészhez köthető: filmplakátokat, ereklyéket stb.

18. A Bruce Lee-imádat már kisgyerekkorában elkezdődött, vele együtt pedig odavolt az akció- és a harcművészeti filmekért. Minden bizonnyal emiatt fogant első játékfilmes rendezése, a 2024-es A Majomember is e műfajokban.

19. A 2008-as Hancock című film londoni premierjén órákig várt, hogy lefotózhassa Will Smith-t. „Három órán keresztül szobroztam. Majd sikerült lőnöm egy képet a homlokáról, és emlékszem, arra gondoltam: hű, ez annyira hihetetlen!” – mesélte egy interjúban.

20. A 2012-es Pi életének még a meghallgatására sem engedték el: „A Gettómilliomos után nem lehetett enyém az a szerep, mert a filmesek »túlexponáltnak« tartottak engem. Suraj Sharma, aki megkapta a szerepet, elképesztő munkát végzett, és a film is lenyűgözött, de egy részem azt gondolja, hogy a fenébe is, bárcsak kaptam volna egy esélyt!”

21. Nem küld SMS-eket. „Utálom” – mondta a The Guardiannek. „A barátaim azt mondják: »Haver, írnod kell SMS-t. De ehelyett inkább felhívom a kocsimból az illetőt, és beszélgetünk. Úgy tűnik, ez manapság túl intim az emberek számára.”

22. A Gettómilliomos bemutatása után jött össze a filmbeli partnerével, Freida Pintóval (A majmok bolygója: Lázadás), akivel hat éven át voltak együtt, 2014-ben szakítottak. Hogy miért váltak szét, arról úriember lévén nem volt hajlandó beszélni.

23. A 2016-os Oroszlánban való szerepléséhez új fizikumot kellett kialakítania, így ennek érdekében rengeteg órát töltött az edzőteremben. Szakállt is növesztett, és ausztrál akcentust vett fel. Összesen 8 hónapig készült a szerepre.

24. Állítása szerint egyébként elkezdtek potyogni a könnyei, majd elbőgte magát, amikor először olvasta az Oroszlán forgatókönyvét.

25. 2017 óta az ausztrál színésznő, Tilda Cobham-Hervey (Lány a hullámok hátán, Almaecet) a barátnője, akivel a Hotel Mumbai forgatásán ismerték meg egymást.

26. Meghallgatták egy szerepre a 2015-ös Star Wars: Az ébredő Erőhöz, ami saját elmondása szerint meglehetősen rosszul sült el. Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy melyik szerepre jelentkezett, a feltételezések szerint Finn vagy Poe karaktere lehetett, akiket John Boyega, illetve Oscar Isaac alakítottak.

27. 2017-ben a műsorvezető Ellen DeGeneres a „legszexibb élő férfinak” nevezte őt.

28. A sportokhoz annyi kötődése van, hogy imád sakkozni, és szenvedélyes Arsenal-drukker.

29. Szerepelt a Time magazin 2024-es 100-as listáján, vagyis a szerzők szerint ő a világra legnagyobb hatást gyakorló embereinek egyike jelenleg.

30. Eddig egyszer jelölték Oscar-díjra: 2017-ben az Oroszlán mellékszerepéért.

31. A Golden Globe-on azonban már két nominációval is büszkélkedhet, az Oroszlánon kívül 2021-ben jelölték a David Copperfield rendkívüli élete című 2019-es filmért a legjobb férfi színész – musical/vígjáték kategóriában.

32. A 2024-es International Film Festival Australia Awards díjátadón a legjobb játékfilmes rendező díját kapta A Majomember című 2024-es akciófilmjéért.

33. A Brit Filmakadémia díját, a BAFTA-t azonban elnyerte az Oroszlánért 2017-ben, mellette pedig jelölték a Gettómilliomos férfi főszerepéért 2009-ben, valamint legjobb elsőfilmesként A Majomemberért idén.

34. „Olyan karaktereket keresek, akik maradandó hatást gyakorolnak a nézőkre, olyan történeteket, amelyek megmaradnak az emberek fejében. Igyekszem minél sokoldalúbb lenni a felkínált karakterekben” – mesélte egyszer arról, hogy mi szerint próbál szerepet választani.

35. A jótékonysági aktivitása is számottevő: olyan szervezetekkel működik együtt, mint pl. a LionHeart, hogy anyagi segítséget nyújtson több mint 11 millió, utcán élő indiai gyermeknek. Továbbá jelentősen támogatja a Railway Children nevű szervezetet is, amelyet az Egyesült Királyságban, Indiában és Tanzániában az utcán élő, kiszolgáltatott gyermekek védelmére alapítottak, valamint a Greenpeace-t, amely a globális környezetvédelemért kampányol.


Link másolása
KÖVESS MINKET: