Augusztus elseje és ötödike között esténként romantikus mozivá lép elő a városligeti csónakázótó. A szervezők a program tekintetében semmit sem bíztak a véletlenre, az öt estén öt filmet mutatnak be, melyből négy biztosan sikerfilm, az ötödik meg... csónakázáshoz az is jó.
A nézőszámnak csupán a járművek száma szab határt:
8 csónak és 32 vízibicikli fedélzetéről lehet élvezni a filmeket.
Még a mozikban manapság elengedhetetlen evésről-ivásról sem kell lemondani, ugyanis a helyben vásárolt ételt-italt a nézők a járműveikre is magukkal vihetik. Talán mondani sem kell, bár a szervezők (többek között) azért írják, hogy a program, végeztével az esetleges maradékot hozzák vissza, vigyázva a tó tisztaságára.
A program:
Aug. 1. (kedd) 20:30 ─ Macskafogó (1986)
Aug. 2. (szerda) 20:30 ─ Együtt kezdtük (2022)
Aug. 3. (csütörtök) 20:30 ─ Vuk (1981)
Aug. 4. (péntek) 20:30 ─ Liza, a rókatündér (2015)
Aug. 5. (szombat) 20:30 ─ Indul a bakterház (1980)
Legkorábban 45, legkésőbb 15 perccel a vetítés előtt lehet beszállni a csónakokba/vízibiciklikbe.
Egy négyszemélyes csónak a különleges estére 9000, az ötfős vízibicikli 13 000 Ft lesz.
A jegyeket elővételben és a helyszínen is meg lehet vásárolni.
Ahogy a honlapon is írják az ötlet gazdája három egyetemista, Horváth Regina, Klisóczki Fanni és Nagy Simon, 2020-ban találták ki a mozi koncepcióját. Az ötlet a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány 2020-as CheckINN Turisztikai Innovációs Versenyére készült, ahol az Aktív Turizmus kategóriában első helyezést ért el. Aztán közbejött a Covid...
Most már remélhetően az időjárás sem szól közben és akár egy sokéves hagyomány teremtődik meg ezzel az öt nappal.
Augusztus elseje és ötödike között esténként romantikus mozivá lép elő a városligeti csónakázótó. A szervezők a program tekintetében semmit sem bíztak a véletlenre, az öt estén öt filmet mutatnak be, melyből négy biztosan sikerfilm, az ötödik meg... csónakázáshoz az is jó.
A nézőszámnak csupán a járművek száma szab határt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durrog a szoftpornó – lehengerlő képek és minimálra rakott nemzettudat a Hunyadi sorozatban
Közpénzek ide vagy oda, kaptunk egy gigasorozatot, amelyet egyébként egészen élvezhető nézni. Ezt nem lehet és nem is kell elvenni a Hunyaditól. De hogy kerül a leszbikus jelenet a TV2-re?
A hétvégén útjára indult egy újabb sorozat, amelyet a kormányközeli elit nagyon nagy szeretettel öltelt a keblére, és ami nemcsak abban az értelemben döntött rekordokat, hogy elvitte a nézettségi adatokat is A mi kis falunk elől, hanem abban is, hogy messze a legdrágább magyar sorozattá vált. Potom 25-26 milliárd forintnyi összköltség, amelynek több mint a fele valóban közpénzből lett finanszírozva (példa kedvéért: a S.E.R.E.G. mindössze 3 milliárd volt), egy adaptáció, Bán Mór regénye alapján. De mit tud adni egy ilyen sorozat, miért működik ez jobban, mint korábban bármelyik „nemzeti mű”?
A néző szórakozzon, ne az elit
Amikor felidézzük az összes korábbi, állami narratíva mentén kívánt, nemzeti identitásra hangoló filmet és sorozatot, hát, megvallva az őszintét, borzalmasan állunk ezekben a körökben. Elég csak a Most vagy soha! bukásáig menni, amelynek minden másodpercét darabokra szedték, főleg tehát történelmi vonatkozású filmekben és sorozatokban feltűnőek ezek a hiányosságok. Lejön az izzadságszag, a „Látod, mennyire jó, hogy magyar vagy?” – érzések tömkelege, ezekkel pedig egy átlagfogyasztót nem biztos, hogy meg lehet nyerni. Azért a korábbi S.E.R.E.G. és hasonló produkciók is elsősorban a fogyasztó részéről társulhattak jogosan olyan gondolattal, hogy még mindig van hátsó szándék ezekben, és nem pusztán a szórakoztatás a cél. Ez mindig visszásra sikeredett, és talán pont amiatt, mert pocsékul szájbarágós volt az üzenet.
A Hunyadi-sorozat eleve egy kicsit máshonnan közelíti meg a dolgokat (és nemcsak amiatt, mert magában az adaptált regényben is vannak pontatlanságok), valóban szórakoztatni akar, és ami a szemünk elé tárul, az maga a káprázat.
Hát az agyam eldobom, lehet ezt így is?
Azért a hazai filmkészítésben láttunk már felgyulladó milliárdokat jócskán, ugyanakkor a Hunyadi-sorozat képi világa minden értelemben felsőpolcosnak nevezhető. Nem kell Marvel-magasságokról ábrándozni, de azért az elmondható, hogy a remekül ható effektek, díszletek, jelmezek egészen sok történelmi filmre rávernek köröket. Elég csak a Mária című filmre gondolni a Netflixen, aminél véleményem szerint fejlettebb–képzettebb–korhűbb látványvilágot jelenít meg a Hunyadi sorozat. A háborús jelenetek sem cikik, de nem csinál a Hunyadi Cobra 11-et a történelemből az első két részben. Nincsen török szappanopera-feeling, és hasonlítási alapok tekintetében is nagyobb produkciók jutnak eszembe. Kosztümök tekintetében is egyetlen szőrszálhasogató infó maradt bennünk, az is annyi, hogy Vitéz János ferencesnek lett öltöztetve. (Noha abban az időszakban voltak ferencesek Magyarországon, illetve Kapisztrán Szent János is, mint fontos alak, releváns abban az időben, ugyanakkor Vitéz Jánosról nincs bizonyíték erre.)
Fejjel bele a csöcstengerbe
Azért nehéz lenne az 1400-as évekről úgy beszélni, mintha egyébként az ágyasok, az ármánykodás, illetve minden hasonló dolog ne lett volna a mindennapok része. A Hunyadi-sorozat egészen bátran beleáll ebbe a témába: a női főszereplőket azért részenként egyszer-kétszer levetkőzteti, összefekszik mindenki mindenkivel, már a második epizódban Jordán Adél és Hermányi Mariann karaktere is nekiesik egymásnak (ajjaj, mi lesz így az LMBTQ-törvényekkel, TV2?), aminek a realitásával elég nehéz vitába szállni. Az biztos, hogy elég komolyan felülünk a második résztől a horny-vonatra, ahonnan nincs is leszállás. Az online fórumokat nézegetve megéri várni a további részekre, mert részről részre egyre több vér és testnedv fog folyni (legalábbis magukat a műsoron háttérben dolgozónak mondó redditerek ezt ígérik).
Arról nem is beszélve, hogy maga Hunyadi (Kádár L. Gellért), vagy éppen a szultán (Murathan Muslu) sem feltétlenül rossz látvány a képernyőn, érződik is, mire van kihegyezve erősen a sorozat a történeti szál mellett.
Nem biztos, hogy a történetért nézem
Félreértés ne essék, ez egy szupersikeres szuperprodukció, és minden csúcsra van járatva, talán mégis a történeti szál egy kicsit gyengécske. Sok esetben kiszámítható dialógusok, vagy pedig szögegyenes karakterek vannak, amelyek egy óvodás szintjére leegyszerűsíthetőek: a nemes urak együgyűek, buták, szart kavarnak, és nem látnak túl a saját orrukon, míg Hunyadi közben próbál ezek között szövetségeseket szerválni mestertervéhez.
Maga a történeti szál tehát egészen egyértelmű, de mégis valahogy fent tudja tartani az ember figyelmét, noha az 50 perces sorozatok műfaja évről évre nehezebb. Nem vagyok benne biztos, hogy érdekel a történet maga, de az atmoszféra, az a világ, ami megteremtődik, valahogy mégis ott tud tartani a képernyő előtt.
A Hunyadi nem lett a NER-é
Közpénzek ide vagy oda, kaptunk egy gigasorozatot, amelyet egyébként egészen élvezhető nézni. Ezt pedig nem lehet elvenni a Hunyaditól: nagyon régen éreztem azt egy képernyő előtt, hogy ez nem izzadságszagú, nem erőltetett, és végeredményben egy olyan terméket kapunk, amelyben mindenki hős akar lenni, minden szálat szívesen nézünk, és ami még fontosabb: túllendültünk egy nemzeti narratíva kérdéskörén, és előkerült a nyilvánvaló szándék, a fogyasztó szórakoztatása.
A hétvégén útjára indult egy újabb sorozat, amelyet a kormányközeli elit nagyon nagy szeretettel öltelt a keblére, és ami nemcsak abban az értelemben döntött rekordokat, hogy elvitte a nézettségi adatokat is A mi kis falunk elől, hanem abban is, hogy messze a legdrágább magyar sorozattá vált. Potom 25-26 milliárd forintnyi összköltség, amelynek több mint a fele valóban közpénzből lett finanszírozva (példa kedvéért: a S.E.R.E.G. mindössze 3 milliárd volt), egy adaptáció, Bán Mór regénye alapján. De mit tud adni egy ilyen sorozat, miért működik ez jobban, mint korábban bármelyik „nemzeti mű”?
A néző szórakozzon, ne az elit
Amikor felidézzük az összes korábbi, állami narratíva mentén kívánt, nemzeti identitásra hangoló filmet és sorozatot, hát, megvallva az őszintét, borzalmasan állunk ezekben a körökben. Elég csak a Most vagy soha! bukásáig menni, amelynek minden másodpercét darabokra szedték, főleg tehát történelmi vonatkozású filmekben és sorozatokban feltűnőek ezek a hiányosságok. Lejön az izzadságszag, a „Látod, mennyire jó, hogy magyar vagy?” – érzések tömkelege, ezekkel pedig egy átlagfogyasztót nem biztos, hogy meg lehet nyerni. Azért a korábbi S.E.R.E.G. és hasonló produkciók is elsősorban a fogyasztó részéről társulhattak jogosan olyan gondolattal, hogy még mindig van hátsó szándék ezekben, és nem pusztán a szórakoztatás a cél. Ez mindig visszásra sikeredett, és talán pont amiatt, mert pocsékul szájbarágós volt az üzenet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, egy hónappal Gene Hackman és Betsy Arakawa halála után nyilvánosságra hozták végrendeleteik részleteit. A 95 éves színész 80 millió dolláros vagyonát feleségére, a 65 éves Betsy Arakawára hagyta, aki a korábban létrehozott bizalmi alap utódkezelője volt. Nem egyértelmű, hogy Hackman három gyermeke – Christopher Allen (65), Leslie Anne (58) és Elizabeth Jean (62) – örököl-e bármit, mivel a nevük nem szerepel a végrendeletben.
A döntés komoly vitákhoz vezethet, mivel Hackman gyermekeivel korábban eltávolodtak egymástól.
Egy jogi szakértő szerint, ha Betsy túlélte volna a színészt, akkor az örökség körüli harc „világháborúvá” fajult volna. „A gyerekei teljesen kikészültek volna”
Betsy végrendelete szerint vagyona egy jótékonysági alapba kerül, és abból fedezik az egészségügyi költségeket is. Hackman 2005-ben írta alá utolsó végrendeletét, de nem ismert, hogy Alzheimer-kórját pontosan mikor diagnosztizálták.
A házaspár holttestét február 26-án találták meg Santa Fe-i otthonukban. A hatóságok szerint Betsy Arakawa február 11. körül hunyt el egy ritka, egerek által terjesztett vírusfertőzés miatt, míg Hackman egy héttel később, valószínűleg szívbetegség következtében vesztette életét. A vizsgálatok kizárták a szén-monoxid-mérgezést, amit korábban többen feltételeztek.
A hagyaték sorsa még nem egyértelmű. A végrendeletek végrehajtásáért felelős ügyvéd, Julia Peters még nem hozta nyilvánosságra a pontos részleteket. Hackman eredetileg a GeBe Revocable Trust nevű alapot hozta létre, de 1994-ben módosította, és Betsyt nevezte meg utódkezelőként. Később újabb változtatás történt, és az Avalon Trust lett az új örökségkezelő.
Hackman fia, Christopher már ügyvédet is fogadott, hogy megvédje az érdekeit.
„Az, hogy Katzensteint fogadta fel, egyértelműen mutatja, hogy próbálja megvédeni az érdekeit”
– mondta egy forrás az újságnak. Leslie és Elizabeth egyelőre nem jelezték, hogy jogi lépéseket tennének.
Betsy végrendelete kimondja, hogy ha férje nem él tovább, akkor a teljes vagyonát egy jótékonysági alapba kell helyezni. A dokumentum szerint minden tartozását a lehető leghamarabb rendezik. Személyes tárgyai – például bútorok, ékszerek és műalkotások – sorsáról egy külön listán rendelkezhetett.
Gene Hackman és gyermekei kapcsolata az évek során romlott meg.
A színész korábban elismerte, hogy Christopherrel elveszítette a kapcsolatot, mert sok időt töltött a munkájával, amikor fiának a legnagyobb szüksége lett volna rá. Leslie-vel és Elizabeth-tel néha együtt jelent meg filmpremiereken és rendezvényeken, de később hónapok is elteltek anélkül, hogy találkoztak volna.
A hatóságok továbbra is vizsgálják a házaspár halálának körülményeit. Arakawát a fürdőszobában találták meg az egyik kutyájukkal, amely elpusztult a szállítóládájában. Hackman egy másik helyiségben feküdt a földön, mellette a napszemüvege és a sétapálcája.
A házaspár jelentős vagyonnal rendelkezett, többek között egy 3,8 millió dolláros Santa Fe-i házzal és egyéb ingóságokkal. Új-Mexikó törvényei szerint három év áll rendelkezésre, hogy bárki jogi úton érvényesítse az igényét az örökségre, így a hagyatéki eljárás még hosszú ideig elhúzódhat.
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, egy hónappal Gene Hackman és Betsy Arakawa halála után nyilvánosságra hozták végrendeleteik részleteit. A 95 éves színész 80 millió dolláros vagyonát feleségére, a 65 éves Betsy Arakawára hagyta, aki a korábban létrehozott bizalmi alap utódkezelője volt. Nem egyértelmű, hogy Hackman három gyermeke – Christopher Allen (65), Leslie Anne (58) és Elizabeth Jean (62) – örököl-e bármit, mivel a nevük nem szerepel a végrendeletben.
Újabb formátumot mutatott be a TV2. Persze csak nálunk új, hiszen a Password (Jelszó) 1961-ben debütált Amerikában, a CBS televízióban. Akkor még délutáni műsor volt, később főműsoridőbe került. Nálunk késő este, a Farm VIP után kerül adásba.
Maga a formátum leginkább az Activityhez hasonlít: adott két civil és két (többé-kevésbé) híres versenyző, akik párokat alkotva segítik a másikat a feladványban szereplő szavak kitalálásában.
A hasonlóságok ezzel véget is érnek, itt például a nyeremény teljes mértékben a civil delikvenst illeti (a fődíj akár 10 millió is lehet), és fontos különbség, hogy van „térfélcsere”, a hírességek két menet közt helyet cserélnek egymással.
Ez annyiból jó, hogy egyik játékos sem veszíthet azért, mert kifogott egy különösen aluledukált valóságshow-hőst.
A jelszó maga a feladvány. A páros egyik tagja egy-egy szó kimondásával, úgynevezett „nyom” megadásával segítheti a társát a kitalálásban. Nem használhat mozaikszót sem kötőjeles szót, és nem mutogathat kézzel, viszont hanggal, mimikával segítheti a megértést. Ha valaki szabálytalanul segít, a társa nem tippelhet, és a másik csapat következik.
A játék alapszakasza két körből áll, ha valaki megnyeri mindkettőt (az nyer, aki először eléri a 15 pontot) továbbjut a jutalomjátékba. Döntetlen esetén van még egy „döntő”, afféle villámjáték. A jutalomjátékban lehet ténylegesen pénzt nyerni. Összesen 10 jelszót kell a civilnek kitaláltatni a két hírességgel 30-30 másodperc alatt. Minden találat 250000 forint, de ha összejön a 10, akkor az már 5 milliót ér.
Itt azonban még nem dőlhet hátra a szerencsés és ügyes nyertes. Ugyanis kezdődik minden elölről, újabb kör, aminek a végén újabb civil kerül a jutalomjátékban. A fődíjat az nyeri, akinek a jutalomjátékban több tippjét találják ki.
Az abszolút nyertes bejut a végjátékba, ahol lehetősége van megduplázni a nyereményt, és elvinni a 10 milliós fődíjat. Míg a korábbiakban a nézők megtudták, mi a jelszó, a végén nem árulják el, csak a versenyző tudja. Egyetlen nyomot adhat, amiből a két celebnek közösen kell kitalálnia a jelszót.
A formátum színvilágával, zenéjével, a műsorvezető viselkedésével inkább próbál vidám légkört teremteni, ehhez képest viszont komikus az a néhány pillanat, amikor a műsorvezető, Lékai-Kiss Ramóna hosszasan a kamerába nézve várja, hogy kiderüljön a helyes megoldás. Sehogy sem sikerül feszültséget teremteni.
Körülbelül annyira működik, mintha Bogyó váratlanul veréssel fenyegetné Babócát.
Sajnos, a rossz beidegződések velünk élnek, a műsorvezetőt bombanőként konferálták be. Nem emlékszem, hogy Vágó Istvánt valaha is szívdöglesztőként vezették volna föl, azt sem mondták soha, hogy „a műsorvezető az izomkolosszus Egri János”, pedig lelkes hokijátékosként valószínűleg nem volt gyenge.
Ramóna egyáltalán nem buta, de a műsorkészítőknek szemmel láthatóan eszük ágában sem volt bármit is megmutatni az intellektusából.
Összességében a Password szórakoztató, a győzelemhez nem elég a szerencse, kell hozzá kreativitás, műveltség, és persze koncentráló képesség. Persze sok múlik a celebjátékosokon. Az első adásba a táncos Molnár Andrea és Tilla érkeztek, és jól működött a kémia köztük, illetve a civil játékosokkal is.
A játék egyik érdekessége, hogy a versenyzők hogyan tudnak építeni a másik csapat nyomaira. Például amikor a „pávián” volt a jelszó, Andi annyit mondott, „piros”, és próbált a feneke felé pillantgatni jelentőségteljesen. Máté illemtudó fiatalemberként a „szoknyára” tippelt. Viszont erre Tillának elég volt annyit mondani fejét rázva, hogy „csimpánz”, és Csillag már tudta, mi a megfejtés.
Nagy kár, hogy a TV2 óriási bakit követett el.
A második körben jártunk, ahol Máté és Csillag feszült egymásnak. Az első kört a srác nyerte Molnár Andi oldalán. A második kör első jelszavát is ő találta ki (épp Tilla volt a partnere). Ekkor azonban egy stoptrükkös váltással a jutalomjátékban találtuk magunkat. Kiderült, hogy Csillag valahogy megfordította az állást, döntetlenre mentette a meccset, és megnyerte a villámjátékot is. De mi mindezt nem láttuk.
Végül Csillag jutott be a végjátékba. Az utolsó jelszó – mint utóbb kiderült – az „Amőba” volt, amire Csillag azt adta nyomként Tillának és Andinak, hogy „Aknakereső”. Tilláék teljesen rossz irányba indultak, és a tűzszerészre tippeltek, így Csillag nem nyerte meg a 10 milliót, be kellett érnie a felével, amit mint megtudtuk, az esküvőjére fog költeni.
Még volt némi filozofálás azon, mi a különbség az Aknakereső, az Amőba és a Torpedó között, végül Rami elköszönt, és mindenkit arra biztatott, hogy játssza otthon is ezt a játékot családdal, barátokkal. Ha szeretitek a tévés vetélkedőket, érdemes adni egy esélyt a Passwordnek, remélhetőleg a többi adásban nem lesz a mostanihoz hasonló fiaskó.
Újabb formátumot mutatott be a TV2. Persze csak nálunk új, hiszen a Password (Jelszó) 1961-ben debütált Amerikában, a CBS televízióban. Akkor még délutáni műsor volt, később főműsoridőbe került. Nálunk késő este, a Farm VIP után kerül adásba.
Maga a formátum leginkább az Activityhez hasonlít: adott két civil és két (többé-kevésbé) híres versenyző, akik párokat alkotva segítik a másikat a feladványban szereplő szavak kitalálásában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat: Koncz Gábor kapta a Kossuth-nagydíjat
A Széchenyi Nagydíjat Maróth Miklós klasszika-filológus kapta. A díjazottak között van többek között Dr. Stumpf István jogász, Döbrentei Kornél író, Müller Péter Sziámi előadóművész is.
