HÍREK
A Rovatból

Koltai Lajos válaszai a közéleti kérdésekre: nem hallottam róla, nem követem, nem érdekel

A rendező szerint a politikának ma nincs befolyása a művészetre, az SZFE-modellváltásról pedig azt mondta, fogalma sem volt arról, hogy mi és miért történik.


Érdekes interjút készített Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőrrel, rendezővel Veiszer Alinda, amit némi pénzért cserébe ide kattintva lehet megnézni.

Az interjú során ugyanis több közéleti téma is szóba került, ám Koltai mindegyikre azt mondta, hogy nem hallott vagy nem tud róla, nem emlékszik, nem érdekli, nincs köze hozzá, vagy nincs véleménye róla - derült ki a Telex szemléjéből.

Például új volt neki az, amikor Veiszer Alinda elmondta neki, hogy Gárdos Péter rendező is írt egy forgatókönyvet egy Semmelweis-filmhez, de a filmalap közölte, hogy ez nem felel meg a koncepciónak. Gárdos azt állítja, hogy szerinte politikai okokból nem , hanem Lajos Tamás producer kapta meg a filmet. Koltai erre azt mondta, hogy ő azt se tudta, hogy Gárdos is írt egy forgatókönyvet.

„Erről nem tudok. Nem is beszéltünk róla... Egyszer hallottam, hogy valaki még foglalkozik még... izé..., és mondtam, hogy tudtok-e róla, mondták, hogy tudunk róla, de neked ezzel nem kell foglalkozni. Ennyi volt, ennyit tudtam erről. (…) Én tényleg nem tudok róla.”

Az újságíró később emlékeztette arra, hogy amikor Koltai újranézte a Mephistót, azt mondta róla: „Pontosan arról szól a Mephisto, amiben élünk, ahogy élünk. A művészet és a hatalom ma is kitapintható szerepe pontosan ott van a film képein. Ott tartunk, ahol tartottunk, és ez nagy tanulság”. Veiszer Alinda most megkérdezte a rendezőtől, hogy most is ezt gondolja-e a politika és a művészet viszonyáról, aki először úgy reagált, hogy most nem tudja, milyen viszonyban van e kettő egymással, mert ő soha nem foglalkozott ezzel, ráadásul a fenti idézetet tíz évvel ezelőtt mondta.

„Megpróbálok egész őszinte lenni: én most nem látok ilyen befolyást. Most, hogy benne vagyok, mert azt kell, hogy mondjam, hogy benne vagyok a közepében, egyáltalán nem látom, hogy, hogy... Hát például tőlem soha senki semmit nem kért. Ha hiszi, ha nem (…)”

- mondta, hozzátéve, hogy Lajos Tamás is csak azért ment ki egy-egy nap a forgatásokra, hogy jó munkát kívánjon.

A beszélgetés ezután így folytatódott Veiszer és közte:

– De tudja, hogy ő ugyanaz a producer, aki Herendi Gábornak meg azt mondta, hogy nem kap pénzt, és...

– Ezt nem tudom. Nem, ezt nem tudom. Nem is hallottam.

– Hogyhogy nem tudja?

– Én nem követem ezt.

– Miért nem?

– Mert nem érdekel. Abszolút nem érdekel.

Koltai azt is elmondta, hogy szerinte nincs nagy megosztottság a filmszamában, de ő soha nem is foglalkozott azzal, „hogy mi van”. Állítása szerint amikor felkérték, hogy tanítson a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), akkor se kértek tőle semmit, csak azt, hogy tanítson, mert nála jobban senki nem ért ehhez. Amikor Veiszer Alinda az SZFE-n történt átalakításokról és a diákok demonstrációjáról kérdezte, az operatőr elmondta, hogy a tüntetésekről hallott, de „soha nem ment volna oda” tüntetni, de tanítani se akart. Ezután így beszélgettek:

– Miért?

– Mert már nem olyan. Néztük, hogy kik tanítanak, hogy tanítanak. Bárki jutott akkor már bármilyen katedrához (…)

– Kire gondol?

– Nem gondolok névre, jó?

– És most olyan nevek tanítanak, akik…

– Nem, most másról van szó. Most engem felkértek (…) most arra kértek föl, hogy magamat tanítsam. És barátom kért fel. De mindegy... Ez más…

Arra a kérdésre, hogy ahogy az SZFE-n a váltás történt, annak minden pontjával tud-e azonosulni, Koltai azt mondta:

„Nekem azzal nem kellett azonosulni. Fogalmam nem volt, hogy mi történik és miért történik”. Később pedig azt is hozzátette: „Soha nem éreztem, hogy ehhez közöm lenne. Hogy nekem ebben bármi módon részt kellett volna vennem”.

Amikor Veiszer Alinda arról érdeklődött, hogy a politikai kérdések mennyire izgatják, az operatőr azt válaszolta, hogy ő nem is hall arról, mire panaszkodnak a filmesek, nem figyeli, kivel mi van.

Szóba került az is, hogy Koltai nem látta az Elk*rtuk című filmet, mert nem érdekli, a Lajos Tamás producerségével készült Blokádot viszont megnézte, azt nagyon jónak, nagyon hitelesnek tartja. Szerinte viszont a témája miatt nem érdemes Oscar-díjra jelölni, hiszen „senkit nem fog érdekelni, nem ismerik ezt a két embert”. Arra a kérdésre, hogy nincs-e politika abban, hogy ezt a filmet jelölték az Oscarra, azt válaszolta, nem tudja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor lehet valódi esélye Erdő Péternek a pápai trónra a szakértő szerint
Már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa. A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Péter magyar bíborost is.


Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.

Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.

A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Pétert.

A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.

„Arra mindenképp nagyon alkalmas volna, hogy a Ferenc pápa által kicsit felforgatott egyházi közéletet, meg egyházi szervezetet normalizálja, stabilizálja. Ahol mozgalmasabb időszak volt, oda egy kis nyugalmat és rendet tudjon vinni. Ez a róla kialakult kép jelenleg az egyházban”

– fogalmazott Érszegi Márk.

Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.

Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.

„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint

Erdő Péternek akkor lehet valódi esélye a pápai trónra, ha a május elején kezdődő konklávé úgy dönt, hogy egy nyugodtabb, konzervatívabb vezetőt szeretne látni a katolikus egyház élén.

Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.

De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Felhőszakadással, néhol viharos széllel érkeznek a zivatarok – az egész országra figyelmeztetést adtak ki
Szerencsére többnyire sok napsütés várható, viszont délután szinte bárhol lehet zápor, zivatar. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 26 fok között valószínű.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. április 23.



Szerdán sok napsütés várható, de emellett ismét gomolyfelhők képződnek, és a déli óráktól elszórtan fordulhat elő zápor, zivatar - írják a HugaroMet Zrt. előrejelzésében.

A zivatarokat felhőszakadás, illetve erős vagy viharos széllökések kísérhetik. Általában gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás.

A zivatarok miatt az egész országra citromsárga, azaz elsőfokú figyelmeztetést adtak ki, felhőszakadásra pedig Pest, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Nógrád, Somogy, Tolna és Zala vármegyékben figyelmeztetnek.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 26 fok között valószínű.

Késő estére 12, 19 fok közé hűl le a levegő.

Éjszaka lassanként elcsendesednek a záporok, zivatarok, az ország keleti felén a felhőzet is csökken, majd hajnaltól a Dunántúlon ismét növekszik a záporok, zivatarok kialakulási esélye. Általában gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8 és 14 fok között alakul.

Csütörtökön a napsütés mellett - amelyből kevesebb a nyugati vidékeken ígérkezik - sok fátyolfelhőre, valamint erőteljes gomolyfelhő-képződésre számíthatunk. A déli órákig főleg a Dunántúlon, majd délután már egyre inkább a Dunától keletre számíthatunk többfelé záporra, zivatarra, az intenzívebb zivatarcellákat felhőszakadás is kísérheti. Az északi szél a Dunántúlon nagy területen megélénkül, helyenként megerősödik. Zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökések is előfordulhatnak. A hőmérséklet délután 19 és 25 fok között valószínű.

Pénteken a Dunántúlon erősen felhős vagy borult időre lehet számítani, másutt viszont szakadozottabb lehet a felhőzet. Többfelé várható csapadék - a nyugati tájakon főként eső, keletebbre inkább záporok, zivatarok formájában. A Dunántúlon és a Duna vonalában többfelé megerősödik az északi, északnyugati szél, keletebbre a nyugati, délnyugati szelet kísérhetik élénk lökések. Zivatarok környezetében átmenetileg viharos lökések is előfordulhatnak. A hőmérséklet hajnalban 9 és 14, délután a Dunántúlon általában 14, 19, míg a Dunától keletre 20, 25 fok között valószínű.


Link másolása
KÖVESS MINKET: