Köleséri Sándor: „Szellemi akadálymentesítés is kéne”

- Mi a stand-up comedy révén ismerkedtünk meg. Büszke vagyok rá, hogy többször álltunk egy színpadon. Te a műsorodban igen gyakran a termetedből csináltál viccet. A nézőnek felszabadító élmény, hogy lehet ehhez a témához humorral is közelíteni. Mindig is ilyen önironikusan tekintettél magadra, vagy el kellett jutnod idáig?

- El kellett jutnom. Nem volt rövid és sima az út. Egész sokáig, úgy 22-23 éves koromig tartott, mire sikerült elfogadnom magamat. Azért került a stand-up témám középpontjába a termetem, mert azzal, hogy 132 centis vagyok – azt szoktam mondani, hogy én vidéken nem nőttem fel –, csomó olyan élethelyzetet hoz a sors, amit fel lehetett fogni tragikusan és viccesen is. Most már, 47 évesen inkább szórakoztat, mert megtanultam humorral együtt élni vele. Régebben, ha hülye helyzetbe kerültem, akkor zavarba jöttem.

Amiket a stand-upban mondtam, annak a 80%-a megtörtént. Sokszor úgy éreztem magam, mintha egy Woody Allen filmben lennék. Például, amikor a sorozáson megkérdezte az orvos, hogy „fog még maga nőni?”, akkor bizony zavarba jöttem 18 évesen. Talán azt hitte, hogy szimulálok? A mai napig előfordulnak hasonló helyzetek.

Sokszor tapasztalom, amikor először találkozom valakivel és elkezdünk beszélgetni, hogy zavarba jön. Van egy sztereotípia a fogyatékkal élőkkel szemben. Például, ha vásárol, vagy valamilyen szolgáltatást vesz igénybe, legtöbbször ahhoz beszélnek, akivel van - mintha ő maga értelmileg is akadályozott lenne.

- Könyv írására még nem gondoltál?

- De, már nagyon rég érzem, hogy volna bennem egy könyv. Tavaly kaptam egy kedves ismerősömtől tollat és naplót, ő ezzel akart motiválni a megírására. Előfordult, hogy 24 órán belül beszélgettem két különböző emberrel, akik egyáltalán nem ismerték egymást, és mindketten azt mondták, írnom kellene. De kicsit lusta vagyok elkezdeni és lehet, egy kicsi lökdösés kellene hozzá.

- A stand-upon keresztül visszaérkezünk a Nem Adom Fel Kávézóhoz, ahol hamarosan rendhagyó stand-upcomedyest lesz.

- Török Ádám és Bács Miklós keresett meg azzal, hogy mi lenne, ha szerveznénk a Nem Adom Fel Kávézó javára egy jótékonysági és szórakoztató stand-up comedy estet. Ők azzal támogatnák a helyet, hogy a Stand Up Budapest tagjaiként ingyen eljönnek fellépni. Nagyon megköszöntem, majd én is megkérdeztem a saját ismerőseimet a szakmából. Tényleg első szóra jött Janklovics Péter vagy a Szomszéd Néni Produkciós Iroda – Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs –, Gaál Dani, Szabó Balázs Máté, illetve Kaszányi Roland, aki vicces, felnőtt bűvészműsorral készül erre az alkalomra. Az est december 5-én, este 8 órakor lesz a Nem Adom Fel Kávézó és Étteremben, amihez előzetes regisztráció szükséges a hely korlátozott befogadó képessége miatt. Belépő jegy nincs, viszont adománnyal lehet támogatni a kávézó működését és fenntartását.

Továbbá szeretnénk a jövő év elején megjelenni egy saját kávé termékkel és a januári születésnapra elkészíttetni egy új kisfilmet róla.

- Hol találkozhatunk veled a közeljövőben, miben játszol?

- Szabadúszó színész vagyok, ami azt jelenti, hogy nem vagyok társulati tag. Ahova hívnak, oda megyek. Ennek megvan az előnye és a hátránya is. Most három színházi előadásban játszom. Múlt héten újítottuk fel az Örkény Színházban a Sötétben látó tündér című mesejátékot, amit Bagossy László írt és rendezett. Ennek Pogány Judit a főszereplője, már 13 éve játsszuk, még mindig telt házzal. Már januárra se lehet rá jegyet kapni.

Továbbá látható vagyok egy operában, a Giocondában, amit januárban és februárban lehet majd látni az Erkel Színházban. Almássy-Tóth András rendező elképzelése szerint az inkvizítorokat itt most kisemberek játsszák. Négyen vagyunk, igaz nem áriázunk benne, de fontos szereplői vagyunk a dalműnek.

Szerepelek még egy prózai előadásban, amit az Aradi Kamara Színház társulatával hoztunk létre. Rosencrantz és Guildernstein halott a címe, egy Hamlet parafrázis. Filmen sokan láthatták (Gary Oldman és Tim Roth a főszereplői), ebben Claudiust, a királyt játszom. Mivel ma Arad lakosságának körülbelül egy harmada magyar, ezért ritkán tudjuk játszani. Mostanában inkább színházi fesztiválokon adjuk elő. Nyáron voltunk vele Nagybányán (Románia), Kisvárdán, Bitolában (Észak-Macedónia) és Gdanksban is (Lengyelország). Egyébként az utóbbi helyen játszottam már a Nemzeti Színház Ahogy tetszik előadásával is, Vilmosként. Jó volt ismerős városba visszatérni, gyönyörű épületekkel és terekkel rendelkezik, a Balti-tenger partján. Mellesleg Európa egyik legnagyobb Shakespeare fesztiválját rendezi meg évről évre, ahová a világ számos pontjáról érkeznek társulatok és nézők is.

Vannak saját színházi ötleteim is. Nem szeretek otthon ülni és kivárni, hogy a rendezők hívjanak.Szívesen keresek magamnak darabokat. Ilyen volt például Tallér Edinának az Egy perccel tovább című kétszereplős lélekdrámája, ami a férfi-nő kapcsolatot boncolgatta. Illetve volt egy pajzán versekből és dalokból álló összeállításunk, ami Janus Pannoniustól Kosztolányin keresztül nagy magyar írók és költők műveiből készült. Témájában talán hiánypótló volt a kulturális palettán.

Mostanában, ami foglalkoztat, hogy nagyon szeretném eljátszani Zoli bohóc életét. Ő a két világháború között élő, zsidó származású, alacsony termetű bohóc volt. A kor egyik ismert és népszerű figurája a vurstliban és a színházi életben. Megírta a saját életét, maga adta ki és árulta a Nyugatinál. Aztán a nyilasok összeszedték és elküldték Auschwitzba, ahol Mengele beöltöztette mindenféle idióta jelmezekbe, és köszöntenie kellett a gázkamrába behajtott zsidókat, míg nem egyszer őt is behajtották.

Erről a ’80-as években Gárdos Péter készített egy kisjátékfilmet, akinek nemrég jelent meg a „Királyi játék” című könyve. Kempelen Farkasról szól, aki megalkotta a híres sakk automatáját, amelyben egy Arnold nevű kisember bújt el. Úgy tudott sakkozni, hogy rommá verte Mária Terézia egész udvarát és fél Európát. Ezt is szívesen eljátszanám filmen vagy színházban.

Visszatérve a kávézóhoz nemcsak eseti programokat szervezek, hanem három éve elindítottam egy Irodalmi Kávéház sorozatot is. Így vendégünk volt már például Nyáry Krisztián, Parti Nagy Lajos, Erdős Virág, Varró Dani, Lackfi János, Spiró György, Bereményi Géza, Závada Péter és fia Pál, Egressy Zoltán, Ugron Zsolna, Röhrig Géza, Jászberényi Sándor.

Nagy örömömre januárban eljön hozzánk Szarka Tamás (Ghymes) az irodalmi estjével, majd Kepes András, Vámos Miklós, Dragomán György, Szabó T. Anna, Müller Péter is. E mellett hétfőként filmklub is van nálunk, alkalom adtán közönségtalálkozóval. December 16-án A Curtiz című filmet vetítjük, ami után vendégünk lesz Topolánszky Tamás Yvan - a film rendezője. Egyébként ebben is felbukkanok egy apró szerepben. Nagyon élvezem a forgatást, remek emberek alkották a stábot. Kertész Mihályról szól, aki az Oscar-díjas Casablancát rendezte.

Jövőre jön ki Felméri Cecília„Spirál” című filmje, amiben haltelepítőt játszom. Azért volt érdekes a forgatás, mert a film négy évszakban játszódik, végig egy helyszínen.

Szintén jövőre kerül a mozikba Nyíri Kovács István „Boszorkányház” című rendezése, amiben szintén szerepeltem. Ezen kívül a Netflix új sorozatának, a Witchernek az egyik epizódjában leszek látható.