Május 12-én, pénteken az Óbudai temetőben vesznek végső búcsút Török Ádámtól, a magyar progresszív-blues-rock egyik legfontosabb formációja, a Mini alapítójától, frontemberétől.
Török Ádám énekest, fuvolistát, dalszerzőt május 12-én 13 óra 30 perckor kísérik utolsó útjára az Óbudai temetőben
– tájékoztatta a zenész családja kedden az MTI-t.
A művész tisztelőit, rajongót, barátait arra kérik, hogy kegyeletüket egy szál virággal róják le.
A Máté Péter-díjas, Fonogram-életműdíjas zenész, a magyar progresszív rock, blues és dzsesszrock kiemelkedő alakja 75 éves korában hunyt el.
Török Ádám 1948. január 12-én született Budapesten. Először magánúton tanult fuvolázni, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszak előkészítőjét végezte el. 1965-ben kezdett el zenélni egy gimnáziumi zenekarban. 1968-ban a Dogs együttes énekese lett, majd még ugyanebben az évben megalapította a Mini együttest. 1972-ben az első tabáni bulin az LGT-vel és a Syriussal léptek fel. Tagcserék után a Mini stílusa a dzsesszrock irányába mozdult el.
A Mini 1976 és 1978 között a Budai Ifjúsági Parkban a híres „rockkeddeken” a P. Mobillal öt-hatezres közönség előtt zenélt, emellett a Tabán és a Bem rockpart főszereplőiként hosszú éveken át játszottak kiemelkedő szerepet a magyar rockszíntéren. Az akkori pártállami hanglemezgyári vezetés jó ideig megakadályozta a Mini első nagylemezének megjelenését, az első anyag Vissza a városba címmel végül 1978-ban került a boltokba.
1983 novemberétől szünetelt a Mini. Török Ádám előbb megalapította a Mini RC-t (Robot Company), majd a Tátrai Török Tandemet. Az 1987-1990 közötti időszak Török Ádám szólókorszaka volt, turnézott az Egyesült Államokban, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában. 1991-ben Závodi Jánossal közösen megalapította a RABB-ot (Rhythm and Blues Branch).
1998 februárjában Török Ádám újraélesztette a Minit. 2017-ben Mini Acoustic World nevű formációjával készített koncertlemeze jelent meg Bartók On Rock címmel. 2018-ban először adták ki CD-n a Mini együttes első albumát, és az azt sorban követő három anyagot a zenekar „ezüst korszakából”.
Török Ádám 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést, 2019-ben a Máté Péter-díjat, 2021-ben Fonogram-életműdíjjal tüntették ki.
Május 12-én, pénteken az Óbudai temetőben vesznek végső búcsút Török Ádámtól, a magyar progresszív-blues-rock egyik legfontosabb formációja, a Mini alapítójától, frontemberétől.
Török Ádám énekest, fuvolistát, dalszerzőt május 12-én 13 óra 30 perckor kísérik utolsó útjára az Óbudai temetőben
– tájékoztatta a zenész családja kedden az MTI-t.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy ÁkosMatolcsy Ádám és Rogán Antal feleségeinek luxuséletmódja után most ifjabb Mészáros Lőrinc luxusautójáról posztolt
„Ifjú Mészáros Lőrinc a felcsúti benzinkúton pumpálja a Ferrari 488 kerekét. Egy újabb jelölt, akire a luxizós Lázár gondolhatott, amikor luxizó NER-kullancsokról beszélt. És egy újabb kép a magyar elitről”
– írja a Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő, aki fotót is posztolt a jelenetről.
„A típus árát nem tudom belőni, használt hirdetések szerint 100-120 millióért már Ön is vehet ilyenből 8-10 éves példányt”
Hadházy ÁkosMatolcsy Ádám és Rogán Antal feleségeinek luxuséletmódja után most ifjabb Mészáros Lőrinc luxusautójáról posztolt
„Ifjú Mészáros Lőrinc a felcsúti benzinkúton pumpálja a Ferrari 488 kerekét. Egy újabb jelölt, akire a luxizós Lázár gondolhatott, amikor luxizó NER-kullancsokról beszélt. És egy újabb kép a magyar elitről”
– írja a Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő, aki fotót is posztolt a jelenetről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
"klasszikus" tornádó csapott le a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkertre április 18-án hajnalban, és okozott jelentős károkat
- írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt tanulmányban.
Felidézték:
április 18-án hajnali 2 órakor Soltvadkert északi részére egy átvonuló zivatarfelhőből rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső csapott le. A nagyon rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott.
A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent, a káreseményektől körülbelül három kilométerre délnyugatra lévő meteorológiai mérőállomáson mindössze óránkénti 25 kilométeres legerősebb széllökést regisztrált a HungaroMet Zrt. hitelesített szélműszere, és a környéken másutt sem mértek viharos szelet.
A radarképek alapján hajnali 1 órakor érte el az országhatárt az a két, nagy méretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba. Az első cella 1.40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra. Ez az erősebb, második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve jégesőt okozva. A gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt, azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt, nem érkezett beszámoló.
Hozzátették: a radarképek alapján az átvonuló zivatarcellák forgó zivatarok, szupercellák lehettek, ezt alátámasztja a két fő cella sarlós alakzata, illetve a cellák hosszú élettartama is. A sarlós szerkezet ugyanis a forgásra utal, a hosszú élettartamhoz pedig éppen ez a forgás járul hozzá.
A Soltvadkert feletti állapotot mutató, függőleges irányú metszet ugyancsak jellegzetes szupercellás képet mutat, amelyen jól elkülönül a szűkebb, úgynevezett "beáramlási terület" és a lezúduló csapadék nagyobb területe. A károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta.
Az elemzés szerint
a Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként a szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek, a károk alapján a tornádó erősségének becslésére szolgáló, módosított Fujita-skálán jellemzően EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki.
Hozzátették: egy 2004-2012 közötti időszakot feldolgozó tanulmány szerint Magyarországon évente átlagosan körülbelül 70 szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban. A szupercelláknak csak kisebb, 10-20 százalékában jön létre tornádó.
Orbán Viktor: Kollár Kinga gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy az uniós források visszatartásán dolgozik
A miniszterelnök szokásos péntek reggel interjújában beszélt többek között Ferenc pápa örökségéről, az orosz-ukrán háborúról, Ukrajna EU-csatlakozásáról és az uniós források hazahozataláról is.
„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és az európai civilizáció kaphatnak, az a béke öröksége” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápáról.pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
„Ferenc pápa a béke embere volt, a mi fejünkben ez azt jelenti, hogy szelíd ember volt, de volt egy másik oldala is a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, mert a béke mellett állt ki, ami egyet jelent a napi meghurcolással”
- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Szentatyát az elmúlt három évben az orosz-ukrán háború alatt tűz alatt tartották a békepárti álláspontja miatt.
„Csak ketten álltunk ki a béke mellett Magyarország és Vatikán”
- jelentette ki Orbán.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte Ferenc pápa szerette a magyarokat, hiszen háromszor is meglátogatott minket, „kétszer kis-Magyarországon, egyszer pedig Csíksomlyón”. Orbán szerint pedig az példátlan, hogy egy közösséggel ennyiszer találkozzon a pápa.
Kitért arra is, hogy ennek személyes motívuma is lehet, mivel az argentín egyházfő Rómában magyar apácákkal és magyar közösséggel dolgozott együtt, így megszeretette a magyarokat.
„Éreztem is, amikor találkoztam vele, hogy van egy nemzeti szimpátia is”
- mondta Orbán.
A kormányfő szerint Magyarország szempontjából fontos, hogy ki lesz a következő Szentatya és hogyan viszonyul majd az országhoz. Kevés olyan egyház létezik szerinte, mint a magyar katolikus egyház, ami pótolhatatlan szerepet vállal a magyar közösség életében. A magyar katolikus egyház nélkül nagyon nehéz lenne elképzelni a magyar társadalom életét - fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy izgalommal figyeli, mi történik majd, ki lesz az új pápa, és milyen politikát folytat a Vatikán, de most még a gyász napjait éljük, és most a veszteség miatti fájdalom érzése a legnagyobb.
Az interjú során ezután áttértek az orosz-ukrán háborúra.
„Most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában”
- fogalmazott Orbán, aki arról beszélt, hogy ő gyorsabb folyamatban reménykedett. Azt gondolta, hogy jön az amerikai elnök, és az európai országok is belátják, hogy egyetlen lehetőségük és feladatuk van: Trump béketörekvéseit támogatni, de nem ez történt. A miniszterelnök szerint ugyanakkor csak idő kérdése, hogy Brüsszel is beforduljon abba az békés utcába, amiben Magyarország, Szlovákia, Amerika és a Vatikán van.
Ismét szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. A kormányfő szerint az, hogy mikor lesz Ukrajna az Európai Unió tagja, rajtunk magyarokon is múlik, de nekünk „nem igen akaródzik igent mondani” - fogalmazott.
Orbán a TISZA Párt szavazását is megemlítette, amelyen ötven százalék felett szavaztak igennel Ukrajna csatlakozás mellett. A miniszterelnök szerint ebből is látszik, hogy „ez egy élő és valódi vita egész Európában, és jól láthatóan elkülönülő, szembenálló felek közötti értelmes vita itt Magyarországon is”.
A legfontosabb érv Ukrajna csatlakozása ellen ugyanakkor szerinte az, hogy a munkaérő szabad áramlása leverné a magyarok béreit. Emellett pedig azt is kifejtette, hogy a magyar gazdáknak sem maradna pénz, mivel az olcsó ukrán áru miatt a magyar mezőgazdaság is egy nagyságrendi zsugorodást tapasztalna, ezzel pedig sok százezer család kerülne nagyon nehéz helyzetbe. Szerinte ráadásul az EU-s támogatások is elmennének Ukrajnába, Magyarország pedig nettó befizetővé válna.
„Mi is finanszíroznánk Ukrajna európai uniós tagságát és szerintem ez nem érdekünk”
- fogalmazott.
Ezután áttértek újból a tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga korábbi beszédére.
„Valóban megtanultunk egy újabb nevet, a Tisza Párt tagjai közül szinte senkinek sem ismertük eddig a nevét. Kollár Kinga most gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy Brüsszelben minden nap azon dolgozik, hogy a magyarok ne kaphassák meg a forrásokat”
- mondta a kormányfő, aki szerint Kollár „óriási sikerként értékelte a saját hangján, mindenki láthatta és hallhatta: megakadályozta ötven magyar kórház felújítását, megakadályozta a közszolgáltatások színvonalának javítását. És hogy ezt nem szégyelli, hanem erre büszke is”.
Az uniós pénzekkel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Magyarországnak ezek pénzek járnak, és ezeket meg kell szerezni. 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni, ebből valósult meg a pedagógusbér-emelés, de még mindig van tízegynéhány milliárd, amit meg kell szerezni - mondta.
Orbán szerint, ha Magyarország beengedné a migránsokat és feladná a békepárti álláspontját, akkor megjönne a pénz, de ő azt mondja, hogy ilyen áron nem kell, és akkor inkább megharcol érte.
„Mindenképpen meg fogjuk kapni ezt a pénzt, meg fogunk egyezni erről, de ez időt és harcot igényel, semmiképp nem fegyverletételt és behódolást”
- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint „ha valaki úgy hozza haza ezt a pénzt, hogy Brüsszel követeléseit teljesíti, akkor Magyarországot Brüsszel gyarmatává teszi”.
„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és az európai civilizáció kaphatnak, az a béke öröksége” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápáról.pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
„Ferenc pápa a béke embere volt, a mi fejünkben ez azt jelenti, hogy szelíd ember volt, de volt egy másik oldala is a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, mert a béke mellett állt ki, ami egyet jelent a napi meghurcolással”
- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Szentatyát az elmúlt három évben az orosz-ukrán háború alatt tűz alatt tartották a békepárti álláspontja miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdok úsznak el a Dunán? – A kormány vidékre vinné a Római-part pénzét
Hamarosan végleg elbukhat Budapest egyik legfontosabb árvízvédelmi projektje. A főváros hiába kérte az uniós milliárdokat, a kormány nem siet aláírni a szükséges papírokat.
Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.
A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni
konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.
A fővárosi árvízvédelemre 2023-ban elfogadott kormányhatározat összesen 32,2 milliárd forintot különített el: ebből 28,3 milliárd forintot a Római-partra tervezett mobilgát kiviteli terveinek elkészítésére és megvalósítására, míg 3,9 milliárdot az észak-pesti projektre.
Az Európai Unió a beruházásokat 100 százalékban támogatná.
A mostani fejlesztésekhez kapcsolódóan a főváros korábban is kapott forrást: az előző uniós pénzügyi ciklusban 3,8 milliárd forintot észak-pesti szakaszra, 5,8 milliárdot pedig a Csillaghegyi-öblözet védelmére. Utóbbiból megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, valamint elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya.
A Római-parti védmű nyomvonala a Nánási-Királyok útja mentén kapott vízjogi létesítési engedélyt. A part menti megoldás hívei azonban bíróságon támadták meg a döntést, az eljárás jelenleg is tart.
A kivitelezői tender még folyamatban van, így egyelőre az sem biztos, hogy lesz olyan ajánlat, amely belefér a 28,3 milliárd forintos keretbe.
A projekt – ha minden jóváhagyást megkap – a tervezéssel együtt legalább négy évet venne igénybe.
A márciusi közgyűlésen ismét felszínre kerültek a korábban is ismert érvek: a part menti védekezés támogatói és ellenzői is felszólaltak. A vitában szó esett a természetes partszakasz lepusztításától és a fák kivágásától való félelmekről, valamint a lakók aggályairól.
A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatóságának vizsgálatáról. A szakértői anyag szerint mindkét nyomvonal megvalósítható, de a part mentén 700, a belső útvonalon csupán 160 fa kivágása szükséges, így ez utóbbi kevésbé terhelné a környezetet.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az ÉKM késlekedése miatt közel százezer ember válhat kiszolgáltatottá az egyre gyakoribb és pusztítóbb árvizeknek.
Mint fogalmazott: „az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti”. Véleménye szerint a kormány ezt a pénzügyi terhet a fővárosra hárítaná.
Közben más térségek is jelezték igényüket a támogatásra. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „izgatottan várja” a döntést, mert „a pénznek másutt is jó helye lenne”. A Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” várakoznak.
Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.
A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni
konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
