Indák, virágok és modern nők – a szecesszió legszebb plakátjaiból nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában
Az élet művészete címmel nyílt nagyszabású szecessziós plakát kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A gyönyörű falragaszok között sétálva úgy éreztük magunkat, mintha visszacsöppentünk volna a Boldog Békeidőkbe: a hirdetések felidézik a korabeli polgári otthonok, kávéházak, mozik és mulatók világát, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, illetve a modern városi nő öltözködését és szokásait.
Mi már láttuk a kiállítást, mutatjuk Mucha, Klimt, Rippl-Rónai és Vaszary legszebb szecessziós plakátjait!
A Nemzeti Galéria most nyíló kiállítása a magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be, amely a szecessziós stílus jegyében bontakozott ki. A tárlaton mintegy 120 plakát szerepel, olyan neves magyar művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János, Ferenczy Károly, de láthatod Alphonse Mucha, Gustav Klimt és Henri de Toulouse-Lautrec legszebb plakátjait is. A kiállításon számos szecessziós stílusú bútort, kerámiát, könyvet, folyóiratot is megcsodálhatsz. Ráadásul még a falak színe és a betűtípusok is a szecessziós jegyeket tükrözik.
A szecesszióról, mint sokaknak, nekem is elsőre a növényi motívumok, sok arany, sok csillogás és szépség jut eszembe. A tárlat azonban már az első szekcióban szembesít azzal, milyen sokoldalú is ez a stílusirányzat.
A plakátokat nézve világossá vált, hogy sok esetben, amit a szecesszióról gondolunk, annak az ellenkezője is igaz. A növényi formák és organikus elemek mellett a plakátokon például historizáló jeleneteket és geometrikus formákat is láthattunk.
Ebben a szekcióban szerepelnek Mucha plakátjai is, amelyek minden konvencióval szakítottak.
A következő teremben már a kor legnagyobb magyar festőinek plakátjai fogadtak. A magyar szecessziós plakátok megjelenésében nagy szerepet játszottak a korszak népszerű festői, mint Rippl-Rónai, Ferenczy Károly és Vaszary János.
Ezek a művészek gyakran saját kiállításaik plakátjait tervezték. Mivel szabad kezet kaptak, plakátjaik friss, modern és egyedi művészeti ars poetica-vá váltak.
Az ezt követő szekciók a századforduló mindennapi életével foglalkoznak, amelyre tökéletes betekintést nyújtanak a különböző termékeket és szabadidős tevékenységeket népszerűsítő plakátok.
Láthattuk, hogyan változott a tárgykultúra, a tárgyak stílusa. Nemcsak a bútorok és használati tárgyak, hanem a lakásművészeti kiállítások plakátjai is felvették a szecessziós stílust.
A tárlaton sok plakát foglalkozik a városi középosztály szabadidős tevékenységeivel. Láthattuk gyógyfürdők, utazások és különböző sportok hirdetését, és több kerékpárt is, hiszen a modern biciklik elterjedése is a kor újdonsága volt.
A kiállításon a személyes kedvencem egyértelműen a pingvines plakát. 1910-ben az Állatkert egy jelentős átépítést követően újranyitotta kapuit. (Ekkor születtek meg az állatkert ikonikus szecessziós épületei is – többek között a főbejárat, a Zsiráfház és a Vízilóház.)
A kiállítás a századforduló éjszakai életébe is bepillantást nyújt a plakátokon keresztül. Megismerhetjük a társasági élet legfontosabb helyszínét, a kávéházak világát.
A századfordulón jelentek meg a mozit hirdető plakátok is, amikor a mozi még újdonságnak számított. Ami különösen érdekes: ezek a plakátok nem konkrét filmeket reklámoztak, hanem magát a mozit, mint izgalmas új élményt.
A szecessziós művészet központi motívuma a nő, így nem meglepő, hogy mindegyik plakáton női alak szerepel. Érdekes volt megfigyelni azonban, hogy
Az alkoholos italok és mulatók hirdetésein frivol, kacér félvilági nők szerepelnek. A nőknek szóló divathoz kapcsolódó plakátokon ezzel szemben mindig decensebb, önálló, öntudatos nőalakokat figyelhettünk meg.
A Lányok, hölgyek, dámák szekció külön is foglalkozik azzal, miként indult változásnak a nők szerepe ebben az időszakban: megjelenik a modern nő, aki szeretne önálló döntéseket hozni, mozogni, szórakozni járni.
Ebben a szekcióban csodálhattuk meg a kiállítás fő művét, Faragó Géza Tungsram plakátját. Ez az alkotás nemcsak plakátként, hanem festményként is megállja a helyét. Ráadásul rejtett módon többféleképpen is utal a hirdetett izzóra:
Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914) című tárlat a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti hetek keretében valósult meg, és április 4. 14:00-tól látogatható a Magyar Nemzeti Galériában. Részletek a Galéria weboldalán.
