KULT

Gengszter vagy pap akart lenni, végül rendező lett – Martin Scorsese 80 éves

Martin Scorsese maga a mozi. Az alvilág, a vezeklés, az ellentmondások és a hit könyörtelen elbeszélője ma 80 éves.


Ha Woody Allennek a filmkészítés olyan, mint egy pszichoterápia, akkor Martin Scorsese számára egy spirituális aktussal ér fel. Az Oscar-díjas direktor New Yorkban, a manhattani Little Italyben nevelkedett, a gengszter- és a papi karrier közül pedig végül a filmkészítést választotta. Mindenki jól járt.

A hollywoodi reneszánsz egyik legfőbb ikonja a filmjeivel az erőszak és a kapzsiság legmélyebb bugyraiba, a felszín alatti, láthatatlan világokba merül alá, antihősei pedig gyakran Robert De Niro és Leonardo DiCaprio arcát öltik magukra.

Szervezett bűnözés, pergő párbeszédek, feszültség: a Nagymenőktől a Casinóig, a New York bandáitól A téglán keresztül Az írig.

Főként ezek a filmjei ugranak be, ha meghalljuk Scorsese nevét, pedig a filmográfiája jóval sokszínűbb ennél, nem csak gengszterfilmekből vagy komor urbánus történetekből áll, hiszen folyamatosan új műfajokkal és a műfaji meghatározásokon túlmutató kihívásokkal állítja magát szembe: ha kell, egy frusztrált anya megpróbáltatásait meséli el, aki arról álmodik, hogy énekesnő lesz az Alice már nem lakik itt (1974) című filmben, esetleg egy dühös, ambiciózus bokszoló izzadtságban fürdő portréját festi meg a Dühöngő bikában (1980), netán a 19. századi New York-i társadalom fojtogató konvencióit mutatja be Az ártatlanság korában (1993), vagy az amerikai álmot eleveníti fel a hataloméhes és tehetséges vállalkozó és filmproducer, Howard Hughes rögeszméit követve az Aviátorban (2004), ha pedig úgy tartja kedve, a pénz és a mértéktelenség kíméletlen tragikomédiájában is élvezettel dagonyázik A Wall Street farkasában (2013).

Aztán ott vannak a vallási ihletésű filmjei: a botrányokkal és bojkottal tarkított Krisztus utolsó megkísértésében (1988) a Willem Dafoe által alakított, nagyon is emberi Jézus Krisztus gyötrelmeit vizsgálja, a Némaságban (2016) pedig Andrew Garfield kíséretében hosszú spirituális utazást tesz olyan bonyolult és örök témák között, mint a hit és a kétség.

Az örökmozgó

Scorsese többször beszélt már arról, hogy a forgatókönyvek kidolgozása, a nagyszerű színészek instruálása és a kamerabeállítások megkomponálása is egyaránt fontosak, de szerinte a vágás során kel valóban életre egy film: "El lehet nyújtani az időt. Mindig meglepődöm, amikor a vágószobában vagyok. Szorosan együtt dolgozom Thelmával (Thelma Schoonmakerrel - a szerk.), és még mindig izgalommal tölt el, amikor az egyik felvételt a másik mellé vágjuk, és ott van a mozgás. Ez az a mozgás, amit a vágás a fejedben előidéz. Ez számomra spirituális élmény.”

Az olasz származású Martin Charles Scorsese (avagy ahogy mindenki hívja: Marty) Elizabeth Street-i fiúként csak két lehetőséget látott maga előtt: vagy gengszter lesz vagy pap.

Megpróbált csatlakozni egy bandához, de apró termete és egészségügyi problémái megakadályozták ebben. Majd elvégzett egy évet egy papi szemináriumon, amikor rájött, hogy a mozi lesz az ő megváltása. S talán nem véletlen az sem, hogy ennyi filmet szentelt a bűn és a hit tematikájának.

Scorsese robbanásszerűen érkezett a '70-es években, amikor az Aljas utcák (1973), az Alice már nem lakik itt és a Taxisofőr (1976) szentháromsága Amerika egyik új, meghatározó rendezőjeként tette őt ismertté. Ez a sikerszéria a Dühöngő bikával csúcsosodott ki, a nyolcvanas évek és a Reagan-korszak beköszöntével azonban világossá vált számára, hogy a nagy stúdiókat jobban érdeklik a folytatások és a különleges effektekkel teli kalandok (Star Wars, Indiana Jones stb.), mint a Vietnám utáni korszakban virágzó brutális, igaz drámák.

„Az iparág megváltozott, és a személyes filmek napja lejárt” – panaszolta Scorsese, aki ezeknek az éveknek a nagy részét állandó stresszben töltötte, mert meg volt győződve arról, hogy rendezőként a napjai meg vannak számlálva.
Tudta, hogy újra bizonyítania kell, ezért belevetette magát különféle kisebb költségvetésű és szűkös határidőkkel rendelkező projektekbe, amelyekből a legmerészebb, legváratlanabb filmjei születtek: például egy-két kíméletlenül vicces New York-i rémálom (A komédia királya 1982-ből vagy a Lidérces órák 1985-ből), egy harsány és kegyetlen biliárddráma (A pénz színe 1986-ból); sőt, még egy Michael Jackson-videoklip (Bad, 1987) is.
Scorsese azonban végül szerencsésen túlélte a nyolcvanas éveket, és újra eljött az ő ideje, az 1990-es évtizedet például kapásból a Nagymenőkkel kezdte, ami ismét a legnagyobbak közé repítette.

Sőt, megkapta érte harmadik rendezői Oscar-jelölését (a Dühöngő bika és a Krisztus utolsó megkísértése után). Egyébként sokáig mellőzte őt az Akadémia, hiszen a negyedik (New York bandái, 2002) és az ötödik (Aviátor) rendezői jelölését sem válthatta díjra, erre egészen 2007-ig kellett várnia, amikor A tégla (2006) című remake-ért (a Szigorúan piszkos ügyek című 2002-es hongkongi krimi újrája) Steven Spielberg, George Lucas és Francis Ford Coppola együtt nyújtották kezébe a régóta megérdemelt szobrocskát. A díja óta egyébként további három Oscar-jelölést begyűjtött e kategóriában (a 2011-es A leleményes Hugóért, A Wall Street farkasáért és a 2019-es Az írért), vagyis már összesen 9 direktori nominációval rendelkezik, ezzel pedig a második helyen áll a tizenkétszeres Oscar-jelölt William Wyler után. Hihetetlen karrier!

A filmmegőrző

Martin Scorsese amellett, hogy kiváló filmrendező, filmtörténet-megszállott is, aki eredeti filmképeket, filmtekercseket és filmplakátokat gyűjt, emellett sokat tesz azért, hogy konzerválják a a filmeket az utókornak, és persze a művészek jogainak ékes szószólója is. Vagyis ő valóban maga a mozi.

"A filmek megérintik a szívünket, felébresztik a kíváncsiságunkat, és megváltoztatják a látásmódunkat. Más helyekre visznek minket. Ajtókat és elméket nyitnak meg. A filmek életünk emlékei. Életben kell tartanunk őket” – magyarázta Scorsese anno, és szerencsére 80 évesen is rendkívül aktív.

Több éve dolgozik már új filmjén, egyben első westernjén, a Killers of the Flower Moonon (a könyv, amelyből készült, Megfojtott virágok címmel jelent meg itthon), ami Az írhez hasonlóan óriási költségvetésből készült (kb. 200 millió dollárt szavazott meg neki az Apple főnöksége), amit a jelenlegi tervek szerint a 2023-as Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatnak majd be, és amelyben egyszerre lesz látható két múzsája, Robert De Niro (akivel ez a tizedik közös munkája) és Leonardo DiCaprio (vele pedig a hatodik). A sztori szerint az 1920-as évek Oklahomájában járunk, ahol az olajmezőkben gazdag rezervátumban élő Osage Nemzet több indián tagját meggyilkolják. Eric Roth társszerző (Forrest Gump, A bennfentes, München, Benjamin Button különös élete, Csillag születik, Dűne) azt ígéri: „Ilyet még soha nem láthattunk. Ez a film véleményem szerint sokáig megmarad majd az emlékezetben.” Úgy legyen!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Galkó Balázs
Fia közösségi oldalán jelentette be a hírt. A színész az utóbbi időszakban több egészségügyi problémával küzdött.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



75 éves korában elhunyt Galkó Balázs színész. Halálhírét fia, Galkó Máté közölte a Facebookon.

„Apa-Balázs immár József Attila és Miki bácsi társaságában elmélkedik egy jobb világról. Búcsúztatásáról itt a facebookon értesítünk benneteket”

– írta a bejegyzésben, amit a Blikk vett észre.

Galkó Balázs az elmúlt évben több súlyos balesetet is elszenvedett: hat bordája eltört, és kétoldali tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. Többször szorult sürgősségi ellátásra, január elején pedig hosszabb időre kórházba került.

Nemrég a lap munkatársai otthonában keresték fel, ahol arról beszélt, hogy anyagi nehézségekkel küzd, és nem tud megélni a nyugdíjából. Februárban adta hírül, hogy munkát talált: hivatalsegédként kezdett dolgozni egy könyvelőirodánál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Kifogyunk a szuperlatívuszokból… visszatért a legjobb Star Wars, amit valaha láttunk: az Andor!
Ha szereted a Star Warst azért nézd, ha pedig nem, azért! Nincs kérdés, az utóbbi idők legjobb sorozatát tette le elénk Tony Gilroy és kis csapata.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 24.



Nem véletlen, a háromrészes első pakk, amit az egeres cég megosztott velünk a Disney+-on. Az Andor eddig is történetfolyamokkal operált, volt egy bonyodalom, amibe Andor vagy egyéb fontos szereplő belekeveredett, majd több részen keresztül ügyesen szőtt sztorivezetéssel megoldották a problémákat. Majd jött a következő kalamajka, ami az előző etap közvetlen következménye volt, és egy pár részen keresztül ekörül forognak főszereplőink. Az első évadból példaként említhetjük a „bankrablást”, melynek eredménye a börtönből való megszökés fejezet.

A mostani három epizód Andor (Diego Luna) kis kalandjával kezdődik. Ellop egy kísérleti Tie Fightert (egy birodalmi űrhajó a Star Wars világában), majd leszállítja azt egy másik pilótának.

Ám nem a kollégáját találja az átadáskor, hanem tizenöt éhes, szedett-vedett, menekült lázadót, akik nem tudják ki Andor és csak el akarnak menekülni a bolygóról. Főszereplőnk megint rossz helyen volt, rossz időben, de jó szokásához híven itt is rabként folytatja a történetszállát. Ezalatt a galaxis többi szegletén is tevékenykednek az első évadból megismert karakterek.

Mon Mothma (Genevive O’Reilly) lánya esküvőjén próbálja a lázadás pénzügyi hátterét stabilizálni kapcsolatainak köszönhetően. Syril Karn (Kyle Soller) is visszatér, aki a birodalmi aktatologatóból kisfőnökké avanzsált – a két évad között eltelt egy év és ez idő alatt elkezdte élvezni új szerepkörét. A törtető birodalmi tiszt Dedra (Denise Gough) egyengeti karrierjét, akivel az előző szezon óta egy párt alkotnak.

Ennek a szálnak a legnagyobb konfliktus forrása egy zseniális ebéd Karn kegyetlen édesanyjával.

Emellett megkapjuk az előzetesekben beígért Krennic igazgató (Ben Mendelsohn) cameo-t, reméljük nagyobb szerepe lesz az ausztrál színésznek. Luthen Rael (Stellan Skarsgård) pedig továbbra is elvégzi a szükséges piszkos munkát a lázadás sikeréért, amihez senkinek nincsen gyomra. Akár egy esküvőn is tevékenykedik az öreg.

Az emlegetett lázadás pedig szépen, lassan építkezik, ez a sok történetszál már az első három részben szépen összeáll, ismerjük célokat, a motivációkat, minden karakter tökéletesen átalakul az alkotó Tony Gilroy víziójának megfelelően. Látjuk, melyik szereplő, hogyan fog bekapcsolódni a galaktikus konfliktusba. Nem viccelek, amikor azt írom, az Andor továbbra is egy csiszolatlan gyémánt.

Akik nem szeretik a Star Wars-t, azok is bátran próbálkozzanak vele, mert nem a szokásos Csillagok háborúját kapjuk, mint amire számítunk.

Talán ez volt a legnagyobb probléma az első évaddal is. Akik szerették a Star Wars-t, azok számára lassúnak és vontatottnak tűnt, akik pedig nem kedvelték a franchise-t, azok hozzá se mertek nyúlni. Pedig ez egy bámulatosan csavaros összeesküvés és lázadás története, apró sztorimorzsákkal elmesélve a karaktereken keresztül. A kisember küzdelmét mutatja be egy elnyomó rendszer ellen. Legyen az egy galaktikus birodalom vagy egy kegyetlen anya karaktere. Elképesztően hatásos és akkor még csak a történetről beszéltünk.

A látványra nincsenek szavak. Mintha ott lennénk Mon Mothma esküvőjén, vagy Bixékkel az ellátmány bolygón. Ja igen. A fekete ló, ami az első évadot sokaknak megkeserítette, sajnos még mindig itt van. Bixnek (Adria Arjona) továbbra sincsen igazán funkciója vagy célja azon kívül, hogy megint jól bántalmazzák szegényt.

A hölgy tényleg csak azért van jelen, hogy Andor aggódjon valakiért és egy célt adjon neki, hogy meg lehessen menteni.

Még akkor is, ha Bix talán már nem annyira törékeny, mint az első évadban volt, de még mindig nem ér fel a többi részletesen megírt, árnyalt karakterhez. Pedig Adria Arjona jó színésznő, ezt már a tavalyi A bérgyilkos, aki nem is volt-ban is bizonyította. Akit eddig zavart Bix, nem kecsegtetem, ugyan olyan rossz. Ám a többiek továbbra is lélegzetelállítóan autentikusak. Stellan Skarsgård hihetetlenül gyorsan vált a lázadás verőembere és a jólelkű műkincskereskedő szerepe között.

Diego Luna, mint egy svájci óra hozza Cassian Andor szerepét, akit talán egy mocskos Han Solonak lehetne leírni.

Mon Mothmát alakító Genevieve O’Reilly már nem csak külsőleg hasonlít az eredeti trilógia híres szenátorára, hanem ténylegesen, aktívan vezeti a lázadást a háttérből.

Minden apró részlet, amit a képernyőn látunk, egy élő, lélegző világot mutat be nekünk. Látjuk a tárgyak funkcióját, nem csak a háttérben látványos díszletként vannak jelen. A vizuális effektek hibátlanok és az eltelt egy év alatt a birodalmi rohamosztagosok is megtanultak célozni!

Nem gondoltam volna, hogy látni fogok Star Warsban bárkit meghalni rohamosztagosok pontos lövései által, de ez a nap is eljött!

Tony Gilroy úgy szővi a forgatókönyvet, mint a Banyapók a hálóját J.R.R. Tolkien könyveiben. Becsalja a nézőt a képernyő elé, elragadja és ott tartja az első pillanattól az utolsóig és továbbra is nagyon működik. Alig várom a folytatást!


Link másolása
KÖVESS MINKET: