KULT
A Rovatból

Családi affér: a Netflix legújabb romantikus vígjátéka minden, csak nem vicces és nem romantikus

Cserébe vontatott, kiszámítható és fájdalmasan irritáló, ami így megint egy felesleges kör volt a Netflixtől. Egy családi romantikus komédia humor, szív, lélek és értelem nélkül. Keresem a pozitívumokat, de fel kell kötnöm a gatyámat.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. június 30.



Nem tudom, miért csinálja ezt a legnagyobb streaming szolgáltató… Miért áldoz pénzt és tehetséges emberek idejét az unalom oltárán. A legújabb „nagy dobásnak” szánt Zac Efron és Nicole Kidman nevével fémjelzett romantikus komédia minden, csak nem vicces és nem romantikus. Azonban vontatott, kiszámítható és fájdalmasan irritáló film.

Igazi Tesco gazdaságos netflixes rom-kom. Ezt akár egy algoritmus is összerakhatta volna a 2000-es évek rom-komjaiból táplálkozva.

A színészeket se értem. Jó, Joey King már a Netflix logó mellé jár. A megannyi sikeres tini „tartalom” után Zac Efronnak tényleg ezt a szerepet szánta az ügynöke? Önmagát játssza, kicsit kicsavarva. Biztos vicces első pillanatban, de ennyi… Egy pillanat. A film többi játékideje felesleges bugyutaság. Nicole Kidman pedig nem tud méltósággal megöregedni. Elvállal egy szerepet, ahol a 21 évvel fiatalabb, nőcsábász Zac Efronnal alkotnak egy szenvedélyes szerelmespárt, hozzáteszem kicsit sem hihetően.

Nem vagyok szörnyeteg, kezdjük a jóval. A film valamennyire reális képet mutat egy híresség magánéletéről és egy filmforgatás folyamatairól. Persze ebben is benne van a netflixes „minden szipi szuper” ferdítés, de nem annyira zavaró.

Próbálták humorosra venni a szupersztár különleges kéréseit, amikkel az asszisztensének az agyára megy, de ezt is visszafogták.

Hallani mostanság megdöbbentő történeteket nagyobb színészekről – tudom, nem szép a valósághoz hasonlítani egy netflixes nyáltengert –, de kihagyott ziccernek éreztem. Ott lett volna lehetőség a filmben. De ezzel is az a probléma, hogy ez a szupergazdagok, a felső tízezer problémáiról szól. A „szegénynek” minősülő Nicole Kidman és családja olyan házban él, amiben a filmet megnézők 99%-a sose fog. Irreális az egész.

Viszont a romantikus szál, és a köré mesterségesen kreált konfliktus szinte kínzott. Történetünk szerint Chris Cole (Zac Efron) megahíres színész. Olyan Chris Evans szintű, aki egy szuperhős-sorozattal futott be és nem képes elengedni azt, mert úgy érzi, az juttatta fel a csúcsra, az is fogja ott tartani. Pedig a harmadik rész forgatásán rájön, mennyire buta az egész forgatókönyv. Az asszisztense, Zara (Joey King) azt tanácsolja, szerezzen egy új írót, aki megoldja a problémás jeleneteket a szörnyűnek ható filmben.

Halkan megjegyzem, a film, amit forgatnak pont olyan, mint a legújabb Red One című, szörnyűnek kinéző Chris Evans – Dwayne Johnson őrület kiforgatása.

Nem tudom ez direkt van-e, de ha igen, akkor minden elismerésem a „beszólásnak”. Tehát próbálnak új írót szerezni a filmhez, mintha a színészeknek és az asszisztenseknek hatalmas beleszólása lenne egy szuperprodukció forgatókönyvébe… hát nem. Minő véletlen, Zara anyukája, Brooke (Nicole Kidman) jólmenő író. Nem nehéz kitalálni mi lesz a vége. Chris és Brooke viszonylag hamar egymásra találnak, ami persze nem tetszik Zarának és úgy viselkedik a 24 éves felnőtt nő, mint egy 13 éves hisztis kamaszlány. Persze érthető lenne a félelme – hogy édesanyját ne bántsa meg a sztár, mint megannyi nőt az életében –, ha értelmesen beszélne bárki is ebben a filmben.

De itt senki nem úgy viselkedik, mint egy normális ember. A konfliktust megoldó beszélgetés egy értelmes családban nem a századik perc környékén érkezne, hanem a tízedikben. Annyira fájdalmas nézni, ahogy mindenki kínlódik és szenved egy olyan kérdéskörön, amit meg lehetne oldani két és fél perc alatt. Zara viselkedésére pedig a megoldás egy szívlapát lenne a képébe a harmadik hisztirohama környékén. Bár lehet, csak engem irritált annyira a karakter, mint egy tályog a végbélben. Nem viccelek, a film közel két órája minimum négynek tűnt, pedig minden színészt szeretek, aki szerepel benne. Csak azért nem szedem ízeire ezt a rettenetet, mert ismerem a színészek képességeit. Efron és Kidman között semmi szikra nincs.

A két szétműtött arcú műember, műszerelme igazából egy jó horrorfilm alapja is lehetne.

Persze nem ugyanazok a műtétek okai, mert Zac Efronnak volt egy csúnya álltörése, ami miatt egészen más lett az állszerkezete, mint azt megszoktuk tőle, viszont Kidman, mint említettem nem fogadja el a korát. Olyan az arca, mintha egy porcelánmaszkban játszana. Semmi érzelem nem látszik rajta, nem tudom mikor örül, mikor szenved. Akit viszont jó volt látni, az Kathy Bates volt. Egy igazi ikon a hölgy, itt is kisujjból hozza a bölcs nagyi karaktert. Joey Kinget pedig csak azért tudtam elviselni, mert kedvelem a színésznőt és tudom, hogy ennél sokkal többre képes. Ha valaki Zaraként ismeri meg, akkor valószínűleg máskor nem fog megnézi olyan filmet, amin az ő neve is szerepel a stáblistán.

Megígértem, hogy visszafogom magam, ami a színészeket illeti, mert ők nem tehetnek a végeredményről. Viszont Carrie Solomon írót és Richard LaGravenese rendezőt többet nem engedném forgatni. Egyik megírta ezt a filmnek nevezett celluloid hulladékot, a másik meg bólogatva leforgatta. Volt régen egy kifejezés ezekre a filmekre, hogy Hallmark-film. A Hallmark cég csinált rom-komokat és béna krimiket a saját csatornájukra, amikkel ki tudták tölteni az üres műsoridőket. Ezek persze szinte nézhetetlen TV-filmek voltak. Mára ez a kifejezés lassan Netflix-film lesz, ha így folytatja a streaming óriás. Értem, hogy szükségük van heti újabb és újabb nagy dobásokra, de ez a rendszer fenntarthatatlan.

Nincs idő, erő és energia ennyi tartalmat készíteni és a minőséget fenntartani.

Felkérnek egy Jennifer Lopezt egy béna sci-fire (Atlas). Még akkor is, ha élvezhető a film, nem tudja visszahozni az árát, nincs ideje és ereje hozzá. Majd készítenek egy Nicole Kidman-Zac Efron rom-komot, ami ráadásul rettenetes lesz. Pláne, hogy a karácsonyi szetting követelte volna az ünnepi bemutatót, de ennyire nem bíztak a „tartalomban”. Mi lesz a következő? Egy kemény bosszú-akciófilm Jessica Albával?!... Várjunk csak, mi is a heti másik nagy premier a Netflixen? Ajaj…

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Alföldi Róbert és több neves művész is videóban jelentette be, hogy az Átrium után hol lesznek láthatók a Kultúrbrigád produkciói
A népszerű darabok új otthonra leltek, több játszóhelyen mutatják be például az Őrölt nők ketrecét vagy a Tizenkét dühös embert.


Alföldi Róbert a közösségi oldalon jelentette be, hogy továbbra is látható lesz többek között az Őrült nők ketrece és számos kedvelt darab, melyet a Kultúrbrigád eddig az Átriumban játszott. Sokáig nem lehetett tudni, hogy mi lesz a darabok sorsa, most azonban kiderült: új helyszínen folytatják tovább.

A Kultúrbrigád közleménye szerint:

„Tavaly augusztusban bejelentettük, hogy ez lesz az utolsó évadunk az Átriumban, ezzel párhuzamosan egy kemény, hónapokon át tartó munka vette kezdetét azzal a céllal, hogy előadásaink legalább egy részének új játszóhelyet találjunk.

A 2024/25-ös színházi évadban bázisunk a RaM-ArT Színház lesz, ezen kívül további helyszíneken, köztük az Örkény István Színházban, a Jurányi Házban és a Muzikumban is látható lesz ősztől Kultúrbrigád-produkció.”

A helyszín változása mellett más újdonságról is beszámoltak:

"A mai napon elindítjuk a Kultúrbrigád Klubot, amit azzal a szándékkal találtunk ki, hogy az előadásaink mentén megerősítsük azt a közösséget, ami az elmúlt években körülvett bennünket az Átriumban, ami már számtalanszor és sokféleképp kifejezte, hogy hisz a művészet szabadságában, a színház társadalomformáló erejében, a kultúra megkérdőjelezhetetlen szerepében az életünkben. Természetesen a Mecénás Klub ideje alatt megszokott kedvezményeket amennyire csak tudtuk, megtartottuk, illetve kiegészítettük további, eddig nem elérhető előnyökkel.

Egy közösség építésébe kezdtek, amelynek fókuszában a színház áll - írták. "Azt gondoljuk, hogy a mára kiszikkadni látszó és kizárólagosan egy irányba mutató kultúrpolitikai döntések közösségformáló szerepet nem képesek betölteni, nem reprezentálják a magyar kultúra hagyományos sokszínűségét".

A Kultúrbrigád Klub tagjainak elővásárlást is biztosítanak, lesz kedvezményes jegyvásárlás, támogatói rendezvény, helyszínbejárás és havi kulturális kitekintő is-

A Klub mellett egy diákoknak szóló programot is indítanak.

A Kultúrbrigád közösségi oldalán sorra szólalnak meg a művészek. Többek között Hernádi Judit és Bányai Kelemen Barna:

Mucsi Zoltán:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Lotfi Begi és Tolvai Reni új dala a magyar közönség szívét szeretné meghódítani
A világ több pontján híressé vált nemzetközi koprodukcióban készült felvétel új verziója egy mindenki számára kedves dallamot idéz meg.


Ezer közül is megismerjük azt a népdal motívumot, amelyet a slágergyáros producer, Lotfi Begi épített be tavaly, a világ több pontján híressé vált nemzetközi koprodukcióban készült felvételébe. Ennek debütál most magyar nyelvű verziója: „Te meg én” címmel és Tolvai Reni gyönyörű énekhangjával. Mindkét előadó számára szerelemprojekt volt ez, hiszen mindkettőjüknek van személyes kötődése az újdonsághoz, melyről a premier kapcsán meséltek.

„A dal 2023 januárjában már megjelent egy amerikai-japán énekesnővel, Cecillia Gaulttal, melyhez leghíresebb magyar népdalunkat, a Tavaszi szél motívumát használtuk fel. Látva a „Heartbreak” sikerét a környező országokban, illetve meglepő módon, Argentínában, természetes volt, hogy készítsünk belőle egy magyar változatot is. Azt gondolom, hogy az angol nyelvű dalokat az eszünkkel, a magyar nyelvűeket viszont a szívünkkel értjük meg. Minden akadály elhárult tehát, hogy a hazai közönséget is meghódítsuk”

– árulta el Lotfi Begi.

Tolvai Reni pedig egy igazán bensőséges történetet mesélt el, miért is fogadta el Begi felkérését annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban egészen más stílusú kiadványokkal jelentkezett, beleértve a ’TR Album’ című hiphop-R’N’B lemezét.

„Számomra mindig a dallam a legfontosabb, ha tetszik az ötlet akkor már a felkérés napján nekilátok a munkának. Beginek hálás vagyok ezért az együttműködésért, különösen, mert visszaidézte bennem azokat az emlékeket, amikor még a nagymamám itt volt velem. Erdélyben magyarul csak a nagymamámmal beszéltem, szóval ő mutatta meg a magyar népdalokat és meséket is. A „Tavaszi szél” itt cseng a fülemben, amikor énekelte nekem. A mai napig emlékszem a magyar motívumos csipkékre, gobelinekre és a fahéj illatú mézeskalácsokra, amiket saját kezűleg készített”

– mondta el Tolvai Reni.

A „Te meg én” című dalban a régmúlt popja keveredik a mai füleknek naprakész stílussal, de találkozik benne a történelem a jelenünkkel is csakúgy, mint a Jimy J. Hollywood rendezte videóklipben. Igazi meglepetés a hazai közönségnek, hogy az új, magyar verzióba bekerült az eredeti népdal refrénje, a ’Tavaszi szél vizet áraszt..’ is, melyet az Erkel Ferenc Zenei Általános Iskola kórusa énekel. Ráadásul Lotfi Begi is ebbe az iskolába járt és az első, zenével kapcsolatos szárnypróbálgatásai is itt történtek.

VIDEÓ: Lotfi Begi x Tolvai Reni - Te meg én


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Én vagyok az egyetlen zsidó, aki pénzt keresett Hitleren” – Mel Brooks 98 éves
Szolgált a második világháborúban, gyerkekorában társai csúfolták alacsony termete miatt, tud dobolni, és több mint 60 film és tévéműsor fűződik a majdnem 100 éves legenda nevéhez.


98 éves lett korunk egyik legtehetségesebb komikusa, aki nem mellesleg író, producer és rendező is. Mel Brooks Magyarországon leginkább az Űrgolyhók, a Producerek, a (némileg tévesen fordított című) Robin Hood, a fuszeklik fejedelme és a Drakula halott, és élvezi révén ismert, de több mint 70 (!) éves pályafutása során számos más népszerű mozifilmben és vígjátékban találkozhattunk vele.

Íme, néhány érdekesség és tudnivaló a 20. századi komédia egyik legjelentősebb alkotójáról:

– Szolgált a második világháborúban, ahol többek között az volt a feladata, hogy taposóaknákat hatástalanítson.
  • Azon kevesek egyike, akik Emmy-, Grammy-, Oscar- és Tony-díjat is nyertek.
  • Pályafutását íróként kezdte Sid Caesar Your Shows of Shows című műsorában.
  • Első feleségével, Florence Baummal 1953-1962 között voltak házasok, három gyermekük született.
  • A második felesége Anne Bancroft színésznő volt, 1964-től Bancroft 2005-ös haláláig éltek együtt. A fiúk, Max Brooks maga is színész-író.
  • Azt mondta, felesége az ő Obi-Wanja, mivel ő beszélte rá, hogy az 1967-es Producereket dolgozza át musicallé.

Eric Idle erre másképp emlékszik. Ahogy az általam fordított A mohó gazember naplója című könyvében írja:

„Valamikor a nyolcvanas évek végén felkerestem Mel Brookst Los Angeles-i irodájában. Rendkívül zavarba hozott azzal, hogy térdre ereszkedve jött be, majd a földön hajlongva istenített, munkatársainak mélységes megdöbbenésére. Mel Brooks a lábamnál hevert! Nem tudtam, mit csináljak.

Én voltam az első Python, akivel találkozott, így rám zúdította a Monty Python iránti minden megbecsülését.

Mikor sikerült meggyőznöm, hogy kelljen fel, előadtam jövetelem okát: megkérdeztem, hozzájárul-e, hogy színpadi musicalt készítsek a Producerek című filmjéből.”

Brooksot akkor nem érdekelte a dolog, de 15 évvel később mégis megvalósította a musicalt – igaz, nem Eric Idle-lel.

Brooks híres arról, hogy a filmjeiben előszeretettel gúnyolódik Hitlerrel és a nácikkal. Elmondása szerint az a célja, hogy nevetségessé tegye a nézeteiket, nehogy még egyszer népszerűvé válhassanak. De azt is hozzá tette, hogy a holokauszttal vagy bármilyen attrocitásssal soha nem viccelne. A Producerek kapcsán meg is jegyezte:

„Én vagyok az egyetlen zsidó, aki pénzt keresett Hitleren.”
  • Az Űrgolyhók forgatása során amikor a Yoda figuráját parodizáló Yoghurtot alakította, a testére kent festéktől súlyos fertőzést kapott.
  • Az Amerikai Filmintézet által megválasztott 100 legviccesebb filmből hármat is ő rendezett: Fényes nyergek, Producerek, Az ifjú Frankenstein.
  • A komédiáról így nyilatkozott: „Megvágom az ujjamat. Ez tragédia. Egy pasas beesik egy nyitott csatornanyílásba és meghal. Ez komédia.”
– „Dióhéjban ennyi a rendező módszerem röviden: Megkeresem a negyedik falat, és földig rombolom.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Mi vagyunk a Művészetek Völgye tudatalattija” – Távol van Kapolcs nyüzsgésétől, de épp ezért érdemes ellátogatni a Petendi Pajtába
Nappal workshopok, portrébeszélgetések és egyéb lazulós programok várják a fesztiválozókat, éjjel pedig az underground körökben egyre népszerűbb Önismereti Diszkóra lehet bulizni. A helyszín főszervezőjét, Latorczai Balázst kérdeztük.


„Kapolcs underground tánctere, ahol biztonsággal meg lehet idézni a hajnalt. A Szimpla Kertben bejáratott programokból kiindulva, a Zengető és az Önismereti Diszkó DJ-i gondoskodnak a Pajta zenei világáról, míg a Vad Art művészei hozzák el a korszellem táncát. Beszélgetések, befelé figyelős ambient, rajz workshop, koncertek és izgalmas DJ szettek sora viszi egyik napot a másikba.”

A fenti szavakkal jellemzik az idén július 19-28. között megrendezett fesztivál honlapján a Petendi Pajtát, amely a három résztvevő falu közül a legkevésbé zsúfoltban, Vigántpetenden várja a bulizni vágyókat. De mit jelent pontosan az Önismereti Diszkó, és miért csak 3 koncert lesz itt 10 nap alatt? Erről is beszélgettünk a budapesti éjszakában több mint két évtizede jelenlévő Latorczai Balázzsal.

– Hogy jött a zene az életedbe?

– A színháztól pártoltam át 20 éves korom környékén, mert valóságosabbnak éreztem, mint előadni darabokat. Az aktív zenélést aztán fokozatosan, nagyjából 2006-tól a koncertszervezés váltotta fel. Főleg fesztiválokon dolgoztam (például BabelSound, Tű Fokán, Mediawave, vagy a Gyüttment Fesztivál), valamint a Covidig a Szimpla Kert koncertszervezője voltam, és szinte kizárólag világzenével foglalkoztam.

A Szimplának azóta már a művészeti igazgatója vagyok, a feladatom, hogy a betérő vendégek minél inkább elvarázsolt kastély-érzéssel találkozzanak.

A rezidens dj-ket pakolászon egyik teremből a másikba, valamint kisebb, spontán performanszokat szervezek, például légtornászokkal vagy artistákkal. Ezt kitűnő inkubátornak tudom használni: ha indul egy új művészeti projekt, a Szimplában spontán közönség előtt tudjuk kipróbálni, működik-e a gyakorlatban.

Az asztalnál jobbról a második Latorczai Balázs

– Mi az első emléked a Művészetek Völgyéről?

– Látogatóként 1999-ben vagy 2000-ben jártam ott először, ekkor alakult ki az a 18-20 évesekből álló baráti társaság, akikkel annyira megszerettük egymást, hogy a fesztivál végén együtt megszöktünk otthonról, és összeköltöztünk egy közös albérletbe.

Mondhatjuk, hogy ez egy csoportos összeesküvés volt a szülők ellen. Igazából örülök, hogy már nem nagyon vannak olyanok a fesztiválon, mint mi voltunk akkoriban: a mostani 20 évesek sokkal szolidabban buliznak.

Szervezőként 2017-ben lettem a csapat része, akkor csináltuk a Szimplában a Lemming Program nevű tehetségkutatót, és lehetőséget kaptunk ennek mintájára egy Lemming Udvart szervezni Kapolcson, ahol főleg az erre beválogatott zenekarokat léptettük fel. Itt is történelem alakult, mivel az Önismereti Diszkó jelenlegi, táncolós-dinamikus formája ekkor született meg, szintén spontán módon: amikor láttuk, hogy ott maradnak a fiatalok a koncertek végén, elkezdtük lekövetni az igényeiket a zenéinkkel.

– Mi teszi szerinted különlegessé a Völgyet más fesztiválokhoz képest?

– A Művészetek Völgye a legnyitottabb, amit ismerek: nem valami kicsi, eldugott, underground fesztivál, hanem tényleg össznépi. Úgy tudnám összefoglalni, hogy ha Magyarországon minden össznépi rendezvény ilyen lenne, a falu- és városnapokkal bezárólag, sokkal jobb hely volna ez az ország.

– Vigántpetend hol foglal helyet a fesztivál vérkeringésében?

– A többihez képest csendesebb falu, nincsen sok helyszín, azok viszont éppen ezért sokkal koncentráltabbak. Kicsit kevésbé szól a tömegről, és jóval nagyobb mértékben azokról a programoktól, amelyek valóban a közönségnek vannak. A Petendi Pajtát pedig úgy szoktuk jellemezni a programfüzetben, hogy ez a Művészetek Völgye tudatalattija.

– Hogyan indult a Petendi Pajta, miért pont ezt a helyszínt választottátok?

– Ez egy út volt a fesztiválon belül, amiért én nagyon hálás vagyok Natinak (Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgató – a szerk.), merthogy a Lemming Udvar után azonnal felismerte, mennyire hiánypótló az Önismereti Diszkó, és ragaszkodott hozzá, hogy vigyük tovább valamilyen formában. Így kerültünk Vigántpetendre, először 2018-ban a Cirque du Tókert színpadára záró műsorszámként, utána pedig a Petendi Pajtába, aminek a programszervezése is hozzám került.

Ez akkoriban, a Covid előtt teljesen indokolt volt, mert a kapcsolatrendszeremnek köszönhetően több kontinensről is tudtam vinni nagyon izgalmas világzenei formációkat, amelyek épp felénk turnéztak. A Covid után ez az interkontinentális jólét sajnos bezuhant, a Petendi Pajta viszont saját identitásra talált, és most már egy jól kialakult kreatív csapattal rakjuk össze a programot.

Ők nem elsősorban az akadémista művésziskolákból jönnek, hanem önkéntes, önszerveződő fiatalok. Öt-hat fős a stáb, akik vegyesen szerveznek és tartanak is workshopokat, például elmélyülős, önismerettel kapcsolatos rajzolásokat, vagy éppen ékszerkészítést.

– Viszonylag kevés koncert lesz nálatok, összesen 3 zenekar lép fel 10 nap alatt. Tudatos-e ez a koncepció, és miért pont rájuk esett a választás?

– Mivel a Panoráma Színpad és a többi nagyobb helyszín amúgy is elszívják a közönséget főműsoridőben, mi igyekszünk kisebb, meghittebb programokat szervezni ebben az idősávban. A három élőzenei fellépő közül a Korai Electric és a Müller Péter Sziámi AndFriends egyaránt visszajárók, ők egyfajta példaképek is számunkra azzal, amit hosszú évtizedek óta képviselnek. Mondhatjuk, hogy ugyanezt az értékrendet visszük tovább mi is a deep house és pszichedelikus szettjeinkben. A harmadik koncert pedig egy friss formáció, Döbrösi Laura, Novan és Arulei egyelőre név nélküli, de nagyon ígéretes projektje. Én hiszek benne, hogy legalább annyi év áll előttük, mint amennyi a másik két zenekar mögött van már.

– A Tilos Rádió Budapest Eklektik című műsora portébeszélgetésekkel települ ki az udvarba. Ezek élőben fognak menni, vagy felvételről?

– Ez a mi csapatunk műsora, amelyben szervezőkkel, zenészekkel és gondolkodókkal szoktunk beszélgetni, hétfőnként hallható a Tiloson. Elsősorban a korszellemet tárgyaljuk ki, ideértve a klub- és fesztiváléletet, és mivel a Völgy-beli fellépőink is izgalmas rálátással rendelkeznek erre, adta magát, hogy velük is készítsünk néhány adást a helyszínen. Nem élőben fog menni a rádióban, mindent rögzítünk, és az igazán jól sikerült részeket adjuk majd le.

– Az Önismereti Diszkóról korábban külön interjút is közöltünk, szóval csak röviden: mivel csinálnál kedvet valakinek ahhoz, hogy nézzen be rá, aki még nem volt korábban?

– A rövid válaszom az szokott lenni, amikor megkérdezik, hogy mégis ez miről szól, hogy nem tudom, mert amit mondanék, az nem az ő önismerete lenne, hanem az enyém.

Viszont ha azzal a fajta nyitottsággal megy oda valaki, hogy „nézzük meg, hogyan szolgálja ez az én önismeretemet”, akkor olyan univerzumok fognak benne megnyílni, amihez nekem sincs hozzáférésem, de biztosan nagyon jó lesz neki. Nekünk, zenészeknek az a titkos célunk, hogy termelődjön mindenkiben az oxitocin.

– Hányan csináljátok ezt?

– Három fős az alapcsapat, ketten dj-zünk Juhász Veronikával, aki civilben programozó, projektmenedzser és coach. A harmadik tag pedig Girincsi Fruzsina, ő profi zenész, a perpetuum zenekarból is lehet ismerni, nálunk énekel és szintizik. Általában 2-3 órás szettelet csinálunk, de 5-6 órásra is volt már példa.

– Van-e lehetőséged más helyszíneket is meglátogatni a fesztiválon? Ha igen, mit szeretnél mindenképp megnézni?

– Szívem szerint színházi előadásokra ülnék be, viszont mindig nagyon szorongok ott hagyni a helyszínemet negyed óránál tovább, mert biztosan akkor jönnének egyszerre nyolcan, hogy például szerezzek jegyet egy fellépőnek, megérkezett valamelyik zenekar, vagy épp összeomlott a technika. Azért remélem, valamire eljutok majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET: