KULT
A Rovatból

Premier: a dányi romatelep tinilányaival készítettek közös dalt ismert magyar zenészek

Bemutatkozik a Pacekos Banda! Interjú az AZVLM és a Bagázs Egyesület közös projektjéről, aminek keretében hamarosan egy kislemez is megjelenik majd.


Az AZVLM (“azvalami”) 2018 végén alakult, a kollektíva a 2019-es évben a kísérletező, határfeszegető és emellett változatos művészeti projekteket bevonó bulijairól lett ismert (ennek kapcsán már készítettünk egy interjút velük).

Különlegességük, hogy a programjaikat koncepciókba ágyazzák, ami lehetőséget teremt különböző projektek közös bemutatására, együttműködésekre és aktuális témák körüljárására.

A saját eseményeken kívül művészeket és programokat közvetítenek fesztiválokra, illetve Miaza? címen rádióműsort szerkesztenek a Lahmacun rádióban.

A koronavírus-járvány első hulláma alatt született meg a csapatban az igény, hogy szociális ügyekben is felelősséget vállaljon. Így jött létre a Digitális Művészetek az Oktatásban projekt, melynek célja a zene és tánc népszerűsítése olyan szoftverek segítségével, melyek tartják a lépést a technológiai fejlődéssel.

Ennek keretében kezdtek foglalkozásokat tartani a dányi romatelep tinilányainak, aminek eredménye egy hamarosan megjelenő EP lesz. Az első beharangozó dal ebben a cikkben debütál, a csapat tagjai (Jezerszky Viki, Gyarmati Zea, Makay Anna, Mohácsi Luca) pedig a kezdeményezés hátteréről is meséltek.

– Meséljetek kicsit az alapötletről: kiben merült fel először és hogyan kezdtetek neki a megvalósításnak?

– Sajnos tavaly tavasszal a koronavírus első hulláma miatt elmaradt a harmadik nagy AZVLM esemény. Egy picit mind összetörtünk, hiszen rengeteg munkánk ment a kukába. Egy pár hónap semmittevés után úgy éreztük, hogy ideje a kulturális iparba fektetett energiáink egy részét szociális irányba terelni.

Nyár elején Makay Anna (MA’AM) állt elő az ötlettel, hogy szeretne elektronikus zenei workshopokat tartani hátrányos helyzetű gyerekeknek. A projektterv kidolgozása során került képbe a BAGÁZS Egyesület, aminek régóta figyelemmel kísértük a munkásságát.

Felvetettük nekik az ötletünket, hogy zenei foglalkozások során egy zenei albumot készítenénk a dányi gyerekek és híres zenészek együttműködésével. Szerencsére nagyon nyitottan fogadták a tervet, szeptemberben el is kezdtük a közös munkát, aminek az első lépése egy 3 napos önkéntesképző program volt.

Ehhez jött a tavaly tavaszra tervezett AZVLM egyik legizgalmasabb projektje, a XORXOR kreatív kódoló csapattal való kollaboráció, a Digitális Táncház Szoftver elkészítése. Mivel a szoftver is a digitális művészetekkel foglalkozik és kifejezetten alkalmas a tanulásra, elég gyorsan jött az ötlet, hogy a két projektet összeboronáljuk, és így született meg a Digitális Művészetek az Oktatásban. Célja a digitális úton történő zene- és táncalkotás népszerűsítése. A projekt megvalósítására elindítottunk egy közösségi finanszírozást, hogy a közösségünk tudja támogatni a munkánkat.

– A gyerekek nyitottak voltak a foglalkozásokra? Mennyire könnyen tudtátok lekötni a figyelmüket?

– Alapvetően nagyon nyitottak a gyerekek, óriási igényük van arra, hogy kiadhassák magukból a kreatív energiákat. A BAGÁZS korosztály szerint tartja a délutáni foglalkozásokat a gyerekeknek, mi a tinédzser lányokkal foglalkozunk.

Ez talán abból a szempontból kicsit nehezebb, hogy 12-15 évesen sok lányt otthon már felnőttként kezelnek, kevésbé lehet játékokkal lekötni a figyelmüket, meg az is közrejátszik, hogy tinik és menő nem figyelni. Szerencsére elég hamar megtaláltuk a közös hangot, talán mert mi is nagyon hangosak vagyunk.

A lemez ötlete nagyon tetszett nekik, a zene és az éneklés a közös nyelvünk, ami mindenkinek otthonos terep. Az albumírás pedig teljesen újféle, teljesen más jellegű, mint az eddigi BAGÁZSos foglalkozások, amiken részt vehettek.

– Hogy zajlottak a foglalkozások, mi volt a menete egy-egy alkalomnak?

– Minden héten más, változatos feladatokkal készülünk, amik hétről-hétre egymásra épülnek, a munka előrehaladtával pedig folyamatos sikerélményt váltanak ki. Legtöbbször egy órás a foglalkozás, amit több részre osztunk, hogy fent tudjuk tartani a lányok érdeklődését. Az informális tanítási programunkba sok minden belefér, például szövegíró- és ritmusjátékok, launchpad-használat és ismerkedés az Ableton Live-val, szintén játékos módon. Közösen választottuk meg a zenekar nevét is: mi vagyunk a Pacekos Banda.

– Mennyiben változtatta meg a terveket a járvány?

– Lassította a folyamatokat minden szempontból. A járvány miatt nem lehet lejárni a gyerekekhez, a foglalkozások nélkül alig tudunk haladni az albummal, hiszen nem tudjuk felvenni az énekeket, illetve a félkész dalokat sem tudjuk tovább írni. Megpróbáltuk az online térbe átmenteni, ami jóval nehezebb, mert a legtöbb dányi családban egy okostelefon van, amit legtöbbször az apuka használ munkához, így nehéz összeegyeztetni, hogy mindenkit egy adott időben elérjünk, ráadásul telefonon kreatív csoportfoglalkozást tartani elég hálátlan feladat. De nagyon jó érzés, amikor láthatjuk őket, és ők is sokszor mondják, hogy mennyire hiányolják a közös alkotást.

– Milyen lesz a lemez, amit a most megjelenő dal beharangoz? Mit árulhattok el róla?

– A lemezen (vagyis valójában EP-n) 4 dal fog szerepelni, ami stílusában elég eklektikus. Megmutatjuk, milyen jól mutat egymás mellett a népdal és a rap, mindenki meg fogja találni a kedvencét.

A szövegek és a dallamok nagy részét a dányi lányokkal együtt írtuk. Ismert zenészeket kértünk fel az együttműködésre, ahogy pedig egyre nagyobb közönséghez jutott el a projekt híre, többen jelentkeztek, hogy szeretnének csatlakozni. Zenél majd az albumon Farkas Kriszti (Muzsik és Volkova), Antonia Vai, Lee Oliver (ÉK), Zahár Fanni, Oláh Józsi (ParnoGraszt), Ferenczi György, Szabó Sipos Ágoston (Freakin’ Disco), Konsiczky Dávid (csaknekedkislány), Palágyi Máté és Fehér Gábor (Bohemian Betyars).

Íme a Pacekos Banda első dala:

– A most megjelenő dalnak mi a története, és miért pont ezt választottátok teasernek?

– Ez a dal a legelső foglalkozáson született. Megkértük a lányokat, hogy írjanak szavakat a szöveghez és a banda elnevezéséhez is. Azt vettük észre, hogy utánozzák egymást, kihallgatják, hogy ki mit ír. Így nagyon sokan írták le a “Laura és a majmai” kifejezést.

Mikor Anna nekiesett a dal összerakásának, egyre csak az járt a fejében, hogy bár a gyerekek utánzós kismajmok még, de szeretnek és mernek játszani és nyitottak a kreativitásra. Erről szól a dal is.

A ritmikájához roma költők versei és roma dalok adták az inspirációt. Tartozik hozzá egy közös koreográfia is, aminek az eltáncolásával és éneklésével kezdjük és zárjuk a foglalkozásokat. A dalban Lee Olivér gitározik, Fehér Gábor basszusgitározik, Palágyi Máté hegedül, Farkas Kriszti, Antonia Vai, Makay Anna és természetesen a dányi lányok énekelnek.

– Milyen terveitek vannak még a telep lakóival?

– Remélhetőleg mihamarabb visszatérhetünk a lányokhoz befejezni az albumot és készíthetünk egy közös klipet is. Az elkészült album megvásárolható lesz, a bevételek pedig a Bagázs számlájára kerülnek majd. Szeretnénk visszatérni a Bagázs nyári táborba is, hogy a többi gyerekkel is kipróbálhassuk a workshopot. Valamint minden évben van egy jutalomkirándulás a gyerekekkel, és az a tervünk, hogy a Pacekos Bandával is kipróbáljuk a táncház szoftvert, aminek már elkészült a demo verziója, a végleges fejlesztésekhez pedig további adományokat várunk a FundRazr-es oldalunkon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Kifogyunk a szuperlatívuszokból… visszatért a legjobb Star Wars, amit valaha láttunk: az Andor!
Ha szereted a Star Warst azért nézd, ha pedig nem, azért! Nincs kérdés, az utóbbi idők legjobb sorozatát tette le elénk Tony Gilroy és kis csapata.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 24.



Nem véletlen, a háromrészes első pakk, amit az egeres cég megosztott velünk a Disney+-on. Az Andor eddig is történetfolyamokkal operált, volt egy bonyodalom, amibe Andor vagy egyéb fontos szereplő belekeveredett, majd több részen keresztül ügyesen szőtt sztorivezetéssel megoldották a problémákat. Majd jött a következő kalamajka, ami az előző etap közvetlen következménye volt, és egy pár részen keresztül ekörül forognak főszereplőink. Az első évadból példaként említhetjük a „bankrablást”, melynek eredménye a börtönből való megszökés fejezet.

A mostani három epizód Andor (Diego Luna) kis kalandjával kezdődik. Ellop egy kísérleti Tie Fightert (egy birodalmi űrhajó a Star Wars világában), majd leszállítja azt egy másik pilótának.

Ám nem a kollégáját találja az átadáskor, hanem tizenöt éhes, szedett-vedett, menekült lázadót, akik nem tudják ki Andor és csak el akarnak menekülni a bolygóról. Főszereplőnk megint rossz helyen volt, rossz időben, de jó szokásához híven itt is rabként folytatja a történetszállát. Ezalatt a galaxis többi szegletén is tevékenykednek az első évadból megismert karakterek.

Mon Mothma (Genevive O’Reilly) lánya esküvőjén próbálja a lázadás pénzügyi hátterét stabilizálni kapcsolatainak köszönhetően. Syril Karn (Kyle Soller) is visszatér, aki a birodalmi aktatologatóból kisfőnökké avanzsált – a két évad között eltelt egy év és ez idő alatt elkezdte élvezni új szerepkörét. A törtető birodalmi tiszt Dedra (Denise Gough) egyengeti karrierjét, akivel az előző szezon óta egy párt alkotnak.

Ennek a szálnak a legnagyobb konfliktus forrása egy zseniális ebéd Karn kegyetlen édesanyjával.

Emellett megkapjuk az előzetesekben beígért Krennic igazgató (Ben Mendelsohn) cameo-t, reméljük nagyobb szerepe lesz az ausztrál színésznek. Luthen Rael (Stellan Skarsgård) pedig továbbra is elvégzi a szükséges piszkos munkát a lázadás sikeréért, amihez senkinek nincsen gyomra. Akár egy esküvőn is tevékenykedik az öreg.

Az emlegetett lázadás pedig szépen, lassan építkezik, ez a sok történetszál már az első három részben szépen összeáll, ismerjük célokat, a motivációkat, minden karakter tökéletesen átalakul az alkotó Tony Gilroy víziójának megfelelően. Látjuk, melyik szereplő, hogyan fog bekapcsolódni a galaktikus konfliktusba. Nem viccelek, amikor azt írom, az Andor továbbra is egy csiszolatlan gyémánt.

Akik nem szeretik a Star Wars-t, azok is bátran próbálkozzanak vele, mert nem a szokásos Csillagok háborúját kapjuk, mint amire számítunk.

Talán ez volt a legnagyobb probléma az első évaddal is. Akik szerették a Star Wars-t, azok számára lassúnak és vontatottnak tűnt, akik pedig nem kedvelték a franchise-t, azok hozzá se mertek nyúlni. Pedig ez egy bámulatosan csavaros összeesküvés és lázadás története, apró sztorimorzsákkal elmesélve a karaktereken keresztül. A kisember küzdelmét mutatja be egy elnyomó rendszer ellen. Legyen az egy galaktikus birodalom vagy egy kegyetlen anya karaktere. Elképesztően hatásos és akkor még csak a történetről beszéltünk.

A látványra nincsenek szavak. Mintha ott lennénk Mon Mothma esküvőjén, vagy Bixékkel az ellátmány bolygón. Ja igen. A fekete ló, ami az első évadot sokaknak megkeserítette, sajnos még mindig itt van. Bixnek (Adria Arjona) továbbra sincsen igazán funkciója vagy célja azon kívül, hogy megint jól bántalmazzák szegényt.

A hölgy tényleg csak azért van jelen, hogy Andor aggódjon valakiért és egy célt adjon neki, hogy meg lehessen menteni.

Még akkor is, ha Bix talán már nem annyira törékeny, mint az első évadban volt, de még mindig nem ér fel a többi részletesen megírt, árnyalt karakterhez. Pedig Adria Arjona jó színésznő, ezt már a tavalyi A bérgyilkos, aki nem is volt-ban is bizonyította. Akit eddig zavart Bix, nem kecsegtetem, ugyan olyan rossz. Ám a többiek továbbra is lélegzetelállítóan autentikusak. Stellan Skarsgård hihetetlenül gyorsan vált a lázadás verőembere és a jólelkű műkincskereskedő szerepe között.

Diego Luna, mint egy svájci óra hozza Cassian Andor szerepét, akit talán egy mocskos Han Solonak lehetne leírni.

Mon Mothmát alakító Genevieve O’Reilly már nem csak külsőleg hasonlít az eredeti trilógia híres szenátorára, hanem ténylegesen, aktívan vezeti a lázadást a háttérből.

Minden apró részlet, amit a képernyőn látunk, egy élő, lélegző világot mutat be nekünk. Látjuk a tárgyak funkcióját, nem csak a háttérben látványos díszletként vannak jelen. A vizuális effektek hibátlanok és az eltelt egy év alatt a birodalmi rohamosztagosok is megtanultak célozni!

Nem gondoltam volna, hogy látni fogok Star Warsban bárkit meghalni rohamosztagosok pontos lövései által, de ez a nap is eljött!

Tony Gilroy úgy szővi a forgatókönyvet, mint a Banyapók a hálóját J.R.R. Tolkien könyveiben. Becsalja a nézőt a képernyő elé, elragadja és ott tartja az első pillanattól az utolsóig és továbbra is nagyon működik. Alig várom a folytatást!


Link másolása
KÖVESS MINKET: