KULT
A Rovatból

Az önkínzástól az új önazonosságig – Megnéztük a Magasságok és mélységek című filmet

Túl lehet-e lépni Erőss Zsolt árnyékán? Kritika Csoma Sándor filmjéről.


Azok, akik feljutottak a Föld legmagasabb hegycsúcsaira és le is jöttek onnan, elmondhatják, hogy ha nem is győzték le a természetet, kiállták a próbát vele szemben. Ami a közönséges halandóknak csupán egyszerre gyönyörű, félelmetes látvány és elérhetetlen vágy, az számukra kézzel fogható hódítás, amelynek élményéért még az életük sem drága. Ilyen ember volt Erőss Zsolt, aki fél lába elvesztése után sem adta fel céljait, míg el nem nyelte örökre a Himalája hava. Bár e szó szoros értelmében halálmegvető bátorságú hegymászó is megjelenik mozaikszerűen Csoma Sándor Magasságok és mélységek című filmjében Trill Zsolt szűkszavú, mégis hiteles alakításában, az igazi főszereplő felesége, hegymászó társa és gyermekeinek anyja (a sorrend nem véletlen), Sterczer Hilda (Pál Emőke), aki kétségbeesetten harcol a gyász tudata ellen, egészen addig, amíg rá nem ébred: csak úgy tud új életet kezdeni, ha megtanul együtt élni ezzel a pótolhatatlan veszteséggel.

Amikor elmentem megnézni ezt a filmet, először az járt a fejemben, hogy kell-e ez most nekem? Még nincs három hónapja, hogy elvesztettem 89 éves Édesapámat, és 91 éves Édesanyám is kórházban van. Aztán a film befejezése után mégis úgy gondoltam: jó, hogy láttam.

Egyfelől megerősített abban, hogy miközben nem a társadalom által elvárt külsőségek számítanak, igenis lehet enyhíteni a gyászt azzal, hogy kibeszéljük magunkból, hogy felelevenítjük a mindennapok közös apró mozzanatait, az elhunyt szokásait, mondásait, a vicces jeleneteket

(igen, néhai sakkmester keresztapám temetése kollektív röhögéssé vált, miután barátai a sír körül mesélni kezdték fergeteges sztorijait...).

Másfelől pedig Édesanyám viselkedését is segített megérteni: ő ugyanis Hildához hasonló utat látszott választani, miután elment az az Ember, akivel 70 éven keresztül együtt voltak: nem sírt, nem beszélt róla, sőt, még rá is szólt azokra, akik szerinte „túl sokat” emlegették, elpakoltatta használati tárgyait, miközben látszott rajta, hogy odabent egyre jobban feszíti valami. Talán ezért is került kórházba.

Hilda számára a gyász leküzdése, a minden áron való keménység ugyanolyan kihívás, mint amikor Zsolttal együtt vágtak neki egy 8000 méteres csúcsnak. Sokatmondó a film eleje, amikor felidézi, hogy a hegyen keveset beszélnek, és akkor sem a kételyekről és főleg nem a halálról.

Az asszony állja a média rohamait, elvégre egy hírességről, egy sportikonról, sokak példaképéről van szó. Kifejezetten mellbevágó volt számomra a tv-show jelenete, amelyben a riporter mintha az özvegy bűntudatát próbálná felébreszteni. Nem hiszem azt sem, hogy sokan képesek lennének arra, hogy amikor élő adásban bekapcsolják társa eltűnése miatt, már-már hideg racionalitással elmagyarázza a hamis illúziókat keltő tévéseknek, hogy Zsolt miért nem élhette túl, hogy nem jutott el a 4. alaptáborig. A háza előtt várakozó stábról pedig egyenesen Fellini Édes élete jutott eszembe, az a jelenet, amikor a társasági élet egyik jeles tagja öngyilkos lesz, felesége még nem tud semmit, de a paparazzók már kiéhezett vadakként készülnek hazaérkezésére.

Pál Emőke átlényegülése Hildává alighanem napjaink magyar mozijának egyik csodája,

különösen azokban a jelenetekben, amikor még kislányába is át akarja ültetni saját keménységét, mintha meg akarná neki tiltani, hogy gyászolja apja elvesztését. Kegyetlen „önfegyelmének” netovábbja, amikor a búskomorrá vált Gerdának levágja a haját, hogy ne tudja állandóan befonogatni fürtjeit, amelyekkel talán apja hegymászó köteleit idézi fel. A józan ész határát súrolja a sátrazás, ami ellen a kislány minden porcikája tiltakozik, de anyja ugyanúgy reagál, ahogyan apja tette, amikor Hilda a hidegre panaszkodott a hegyen: „Ne hisztizz!” Ez a mélységes átélés Nagy Enikő részéről felfoghatatlan lenne számomra, ha nem láttam volna saját négy és fél éves unokámat, amikor meglátogattuk Édesapámat egy héttel a halála előtt, és a kisfiú arcán ott volt: pontosan tudja, hogy a Dédivel nagy baj van…

Ebből az önként vállalt, önkínzó szerepből Hilda kétszer lép ki: a posztumusz „vitézzé avatás” és az emléktábla-leleplezés ceremóniája során keserves nevetőgörcs tör rá, és akkor robban ki belőle elemi erővel a zokogás, amikor egy nagy szemeteszsákba szórja Zsolt szobájának emlékeit, trófeáit, a közös fotókat, és csak egy eltört üveg láttán omlik össze, amelyben vélhetően együtt gyűjtött kövek voltak. Zsolt csapattársának megjelenése, ruháinak látása már a belenyugvás képei. A végső feloldást a pszichológus elfogadása, de még inkább az elszökött gyereknek a templomban való megtalálása adja. Most már szabad sírniuk mindkettőjüknek, most már elkezdhetik megtanulni új életüket. Erőss Zsolt ott marad örökre a szívükben, de talán képesek lesznek mindketten túllépni az elvesztett férj, társ, apa árnyékán. Azóta tudjuk: Sterczer Hilda az idén nyáron újra férjhez ment.

Napjaink nélkülözhetetlen eszköze, az okostelefon ezúttal fontos dramaturgiai szerepet kap. Megszólalásaira épül a cselekmény váza Zsolt eltűnésétől a tévések bejelentkezésén át Gerda szökéséig. Sokszor már abból sejthető, hogy mi következik, ahogy Hilda felveszi, vagy beleszól...

Bár a zárókép csodás tája, a letekintés a hegytetőről a völgybe más esetben akár „boldog véget” is jelezhetne. Hilda végül magára talált, van újra értelme az életének, most már ő segít másokat, akik hasonló poklokat jártak meg és gyerekeket tanít leküzdeni félelmüket a magasságokkal és a mélységekkel szemben. És talán azt is, hogy a kettő között félúton lenni sem könnyű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fekete öves taekwondós, az anyjának köszönheti a karrierjét, és a Föld 100 legnagyobb hatású embere közé sorolták – 35 érdekesség a 35 éves Dev Patelről
A Gettómilliomos főszereplőjeként robbant be a filmvilágba 18 évesen, azóta pedig talán a leghíresebb indiai származású színész lett belőle, sőt, van, aki szerint ő a legszexibb élő férfi.


1. 1990. április 23-án született London Harrow nevű kerületében.

2. Az édesanyja, Anita Patel gondozóként dolgozik, az apja, Raj Patel pedig IT tanácsadóként.

3. A szülők egyébként szintén nem Indiában születtek, hanem Kenya fővárosában, Nairobiban, ahol jelentős indiai diaszpóra található. S bár mindketten Kenyából származtak, külön-külön költöztek Nagy-Britanniába, és már Londonban ismerték meg egymást.

4. Saját elmondása szerint gyerekkorában „hihetetlenül energikus” volt, és emiatt gyakran került bajba.

5. A harrow-i Longfield Middle Schoolba és a Whitmore High Schoolba járt gimibe.

6. Van egy Trushna nevű nővére, aki négy évvel idősebb nála.

7. A*-t, vagyis csillagos ötös minősítést kapott GCSE Dramából (egy olyan tantárgy, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy a színház művészetét gyakorlati és írásbeli munka kombinációján keresztül fedezzék fel), miután a könnyekig meghatotta vizsgáztatóját egy a beszláni iskolai túszdrámában részt vevő tanuló alakításával.

8. A legelső színészi szerepét egy iskolai darabban, a Vízkereszt, vagy amit akartokban kapta: ő játszotta Sir Andrew Aguacheeket.

9. 188 centiméter magas.

10. Bár Angliába született, elmondása szerint kifejezetten fontosak számára a gyökerei, épp ezért gyakran utazik Indiába.

11. A közösségi média egyáltalán nem érdekli, nincs profilja sem a Facebookon, sem az X-en (Twitteren), sem az Instagramon.

12. Saját magát „technofóbnak” vallja, idegenkedik minden technikai vívmánytól, kütyütől, ezért sincs róla egyébként túl sok információ az interneten.

13. Jártas a harcművészetekben, például nyolc éven keresztül taekwondózott, amiből meg is szerezte a fekete övet.

14. Állítása szerint egyáltalán nincs hallása a zenéhez, sem ritmusérzéke. „Ha az életemről lenne szó, akkor sem tudnék énekelni. A tánc sem megy, szóval a Grease remake-jét biztosan nem kapom meg!” – nyilatkozta. Ehhez képest azért kaptunk tőle egy pofás táncjelenetet első filmje, a Gettómilliomos fináléjában…

15. 16 évesen szerepelt a Skins című brit tinidrámában, az anyja intézte el neki a meghallgatást. „Neki köszönhetem, hogy a szakmában vagyok. Meglátott egy hirdetést a Skins castingjáról a Metro nevű újságban, kitépte, és elrángatott a londoni National Youth Theatre-be. Lógnom kellett a suliból miatta” – emlékezett vissza Dev.

16. A Gettómilliomos 2007-es forgatása előtt sosem járt Indiában.

17. Óriási Bruce Lee-rajongó. Mindent gyűjt, ami a tragikusan fiatalon elhunyt harcművész-színészhez köthető: filmplakátokat, ereklyéket stb.

18. A Bruce Lee-imádat már kisgyerekkorában elkezdődött, vele együtt pedig odavolt az akció- és a harcművészeti filmekért. Minden bizonnyal emiatt fogant első játékfilmes rendezése, a 2024-es A Majomember is e műfajokban.

19. A 2008-as Hancock című film londoni premierjén órákig várt, hogy lefotózhassa Will Smith-t. „Három órán keresztül szobroztam. Majd sikerült lőnöm egy képet a homlokáról, és emlékszem, arra gondoltam: hű, ez annyira hihetetlen!” – mesélte egy interjúban.

20. A 2012-es Pi életének még a meghallgatására sem engedték el: „A Gettómilliomos után nem lehetett enyém az a szerep, mert a filmesek »túlexponáltnak« tartottak engem. Suraj Sharma, aki megkapta a szerepet, elképesztő munkát végzett, és a film is lenyűgözött, de egy részem azt gondolja, hogy a fenébe is, bárcsak kaptam volna egy esélyt!”

21. Nem küld SMS-eket. „Utálom” – mondta a The Guardiannek. „A barátaim azt mondják: »Haver, írnod kell SMS-t. De ehelyett inkább felhívom a kocsimból az illetőt, és beszélgetünk. Úgy tűnik, ez manapság túl intim az emberek számára.”

22. A Gettómilliomos bemutatása után jött össze a filmbeli partnerével, Freida Pintóval (A majmok bolygója: Lázadás), akivel hat éven át voltak együtt, 2014-ben szakítottak. Hogy miért váltak szét, arról úriember lévén nem volt hajlandó beszélni.

23. A 2016-os Oroszlánban való szerepléséhez új fizikumot kellett kialakítania, így ennek érdekében rengeteg órát töltött az edzőteremben. Szakállt is növesztett, és ausztrál akcentust vett fel. Összesen 8 hónapig készült a szerepre.

24. Állítása szerint egyébként elkezdtek potyogni a könnyei, majd elbőgte magát, amikor először olvasta az Oroszlán forgatókönyvét.

25. 2017 óta az ausztrál színésznő, Tilda Cobham-Hervey (Lány a hullámok hátán, Almaecet) a barátnője, akivel a Hotel Mumbai forgatásán ismerték meg egymást.

26. Meghallgatták egy szerepre a 2015-ös Star Wars: Az ébredő Erőhöz, ami saját elmondása szerint meglehetősen rosszul sült el. Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy melyik szerepre jelentkezett, a feltételezések szerint Finn vagy Poe karaktere lehetett, akiket John Boyega, illetve Oscar Isaac alakítottak.

27. 2017-ben a műsorvezető Ellen DeGeneres a „legszexibb élő férfinak” nevezte őt.

28. A sportokhoz annyi kötődése van, hogy imád sakkozni, és szenvedélyes Arsenal-drukker.

29. Szerepelt a Time magazin 2024-es 100-as listáján, vagyis a szerzők szerint ő a világra legnagyobb hatást gyakorló embereinek egyike jelenleg.

30. Eddig egyszer jelölték Oscar-díjra: 2017-ben az Oroszlán mellékszerepéért.

31. A Golden Globe-on azonban már két nominációval is büszkélkedhet, az Oroszlánon kívül 2021-ben jelölték a David Copperfield rendkívüli élete című 2019-es filmért a legjobb férfi színész – musical/vígjáték kategóriában.

32. A 2024-es International Film Festival Australia Awards díjátadón a legjobb játékfilmes rendező díját kapta A Majomember című 2024-es akciófilmjéért.

33. A Brit Filmakadémia díját, a BAFTA-t azonban elnyerte az Oroszlánért 2017-ben, mellette pedig jelölték a Gettómilliomos férfi főszerepéért 2009-ben, valamint legjobb elsőfilmesként A Majomemberért idén.

34. „Olyan karaktereket keresek, akik maradandó hatást gyakorolnak a nézőkre, olyan történeteket, amelyek megmaradnak az emberek fejében. Igyekszem minél sokoldalúbb lenni a felkínált karakterekben” – mesélte egyszer arról, hogy mi szerint próbál szerepet választani.

35. A jótékonysági aktivitása is számottevő: olyan szervezetekkel működik együtt, mint pl. a LionHeart, hogy anyagi segítséget nyújtson több mint 11 millió, utcán élő indiai gyermeknek. Továbbá jelentősen támogatja a Railway Children nevű szervezetet is, amelyet az Egyesült Királyságban, Indiában és Tanzániában az utcán élő, kiszolgáltatott gyermekek védelmére alapítottak, valamint a Greenpeace-t, amely a globális környezetvédelemért kampányol.


Link másolása
KÖVESS MINKET: