Az élet féktelen élvezetére csábítottak ezek a plakátok
Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) címmel nyílt nagyszabású kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat középpontjában a magyar art deco művészet áll, ezen belül kiemelten a plakátművészet és a modern nagyvárosi élet.
A Chicago és A nagy Gatsby filmekből ismert csillogó, dekadens korszak az egyik kedvencem. Ezért izgalmas volt megismerni a kiállításon, hogyan is nézett ki Budapesten a 20-as, 30-as évek sok változást hozó, izgalmas időszaka. Mi már megnéztük a kiállítást, mutatjuk a legkülönlegesebb plakátokat.

Az első világháború traumája és a spanyolnáthajárvány szörnyűségei után a húszas évek második felében féktelen vágy jelent meg az élet élvezete iránt. Ez volt az egyik meghatározó eleme az art deco ízlésvilágának.
Az art deco plakátok lehengerlő hatásra törekedtek, amelynek eszköze lehetett a szemkápráztató látványosság, az elegancia csillogása, az erotika csábítása, az egzotikum varázsa, a sebesség mámora.
A plakátok mellett a kiállításon számos art deco stílusú használati tárgyat, teás- és likőröskészletet, könyvborítót, ruhát, de még egy fésülködőasztalt is megcsodálhattunk.


A tárlat szekcióiban az intimszférától haladtunk a nyilvános felé. Az első teremben megismerhettük a modern nő testkultúráját. Az első világháború után a nők is gyakrabban vállaltak munkát, és az aktívabb életmód miatt a női divat is átalakult. Eltűnt a fűző, a modern nő diétákkal és sporttal küzdött a karcsúságért. A strand- és fürdőkultúra hozzátartozott az egészséges életmódhoz, ami legitimmé tette a szinte meztelen testek megmutatását - plakátokon is.

A két világháború között a “gyarmatáruk”, azaz egzotikus luxuscikkek - csokoládé, tea, kávé, likőr, dohányáru - fogyasztása szélesebb körben terjedhetett el. Reklámplakátjaikon jól megfigyelhettük miként fonódik össze a fogyasztás öröme a modern életérzéssel.


Az art deco ízlés a modern polgárság lakberendezési szokásaiban is teret hódított. A bútorok a funkció jegyében egyszerűbb körvonalat kaptak, kényelmesebbek, könnyebbek és variálhatók lettek. Magyarországon azonban nem volt jellemző a francia vagy amerikai art deco elegáns luxusa. A drága anyagú berendezési tárgyaknak itthon nem volt elég széles vásárlóközönsége.

A nagyvárosi élet egyik szimbolikus helyszíne az áruház volt. Az áruház szórakozássá tette a vásárlást, így a fogyasztás öröme az életmód része lett. Az 1926-ban megnyílt Corvin azzal tűnt ki a budapesti áruházak közül, hogy az art deco elemekkel díszített épületben a külföldi nagyáruházak szolgáltatásait nyújtotta, látványos plakátok hirdették a szezonokat, és a marketing része volt az arculatot tükröző bevásárlózacskó is.

A kiállítás plakátjai tükrözik a kor olyan újdonságait is, mint a hangosfilm, az autó vagy a rádió, és láthattunk egy igazi Orion zeneszekrényt is. A legnépszerűbb szórakozást, a moziba járást pedig filmplakátok és színészekről, táncosokról készült fotók, filmrészletek idézik meg.


A kiállítás legjobb része az volt, ahol az art deco plakátok erdejében a két világháború közti fővárosról vetítettek archív felvételeket, miközben jazz szólt a hangszórókból. Itt tényleg egy kicsit a 20-as évek budapesti utcáin érezhettük magunkat. Jó lett volna a tárlat többi részén is átélni ez a több érzékszervre ható hangulatot.

Budapest ebben az időszakban az éjszakai életéről is híres volt. A Nagymező utcában a Moulin Rouge és vele szemben az Arizona Mulató képviselte a kánkánok és revük előkelő világát. 1928-ban igazi szenzáció volt, amikor a kor szupersztárja, Josephin Bakert is fellépett Budapesten.


A kiállított ruhákon megfigyelhettük, hogy alakították át az új táncok a báli viseletet is. Az alig térdig érő charleston ruhákat gyöngyökkel, flitterekkel és rojtokkal díszítették, amiket jól kiemelt a gyors mozgás. A test vonalát követő hosszú estélyik csak a 30-as években tértek vissza - kiegészítve drámai hatású szőrmékkel és bundákkal.

A magyar idegenforgalmat bemutató teremben megtudtuk, hogy az ország Trianon után elég rossz helyzetből indult a turistákért folyó versenyben is. Az idegenforgalmi célpontok jelentős része ugyanis az új harátokon kívülre került. Ettől kezdve a nemzetközi turizmus elsősorban a főváros és a Balaton felé irányult.


A kiállításon érdekes volt szembesülni azzal is, hogy a főváros már akkor felhőkarcoló-lázban égett. Az Amerika-rajongás hatására nem csak a filmekben és plakátokon jelentek meg ezek a magas épületek, hanem számos valódi tervet álmodtak meg budapesti felhőkarcolókról.

A tárlaton több mint 130 plakát, valamint számtalan plakátterv vár, amelyeket olyan fontosabb tervezők készítettek, mint Berény Róbert, Bottlik József, Irsai István, Kozma Lajos, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Réz Diamant Tibor.
Art deco Budapest kiállítást augusztus 28-ig nézheted meg. Részletek a Magyar Nemzeti Galéria honlapján.


