KULT
A Rovatból

Premier: Himnusz-átdolgozást készített az Aranyakkord – „Tisztelegni szeretnénk az eredeti előtt, nem leváltani”

Az Aranyakkord, vagyis Kiss Tibi és zenésztársai a Himnusz évében egy jóval vidámabb hangvételű újraértelmezéssel álltak elő, amiben még gospelkórus is helyet kapott. A dal és a videoklip megjelenését április 11-re, a Magyar Költészet Napjára időzítették.


A zenekar 2018-ban alakult Kiss Tibi (Quimby) és Vastag Gábor „Vasti” (A Kutya Vacsorája) duójaként. Saját bevallásuk szerint egyfajta „dalkeltetőnek” szánták olyan ötletek számára, amelyek nem illettek fő projektjeik profiljába. A csapathoz később Gábor Andor „UFO” is csatlakozott ütőhangszeresként, így most már hárman lépnek fel és alkotnak.

Legújabb daluk egy rendhagyó szerzemény: a magyar Himnuszhoz készítettek sajátos hangvételű, az eredetinél gyorsabb tempójú parafrázist. Ennek születéséről mesélnek az alábbiakban, és válaszolnak arra a megkerülhetetlen kérdésre is, miszerint a mai átpolitizált közhangulatban szabad-e ilyet egyáltalán?

Íme a dal és a hozzá készült hangulatklip:


Egy rúd kolbász landolt a színpadon

A dal alapötlete 2019 tavaszán, az első amerikai turnéjuk során született, ahol a közönség közel háromnegyede kivándorolt, vagy már ott született magyarokból állt. A Balaton vagy Az én Budapestem című számok hallatán a közönség tagjai közül többen elsírták magukat, érezni lehetett, hogy megdobbant a magyar szív – idézik fel.

„Amikor Seattle-ben játszottunk, egy bácsi a koncert végén felhajított egy rúd kolbászt a színpadra, mondván, ő ezt tudja ajándékba adni az élményért cserébe” – emlékszik vissza Vastag Gábor.

Erős emlékként maradt meg bennük az is, amikor egy idős néni az arizonai Phoenixben tartott koncert előtt megkérdezte őket, nem tudnák-e eljátszani a „Hazám, hazám”-at. Próba nélkül ezt nem merték bevállalni, de ugyanannak az évnek az őszén ismét mentek amerikai turnéra, és ennek kapcsán felmerült, hogy kellene vinniük valami igazán hazait. Zenészek lévén adta magát a gondolat, hogy egy dal legyen az.

Ez volt az egyik közvetlen ihletforrás, a másik pedig Tibi édesapja, Kiss Kálmán, aki magyar-történelem szakos tanárként és költőként nagyon sokat foglalkozott a Himnusszal, még egy epilógus megírására is ihlette. Apa és fia is sokat beszélgettek róla, ami szintén inspiráló volt.

„Ilyen előzmények után egyszer csak leültem egy bárszékre a gitárommal a régi próbatermünkben, elkezdtem játszani, és szinte azonnal kigurult a dal. Ráénekeltem a Himnusz szövegét, ami szintén magától értetődőnek tűnt, és ott helyben elhatároztuk, hogy ezt visszük el magunkkal Amerikába” – meséli Tibi.

Az első versszak mellett a negyedik első felét, illetve az ötödik második felét emelték át. A frontember szerint valahogy azonnal ezek a szövegrészek ugrottak be neki, mint amelyek illenek egy popdal keretei közé.

A 2019-es amerikai őszi turné állomásain végig játszották, óriási sikerrel. Az amerikai ősbemutatón szerzett élmények ihlették a gospelkórust is, amely végül bekerült a stúdióverzióba. 2019 végén tartottak egy közös karácsonyi bulit és örömzenélést, ennek keretében rögzítettek is egy verziót, amely mostanáig a fiókban hevert, és a stabil koncertprogramnak sem volt része. Idén, a Himnusz 200 éves évfordulója alkalmából jelenik meg a végleges verzió.

Fotó: sinco

Szabad ilyet egyáltalán?

A zenekar tagjai szerint nagyon fontos, hogy ne keverjük össze ezt a dalt az eredeti Himnusszal, Erkel Ferenc zeneművével. Ezért is nevezték el úgy, hogy A Himnusz után szabadon: voltaképpen Kölcsey Ferenc versének újragondolásaként, alternatív megzenésítéseként tekintenek rá.

A dal hangulata az eredeti mélabússal szemben kifejezetten vidám, de ezt egyáltalán nem érzik gondnak vagy szentségtörésnek.

„A Himnuszról fontos tudni, hogy a megzenésítés egy pályázatra született, így már eredetileg is több alternatív verzió benne volt a kalapban. Tibi apukájával sokat beszélgettünk arról, hogy a Himnusz eredeti tempója verbunkosabb, pattogósabb, mint amit ma ismerünk. Maga a szöveg is ilyen tempóra passzol inkább” – hangsúlyozza Gábor Andor.

Elmondta, hogy nagyon sok, szinte civakodásig fajuló beszélgetésük volt azzal kapcsolatban, „bevállalják-e” a dalt. Végül azonban mindig arra jutottak, hogy az igazi probléma nem más, mint az ország óriási megosztottsága. „Bármerre mész, feszültséget találsz, egyfajta negatív vibe vesz körül. Pedig annyira jó lenne egyszerűen csak elfogadónak lenni és örülni valaminek, hátsó szándék nélkül…”

Tibi a következőket fűzi hozzá a fentiekhez:

„Nagyon érdekes, hogy a születésekor ez egy színtiszta, egyszerű, spontán örömből kigurult dalocska volt, és csak utána kezdtünk el mi is azon gondolkodni az enyhén megbetegített felnőtt agyunkkal, lehet-e ilyet egyáltalán… Ebből is látszik, hogy mindenbe beleivódott manapság a politika, és utólag annak is elveszi az ártatlanságát, ami egyáltalán nem lenne erre hivatott.

Vajon hogyan lehetne bármit is alkotni, ha folyton ilyen fejjel gondolkodnánk? Akkor gyakorlatilag a 3T, a Tiltott-Tűrt-Támogatott művek korszakához térnénk vissza. Ha azért nem írsz meg egy dalt, vagy festesz meg egy képet, mert előre félsz a lehetséges reakcióktól, az nem más, mint cenzúra, még ha öncenzúra is.”

Fotó: sinco

Ünnepnapokon kívül is meg lehet hallgatni

Gábor Andor szerint ha akár csak egy olyan ember is lesz, aki könnyebben be tudja fogadni ebben a verzióban akár a szöveget, akár az általa közvetített, pozitív értelemben vett magyarságtudatot, már megérte.

Ahogy Vasti fogalmaz, ez egy olyan átdolgozás, amit ünnepnapokon kívül is meg lehet hallgatni. „Ha belegondolunk, az eredeti Himnusszal ezt gyakorlatilag soha nem tesszük meg, pedig megérdemelné. A mi verziónk erre talán alkalmasabb: akár egy sima hétköznapon, mondjuk munkába menet is ugyanannyira érvényes.”

A dal végén, a kórus után Tibi édesapja szavalja el a már említett, általa írt sorokat. Ő is eljött annak idején arra a bizonyos házibuli-hangulatú karácsonyi jammelésre, és ha már ott volt, elmondta ezt a néhány sort. Ezzel együtt lesz egy pozitív végkicsengése az egész dalnak: érdemes inkább felemelni a fejedet ahelyett, hogy folyton lefelé lógatnád.

„Zeneileg együtt táncol a klasszicizáló és a népzenei világ. Utóbbit erősíti a gospeles rész mellett Szabó Attila hegedűjátéka is. Vannak benne bluesos motívumok is, összességében mégis nagyon magyarnak érzem” – összegez a frontember.

A közreműködők teljes listája a következő:

Kiss Tibor – gitár, ének

Vastag Gábor – steel gitár, ének

Gábor Andor UFO – ütőhangszerek

Rácz Kati – hegedű

Stoltz Adrienn – hegedű

Ott Rezső – vonós-fúvós hangszerelés

Belej Márton – oboa

Bazsinka Ivett – fagott

Szabó Attila – hegedű

Pankovits Nikolett – vokál

Szabó Anna Rozsi – vokál

Kiss Kálmán – versmondás

Az Aranyakkord idén 5 éves, ennek mentén szeretnének Magyarországon is minél több emberhez eljutni, mert azt tapasztalják, hogy sokan azok közül sem ismerik, akik Tibi és a Quimby munkásságával tisztában vannak. Budapesten legközelebb május 7-én, az Európa Napon, majd május 13-án lehet megnézni őket a Bike Maffia Charity Fest keretein belül, május 16-án pedig Egerben koncertezik a zenekar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Hermányi Mariann a Hunyadi meztelen jeleneteiről: „Elárulom minden nézőnek, hogy ha benéznek a ruhájuk alá, kábé ugyanezt fogják találni”
A színésznő azt is hozzátette, hogy „nekem az a véleményem, hogy maga az arc, ahogy maga az egész test is, egy eszköz.”


A Hunyadi sorozat Luxemburgi Erzsébetét Hermányi Mariann játssza, aki a sorozat több meztelen jelenetében is feltűnik. A 24.hu szerint volt, ami annyira betalált, hogy még a Médiahatóság is kapott miatta bejelentést.

A színésznő a TV2 podcastjában beszélt az élményeiről, amit a story.hu idézett:

„Ha én elvállalok egy produkciót – akár tartalmaz ilyen jelenetet, akár nem –, az nálam úgy kezdődik, hogy meglátom, milyen a forgatókönyv. Ha tetszik a történet, akkor egyet megint továbblépek: megnézem, ki a rendező, milyen lesz majd a stáb, kik lesznek a partnereim. Ami a Hunyadi kapcsán izgalmas dolog volt, és amivel én még előtte soha nem találkoztam, hogy már a casting folyamatában szóltak: lesznek ilyen jelenetek, és hogy az egyik castingkör pont ezért lesz. Akkor mi csak arról fogunk majd beszélgetni a rendezőkkel, a producerekkel, hogy nekünk mit jelent a meztelenség egy filmben.

Nekem az a véleményem, hogy maga az arc, ahogy maga az egész test is, egy eszköz. Az egy vászon, amire festve az ember történeteket mesél el.”

A színésznő szerint „van olyan, hogy lekerül a ruha, és úgy látszik az ember, ahogy a Jóisten megteremtette”.

„Egyébként elárulom minden nézőnek, hogy ha benéznek a ruhájuk alá, kábé ugyanezt fogják találni. Tehát nem kell annyira meglepődni azon, hogyha az ember meztelenséget lát. De szerintem nagyon fontos az, hogy ez ne öncélú legyen, hanem művészi, és szolgálja a történetet”

– tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Hunyadi-láz a TV2-n! Újabb műsorokat töröltek a sorozat sikere miatt
A történelmi sorozat népszerűsége továbbra is töretlen, már több mint egymillióan követték a TV2-n. A csatorna emiatt ismét műsorváltozást jelentett be, a Farm VIP újabb epizódja is elmarad.
F. O. - szmo.hu
2025. március 19.



A TV2 ismét műsorváltozást jelentett be a Hunyadi című sorozat miatt. A március 22-i, szombat esti program átalakul, ugyanis a Tények után újra levetítik a negyedik és ötödik epizódot. Emiatt a 18:55-kor kezdődő Tények Plusz, a Farm VIP aznap nem kerül adásba.

Ez már a második alkalom, hogy a valóságshow egy epizódját kihagyják a történelmi sorozat sugárzása miatt.

A Hunyadi János életét bemutató sorozat március 8-án indult a TV2-n, Kádár L. Gellért főszereplésével. A Bán Mór regénye alapján készült produkció már a premierhétvégén a nézettségi toplista élére került, és a múlt hétvégén is kiemelkedő eredményeket ért el: a sugárzott epizódokat több mint egymillió néző követte a TV2 Média Csoport csatornáin.

A sorozat sikere miatt a csatorna március 15-én ismét műsorra tűzte az első három epizódot, majd az esti órákban levetítette a negyedik és ötödik részt is. Akkor a Farm VIP egyik epizódját szintén levették a műsorról. Az új, hatodik epizódot március 22-én, 21 órától sugározza a TV2.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Igazi horror szülőknek, amit mindenkinek látnia kellene – az év sorozatát rakta le a Netflix a Kamaszokkal
Te mit tennél, ha a 13 éves, tini gyerekedet hajnalok hajnalán elvinné a rendőrség, mert egy gyilkossággal vádolják? Hinnél a saját fiadnak, még akkor is, ha minden ellene szól? Stephen Graham és Jack Thorne legújabb sorozata nagy gyomros a szülőknek és figyelemfelhívás a fiataloknak!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. március 23.



Mindig is kedveltem Stephen Graham munkásságát. Először a Blöff Tommyjaként ismertem meg a brit karakterszínészt, de kisebb szerepekben láthattuk Az elit alakulatban és A Karib-tenger kalózai negyedik és ötödik részében is. A tavalyi Testeket szinte csak miatta volt érdemes megnézni. A hatalmas filmográfiával rendelkező színész számára az igazi áttörést talán a Gengszterkorzó hozta el, ő alakította Al Caponét a nagyszabású HBO sorozatban.

Majd összehozta a sors Jack Thorne íróval, akivel több projektben is együtt dolgozhattak.

Ezután Graham egy kicsit átállt a kamerák másik oldalára is, és beszállt a Boiling Point sorozatba mint főszereplő, író és producer. A széria a Forráspont című, feszült thrillerből készült, amiben szintén Graham volt a főszereplő. A páros végül együtt hozta tető alá 2025 eddigi legjobb minisorozatát, a Kamaszokat. Itt aztán kendőzetlenül és kegyetlenül mutatják be, miként hat a modern világ a családokra, és kiemelten az iskolásokra.

De miért is fontos alkotás a Kamaszok? A Netflixen látható minisorozat szinte egy csoda. Nemcsak történetileg és a mondanivaló szempontjából, de a megvalósítás is egy hatalmas filmtechnikai teljesítmény. Philip Barantini rendező szintén sokadik projektjében dolgozik együtt a Graham-Thorne kettőssel.

Nem lehet elmenni amellett az elképesztő munka mellett, amit az alkotók leraktak az asztalra.

A Kamaszok valós időben, vágatlanul mutat be egy-egy órát a szereplőink történetéből. Akik tisztában vannak azzal, hogyan készülnek a filmek, tátott szájjal fogják nézni a Kamaszok minden pillanatát. Itt nincsen több kameraállás, sem rejtett vágások. Minden rész az elejétől a végéig óramű pontosságú, megtervezett remekmű. Mindezt úgy, hogy a második rész például egy középiskolában játszódik, több száz statisztával, CGI nélkül, tehát nem egy háromszereplős drámáról beszélünk (legalábbis ott). A készítők szerint egyetlen egy alkalommal használtak vizuális effekteket, amikor a kamera átment egy ablakon, ott eredetileg nem volt üveg a keretben.

Ezeket az 50 perces részeket hibátlanul felvenni hihetetlen teljesítmény.

Ami a legszebb az egészben, hogy ez a technikai teljesítmény ténylegesen hozzátesz a történethez. Feszültté és autentikussá teszi a cselekményt úgy, hogy nem vált át dokumentarista stílusba, mint egy kézikamera tenné.

Történetünk szerint van egy gyilkosság, ami miatt a rendőrség rajtaüt egy családon, elfogják a 13 éves Jamie Millert (Owen Cooper), kirángatják otthonából, és viszik is a rendőrőrsre, mert szinte bombabiztos bizonyítékuk van rá, hogy a fiú a tettes. A fiatalt azzal vádolják, hogy különös kegyetlenséggel megkéselte két évvel idősebb iskolatársát. Nem árulok el sokat a cselekményből, de maradjunk annyiban, hogy nagyon kemény gyomrost ad a nézőknek, és egy olyan képet fest a mai tinik világáról, amitől lehet, hogy sokan átgondolják a gyerekvállalást.

A szereplők teljesen hitelesek, a fiatal Coopernek ez az első szerepe, és nem viccelek, de a harmadik epizódot elviszi a hátán a srác.

Az első rész az elfogást mutatja be, megismerjük a rendőri procedúrát, a második a nyomozókat követi, ahogy tárgyi bizonyítékokat próbálnak gyűjteni az iskolában. A folytatásban a gyanúsított fiú és egy pszichiáter beszélgetnek, végül az utolsóban 13 hónappal a történések után megismerjük a bűncselekmény és a nyomozás következményeit a család szemszögéből, és a szülői bűntudatra koncentrálunk. Zseniális, mást nem lehet rá mondani.

Aki szeretné látni, hogy készült a sorozat, íme a werkfilm:

A legszebb az egészben, hogy egyrészt a gyanúsított nem egy szegény családból származik, és nem is tűnik egyértelműen bűnösnek. Egészen sokáig bizonytalanságban tartják a nézőt, és amikor valami kiderül a karakterekkel kapcsolatban, együtt kapjuk a gyomrosokat a szereplőkkel. Itt bizony nem csak egy tini okoz egy tragédiát, hanem több tényezőre kell bontani a felelősséget. De nem is ez a lényeg. Mondhatni, hogy a társadalom a hibás az egészért, miközben nem tolják az arcunkba ezt az üzenetet.

Miután megjelent a sorozat, az interneten elindult egy felháborodás, mert sokan azt hitték, hogy egy igaz történet alapján készült a sorozat, de a készítők ezt cáfolják.

Nem is olyan régen ugyanis történt egy hasonló eset, ám ott az elkövető nem épp egy jómódú családból származott. Sokan rögtön társadalmi cenzúrával és finomkodással vádolták a Netflixet, de a készítők elmondták, hogy mindig is egy viszonylag jómódú fehér fiút akartak főszereplőnek, hiszen így jóval nagyobbat ütött a „bárkivel megtörténhet” üzenet. Ez a kisebb internetes félreértés sem tudta elrontani a Kamaszkor reputációját.

Márpedig ez tényleg bárkivel megtörténhet. Egyáltalán nem látunk lehetetlen, vagy különleges körülményeket. Ez pedig nagyon ijesztő, szinte horrorszintű történet lehet egy szülőnek. Több helyen arról olvastam, hogy nem tudták szülők egyben végignézni a négyrészes sorozatot, annyira brutális. A harmadik epizód gyakorlatilag egy kétszemélyes kamaradráma a diák és a pszichológus között. Ennek a résznek köszönhettem, hogy nem bírtam leállni, és megnéztem az utolsó epizódot is.

Egyszerre hatásos, felzaklató és ámulatba ejtő, amit a képernyőn látunk. Egyrészt az elsőfilmes színész játéka elsőrangú – nem csodálkoznék, ha ebben az évben több jelölése is lenne sorozatos díjátadókon.

Fiatal kora ellenére hihetetlenül jó ritmusban tudott váltani a viselkedésmódjai és hangnemei között. A pszichológussal gyakorlatilag élete egyik legfontosabb beszélgetését szinte párbajként éljük meg, aminek komoly hatásai lesznek a fiatal jövőjére. Az első epizód visszahúzódó, megszeppent Jamie-je sehol nem volt az epizód alatt.

Nem tudom jobban dicsérni a sorozatot. Ennél jobb dolgot régen láttam a Netflix kínálatában. Nehéz történet, bámulatos megvalósításban. Philip Barantini rendezése, Matthew Lewis kamerakezelése, Stephen Graham, aki az apát játssza, és Owen Cooper játéka önmagában megéri a megtekintést.

De az egész egyben, valami hihetetlen élmény.

Nem kellemes élmény, nem egy családi téma, de úgy gondolom, ezt mindenkinek látnia kellene. Nagyon felgyorsult a világ, rengeteg inger éri a fiatalokat, sokkal több, mint akár 10 évvel ezelőtt. Ez persze nem feltétlen rossz, de itt jönnek képbe a generációs különbségek. Lehet, hogy a szülőknek jobban bele kellene ásni magukat, hogy online mit csinálnak a gyerekeik? Nem tudom. Nincs erre igazán válasz, mert a szülők kezében tényleg csak a remény és a bizalom marad a gyermekek felé, hogy normálisan fog viselkedni. Nem lehet megvédeni őket a kamaszkortól és önmaguktól.

Amint az iskola és a különféle közösségek bekerülnek a gyerek életébe, a szülők kezéből sokszor kiesik a gyeplő. Sok ilyet látni sajnos.

A fiatalabbaknak pedig meg kellene érteniük, hogy döntéseiknek komoly következményei vannak. Fontos lenne megszabadulni a „mást bánts, addig se téged bántanak” attitűdtől, de mint tudjuk, a gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni. Az online és fizikai zaklatás és az erőszak gyakori jelenségek az iskolákban, főleg a briteknél. Ez egy közel tökéletes sorozat, ám nem hozta meg a kedvem a gyerekvállaláshoz.

A Kamaszok magyar szinkronnal is megtekinthető a Netflix műsorán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Autizmussal diagnosztizálták a The Last of Us sztárját
A 21 éves színésznő egy stábtag tanácsára fordult szakemberhez, és a The Last of Us első évadának forgatása alatt kapta meg a diagnózist. Ezek után úgy fogalmazott: hatalmas megkönnyebbülés számára az eredmény.


Bella Ramsey, a The Last of Us című sorozat egyik főszereplője a British Vogue-nak adott interjújában osztotta meg, hogy autizmust diagnosztizáltak nála. A 21 éves színésznő arról beszélt, hogy egy stábtag hívta fel a figyelmét az árulkodó jelekre, mivel a saját lányánál korábban már megállapították az autizmust, és felismerte a hasonlóságokat Ramsey viselkedésében. A fiatal színésznő ennek hatására döntött úgy, hogy szakemberhez fordul, és végül a sorozat első évadának forgatása alatt kapta meg a diagnózist.

Ramsey szerint a diagnózis segített neki jobban megérteni önmagát és azt, hogyan viszonyul a környezetéhez.

Hozzátette, hogy az eredmény hatalmas megkönnyebbülést hozott számára, mert sokáig kívülállónak és különcnek érezte magát.

Közben a The Last of Us című sorozat második évada április 14-én érkezik a Max kínálatába.

Az új évad az előzetesek alapján még több zombit, drámát és új karaktereket ígér a nézőknek.

A folytatásban Pedro Pascal és Bella Ramsey mellett új szereplők is csatlakoznak a történethez. Kailyn Dever Abby szerepében tűnik fel, emellett Isabela Merced (Dina), Young Mazino (Jesse), Ariela Barer (Mel), Tati Gabrielle (Nora), Spencer Lord (Owen), Danny Ramirez (Manny) és Jeffrey Wright (Isaac) is látható lesz a második évadban. A sorozatban vendégszereplőként láthatjuk Catherine O’Harát, valamint visszatérnek olyan karakterek is, mint Gabriel Luna (Tommy) és Rutina Wesley (Maria).

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk