Ahol Beck Zoli lejött a közönség közé énekelni – a Kerekdomb Fesztiválon jártunk
Harmadjára rendezték meg Tokaj-Hegyalján, a Szerencstől 10 kilométerre található Tállyán a Kerekdomb Fesztivált, amit a Művészetek Völgyét is szervező csapat álmodott meg tavaly. Idén pedig már két alkalommal is sor került rá: a június közepi nyárindító után szeptember második hétvégéjén is a színes programoké és a fesztiválozóké volt a főszerep.
A koncepció nagyjából arra épült, mint Kapolcson: a résztvevők ízelítőt kaphattak szinte minden művészeti ágból. Persze minimalistább kiadásban, hiszen 10 nap helyett csak 3 napig tartottak a programok, és helyszínből is jóval kevesebb volt.
Ezeket viszont tudatosan igyekeztek műfajok szerint pozicionálni: a Vincellér-ház nagyszínpada a könnyűzenéé volt, a Maillot-kastélyban kaptak helyet a gyerekprogramok és a komolyzene, az Oroszlános Borhotel pincéjében a blues-, jazz- és akusztikus koncertek, illetve a felolvasások, a közösségi házban pedig a színházi előadások.
Az már elsőre sem volt kérdéses számomra, hogy Tállya adottságai tökéletesek egy fesztiválhoz: a tokaji borvidék gyönyörű környék, legalább annyira, mint a Balaton-felvidék, ezen belül pedig maga a település is megérdemli, hogy többen megismerjék.
Utóbbira az egyéni bejáráson kívül konkrét lehetőség is adódott a Hosszúlépés csapatának köszönhetően, akik ezúttal is tematikus séta keretében mutatták be Tállya múltját és nevezetességeit.
Szó esett például a település zsidó múltjáról, Mikszáth Kálmánról, aki itt írta Különös házasság című regényét (részben igaz történet alapján). De megnéztük az evangélikus templomot is, ahol annak idején megkeresztelték a szomszédos Monokon született Kossuth Lajost.
Mivel Tokaj-Hegyalján járunk, természetesen a borok is kihagyhatatlan részét adják a fesztiválnak. A tavalyi legelső alkalommal még érződtek a gyermekbetegségek. A pénteki nyitónapon például egyetlen pincészet sem tartott nyitva, annak ellenére, hogy a hivatalos műsorfüzetben is szerepelt a borkóstolás, egészen éjfélig.
Ebben nyilván közrejátszott, hogy javában zajlott a szüret (akkor két héttel később tartották a fesztivált), de ezzel együtt is furcsa volt, hogy a borászok önként mondanak le arról, hogy a fesztiválozók pénzt költsenek náluk.
Szerencsére ezúttal már szó sem volt erről: pénteken és szombaton minden pince minimum este 9-ig nyitva tartott, de olyan is akadt, amely egészen éjjel 1 vagy 2 óráig várta a látogatókat. Többen hirdettek meg szervezett körbevezetést és kóstolást is, de azt is szívesen látták, aki csak elvitelre szeretett volna vásárolni.
A pincelátogatáson túl napi egy alkalommal dűlőtúrát is hirdettek, aminek keretében a település melletti egyik dombtetőre sétáltak fel a résztvevők. Innen látszott igazán, mennyire gyönyörű a környék, a panorámában bármeddig el tudtam volna gyönyörködni.
Bár a szervezők közleménye szerint ezúttal háromszor annyian voltak a fesztiválon, mint előző alkalommal, azért még így is a családias jelleg dominált. A nagyszínpad fő fellépői, például a Mary Popkids, a 30Y, a Kutya Vacsorája, vagy a Random Trip valószínűleg egyetlen más fesztiválon sem játszottak ennyire szellős közönség előtt, de kicsit sem vették rossz néven - sőt inkább megpróbálták kihozni a helyzetből a maximumot.
A Mary Popkids például az utolsó két számra behívta a rajongókat a kordon elé, közvetlenül a színpad széléhez, a 30Y zárónapi koncertjén pedig Beck Zoli maga sétált le a közönség közé, hogy onnan énekeljen el pár dalt.
Az Oroszlánosban Suba Attila és a SoulFool Band olyan hangulatot csinált pár tucat embernek is, amit bármelyik nagyszínpados fellépő megirigyelhetne, a Szeder zenekar szombati koncertjére pedig szinte teljesen megtelt a pince, sokkal többen el se fértek volna.
Fotó: Gál Ágnes
A Kerekdomb Fesztivál még mindig nagyon friss szereplője a hazai mezőnynek, de szerintem hosszabb távon is lehet létjogosultsága – ha évi 2 alkalommal nem is, a szeptemberinek mindenképp. Ezúttal az időjárás is szerencsésen alakult, bár éjjelre rettentően lehűlt a levegő, nappal viszont igazi késő nyári idő volt.
Engem abszolút meggyőztek, ha folytatják a tudatos építkezést és az összművészeti koncepció finomhangolását, egyre többen juthatnak majd arra, hogy igenis van értelme fesztiválozni még szeptemberben is.
(További képekért KATT IDE!)
