KULT
A Rovatból

A szoftpornóval indult, visszavonult Cameron Diaz 50 évesen tér vissza

Néhány sötét folt a múltban, egy sokszínű karrier, kiábrándulás Hollywoodból és az igaz szerelem megtalálása. Filmbe illő életút.


Bármilyen hihetetlen, utoljára 2015 januárjában láthattuk a magyar mozikban Cameron Diazt, méghozzá a nem túl szép emlékű Annie című musicalben. Az akkor 42 esztendős filmsztár a karrierje csúcsán volt, hiszen sorra jelentek meg a filmjei, pár évvel korábban pedig az egyik legjobban kereső, 40 év alatti színésznő volt. Cameron azonban 2014-ben úgy döntött, nem vállal több filmszerepet, és határozatlan időre szögre akasztja a hollywoodi karrierjét.

Egy 2020-as interjúban, amelyet Gwyneth Paltrow-val készített a Goop Health című beszélgetős sorozatához, Diaz sok év után végre elárulta, miért hagyta ott a színészkedést. Elmagyarázta, hogy ő rendkívül érzékeny "bizonyos energiákra", amelyek a mentális egészségét hátráltatták, amikor sajtókörutakra és nagy nyilvánosságot kapó eseményekre ment.

A késő kilencvenes években kezdett rájönni, hogy nem elégedett azzal, ahol az életében tart, és 2012-re úgy döntött, újrakezd mindent, hátha az segít.

Rájött, hogy más dolgokat akar az élettől, ezért belevágott egy lélekutazásba, hogy tisztán lásson. Cameron egész felnőtt életében szigorúan a filmes karrierjére koncentrált, gyakran megállás nélkül mozgott a forgatások, a promóció és a következő projekt között, kezdve azzal, hogy 21 évesen megkapta első szerepét a Jim Carrey-féle 1994-es A maszkban.

„Hónapokon keresztül napi 12 órát vagy ott, nincs időd másra, és rájöttem, hogy az életem egy részét átadtam ezeknek az embereknek, ők pedig elvették tőlem. Ideje volt, hogy felelősséget vállaljak a saját életemért” – magyarázta Diaz a hollywoodi rendszer mindent kontrolláló erejéről, és a visszavonulási döntéséről. Ez utóbbival kapcsolatban még azt is felhozta, hogy szerinte az iparág infantilizálja a színészeket, mivel mindenről gondoskodnak helyettük: „Elmész egy forgatásra, és mindenki azonnal a táskádat akarja vinni. Nem szabad semmit sem csinálnod, hiszen isten ments, hogy valami történjen veled!

Az életed borzasztóan beszűkül, és mindenki helyetted tesz meg mindent. Soha nem éreztem magam igazán jól ebben, nem az volt a komfortzónám, hogy gondoskodjanak rólam, de megértettem, hogy ez a munka része."

Az infantilizált állapot miatt Cameron úgy érezte, szünetet kell tartania, csak hogy bebizonyítsa magának: képes teljes mértékben irányítani az életét.

Szexvideó

Cameron karrierjének kezdeti csillogása sokakat elvakított, így ők, lehet, nincsenek is tisztában azzal, milyen sötét foltok vannak a múltjában. A színésznő egyébként Cameron Michelle Diaz néven 1972. augusztus 30-án született a kaliforniai San Diegóban. Anyja, Billie importexport-ügynök volt, apja, Emilio pedig a kaliforniai Unocal olajvállalat művezetője, és van egy Chimene nevű nővére is. Cameron Long Beach-en nőtt fel, és a Los Cerritos Általános Iskolába, majd a Long Beach Polytechnic középsuliba járt, ahol egyébként Snoop Dogg osztálytársa volt.

Még a középiskola alatt, egy buliban szúrta ki magának a 16 éves szépséget egy fotós, aki azt tanácsolta neki, hogy menjen el egy modellügynökséghez, mert szerinte szép pénzeket kereshetne.

Cameron így is tett, és sikerült szerződést kötnie az Elite Model Managementtel, nem sokkal később pedig szerepelt a Calvin Klein és a Levi's reklámjaiban. A következő évben, 17 évesen a Seventeen magazin 1990. júliusi számának címlapján szerepelt, illetve 2-3 hónapig modellkedett Ausztráliában is, 1991-ben pedig Sydney-ben forgatott egy reklámot a Coca-Cola számára.

Ám a karrierje egy ponton fordulatot vett, mivel a szép lányokat általában megpróbálják elcsábítani valamilyen erotikus munkára is, sokakkal ellentétben pedig Cameron vállalta is a szexi szerepeket.

19 éves volt, amikor 1992-ben John Rutter, egy profi fotós félmeztelenül fotózta és videózta őt egy szado-mazo fehérneműs újságcikkhez, amint Cameron rázza a kebleit, majd a jelenetek többi résztvevőjével együtt ordibál és élvezkedik. A felvételek azonban akkor nem kerültek nyilvánosságra.

Rutter 2003-ban kereste meg Diazt, amikor már világszerte ismert volt, és felajánlotta, hogy 3,5 millió dollárért eladja neki az ominózus képeket és videót, mielőtt esetleg más érdeklődőknek értékesítené azokat. Vagyis elővásárlási jogot ajánlott fel ezekre, a színésznő azonban ezt zsarolási kísérletnek tekintette, és beperelte a fotóst. 2004 júliusában aztán egy orosz weboldalon megjelent a fotózásról készült 30 perces videó She's No Angel (Nem egy angyal) címmel. Rutter tagadta a felvétel kiadását, 2005 szeptemberében ettől függetlenül több mint három év börtönre ítélték nagy értékű lopás, hamisítás és hamis tanúzás kísérlete miatt.

Az élet sója

Diaz mindig is kacérkodott a színészkedéssel, így a kissé kisiklott modellkarrierje után, 21 éves korában végül jelentkezett egy meghallgatásra, méghozzá egy Tina Carlyle nevű jazzénekesnő szerepére A maszk című filmbe. Az Elite egyik ügynöke ajánlotta őt be, aki találkozott a film producereivel, miközben a főszereplőt keresték. Cameron pedig meg is kapta a szerepet, ám, mivel nem rendelkezett korábbi színészi tapasztalattal, a szereplőválogatás után azonnal beiratkozott egy színésztanfolyamra.

A maszk óriási sikert aratott, 1994 ötödik legnagyobb bevételt hozó filmje lett az általa megkeresett 351,6 millió dollárrral, és amellett, hogy beindította Jim Carrey karrierjét, Diazból szexszimbólumot faragott.

A maszk után Cameron főleg független, kisebb költségvetésű filmekben (Az utolsó vacsora, Ő az igazi, Féktelen Minnesota, Hullázó kedélyek) szerepelt, amikben megcsilloghatatta tudását, bizonyítva, hogy ő több egy csinos pofikánál. Majd 1997-ben jött az Álljon meg a nászmenet!, amelyben Julia Roberts riválisának tették meg, s lám, abban a filmben sikerült is megutáltatnia a közönséggel Hollywood addigi legfőbb üdvöskéjét.

S bár az még csak mellékszerep volt, a következő évben már, mint a vágy titokzatos tárgya tűnt fel a Keresd a nőt!-ben, és vált egy csapásra világsztárrá.

Innentől kezdve szabadon válogathatott a szerepek között, ő pedig a sokszínű karrier mellett döntött. Hiszen ugyanúgy vállalt komolyabb vagy egyenesen mainstream hollywoodi nagy szerepeket (pl. Charlie angyalai 1-2, Minden héten háború, New York bandái, Kéjjel-nappal, Zöld Darázs), mint kisebb, szerzőibb független gyöngyszemeket (pl. Ronda ügy, A John Malkovich menet, Vanília égbolt, A nővérem húga, A doboz), nem utolsósorban pedig vígjátékokat. A karrierje későbbi, önnyugdíjazása előtti időszakában már inkább ezek voltak a jellemzőek, rá is került egyfajta komika-skatulya (Édes kis semmiség, Egy cipőben, Holiday, Míg a jackpot el nem választ, Rossz tanár, Várandósok – Az a bizonyos 9 hónap, Dől a moné, A csajok bosszúja, Szexvideó).

Fotó: Northfoto - Moviestore Collection/face to face

A karrierje során, bár Oscarra egyszer sem, Golden Globe-ra viszont négyszer is jelölték 1999 és 2003 között (a Keresd a nőt!-ért, A John Malkovich menetért, a Vanília égboltért és a New York bandáiért), a pályája alakulását és ellentmondásait pedig hűen mutatja, hogy 2015-ben három filmjéért (A csajok bosszúja, Szexvideó, Annie) is Arany Málna-díjra nominálták, az előbbi kettőért pedig meg is kapta az év legrosszabb színésznőjének járó műanyag szobrocskát.

Ő az igazi

A hosszú szünetre elmondása szerint épp ezért több szempontból is szükség volt: a fentebb tárgyalt filmipartól való megcsömörlés és az utolsó években kissé egysíkú és nem túl minőségi szerepválasztásai mellett a saját életére, valamint a szerelmére és a családjára való odafigyelés is nagy szerepet játszott a döntés meghozatalában.

2014 májusában szeretett ugyanis bele a Good Charlotte nevű rockzenekar gitárosába, Benji Maddenbe, akihez 2015 januárjában hozzá is ment.

Majdnem öt évvel később, 2019 decemberében született meg béranya segítségével a kislányuk, Raddix, így Cameron 47 évesen végre anyuka lett. „Sokan fordítva csinálják. Megházasodnak, és fiatalon családot alapítanak. Én úgymond az életem második felében teszem ezt. Így az egyetlen nyomás számomra most az, hogy meg kéne érnem úgy kábé a 107. életévemet. Sima ügy, nem?” – viccelődött a színésznő.

Újra akcióban

A színésznő elmondása szerint egyáltalán nem rettegett attól, hogy 2022-ben betölti az ötvenet. „Alig várom, hogy 50 éves legyek! Ez számomra nagyszerű, hiszen ebben a korban egyszerűen többet tudsz mindenről” – magyarázta Cameron, aki nem aggódik az öregedéssel és a külsejével kapcsolatban sem: "Nem akarom, hogy arról szóljon az életem, hogy hogyan nézek ki. Én inkább életerősnek akarom érezni magam a gyermekem miatt. Olyan anya akarok lenni, aki fel-alá rohangál.”

Nos, úgy tűnik, Diaz számára az 50. életév betöltése valóban egy újabb mérföldkő, ami változásokat is hoz magával, hiszen úgy döntött, hogy nyolc év után újra filmszerepet vállal.

Nemrég pedig az is kiderült, mi vagy inkább ki áll a nyugdíj megszakításának hátterében: nos, nem más, mint Jamie Foxx! Ők ketten együtt forgatták Cameron eddigi utolsó filmjét, az Annie-t is, és úgy tűnik, újra együtt komédiázhatnak a stílszerűen Back in Action (Újra akcióban) című akció-vígjátékban. Foxx saját elmondása szerint úgy vette rá Diazt a forgatásra, hogy megkérdezte tőle: "Szeretnéd jól érezni magad? Akkor szórakozz egy kicsit! És azt hiszem, ez volt az, ami rávette őt. A szakmánkban néha lemaradunk a különleges pillanatokról, és szerintem ez egy ilyen különleges pillanat lesz. Szóval nagyon boldogok vagyunk, hogy ez tényleg megtörténik, és már nagyon várjuk” – magyarázta lelkesen Jamie.

A Back in Action rendezője Seth Gordon (Förtelmes főnökök) lesz, a film forgatása pedig még idén elkezdődik, és talán 2023 második felében fel is kerülhet a Netflix kínálatába. Cameron pedig majd az élmények hatására eldönti, hogy ez csak egy emlékidéző egyszeri alkalom volt a számára, vagy végérvényesen visszatér a mozgóképek birodalmába. Mi az utóbbinak drukkolunk!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Megijedt a sztárságtól, amikor tiniként a szoknyája alá akartak fotózni – A 35 éves Emma Watson visszavonult, és új kihívásokat keres
Oscar-díj helyett inkább PhD-t akar szerezni, a sok pénzt hozó filmek főszerepei helyett pedig inkább a nők egyenjogúságáért küzd.


Emma Charlotte Duerre Watson 1990. április 15-én született Párizsban, Jacqueline Luesby és Chris Watson angol ügyvédek gyermekeként. A családi háttere intellektuálisan és kulturálisan egyaránt gazdag, francia és angol hatások alakították Emma korai éveit. Ötéves koráig élt az öccsével, Alexszel együtt a Párizs melletti Maisons-Laffitte-ben, a szülők azonban ötéves korában elváltak, így a gyerekek ekkor Angliába költöztek, hogy az édesanyjukkal éljenek Oxfordshire-ben, a hétvégéket pedig apjuk londoni házában töltötték (később született még három féltestvére – Toby, Lucy és Nina – az apja új házasságából). Oxfordban a Dragon Schoolba járt 2003-ig, eddigre azonban már ismert színész volt az első két Harry Potter-filmnek köszönhetően.

Egyébként kb. hatéves korától kezdve a színészet érdekelte a leginkább, és szülei beleegyezésével a Stagecoach Theatre Arts oxfordi intézményében, egy részidős színházi iskolában képezte magát, ahol éneklést, táncot és színészetet tanult.

„Mindig is szerettem ezt a világot. Sokszor szerepeltem iskolai színdarabokban, és gyakran léptem fel a családom előtt. De 9 éves koromban kaptam először igazi ízelítőt a hivatásos színészetből. Akkor még nem tudtam, hogy ez megváltoztatja az életemet” – mesélte Watson a Vogue-nak egy 2018-as interjúban.

Tízéves korában már fellépett a Stagecoach produkcióiban és iskolai darabokban, de a Harry Potter-franchise előtt soha nem játszott hivatásszerűen.

Hermione 10 éve

A színészi útja aztán 1999-ben, kilencéves korában drámai fordulatot vett, amikor elkezdődött a szereplőválogatás J.K. Rowling Harry Potter-könyvsorozatának filmadaptációjához. Watsont a drámatanára bátorította, hogy próbálja ki magát a castingon, kezdetben azonban nem volt tisztában a projekt nagyságrendjével: „Nem éreztem az elején, hogy milyen nagyszabású dolgokról van szó. A könyvekről sem tudtam sokat, de azt igen, hogy Hermione karaktere zseniális. Amikor a drámatanárom azt javasolta, hogy jelentkezzek a meghallgatásra, azt gondoltam, hogy szórakoztató élmény lesz, de nem igazán számítottam arra, hogy bármi is lesz belőle. Csak a tőlem telhető legjobbat akartam nyújtani. Majd folyamatosan kérték, hogy jöjjek vissza, és kezdtem úgy érezni, hogy valami igazán különleges dolog részese vagyok. Amikor pedig felhívtak, hogy megkaptam a szerepet, akkor döbbentem rá igazán: az életem soha többé nem lesz ugyanaz, mint eddig."

Watson, akit 2000-ben választottak ki több ezer lány közül Hermione Granger szerepére, ez a döntés pedig kulcsfontosságúnak bizonyult a karrierje szempontjából. Az első rész, a Harry Potter és a bölcsek köve 2001-ben került a mozikba, Watson alakítása pedig széles körben váltott ki elismerést. A fantasyfilmek sikere egyik napról a másikra sztárrá tette őt, az újonnan szerzett hírnév azonban számos kihívással járt együtt.

Bár Watson már fiatalon reflektorfénybe került, eltökélt szándéka volt, hogy a népszerűség nem árnyékolja be a színészet iránti szenvedélyét. A Harry Potter-filmek (nyolc epizód 2001-től 2011-ig) alatt próbált egyensúlyozni az iskolai tanulmányai, a magánélete és a szakmai karrierje között. A világsztársággal járó nyomás ellenére ugyanis nagyon komolyan vette a tanulmányait, és keményen dolgozott azért, hogy megőrizze életében a normalitás érzését. „Tudatos döntést hoztam: nem akartam, hogy az életem csak a Harry Potterről szóljon. Fontos volt számomra, hogy folytassam a tanulmányaimat, és a színészkedésen kívül más érdeklődési körökkel is foglalkozzam. Nem akartam, hogy egyetlen szerep vagy film határozza meg az életemet” – mondta erről.

Mindenkit leiskolázott

A Dragon School, vagyis az általános suli 2003-as befejezése után Watson az oxfordi Headington Schoolba ment tovább. A Harry Potter-forgatásokon való tartózkodása során őt és színésztársait, Daniel Radcliffe-et (Harry Potter), Rupert Grintet (Ron Weasley), Tom Feltont (Draco Malfoy) és a többi gyereket naponta akár öt órán át korrepetálták.

Emma aztán 2006 júniusában tíz tantárgyból tett záróvizsgát, amelyek közül nyolcat A* (csillagos ötös), kettőt A (ötös) eredménnyel zárt.

A gimnázium befejezése, vagyis az érettségi után szünetet tartott a tanulmányaiban, hogy 2009 februárjától a Harry Potter és a Halál Ereklyéi 1. és 2. részének forgatására koncentráljon, de azt állította, hogy utána tovább akar tanulni.

Később megerősítette, hogy a Brown Egyetemet választotta Providence-ben, Rhode Islanden. 2011 márciusában, 18 hónapos egyetemi tanulmányok után aztán bejelentette, hogy „egy vagy két félévre” halasztást kér. Végül az utóbbira került sor, elmondása szerint így négy helyett öt évbe telt, hogy megszerezze a diplomáját angol irodalomból a színészi munkái miatt. 2014. május 25-én diplomázott a Brown Egyetemen. Ennyi azonban nem volt neki elég. Kilenc évvel később, 2023-ban elkezdte a mesterképzését az Oxfordi Egyetemen, idén pedig teljesítette a követelményeket, és továbblépett, hogy megszerezze a PhD-jét.

A Varázsvilág után

Az utolsó HP-film, a 2011-es Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész után Emma nagy kihívás előtt állt: hogyan lépjen tovább a karrierjében, miután eljátszotta azt a karaktert, amely egy évtizeden át meghatározta őt. Úgy döntött, másféle szerepeket keres, és próbálja elkerülni a beskatulyázást. A poszt-Harry Potter-éra első filmje a 2011-es Egy hét Marilynnel lett a számára, bár abban még csak egy nagyobb mellékszerepeket alakított. Korábban a Harry Potter-epizódokon kívül csupán egy tévéfilmben szerepelt (2007: Ballet Shoes), és egy animációs filmben szinkronizált (2008: Cincin lovag). Az első főszerepét a 2012-es Egy különc srác feljegyzéseiben játszotta, amelyet Stephen Chbosky a saját regényéből írt és rendezett. Watson alakította Samet, egy összetett és sebezhető tinédzsert, aki a kamaszkor megpróbáltatásai között próbál navigálni. A szerep merőben eltért Hermionétól, és lehetővé tette Emma számára, hogy megmutassa az érzelmi mélységét és sokoldalúságát színésznőként. Sokan máig a legjobb alakításaként emlegetik.

A következő években Watson több filmben is szerepelt, köztük a Lopom a sztáromban (2013), az Itt a végében (2013), a Noéban (2014), A kolóniában (2015), a Regressionben (2015), A körben (2017) és a Kisasszonyokban (2019), bizonyítva, hogy képes alkalmazkodni a legkülönbözőbb műfajokhoz, a drámától a fantasyn át a pszichológiai thrillerekig. A Harry Potterekhez fogható legnagyobb sikerét a 2017-es A szépség és a szörnyeteggel, vagyis az 1991-es Disney-animáció élőszereplős feldolgozásával érte el, amelyben a főszerepelő Belle-t alakította, és amely több mint egymilliárd dolláros bevételt ért el szerte a világon. A 2019-es, Greta Gerwig-féle, 6 Oscar-díjra jelölt Kisasszonyok után azonban úgy döntött, egy időre visszavonul a színészkedéstől, és életének más aspektusaira, többek között a tanulmányaira és aktivista tevékenységeire koncentrál.

A sztárság amúgy is mindig megviselte, bár tisztában volt azzal, mekkora hatással van az emberek életére. „Találkoztam olyan rajongókkal, akiknek az arcom rá volt tetoválva a testükre, illetve olyan emberekkel is, akik a Harry Potter-könyvek segítségével vészelték át a rákot” – magyarázta a színésznő, akire a karrierje kezdete, vagyis kislánykora óta kiemelt médiafigyelem szegeződik.

A 18. születésnapján például a lesifitósok megpróbáltak a szoknyája alá fotózni, és számos zaklatás áldozata volt. A biztonsági aggályokra hivatkozva épp ezért nem is készít például szelfiket a rajongókkal, szívesebben beszélget velük szemtől szemben.

Aktívan a nőkért

Emma sok fontos társadalmi ügy mellé állt oda szenvedélyesen. Kiállt például a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak védelmében, az ENSZ jószolgálati nagyköveteként is tevékenykedett, és elindította a HeForShe nevű kampányt, amely arra ösztönzi a férfiakat, hogy vegyenek részt a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemben. „Mindig is hittem abban, hogy ha van egy platformod, akkor felelősséggel tartozol azért, amiben hiszel. Ez nemcsak a színészkedésről szól, hanem arról is, hogy használd a hangodat azért, hogy változást hozz létre a világban” – magyarázta a színésznő, aki emellett az oktatásra, a fenntartható divatra és a mentális egészségre összpontosító kezdeményezésekben is részt vett. Olyan ügyeket támogatott többek között, mint a Malala Alapítvány, amely a lányok oktatását segíti elő, 2016-ban pedig társalapítója volt a „Közös polcunk” nevű feminista könyvklubnak, ahol az egyenlőség, az identitás és a társadalmi igazságosság témáit feltáró olvasmánylisták felett kurátorkodott.

2019-ben Emma bekerült a Kering francia luxusdivat-konglomerátum igazgatótanácsába, ahol a divatipar fenntarthatóságáért és etikus gyakorlataiért szállt síkra. A Keringnél betöltött szerepe összhangban van a fenntartható divat iránti régi elkötelezettségével, s gyakran dolgozik együtt olyan márkákkal, amelyek a környezetbarát anyagokat és az etikus gyártási gyakorlatokat helyezik előtérbe.

Watson ugyanakkor beiratkozott egy kreatív írói programba is, feltett szándéka ugyanis, hogy a kamera mögötti szerepek felé is forduljon, szeretne forgatókönyveket írni és filmeket rendezni. Ki is próbálta már magát ezekben, a Pradának például készített egy reklámfilmet (2022: Prada Paradoxe), illetve már írt egy színdarabot is.

„Annyira örülök, hogy megtettem a színészkedéstől való eltávolodást, mert úgy érzem, hogy van saját hangom, kreatív terem és szuverenitásom, amikről korábban nem volt tudomásom” – mesélte erről.

Röviden együtt, vagy egyedül

Emma, bár már 35 éves, sosem volt 2 évnél hosszabb kapcsolata, és gyermekei sem születtek még. Egy interjúban azt mondta, a magánélete magánügy, így arról sosem szokott nyilatkozni, így általában akkor tudni csak, hogy van valakije, amikor megjelenik az illetővel egy hivatalos eseményen, vagy a fotósok elcsípik őket az utcán. 2015 és 2017 között pl. két éven át volt kapcsolatban a tech-vállalkozó William Knighttal, 2018 és 2019 között pedig a színész Chord Overstreettel (Glee – Sztárok leszünk, Acapulco) randevúzott. 2019-ben azt mondta magáról, hogy szingli, sőt, az „önpartner” kifejezéssel jellemezte magát, vagyis, hogy nem egyedülálló, hanem a saját maga társa. Aztán mégis jöttek további férfiak az életébe: 2021-től 2023-ig például az üzletember Brandon Greennel járt, a legújabb udvarlója pedig egy oxfordi iskolatársa, egy bizonyos Kieran Brown, akivel először 2024 júliusában látták csókolózni.

Az intenzív hírnévvel való megküzdésről egyébként fiatalkorától kezdve azt mondta, hogy a saját identitásában való gyökerezés segített neki végül „megtalálni a békét”, ebben pedig hatalmas segítségére volt a jóga. Emmát tehát már hat éve hiányolhatják a rajongói, és számukra rossz hír, hogy továbbra sem kereshetjük őt filmekben, sorozatokban, egyelőre nincsenek színészi előjegyzései. Nagyobb az esély arra, hogy a PhD-je megszerzése után forgatókönyvíróként és/vagy rendezőként olvashatjuk majd a nevét egy-egy film stáblistáján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Micsoda nap! – Új klipes dallal megy neki a FISH! a fesztiválszezonnak
Köztudottan a legjobb nap a koncertnap, így ez a dal is egy szerelmeslevél a közönséghez, jöhet a lábdob! - üzeni a banda a rajongóknak.


Új lemez készül a Fish! háza táján, amit egy hét alatt két bulival is megünnepelnek: a teltházas Dürer Kert mellett egy húsvéti, rozsdamaró-elő-elő-intimbuli a Barhole színpadán is, ami már belemutat az új korong számaiba.

Klippremierben érkezik az új dal, a Micsoda Nap, ahol elsősorban egy klasszikus Fish! buli pillanatait kapjuk, a tavalyi, szintén soldoutos A38-ról, minimál szövegvideó mellett.

Köztudottan a legjobb nap a koncertnap, így ez a dal is egy szerelmeslevél a közönséghez, jöhet a lábdob!

VIDEÓ: FISH! - Micsoda nap

A szavakat lehetne szaporítani, de minek, az együttes úgyis a színpadon beszél elnyúlt cikkek helyett, a Micsoda Nap pedig a már megjelent Kösz Szépen, és a kereken 4 másodperces Utolsó Szám mellett egy újabb előfutára mindannak, ami miatt érdemes várni az őszi időszakot is.

VIDEÓ: FISH! - Kösz szépen

VIDEÓ: Fish! - Az utolsó szám

A klip Matyovszky Benedek és Kum Dominik munkája, a köszönet pedig szóljon Egle Gyula Koppánynak, Botlik Mátyásnak és Vári Gábornak - üzeni a Fish!


Link másolása
KÖVESS MINKET: