KULT
A Rovatból

A Király kicsit meztelen, de mi így szeretjük – A harmadik rész után derül csak ki igazán, milyen sokat vállal a Zámbó Jimmy-sorozat

A Királyt nem csak azoknak ajánljuk, akik rajongtak a legendás énekesért. Sőt talán nekik kevésbé. Kritika.


Mindenki gondoljon vissza, mi volt a leggyakoribb mondat, amit életében Zámbó Jimmyről hallott. (Ha éppen nem ő maga mondta róla.)

„Bevallom, a zenéi nekem nem tartoznak a kimondott kedvenceim közé, de azt el kell ismerni, hogy volt hangja!”

Ismerős? Persze, hogy az, nem csoda, hogy az RTL saját készítésű életrajzi sorozatában is kimondatják ezt az alkotók a Király rejtélyes halálesetével foglalkozó nyomozóval. Ráadásul rögtön az első részben.

Mert A Király már az első epizódban 2001 januárjára, a végzetes napra ugrik, miután bemutatta a legelső próbálkozásokat a füstös kocsmákban és az eggyel feljebb lépést a testvére által üzemeltetett Casanova bárban. Az időugrások nem zavaróak, sőt a további részekben kifejezetten mélyebb értelmet nyernek, mintegy kirakósdarabokként szolgálva egy amúgy nem túl bonyolult, de mindenképpen érdekes puzzle-höz.

Azt hiszem, viszonylag átlagosnak mondható utat jártam be, miután megtudtam, hogy a kertévés óriás sorozatot tervez készíteni Zámbó Jimmy életéről. Nem tagadom, először felröhögtem, aztán megláttam, hogy Nagy Ervin lesz a címszereplő, és felszaladt a szemöldököm. Bizonytalanság lett úrrá rajtam, nem tudtam, hogy az amúgy remek produkciókban és darabokban játszó színész eljutott az anyacsatornán „már minden szart eljátszik”-kategóriába, vagy épp „tud valamit” a forgatókönyvet és a terveket ismerve, és nagy durranásra készülnek. Aztán jöttek a hírek a Zámbó-család reakcióiról, innentől pedig érdekessé vált a dolog. Majd megérkeztek az első vélemények a szűk szakmai körből, amik meglepő szuperlatívuszokban nyilatkoztak a produkcióról. Az is árulkodó volt, hogy az RTL saját, fizetős streamingplatfromján jelentkezik a sorozattal. (Még ha az első részt tévében is vetítették, az RTL Most-ból RTL Plusz-szá avanzsált felület pedig egy hónapig ingyenes, így lehet ráfűződni többek között a Király történetére is.)

Kell nekünk Jimmy-sorozat? – merült fel sokakban a kérdés Magyarország talán valaha volt legmegosztóbb énekese kapcsán. És most, hogy már több rész is elérhető a produkcióból, a válasz részemről egy elég határozott igen. Egyfelől szerintem nagyon is kellenek a valós eseményeket fikcióval keverő, egyben a korszakot remekül bemutató produkciók (RIP Besúgó...), másrészt pedig az a bátorság és kreatív energia, amit nagyon úgy tűnik, hogy jelenleg csak a streaming platformok biztosítanak az alkotóknak. Ez esetben:

hozzányúlnak a Jimmy-legendához, utánajárnak, kattognak a fogaskerekeik, a kapott anyagot csavarják, dobálják, formálják – mindezt olyan merészen, hogy simán hozzák az eddig etalonnak számító HBO-s Társas játék, Terápia, Aranyélet vagy a jobb sorsra érdemes Besúgó színvonalát.

És hát nem király már az alapsztori is? Budapest Csikágó negyedéből kiskocsmákba, kiskocsmákból nagy bárokba, bárokból Sportcsarnokokba – a vadkapitalizmus kitörésének kétes ügyeivel, kis- és nagyobbstílű maffiózóival és persze a máig rejtélyes (vagy annak beállított) halállal terhelve. Mindezt soha nem ellenőrizhető nagy sztorikkal, egy legendásan sajátos arcberendezéssel és egy híresen (legyünk finomak) „egyedi” családdal színezve. A Zomborácz Virág által vezetett írói stáb munkáját elnézve ma már inkább vagyok úgy vele, hogy miért csak most jutott eszükbe ezt a történetet képernyőre vinni.

De megtették, és nem is lehetnénk hálásabbak. A Jimmy-sorozat első három része nagyjából minden szinten hozza az egyenletesen magas színvonalat. A forgatókönyvnek köszönhetően

úgy íródik át a mindenki által ismertnek hitt Zámbó Jimmy-kép, hogy a hardcore rajongók számára alapvetően nem sérül a legenda státusza sem.

Csak épp erről a Királyról is kiderül, hogy néha meztelen: egy esendő kisember, aki úgy él a családjáért, hogy ha úgy tartja kedve, azért alapít egy újabbat. Ennek megmutatására pedig nem is találhattak volna jobb színészt az Aranyélet aranyifjújaként berobbanó Olasz Renátónál, aki 30 éves korára meg is kapta élete nagy felnőtt szerepét. Külön trükkös volt a készítőktől, hogy a végsőkig Nagy Ervinnel reklámozták a sorozatot, majd az első részekben Olasszal vitették el a showt. Irtó izgalmas kérdés, hogy hogyan és mikor váltanak majd az idősebb színészre, akit eddig csak néhány másodpercig láthattunk félig kitakarva, egy kórházi ágyon feküdve a 2001-es jelentben.

A főszereplő mellett telitalálatnak tűnik a nyáron A játszmában már nagyot alakító Staub Viktória, aki legalább annyira érett, dinamikus női karaktert alakít Olasz Renátó oldalán, mint tette azt Kulka János mellett. A színészi gárdából személyes kedvencem a három másik Zámbó-testvér. Valószínűleg kicsit szalad a ló a fantáziámmal, de Tihamér (Ötvös András), Árpy (Schruff Milán) és Marietta (Rainer-Micsinyei Nóra) „Imicivel” kiegészülve az én fejemben már simán kaphatnának egy sitcom-szerű spin-off sorozatot is, akár a hetedik kerületi ifjú évekkel. És ott van persze az egyik legfőbb főszereplő, aki meg sem jelenik a képernyőn: Peter Sramek, a konkurens TV2-től átcsábított sztár, aki lélegzetelállítóan (sokaknak bizonyára: szívet melengetően) adja vissza a királyi hangot.

Külön dicséret illeti a képeket: a háttér itt nem olyan hangsúlyos, mint a fentebb már említett Besúgóban volt, ahol a 80-as évek nem csak a környezet volt, de egyfajta főszerepet is játszott. Itt „csak” meg kellett oldani, hogy a néző minden pillanatban a 80-as évek egyszerre szabadabbá váló és mégis fojtóan szocialista környezetében érezze magát, ami az alkotógárdának maradéktalanul sikerült is. Ha őszinték akarunk lenni, talán még kicsit természetesebben is, mint a Besúgóban.

A sorozat egyszerre szól a sztárrá válás lehetőségeiről (és határairól) a későszocializmus Magyarországán, egy legendás énekes viselt dolgairól és magának az országnak a finoman szólva is sajátságos légköréről a nyiladozó, majd berobbanó korakapitalizmus világában. Kultúrcézárokkal (Gyabronka József príma Erdős Péter), maffiózókkal (magyar sorozat, tehát megkerülhetetlenül Anger Zsolttal), és az éjszakai élet sajátos és bohém figuráival. Egyáltalán nem lepne meg, ha valamilyen szinten a politikai élet figurái is feltűnnének a Király mellett.

Mivel a sorozat merészen nyúl Zámbó Jimmy életéhez, és sok erős állítást is tesz, talán azt sem túlzás kimondani, hogy mi, magyarok megkaptuk a saját Koronánkat a Király által. A brit opuszhoz hasonlóan itt is keveredik a valóság az írói fantáziával, itt is emberivé válik a Király, és ha Royal Familynk nincs is, a címlapokról több évtizede ismert Zámbó-család így is kellően szórakoztató tud lenni – messze nem csak Jimmy-rajongóknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Fotók: Először szólalt meg élőben a Csurran, cseppen – ilyen volt Majka arénás koncertje
Elképesztő látványvilággal készültek a koncertre, ahol a rapper kormánykritikus slágere is megszólalt. Szombat este jön a második buli.


Látványos koncertet adott Majka péntek este a Papp László Sportarénában, ami zsúfolásig megtelt rajongókkal. A rapper és csapata valóban nem viccelt:

futurisztikus látványvilággal és fesztiválokra illő lézershow-val készültek a bulira.

Azonban nemcsak a látványvilág volt különleges, a meglévő dalokat is újragondolva adták elő.

Persze a legnagyobb várakozás Majka legutóbbi, kormánykritikus slágerét előzte meg: a Csurran, cseppen ugyanis először szólalt meg élőben. A rapper eléggé oda is tette magát, a dal elején egy platformról ereszkedett le, majd a nóta közben újra a közönség fölé emelkedett és a magasból pénzt szórt a rajongók közé.

Szombat este a rapper újra színpadra áll majd az arénában este 8 órától.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Durrog a szoftpornó – lehengerlő képek és minimálra rakott nemzettudat a Hunyadi sorozatban
Közpénzek ide vagy oda, kaptunk egy gigasorozatot, amelyet egyébként egészen élvezhető nézni. Ezt nem lehet és nem is kell elvenni a Hunyaditól. De hogy kerül a leszbikus jelenet a TV2-re?
Varga Vencel - szmo.hu
2025. március 11.



A hétvégén útjára indult egy újabb sorozat, amelyet a kormányközeli elit nagyon nagy szeretettel öltelt a keblére, és ami nemcsak abban az értelemben döntött rekordokat, hogy elvitte a nézettségi adatokat is A mi kis falunk elől, hanem abban is, hogy messze a legdrágább magyar sorozattá vált. Potom 25-26 milliárd forintnyi összköltség, amelynek több mint a fele valóban közpénzből lett finanszírozva (példa kedvéért: a S.E.R.E.G. mindössze 3 milliárd volt), egy adaptáció, Bán Mór regénye alapján. De mit tud adni egy ilyen sorozat, miért működik ez jobban, mint korábban bármelyik „nemzeti mű”?

A néző szórakozzon, ne az elit

Amikor felidézzük az összes korábbi, állami narratíva mentén kívánt, nemzeti identitásra hangoló filmet és sorozatot, hát, megvallva az őszintét, borzalmasan állunk ezekben a körökben. Elég csak a Most vagy soha! bukásáig menni, amelynek minden másodpercét darabokra szedték, főleg tehát történelmi vonatkozású filmekben és sorozatokban feltűnőek ezek a hiányosságok. Lejön az izzadságszag, a „Látod, mennyire jó, hogy magyar vagy?” – érzések tömkelege, ezekkel pedig egy átlagfogyasztót nem biztos, hogy meg lehet nyerni. Azért a korábbi S.E.R.E.G. és hasonló produkciók is elsősorban a fogyasztó részéről társulhattak jogosan olyan gondolattal, hogy még mindig van hátsó szándék ezekben, és nem pusztán a szórakoztatás a cél. Ez mindig visszásra sikeredett, és talán pont amiatt, mert pocsékul szájbarágós volt az üzenet.

A Hunyadi-sorozat eleve egy kicsit máshonnan közelíti meg a dolgokat (és nemcsak amiatt, mert magában az adaptált regényben is vannak pontatlanságok), valóban szórakoztatni akar, és ami a szemünk elé tárul, az maga a káprázat.

Hát az agyam eldobom, lehet ezt így is?

Azért a hazai filmkészítésben láttunk már felgyulladó milliárdokat jócskán, ugyanakkor a Hunyadi-sorozat képi világa minden értelemben felsőpolcosnak nevezhető. Nem kell Marvel-magasságokról ábrándozni, de azért az elmondható, hogy a remekül ható effektek, díszletek, jelmezek egészen sok történelmi filmre rávernek köröket. Elég csak a Mária című filmre gondolni a Netflixen, aminél véleményem szerint fejlettebb–képzettebb–korhűbb látványvilágot jelenít meg a Hunyadi sorozat. A háborús jelenetek sem cikik, de nem csinál a Hunyadi Cobra 11-et a történelemből az első két részben. Nincsen török szappanopera-feeling, és hasonlítási alapok tekintetében is nagyobb produkciók jutnak eszembe. Kosztümök tekintetében is egyetlen szőrszálhasogató infó maradt bennünk, az is annyi, hogy Vitéz János ferencesnek lett öltöztetve. (Noha abban az időszakban voltak ferencesek Magyarországon, illetve Kapisztrán Szent János is, mint fontos alak, releváns abban az időben, ugyanakkor Vitéz Jánosról nincs bizonyíték erre.)

Fejjel bele a csöcstengerbe

Azért nehéz lenne az 1400-as évekről úgy beszélni, mintha egyébként az ágyasok, az ármánykodás, illetve minden hasonló dolog ne lett volna a mindennapok része. A Hunyadi-sorozat egészen bátran beleáll ebbe a témába: a női főszereplőket azért részenként egyszer-kétszer levetkőzteti, összefekszik mindenki mindenkivel, már a második epizódban Jordán Adél és Hermányi Mariann karaktere is nekiesik egymásnak (ajjaj, mi lesz így az LMBTQ-törvényekkel, TV2?), aminek a realitásával elég nehéz vitába szállni. Az biztos, hogy elég komolyan felülünk a második résztől a horny-vonatra, ahonnan nincs is leszállás. Az online fórumokat nézegetve megéri várni a további részekre, mert részről részre egyre több vér és testnedv fog folyni (legalábbis magukat a műsoron háttérben dolgozónak mondó redditerek ezt ígérik).

Arról nem is beszélve, hogy maga Hunyadi (Kádár L. Gellért), vagy éppen a szultán (Murathan Muslu) sem feltétlenül rossz látvány a képernyőn, érződik is, mire van kihegyezve erősen a sorozat a történeti szál mellett.

Nem biztos, hogy a történetért nézem

Félreértés ne essék, ez egy szupersikeres szuperprodukció, és minden csúcsra van járatva, talán mégis a történeti szál egy kicsit gyengécske. Sok esetben kiszámítható dialógusok, vagy pedig szögegyenes karakterek vannak, amelyek egy óvodás szintjére leegyszerűsíthetőek: a nemes urak együgyűek, buták, szart kavarnak, és nem látnak túl a saját orrukon, míg Hunyadi közben próbál ezek között szövetségeseket szerválni mestertervéhez.

Maga a történeti szál tehát egészen egyértelmű, de mégis valahogy fent tudja tartani az ember figyelmét, noha az 50 perces sorozatok műfaja évről évre nehezebb. Nem vagyok benne biztos, hogy érdekel a történet maga, de az atmoszféra, az a világ, ami megteremtődik, valahogy mégis ott tud tartani a képernyő előtt.

A Hunyadi nem lett a NER-é

Közpénzek ide vagy oda, kaptunk egy gigasorozatot, amelyet egyébként egészen élvezhető nézni. Ezt pedig nem lehet elvenni a Hunyaditól: nagyon régen éreztem azt egy képernyő előtt, hogy ez nem izzadságszagú, nem erőltetett, és végeredményben egy olyan terméket kapunk, amelyben mindenki hős akar lenni, minden szálat szívesen nézünk, és ami még fontosabb: túllendültünk egy nemzeti narratíva kérdéskörén, és előkerült a nyilvánvaló szándék, a fogyasztó szórakoztatása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Majdnem meghalt a születésekor, a felesége ápolása miatt vonult vissza, és elárulta a kedvenc Chuck Norris-vicceit – Chuck Norris 85 éves
Sok akciósztár csak mímeli a harci tudást, Chuck Norris azonban többszörös világbajnok harcművész. A színészi karrierjét pedig Steve McQueennek köszönheti.


Carlos Ray Norris az oklahomai Ryanben született 1940. március 10-én, Wilma Scarberry (aki 2024 decemberében hunyt el 103 évesen!) és a II. világháborús veterán, Ray Dee Norris gyermekeként. Édesanyja ír származású volt, apja pedig cseroki gyökerekkel rendelkezik. Wilma mindössze 18 éves volt a születésekor, s egyesek szerint nem meglepő módon hét napot töltött vajúdással, mire megszülte Carlost. A csecsemőnek a világrajövetelekor kék volt a bőre, mert a tüdeje nem pumpált rendesen. Az orvosoknak azonban sikerült beindítaniuk a légzését, az önéletrajza szerint utána már „úgy szívta a levegőt, mint egy profi”.

Talán ekkor volt a legközelebb a halálhoz, s ez volt az oka annak is, hogy az anyja annyira ragaszkodott ahhoz, hogy Carlos leérettségizzen. Hitt benne, hogy Istennek terve van vele.

Egyébként ő volt a legidősebb gyermek a családban, mivel két öccse született még, Wieland és Aaron. Wieland egyszer azt mondta a bátyjának, hogy nem éri meg a 27. születésnapját, s ez a jóslata 1970-ben valóra is vált, amikor életét vesztette a vietnami háborúban. Aaron azonban ma is él, és filmrendező-producer lett belőle, több közös projektje is volt Chuckkal (pl. Ütközetben eltűnt 3, Delta Kommandó 2, A bérgyilkos, A bajnok és a kölyök, Hellbound: Út a pokolba, Szuperhekus kutyabőrben, Az erdő harcosa és több epizód a Walker, a texasi kopóból is).  Amikor Carlos 16 éves volt, a szülei elváltak, így később a kansasi Prairie Village-be, majd a kaliforniai Torrance-be költözött az édesanyjával és a testvéreivel.

Norris egyébként lehangolónak írta le a gyermekkorát. Egyáltalán nem volt sportos, sőt félénkként jellemezte magát és középszerű tanulóként. Az apja időnként autószerelésből hozott haza némi pénzt, de volt, hogy hónapokon át csak piált. Ray viselkedése és a család anyagi helyzete miatt Carlosban bénító introvertáltság alakult ki, ami az egész gyermekkorán át elkísérte őt.

Még kisfiú volt, amikor hét hónapos terhes édesanyjával egyedül utazott vonattal Kaliforniába, hogy újra találkozzon az apjával, aki a munkája miatt költözött oda. Egy csapat tengerész a vonaton felfigyelt a fiatal anyára és a gyermekére, és a szárnyaik alá vették őket – írta Chuck az Against All Odds című önéletrajzi könyvében. „Rendes srácok voltak, és én csodáltam őket. Az amerikai hadsereg iránti tiszteletem akkor és ott kezdődött, azon a vonaton.”

Légierő és tangszudo

17 éves volt, amikor majdnem elszökött otthonról, hogy belépjen a haditengerészethez, de mivel az édesanyja azt akarta, hogy fejezze be a középiskolát, mielőtt bevonul, volt ideje átgondolni a katonai ág kiválasztását, így a suli után, 1958-ban inkább a légierőhöz csatlakozott. A texasi Lackland légibázison tartott kiképzésen elkezdte Chucknak hívatni magát, amit az egyik katonatársa aggatott rá.

Elvégezte az alapkiképzést, feleségül vette a középiskolai szerelmét, Dianne Holecheket, majd egy évre Arizonába küldték, onnan pedig a dél-koreai Osan légibázisra, ahol négy évet töltött. A koreai éveket Chuck élete „nagy fordulópontjának” nevezte, mivel ott kezdett el foglalkozni a harcművészetekkel.

Csatlakozott ugyanis a bázis dzsúdócsapatához, de hamar rájött, hogy ez nem neki való. Aztán egy nap, miközben egy sikátorban sétált, felfedezett egy dódzsót (edzőtermet), ahol tangszudót, az üres kézzel való koreai harcművészetet gyakorolták. Bár még sérült volt a válla, a többiek pedig már mind fekete övesek voltak az osztályban, ő teljes erőbedobással belevetette magát ebbe a harcművészetbe. Nyolc évvel később pedig világbajnok lett. Mélyrehatóan tanulmányozta a tangszudót és a taekwondót, és ő lett az első nyugati harcos, aki nyolcadik fokozatú fekete övet kapott taekwondóban. Később aztán dzsudót is tanult, amíg Kaliforniában állomásozott.

Egy rövid ideig a Northrop légitársaságnál dolgozott, de mellékállásban karateoktatóként is ténykedett, majd hamarosan főállásban tanított, és több harcművészeti iskolát vezetett. Hat éven át tartotta a középsúlyú karate világbajnoki címet, 1969-ben pedig a Black Belt magazin az Év harcosának választotta. Összesen 32 harcművészeti iskolát alapított. Olyan híres ügyfelek fordultak meg nála tanítványként, mint például Steve McQueen, Chad McQueen, Bob Barker, Priscilla Presley, Donny Osmond és Marie Osmond.

A viadalokon ismerte meg Bruce Lee-t is, aki akkoriban A Zöld Darázs című tévésorozatból volt ismert. Barátság alakult ki köztük, valamint edzés- és munkakapcsolat is.

Ekkoriban (1968-ban) debütált színészként a Bontóbrigád akciókomédiában Dean Martin, Elke Sommer és Sharon Tate oldalán.

A szőke Bruce Lee

A Bruce Lee-vel való barátsága később kifizetődőnek bizonyult, mivel Lee meghívta őt 1972-es filmjébe, A sárkány útjába, hogy játssza el benne a legfőbb nemezisét. A film végi összecsapásuk (Lee fekete nadrágban, Norris fehérben) bevonult a filmtörténet harcművészeti nagyjai közé, maga a film pedig az év legtöbb bevételt hozó mozgóképe lett Hongkongban s egyben Bruce Lee addigi legsikeresebbje is. Kétségtelenül A sárkány útja indította el Norrist a sztárság felé vezető úton.

1974-ben Steve McQueen, aki akkoriban Norris tanítványa és jó barátja volt, szintén meglátta benne a potenciált, és arra bátorította, hogy vegyen színészi órákat az MGM-nél. Chuck így is tett, majd 1977-ben már főszerepet játszott az Országúti bunyósban. Ezt a projektet választotta, miután több harcművészeti filmet is visszautasított, mivel elmondása szerint olyan filmeket akart csinálni, amelyeknek van története, és amikben akkor jön az akció, amikor az érzelmileg megalapozottá válik. Az alacsony költségvetésű (egyébként egyáltalán nem jó) Országúti bunyós pedig végül sikeresnek bizonyult.

A nyolcvanas években aztán Norris lett az egyik legkelendőbb „VHS-másolós” akciósztár olyan filmjeivel, mint a Néma düh (1982), a Magányos farkas (1983), az Ütközetben eltűnt-trilógia (1984, 1985, 1988), a Tomboló terror (1985) vagy a Delta Kommandó (1986).

S bár élhet egy olyan kép az emberekben, hogy Chuck Norris csak úgy ontotta magából az akciófilmeket, ez koránt sincs így.

1990-re egyébként a filmjei együttesen már több mint 500 millió dolláros bevételt hoztak világszerte. Ekkorra már Bruce Lee-hez és Clint Eastwoodhoz is hasonlították: néha „szőke Bruce Lee”-nek nevezték a harcművészeti filmjei miatt, míg az ún. „magányos farkas” személyiségét Eastwood Piszkos Harry karakterével emlegették egy napon. Chuck azonban ezután már inkább csak az öccsével, Aaronnal folytatta a filmezést, és csak módjával. A kilencvenes években összesen kilenc darab egész estés filmet forgatott, az ideje legnagyobb részét ugyanis élete fő műve, az 1993-ban indult Walker, a texasi kopó töltötte ki, amely 9 évadot és 193 részt élt meg a 2001-es befejezéséig.

Az utóbbi 25 évben pedig Norris mindössze nyolc filmben tűnt fel, amelyek közül az egyik egy zseniális cameo volt (2004: Kidobós: Sok flúg disznót győz), valamint volt egy menő felbukkanása A feláldozhatók 2-ben (2012). Tizenkét év után épp tavaly lehetett őt látni egy új akciófilmben (84 évesen), az Agent Reconban azonban nem volt sok köszönet. Hogy miért vonult vissza a filmezéstől 2013 után, annak pedig igazán megható oka volt…

Három nő, sok gyerek

Norris 1958 decemberében vette feleségül az osztálytársát, Dianne Kay Holecheket, amikor ő 18, Dianne pedig csak 17 éves volt. A kaliforniai Torrance-ben lévő középiskolában ismerkedtek meg 1956-ban. 1962-ben megszületett az első gyermekük, Mike, illetve Chucknak egy házasságon kívüli viszonyából világra jött egy lánya is, 1963-ban. A következő évben érkezett meg a második fia, Eric, ő már a feleségétől. Dianne-nel amúgy sokáig voltak együtt, 30 év házasság után váltak csak el 1989-ben, mialatt Norris éppen a Delta Kommandó 2-t forgatta.

Csak kilenc évvel később nősült újra: 1998. november 28-án vette feleségül a nála 23 évvel fiatalabb modellt, Gena O'Kelley-t, aki 2001. augusztus 30-án ikreket (Dakota és Danila) szült neki.

2004-ben egyébként Norris azt nyilatkozta, hogy nem találkozott a korábbi viszonyából származó törvénytelen lányával annak 26 éves koráig, bár csak tíz évvel korábban tudta meg, hogy ő a lány apja. Végül azután találkozott vele, hogy a lány 1990-ben, vagyis egy évvel azután, hogy Norris elvált az első feleségétől, levelet írt neki.

Norrisnak unokáinak összeszámolására nem is vállalkoznánk, annyit tudni csak, hogy 2017-ig bezárólag 13 volt belőlük.

Gena mindenek előtt

Norris többször is beszélt arról, hogy 2013-ban egyik napról a másikra felfordult a családja élete, amikor Gena rheumatoid arthritis (az ízületeket támadó súlyos autoimmun betegség) miatt kapott egy injekciót, mielőtt alávetette volna magát egy MRI-vizsgálatnak. Azt hitték, hogy egy rutin injekciót kap, Gena reakciója és az azt követő komplikációk azonban azt jelezték, hogy valami sokkal komolyabb dologról van szó, ami bizonyos esetekben maradandó következményekkel járhat.

„Néhány órával az injekció után úgy éreztem, mintha az egész testem égne, mintha sav ment volna át az ereimen. Ezután öt hónapig ágyhoz voltam kötve, és éjjel-nappal ápolásra szorultam. Chuck még a kórházi ágyban is mellettem aludt, és soha nem hagyott el. Imádkoztam, hogy életben maradjak, hogy ott lehessek a gyerekeimnek” – nyilatkozta anno O’Kelley. „Feladtam a filmes karrieremet, hogy Genának szentelhessem az egész életemet, pontosabban annak, hogy életben tartsam” – magyarázta a visszavonulását Norris, a család kasszájából pedig elmondása szerint több millió dollár ment el Gena kezelésére.

Sajnos az orvosi vizsgálatok sem tudták megállapítani, hogy pontosan mi okozhatta a heves reakciót, majd végül Gena maga jött rá, hogy mi történt. Meggyőződése, hogy az injekcióban használt kontrasztanyaggal, a gadolíniummal mérgezték őt meg, és még pert is indított az ilyen gyógyszereket gyártó cégek ellen, 10 millió dolláros kártérítést követelve. 2020-ban aztán Gena és Chuck elálltak a gadolíniumgyártókkal szemben indított pertől, de ennek okait azóta sem hozták nyilvánosságra.

20 éves mém

Ha Chuck Norrisról van szó, természetesen nem mehetünk el szó nélkül a „Chuck Norris-tények” mellett sem. Egy korai internetes mémről van szó, amelyek eredetileg 2005 elején jelentek meg, bár a Norris keménységét és erejét övező viccek állítólag már az 1980-as évek óta léteznek. Kezdetben a Something Awful fórumain terjesztették a „tényeket”, amelyek középpontjában eleinte Vin Diesel állt, válaszul a Gorilla bácsi című akkori filmjére. Néhány hónap elteltével azonban a fórumtagok Chuck Norrist választották új alanynak.

Ian Spector humoristát tartják a Chuck Norris-tények szerzőjének, mivel nagy szerepet játszott az online Chuck Norris-ténygenerátorok létrehozásában. Spector több, Chuck Norris-tényeket tartalmazó könyvet is írt. Természetesen maga Norris is reagált a viccekre, sőt, ő is megosztotta, hogy melyek a kedvenc „tényei”. Íme egy kis válogatás ezek közül: 1. Ha a Chuck Norrist betűzöd a Scrabble-ben, nyersz. Örökre. 2. A dinoszauruszok egyszer rosszul néztek Chuck Norrisra. Tudod, mi történt velük. 3. Chuck Norris pattogtatva tud cselezni… egy bowlinggolyóval. 4. Chuck Norris az egyetlen ember, aki be tud húzni egy küklopsznak… a szeme közé. 5. Egy táguló univerzumban élünk. Minden megpróbál elmenekülni Chuck Norris elől.

6. Mielőtt elfelejtett volna ajándékot adni Chuck Norrisnak, a Mikulás még létezett.

7. Chuck Norris Braille-írással is tud beszélni. 8. Chuck Norris a lábával is be tudja kötni a cipőjét. 9. Chuck Norris köldöke valójában egy konnektor. 10. Ha Chuck Norris beleesik egy folyóba, nem lesz vizes. A folyó lesz chucknorrisos. 11. Ha Chuck Norris fekvőtámaszozik, nem nyomja fel magát. A földet tolja le.

12. Chuck Norris már tíz évvel ezelőtt meghalt, csak a Kaszás még nem szedte össze a bátorságát, hogy megmondja neki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Már vigyázni kell rám, hiszen... Nincs erre jobb szó, hitványul vagyok” – Balázs Péter súlyos betegséggel küzd, felesége mindenben segíti
Amikor a betegségéről kérdezték, így fogalmazott: „Amikor megkaptam a súlyos, rémisztő diagnózist, megijedtem. Aztán jöttek a kezelések, hallgattam, figyeltem az orvosokra.”


Szerepek és szinkronok sokaságával írta be magát a magyar színjátszás történetébe Balázs Péter. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész számtalan tévéfilmben, sorozatban és bohózatban szerepelt. Színházigazgatóként is bizonyította, hogy érti a közönség igényeit.

57 éve él boldog házasságban feleségével, Botár Csillával, akivel még gimnazistaként ismerkedett meg. Tavaly decemberben ünnepelték az 57. házassági évfordulójukat, március 5-én pedig a színész 82. születésnapját. "Számunkra természetes, hogy összetartozunk, ahogy az is, hogy hűséges vagyok a feleségemhez, a családomhoz, és persze a hazámhoz is" – mondta a Blikknek.

Az elmúlt években egy súlyos betegséggel küzd. "Már vigyázni kell rám, hiszen... Nincs erre jobb szó, hitványul vagyok... Fogy az erőm, napról napra érzem" – vallotta be. Egyre ritkábban mozdul ki otthonról, még a kertben sétálni sincs energiája. "Korábban legalább azt tudtam válaszolni a ‘hogy vagy?’ kérdésre, hogy ‘köszönöm, jól!’. Magam sem tudtam, hogyan is állt az én nagy meccsem a kórral."

Amikor a betegségéről kérdezték, így fogalmazott:

"Amikor megkaptam a súlyos, rémisztő diagnózist, megijedtem. Aztán jöttek a kezelések, hallgattam, figyeltem az orvosokra."

Pályafutása során rengeteg emlékezetes szerepet alakított. "Sok mindenre büszke vagyok a pályafutásomból. A sorozatokra, amelyekben szerepelhettem: a Princ, a katonára, a Borsra, a Fekete városra, a Vivát Benyovszkyra, a Lindára és még sorolhatnám." Szinkronszínészként is legendává vált: "Imádtam a rajzfilmeket, amelyekben részt vehettem: a Mekk Eleket, a Vízipókot, a Süsü, a sárkányt, A nagy ho-ho-horgászt."

Felesége, gyermekei és unokái mindig mellette állnak. "Csilla, a feleségem, hű társként állt mellettem, mögöttem, és most, a 82. születésnapomon is az volt az igazi ajándék, hogy egymás kezét foghattuk." Egykori növendékei is felköszöntötték, ami mélyen megérintette.

Mostanában leginkább tévét néz, de már a meccseket sem tudja végignézni. "A Liverpool párizsi vendégjátékának is csak az első félidejét láttam, de másnap örömmel olvastam, hogy nyertek, és Szoboszlai Dominik megint remekül futballozott."


Link másolása
KÖVESS MINKET: