5 zseniálisan megírt magyar regény
A magyar irodalom legjobb regényeiből választottunk most ki ötöt. Hihetetlen népszerűségüket a remekül megírt, végig izgalmas cselekménynek köszönhetik. Közülük négyet megfilmesítettek - a magyar filmtörténet legkiválóbb alkotásai között szerepelnek ma is. Mind az öt regényt összeköti valami: a rejtett vagy nagyon is nyílt bibliai utalások, bibliai parafrázisok.
Szabó Magda: Abigél
Zseniálisan megírt könyv, amely az 1943/44-es tanévben, egy vidéki, bentlakásos református leánygimnáziumban játszódik. A fő cselekmény, a Matula Intézetben zajló történetek mögött a háttérből kúszik elő a kor történelme. A háborús események, a propaganda, a zsidótörvény, a Horthy-korszak álszent légköre egyre agresszívebben tolakszik előtérbe, hogy végleg megváltoztassa a szereplők életét.
Az alaptörténet szerint Vitay Georginát édesapja írtja be a gimnáziumba. A budapesti lánynak minden szokatlan, minden új, minden rideg. Nem érti, nem érzi a Matula igazi lényegét, és eleinte azt sem érzékeli, milyen nagyszerű emberek veszik körül. Kalamajkákba keveredik, míg végül egy titokzatos jótevő, Abigél siet a segítségére. Fogalma sincsen, ki az, aki titokban oltalmazza a gimnázium növendékeit.
Nemcsak a regény lett sikeres, hanem az 1977-ben forgatott, azonos című sorozat is kiváló színészekkel, többek között a más halálos betegen is remek alakítást nyújtó Básti Lajossal. Nem eljátszotta Torma Gedeont, a tiszta, hívő, szigorú református iskolaigazgatót; ő volt Torma Gedeon, a forgatás idejére egészen átlényegült.
Kaffka Margit: Hangyaboly
Zárt világ ez is, mint a Matuláé, ám egészen más szabályok szerint működik. Szabó Magda a puritán, fekete-fehér, fundamentalista és hívő kálvinista világot festi le, Kaffka Margit pedig a politikus, intrikus, római katolikus Vatikán légkörét adja vissza az általa teremtett zárdával. Kifordított világ: kint, Rómában, a központban csupa férfi szolgálja látszólag az Istent, itt csupa nő, valahol Magyarországon. A vallás itt nem meggyőződés, csak eszköz bizonyos célok eléréséhez.
"A zárda fülledt levegőjét felborítja az új főnöknőválasztás… A pártokat főképpen a zárda anyagi forrásainak megválasztása állítja szembe. A régiek a módos jelöltek hozományára és a főúri adományokra akarnak építeni továbbra is. Ezért igyekeznek belekényszeríteni a rendbe Gross Helénkét, a haldokló főnöknő unokahúgát, akire nagy örökség vár. A modernek szeretnék, ha feleslegessé válnának a pénzhozományok: akkor csak a rátermettség és a hivatás lenne az apácák toborzója. Ezért akarnak magasabb iskolákat tervezni, egészséges, új épületeket építeni…" írja kritikájában Bodnár György. Izgalmas történet az elejétől a megdöbbentő végkifejletig.
1971-ben készült nagyszerű film a regényből, olyan színészekkel, mint Fónay Márta, Törőcsik Mari vagy Andai Györgyi.
Mikszáth Kálmán: A sipsirica
Abban mindannyian egyetértettünk, hogy Mikszáth Kálmán a felnőtteknek szóló mesék mestere volt. Ahogyan belefog az elbeszélésbe, ahogyan komótosan hömpölyögni kezd cselekmény, ahogyan az anekdoták, párbeszédek és leírások burjánzó virágoskertjéből kiviláglik a valódi sztori, egy-egy kifejezetetten durva, olyakor kegyetlen, máskor szomorú történet, azt tanítani kellene.
A sipsirica is kedvesnek és idillinek induló történet. A tabáni kisevndéglőben törzsvendégein keresztül ismerjük meg a címszereplőt, sipsiricát és családját. Ám a kisregény főszereplője mégsem ő, hanem a tiszta gondolkodású, ép erkölcsi érzékkel megáldott tudós, Druzsba tanár úr. Szóval, a tabáni Fehér Pávában ücsörögnek az anekdotázó urak. A vendéglőt Jahodovszka asszony vezeti. Nevelt lánya elbűvölő teremtés, az egész környék rajong érte. A paradicsomi állapotot egy rejtélyes, előkelő személy feltűnése zavarja meg. Felbukkanása után minden megváltozik, az idillnek vége szakad. Akárcsak később Sántha Ferenc regényében, Az ötödik pecsétben, megjelenik a kísértő. Ebben a helyzetben kiderül, kik azok, akik szembe mernek szállni a Sátánnal.
VIDEÓ: Így kezdődött a sipsirica története
Az ötödik pecsét
Négy ember beszélget, vitatkozik egy kocsmában az élet kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről, a borjúszegyről, könyvekről. 1944-ben járunk, a német megszállás idején, amikor Budapesten elszabadult a pokol és nyilaskeresztes párt tartotta rettegésben a várost. Gyurica, az órás, Király, a könyvügynök, Kovács, az asztalos és Béla kolléga, a kocsmáros eljátszik a gondolattal: vérengző zsarnok Tomoceusz Katatiki vagy a bűntelen, ám megalázott Gyugyu rabszolga bőrébe bújnának-e. A sors próbára teszi mindegyiküket, egytől egyig. Talán az ördög kísérti meg őket.
VIDEÓ: Az egyik kulcsjelenet az 1976-ban forgatott azonos című filmből
Rejtő Jenő: Csontbrigád
Míg más történetekben a paradicsomi - vagy harmonikusnak tűnő - állapotok válnak rettenetessé, itt a földi pokolban élnek a szereplők, ahonnan látszólag nincs szabadulás. Rejtő Jenő kiválóan összerakott regényében a főhős büntetését tölti fegyencként, egy fogadásból magára vállalt, ám el nem követett gyilkosság miatt. Folyamatosan kúszik vissza a történet a múltba a szereplők emlékein, beszélgetésein keresztül.
Embertelen körülmények között végez elítélt társaival együtt kényszermunkát Henry Fécamp, a főszereplő. Esély a szabadulásra csak a halállal lehetséges. Amúgy is úgy élnek, mintha vesztőhelyen volnának: a napsütötte, forró sziklatetőn az élet lassú haldoklással egyenlő. Az őröknek és az intézményt felügyelő tiszteknek is büntetés az ittlét. Ebbe a pokolba nem kísértő érkezik, hanem, ha úgy tetszik, egy angyal. Egy nő. Mint amikor a mesékben a sivatagban oázisra bukkannak az elcsigázott vándorok... Fenekestül fordul fel a szereplők élete, és ahogyan ez később kiderül, ez a legjobb, ami velük történhet.
VIDEÓ: A Csontbrigád alapján színházi előadás is készült:
Ha tetszett az összeállítás, oszd meg másokkal is!
