KULT
A Rovatból

14 évesen nem akart Richard Gere-rel játszani, és sokak szerint megcsalta híres rendező szerelmét Daniel Craiggel – Rachel Weisz 55 éves

A magyar származású színésznő kétségbeesetten kerüli a hasonló szerepeket, mivel attól retteg a legjobban, hogy beskatulyázzák.


Rachel Hannah Weisz 1970. március 7-én született a londoni Westminsterben, és Hampstead Garden Suburbben nőtt fel. Apja, Weisz György magyar zsidó gépészmérnök volt, édesanyja, Edith Ruth Teich pedig tanárból lett pszichoterapeuta, aki eredetileg Bécsből származott. A tudós és társadalmi aktivista James Parkes segített az édesanyja családjának abban, hogy elhagyják Ausztriát, és Angliába költözzenek. Edith katolikus neveltetésben részesült, majd a Györggyel kötött házassága után hivatalosan is áttért a zsidóságra.

A szülők 1938 körül, még a II. világháború kitörése előtt, kisgyermekként vándoroltak ki az Egyesült Királyságba, hogy elmeneküljenek a náci fenyegetés elől. György és Edith egyébként mindig nagyra értékelték a művészeteket, a családi beszélgetéseik, vitáik során pedig bátorították a gyermekeiket (Rachelnek van egy 3 évvel fiatalabb, Minnie nevű húga, aki neves fényképész lett), hogy alakítsanak ki saját véleményt. „Mindig is érdekelt a színészet” – emlékezett vissza Weisz a The Guardiannek adott interjújában. „Nagyon fiatal koromtól kezdve lenyűgözött az ötlet, hogy különböző személyiségű emberek bőrébe bújjak, hogy egy másik világba meneküljek. Nem arról szólt ez nálam, hogy híres akarok lenni, hanem inkább arról, hogy szerettem valaki mást játszani.”

Weisz 14 éves korában kezdett el modellkedni, majd gyorsan ráaggatták az „angol rózsa” elnevezést (az angol kultúrában így hívják az Angliából származó természetes szépségeket).

Ekkor, 1984-ben hívta fel magára először a figyelmet, amikor visszautasított egy ajánlatot, Richard Gere mellett szerepelt volna a Dávid király című Bruce Beresford-filmben. Vagyis akkor még passzolta a rivaldafényt.

Bár álmai között szerepelt a hivatásos színészet, kezdetben inkább a Cambridge-i Egyetem Trinity Hall angol irodalom szakát választotta. Úgy gondolta, hogy a hagyományosabb tudományos pálya stabilitást nyújtana neki, de még Cambridge-ben sem tudott ellenállni a színház vonzásának.

„Az egyetemen jöttem rá, hogy kétfelé húz a szívem. Irodalmat tanultam, amit imádtam, de folyamatosan éreztem a színészet vonzását. Végül nem tudtam tovább figyelmen kívül hagyni. Ezt az utat kellett követnem” – nyilatkozta erről 2019-ben.

Az egyetemi évei alatt többek között Sacha Baron Cohen, Sue Perkins, Richard Osman és Ben Miller (akivel egy rövid ideig randizott is) voltak többek között az évfolyamtársai. Ekkor már különböző iskolai színjátszó előadásokban is szerepelt, s társalapítója volt a Cambridge Talking Tongues nevű diákszínjátszó csoportnak. A társulat elnyerte a Guardian Student Drama Awardot az 1991-es Edinburgh Festival Fringe-en egy improvizált darabért, amelyet Weisz maga írt Slight Possession címmel.

Áttörés a színpadon

Miután megszerezte a diplomáját, Weisz úgy döntött, hogy a színészetre koncentrál, ebben pedig a barátai és a mentorai is támogatták. Színházi karrierjét a Royal National Theatre és a Royal Court Theatre-ben, vagyis London két legnevesebb színházi társulatában kezdte. Az áttörését az 1994-es év hozta meg, amikor megkapta Tennessee Williams Múlt nyáron, hirtelen című darabjának egyik szerepét a Royal Court Theatre-ben, amivel sikerült felhívnia magára a figyelmet. A színházban Weisz megtanult kapcsolatot teremteni a közönséggel, és hiteles, többdimenziós alakításokat nyújtani.

„Mindig is szerettem a színpadot” – mondta a The New York Timesnak adott interjújában. „Van valami az élő színházban, amitől a színészi játék azonnali és elektromos érzéssé válik. Nemcsak szavakat mondasz egy forgatókönyvből, hanem párbeszédet folytatsz a közönséggel, ami hihetetlenül kifizetődő.”

Weisz tehetsége pedig nem maradt észrevétlen, s hamarosan számos szerepet ajánlottak neki a színházban és a televízióban egyaránt. Első tévés szerepét a The Advocates című sorozat egyik 1992-es epizódjában játszotta, majd feltűnt a Morse felügyelő, a Trópusi hőség (Kenya Campbell álnéven!!) vagy a Vörös és fekete című sorozatokban. De nem telt el sok idő addig sem, mire sikerült felpattannia a mozivásznakra.

Oscarral a csúcsra

Első kisebb mozifilmes szerepét az 1994-es Gyilkológép című akció-hororrban kapta, de még neve sem volt a karakterének, szóval mondhatjuk, hogy a mozis karrierje 1996-ban indult, ekkor tűnt fel ugyanis Bernardo Bertolucci Lopott szépség című filmjében, valamint a Láncreakció női főszerepében Keanu Reeves és Morgan Freeman mellett. S noha a filmért nem voltak oda a kritikusok, Weisz alakítását többségében méltatták. Ezután pedig, bár folyamatosan kapta a szerepeket, a nagy hollywoodi áttörés csak 1999-ben következett be, amikor a Stephen Sommers által rendezett A múmia című kasszasikernek bizonyuló kalandfilmben játszott. Evelyn Carnahan, az okos, találékony könyvtáros és kalandor szerepében Weisz a nemzetközi reflektorfénybe került.

„A múmia hatalmas változást hozott az életembe. Az intimebb, karakterközpontú filmekből egy hatalmas akciófranchise-ba kerültem. Hihetetlen tanulási tapasztalat volt, és még mindig büszke vagyok rá. Ez a film is része volt annak a hozzáállásomnak, hogy olyan filmeket csináljak, amelyek nagyobb kihívást jelentenek számomra és a közönség számára is” – mesélte egy interjúban.

Az akciófilmekben elért sikerei ellenére Weisz azonban eltökélte, hogy a karrierjét olyan szerepekkel egyensúlyozza ki, amelyek lehetővé teszik számára, hogy összetettebb, árnyaltabb karakterekben mutathassa meg magát. A múmia után olyan filmekben tűnt fel, mint a Szabó István által rendezett A napfény íze (1999), az Ellenség a kapuknál (2001) vagy az Egy fiúról (2002), amelyekben bebizonyította, hogy a műfajok széles skálájával képes megbirkózni.

A Fernando Meirelles (Isten városa, 360) által rendezett Az elszánt diplomata (2005) című filmben nyújtott alakítása pedig meghatározó volt a karrierje szempontjából. Ő játszotta Tessa Quayle-t, egy szenvedélyes aktivistát, aki egy gyógyszergyár összeesküvését leplezi le.

A játékát a kritikusok széleskörű elismeréssel fogadták, és a filmben nyújtott munkájáért elnyerte többek között a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat 2006. március 5-én, mindössze két nappal a 36. szülinapja előtt.

„Az elszánt diplomata meghatározó pillanat volt a karrieremben. Ez egy olyan szerep volt, amely érzelmileg mindent megkövetelt tőlem. Tessa egy olyan idealista nő, aki kénytelen szembesülni a nagyon kemény valósággal. Egyszerre volt szívszorító és felemelő őt játszani. Az Oscar-díj elnyerése váratlan bónusz volt, nem ezért vállaltam el a szerepet. Egyszerűen csak egy fontos történetet akartam elmesélni” – tette hozzá.

Egyensúly mindenekfelett

Az Oscar-díj után Weisz kedvére válogathatott a szerepekből, s ő megpróbált továbbra is azon az úton maradni, ahol megmutathatta színésznői sokoldalúságát. Feltűnt A forrás (2006) című filmben, ahol Hugh Jackman oldalán játszott a szerelem, a halandóság és az örök élet keresésének témái között; illetve elvállalt olyan kisebb, karakterközpontú filmeket is, mint a Szélhámos fivérek (2008), a Hallatlan igazság (2010) vagy az Örvény (2011), miközben a szélesebb közönségtől sem próbált eltávolodni: pl. Constantine: A démonvadász (2005), Télbratyó (2007), Mindenképpen talán (2008), Agora (2009), Komfortos mennyország (2009), A Bourne-hagyaték (2012), Óz, a hatalmas (2013).

A 2010-es évek második felére már nagyobb hangsúlyt fektetett a szerzői filmekre, drámákra, Oscar-matériákra. Ebben az időszakban készült A homár (2015), az Ifjúság (2015), a Fény az óceán felett (2017), A rabbi meg a lánya (2017), nem utolsósorban pedig a 2018-as A kedvenc, Yorgos Lanthimos filmje (akárcsak A homár), amelyért Weisz újabb Oscar-jelölést kapott a legjobb női mellékszereplő kategóriájában (akkor Regina Kingé lett a díj a Ha a Beale utca mesélni tudnáért).

„Mindig próbára teszem magam. Akár egy olyan történelmi személyiséget kell játszanom, mint A kedvencben Lady Sarah, akár egy olyan nőt, aki személyes küzdelmekkel néz szembe, olyan szerepek után kutatok, amelyek kihívást jelentenek számomra. Nem szeretném, ha beskatulyáznának egyféle karaktertípusba. Szeretek olyan nőket játszani, akik bonyolultak és akik nehéz döntéseket hoznak” – nyilatkozta.

Az utóbbi években Rachel Weisz egy kicsit hátrébb lépett a szakmától. A kedvenc óta például csak egyetlen mozifilmben, a 2021-es Fekete Özvegyben láthattuk, amellyel hosszú idő után próbált ismét kapcsolatot teremteni a szélesebb közönséggel. Azóta azonban, vagyis az utóbbi négy évben hiába kerestük a mozik vásznain. Csupán a tévék képernyőin találkozhattunk vele egyszer, a 2023-as Két test, egy lélek című minisorozat főszerepében, amelyért Golden Globe-díjra is jelölték. De nem kell félni, nincs szándékában felhagyni a színészettel. Már két projektje is előkészületi fázisban van, az egyik a Vladimir című vicces-könnyes sorozat lesz, a másik pedig a Tomas Alfredson (Engedj be!, Suszter, szabó, baka, kém) rendezésében készülő Seance on a Wet Afternoon című dráma, amely Mark McShane azonos című könyvéből készül.

Megcsalás, nem ámítás

Weisz magánélete ritkán került a bulvárlapok célkersztjébe (talán csak egy ízben), mivel próbált nem adni rá alkalmat. A filmes karrierje elején randizott néhány színésszel, pl. Alessandro Nivolával 1997-ben, Neil Morrissey-vel pedig 1998 és 2000 között, az első nagyobb kapcsolatát azonban az amerikai filmrendező és producerrel, Darren Aronofskyval (Rekviem egy álomért, A pankrátor, Fekete hattyú, A bálna) élte meg, akivel a londoni Almeida Színház színpadán találkozott 2001-ben, ahol a színésznő a Faragjunk férfit! című Neil LaBute-színdarabban játszott (amelyből 2003-ban filmet is forgatott LaBute-tal). Weisz a következő évben New Yorkba költözött Aronofskyval, 2005-ben pedig eljegyezték egymást, esküvőre azonban végül nem került sor. Fiuk, Henry 2006 májusában született New Yorkban, egyébként a manhattani East Village-ben laktak. Közös munkájuk is volt, a 2006-os A forrást együtt forgatták. Az idill azonban csak 2010-ig tartott, az év novemberében ugyanis Weisz és Aronofsky bejelentették, hogy már hónapok óta külön élnek, de továbbra is közeli barátok maradtak, és elkötelezték magukat amellett, hogy együtt nevelik a fiukat New Yorkban.

Rachel és Daniel Craig akkor már kb. 16 éve ismerték egymást, és jó ideje barátok is voltak, majd közös filmjük, az Álmok otthona (2011) 2010-es forgatásán közelebb kerültek egymáshoz.

A hivatalos álláspont szerint 2010 decemberében kezdtek el randizni, ám sokak szerint már a közös munka során kialakult köztük valami, vagyis Weisz megcsalta Aronofskyt Daniel Craiggel (ahogy a színész is az akkori barátnőjét, Satsuki Mitchellt). Akárhogy is, 2011 júniusában ők ketten már össze is házasodtak egy zártkörű New York-i ceremónia keretében, amelyen összesen négy vendég vett részt, köztük Weisz fia, Henry és Craig lánya, Ella. A sztárpár 2018. szeptember 1-jén jelentette be, hogy hét év házasság után megszületett azt első közös gyermekük, egy kislány, akinek annyira védik a magánéletét azóta is, hogy még a nevét sem osztották meg a nyilvánossággal, pedig idén már a hetedik életévét tölti be a sztárcsemete.

Minden személyes

Rachel Weisz színészi megközelítése mindig is mélyen személyes volt. Gyakran beszélt arról, hogy a munkája lehetővé teszi számára, hogy olyan részeit fedezze fel önmagának, amelyekhez egyébként talán nem férne hozzá. „A színészet bizonyos értelemben olyan, mint egy terápia” – magyarázta a Vanity Fairnek adott interjújában. „Általa különböző érzelmeket és tapasztalatokat fedezhetek fel, és ezáltal jobban megérthetem magamat és a körülöttem lévő világot.”

Emellett Weisz arról is beszélt, hogy mennyire fontos a tehetséges filmkészítőkkel való együttműködés, például Yorgos Lanthimosszal vagy Fernando Meirellesszel, akik arra bátorították, hogy vállaljon szokatlan, kihívást jelentő szerepeket. „A legjobb rendezők azok, akik megengedik, hogy belevihesd a saját értelmezésedet a karakteredbe. Nem mondják meg, hogyan kell játszani, hanem olyan környezetet teremtenek, amely lehetővé teszi, hogy mélyebben beleássuk magunkat a szerepbe.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Edzés közben szívrohamot kapott és meghalt a Netflix 44 éves sztárja
Vittorio Pirbazari egy edzőteremben esett össze. A tragédia előtt nem sokkal még képeket posztolt a közösségi médiában.


Tragikus hirtelenséggel, 44 éves korában meghalt Vittorio Pirbazari német testépítő és színész, akit a Netflix Berlin kopói című sorozatából ismerhettek a nézők, írja a Bild. A színész egy edzőteremben, futópad használata közben esett össze, miután szívrohamot kapott. Halálhírét kollégája, Said Ibrahim színész és rendező közölte a közösségi oldalán.

Pirbazari nem sokkal a tragédia előtt még fotókat osztott meg az Instagram-oldalán. Néhány héttel korábban egy súlyos autóbalesetet is túlélt, amelyben csigolyatörést szenvedett, és mindkét lába megsérült. Akkor még úgy tűnt, hogy sikeresen felépülhet.

Said Ibrahim a közösségi bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy barátja a futópadon esett össze. Azt is hozzátette:

„Sok erőt kívánok a családnak és a barátoknak.”

Egy videóban arról is beszélt, hogy Pirbazari „hatalmas és izmos ember volt”, de valójában lágyszívű, rendkívül kedves emberként ismerték.

Vittorio Pirbazari négy epizódban szerepelt a Berlin kopóiban, emellett feltűnt a 2019-es Tetthely című sorozatban is, valamint a Jokah & Tutty című produkció tíz részében. A teheráni születésű színész egy kisfiú édesapja volt.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Annyira véres és erotikus lett a Hunyadi egy része, hogy ki kellett vágni egy jelenetet
A sorozatban Törőcsik Franciska karakterét erőszakkal kényszerítik szexre, még vér is folyik a jelenetben – ez országos kereskedelmi csatornán fő műsoridőben nem fért bele.


A Hunyadi sorozat legújabb epizódja ismét felkavarta a kedélyeket a nézők körében, mivel egyes jelenetek igencsak erotikusra sikeredtek. Az egyik ilyen rész annyira erőszakos is volt, hogy a premieradásban nem mertek mindent bemutatni. A jelenetben Törőcsik Franciska által alakított Brankovics Mara és Vlad fia közötti vízben zajló aktus rendkívül intenzívre sikeredett. Mara próbál ellenállni, de erőszakos partnere, miután először a víz alá löki, folytatja a bántalmazást, miközben Mara kétségbeesett arca is látszik.

A rendezői változatot követően, a Super TV2-n viszont már teljesebb képet kaptak a nézők a vad és erőszakos jelenetből.

Ebben a verzióban Vlad fia „folyik a vér, melyet ő ki is szív,” miközben Mara szenved. A jelenet ezután folytatódik a vízben, és teljes képernyőn mutatja az eseményeket.

A készítők valószínűleg tudatosan döntöttek úgy, hogy a premieradásban nem mutatják meg teljes egészében a jelenetet, hiszen az ilyen tartalom nem lehetett volna képernyőn a főműsoridőben, egy vezető kereskedelmi csatornán.

Korábban a Mi Hazánk két politikusa, Dúró Dóra és Toroczkai László is kiakadt azon, hogy a magyar történelem egy jelentős alakját bemutató sorozat túlfűtött erotikával, sőt leszbikus jelenettel igyekezett megnyerni a nézőket. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már vizsgálni is kezdte a kifogásolt jeleneteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Egzotikus táncos volt, az anyja öngyilkos lett, és nem akar gyereket – 50 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál az 50 éves Pedro Pascalról
A mandalóri, a The Last of Us és a Trónok harca sztárja chilei menekültként erős hátrányból indult, azonban kitartásának hála, meghódította Hollywoodot is.


1. Az eredeti neve: José Pedro Balmaceda Pascal.

2. 1975. április 2-án született, a csillagjegye tehát: Kos.

3. Az édesanyja, Veronica Pascal Ureta gyermekpszichológus volt, és nagyon közel állt Pedróhoz.

4. Az anyja miatt hagyta meg a nevében csupán a Pascal vezetéknevet az apjáé (Balmaceda) helyett, amit olyan sokan nem tudtak kiejteni a karrierje elején, hogy elege lett belőle.

5. Épp ezért 1999 eléggé tragikus év volt a számára, az édesanyja ugyanis ekkor lett öngyilkos. „Ő volt életem szerelme" – nyilatkozta róla később.

6. Van egy Javiera nevű nővére, egy Nicolás nevű öccse és egy Lux nevű húga, utóbbi szintén színész, többek között feltűnt a Narcos című sorozatban is.

7. Javiera pedig az Amazon Studios egyik producere, és többek között részt vett az Oscar-jelölt Argentína, 1985 (2022) című film készítésében is.

8. Nicolás az egyetlen a négy testvér közül, aki nem a showbizniszben helyezkedett el.

9. Még kicsi volt, amikor a családja kénytelen volt Chiléből Dániába menekülni a diktátor Augusto Pinochet brutális rezsimje elől, majd onnan költöztek Texasba.

10. Pedro így a texasi San Antonióban és a kaliforniai Orange Countyban nőtt fel.

11. Az iskolában gyakran zaklatták a diáktársai a származása miatt (ráadásul az angolt is törte még), ezért a filmekben talált menedéket a való világ elől.

12. Imádott filmeket nézni az apjával, Joséval. „Apám minden héten elvitt minket moziba, vagy szerzett jegyüzérektől jegyet a San Antonio Spurs (kosárlabdacsapat – a szerk.) meccseire.”

13. José azonban nem engedte neki megnézni a Nulladik óra című 1985-ös tinifilmet (noha a Rambóra például gond nélkül beülhetett), mivel úgy gondolta, hogy az „egy rakás gyerekről szól, akik a szüleikre panaszkodnak”, így tiltólistára került.

14. Gyerekkorában tehetséges úszó volt, 11 évesen eljutott a texasi állami bajnokságra is. Elmondása szerint még mindig imád úszni, de nem tervezi, hogy újra komolyan elkezdje űzni e sportot, mert ahhoz túl lusta.

15. Már gyerekként tudta, hogy a színészi pályára akar lépni. A Poltergeist: Kopogó szellem (1982) című horrorfilm jeleneteit gyakran eljátszotta újra, és kétszer is eltörte a karját, miközben Indiana Jones valamelyik kunsztját próbálta leutánozni.

16. Még főiskolás volt, amikor a termékenységi klinikán dolgozó apját megvádolták adócsalással, valamint azzal, hogy nők lefagyasztott embrióit a tudtuk nélkül kicserélte. Jose emiatt még a tárgyalása előtt elmenekült az országból.

17. Pedro, mielőtt New Yorkba költözött volna, Madridban is élt és dolgozott egy darabig.

18. Mielőtt színész lett, még Spanyolországban egzotikus táncosként egészítette ki a jövedelmét.

19. Pincérkedett is, hogy meg tudjon élni. Visszatekintve erre a nehéz időszakra azonban bevallotta, hogy egyenesen szörnyű pincér volt. „Gyakran rúgtak ki, talán kb. tíz alkalommal is” – mesélte.

20. 1999-ben szerepelt a Buffy, a vámpírok réme című sorozat egyik epizódjában.

21. 179 centiméter magas.

22. Nincsenek gyermekei. A mandalóriban a karaktere a kis Grogu apjaként is funkcionál, míg a The Last of Usban Joelként lett a Bella Ramsey által játszott Ellie pótapja. „Ezek apaszerepek. Én magam nem vagyok apuka, sőt nem is leszek” – mondta nevetve egy 2023-as interjúban, majd hozzátette, nem biztos benne, hogy szeretne-e gyereket valaha.

23. A magánéletét is annyira titokban tartja, hogy egyetlen hivatalos kapcsolatáról sem tudni. A kilencvenes években összehozták Maria Dizziával (Narancs az új fekete), 2014-ben Lena Headyvel (akivel a Trónok harcában játszottak együtt), 2015-ben pedig Robin Tunney-val (A mentalista), de egyik viszonyt sem erősítették meg.

24. Állítása szerint az emberi tulajdonságok közül a rossz modort tudja a legkevésbé elviselni.

25. Az Orange County School of the Arts nevű iskolában kezdte el kitanulni a színész mesterség fortélyait.

26. 1997-ben diplomázott a New York-i Művészeti Egyetem Tisch School of the Arts szakán.

27. Olyan sorozatokban tűnt fel először 1999-ben és 2000-ben, mint az Angyal kontra Démon, az Undressed: Alul semmi, vagy az Angyali érintés (ezekben még Pedro Balmaceda néven).

28. Majd következett (immár Pedro Pascalként) a Nyomtalanul, az Esküdt ellenségek, az Esküdt ellenségek: Bűnös szándék, a New York rendőrei, a Jackie nővér, A férjem védelmében, a Testvérek, a Különleges ügyosztály, a Charlie angyalai, A hidegsebész, a CSI: A helyszínelők, a Vörös özvegy, a Nikita, a Homeland: A belső ellenség, a Graceland: Ügynökjátszma és A mentalista.

29. A New York rendőrei egyik 2001-es epizódjában egy Dio nevű goth srác szerepében tűnt fel, akinek a tenyerére egy pentagramma volt rajzolva. Amikor a rendőrök kihallgatják, megnyalja a tenyerét, és elkezd kántálni. Pedro azonban nem tanult meg latin szavakat emiatt, ezért ott a helyszínen imprózta azt a sátáni hangzású nyelvet.

30. A nagy kiugrását jelentő Trónok harca s benne pedig Oberyn Martell szerepe 2014-ben csinált belőle sztárt.

31. Legelső mozifilmje a 2005-ös Nővérek című argentin-spanyol-brazil dráma volt.

32. Az első angol nyelvű mozifilmje az I Am That Girl 2008-ból, az első nagyszabású hollywoodi projektje pedig a 2011-es Sorsügynökség Matt Damonnal és Emily Blunttal.

33. Elmondása szerint jobban kedveli a pókert, mint a pasziánszot.

34. Az egyik legrégibb és legjobb barátja, Oscar Isaac javasolta neki, hogy vállalja el A mandalóri című Star Wars-sorozatban a főhős Din Djarin szerepét.

35. Amikor pedig először találkozott A mandalóri kreátorával, Jon Favreau-val, azt hitte, Boba Fettet fogja játszani, mert teljesen úgy nézett ki a karakter páncélja.

36. Hogy Pascal megtestesítse a The Last of Us főszereplőjének fizikai és mentális erejét, David Higgins sztáredzővel dolgozott, aki egy intenzív edzésprogrammal „kedveskedett” neki. Higgins szerint Pedro kiválóan teljesített: „Annyira atletikus, és annyi potenciál van benne! Nem feltétlenül veszi észre, hogy mennyire jó.”

37. Amúgy a The Last of Us alkotója, Craig Mazin megkérte, hogy ne játsszon a videójátékkal (amiből a sorozat készült) a forgatás előtt, Pedro azonban mégis kipróbálta azt, de állítása szerint volt egy pálya, ahol elakadt.

38. Imád olvasni! Íme néhány a kedvenc könyvei közül: Jane Eyre, Bűn és bűnhődés, Gesztenye, a honalapító, A Mester és Margarita, Száz év magány.

39. Nem a 2020-as Wonder Woman 1984 volt az első Csodanő-projektje, mivel szerepelt egy Wonder Womanről szóló 2011-es NBC-sorozat pilotjában (a címszerepben Adrianne Palickivel, valamint Cary Elwesszel és Elizabeth Hurley-vel), ami sosem került adásba, csak videómegosztókon lehet elcsípni.

40. A Wonder Woman 1984-ben játszott gazfickószerepét saját bevallása szerint a jelenlegi amerikai elnökről, Donald Trumpról mintázta.

41. Az egyik legközelebbi barátja Sarah Paulson (Amerikai Horror Story, Üveg, 12 év rabszolgaság).

42. Állítólag van egy titkos TikTok-fiókja.

43. Utálja a tejet.

44. Elmondása szerint összesen 34 első unokatestvére van, akik mind a Sinvergüenzas (Gazemberek) nevű chatcsoport tagjai. „Minden nap kapok üzeneteket tőlük, nagyon büszkék rám. Szeretlek titeket, hiányoztok, és ne adjátok ki a telefonszámomat!” – üzente a rokonoknak egyszer Graham Norton talkshow-jában.

45. A Trónok harcában a karaktere, Oberyn Martell (SPOILER) elég csúf halált hal, kinyomják a szemeit, és összezúzzák a koponyáját. Ezt pedig a rajongók is szerették volna újraalkotni, amikor találkoztak vele. Így mesélt erről: „Az emberek  szerettek szelfizni a hüvelykujjukkal a szememben, és én hagytam nekik. Emlékszem, egy kicsit el is fertőződött a szemem."

46. Szeretné, ha a temetésén Prince Purple Rain című dala szólna. „Számomra a Purple Rain az érzelmileg legkatartikusabb, zeneileg pedig a legkifinomultabb dal, amit csak el tudok képzelni” – mondta erről.

47. Soha nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy megmutassa, feltétel nélkül támogatja az LMBTQ+ közösséget. Például teljes mértékben támogatja a húgát, Luxot is, aki Lucasként született 1992-ben, és 2021-ben vállalta fel transzneműségét. „Ő az egyik legerősebb ember, akit valaha ismertem, és mindig is az volt” – mesélte róla.

48. Jóval azelőtt, hogy a kritikusok által is elismert 2022-es A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya című filmben egy gazdag, megszállott Nicolas Cage-rajongót játszott, Pascal valóban óriási Cage-őrült volt, aki a Holdkórosok, az Las Vegas, végállomás és A szikla sztárját tartja a legnagyobb karrierinspirációjának.

49. Pascal népszerű, jelenleg 9,2 millió követővel rendelkező Instagram-fiókjának azonosítója: @pascalispunk, de a színész elárulta, hogy ez valójában egy elírás. Azt akarta írni, hogy „Pascal is a punk”.

50. Nagy kutyabarát, és imád a saját négylábúival, vagy azokkal az ebekkel fotózkodni, akikkel a forgatásai során találkozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Végre egy film, amiért megéri elmenni a moziba – Fekete táska kritika
Kiváló színészek, remek rendezés, csavaros forgatókönyv. Mi kell még egy kellemes esti mozizáshoz?
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 03.



Egy új Steven Soderbergh filmre mindig érdemes odafigyelni. Van, hogy egy kísérleti horrorfilmet forgat egy szellem szemszögéből (Jelenlét), máskor Channig Tatummal táncolgat (Magic Mike-sorozat), vagy sztárparádéval mókázgat (Ocean’s Eleven-sorozat).

Rendezőnk általában nem csinál rossz filmeket, és mindig próbál valami pluszt adni a sima szórakoztatáson felül.

Akadnak ugyan kevésbé jól sikerült produkciói, de ettől függetlenül is inkább pozitív a mérlege, ellenben a legtöbb mai rendezővel. Most is szerencsénk van, mert egy kimondottan jó darab került célkeresztünkbe. A Fekete táska tökéletesen megmutatja, hogy mi hiányzik manapság a moziműsorról: az ilyen filmek.

Már a szereplőgárda is megér egy misét. Michael Fassbender, Cate Blanchett, Regé-Jean Page, Pierce Brosnan, Tom Burke és Gustaf Skarsgård. Rengeteg elismert és díjnyertes karakterszínész. Emellett a forgatókönyvíró nem más, mint David Koepp. A Koepp és Soderbergh kettős már a Jelenlétben is együtt dolgozott, ám a szövegkönyvíró nevével sok, nagyon sikeres film stáblistáján találkozhattunk korábban.

Ő írta a Jurrasic Park, a Jól áll neki a halál, a Carlito útja, az első Mission Impossible, vagy a Hatodik érzék forgatókönyvét is.

Természetesen előfordult nála is egy-egy ballépés, de bátran elmondhatjuk, hogy a Fekete táska az egyik legjobb filmje. Már csak ezért is megéri elmenni a moziba. Nagy nevű sztárok, egy csavaros és lebilincselő történetben, remek tempóban előadva.

Történetünk szerint George (Michael Fassbender) feleségével, Kathrynnel (Cate Blanchett) együtt kémként dolgozik Angliában. Nem specifikálják melyik ügynökségnél, de mindketten magasabb szintű vezetők, igazi rutinos, ravasz rókák. Amikor otthon valamelyikük szakmailag érzékeny témát érint, csak annyit mondanak, hogy fekete táska, és befejezik a beszélgetést, mert mindketten tudják: erről nem beszélhetnek.

A nemzetbiztonságnál csak egy dolog fontosabb számukra: kettejük kapcsolata.

Ezért is üt akkorát a film eleje, mert George megtudja egy másik ügynöktől, Philiptől (Gustaf Skarsgård), hogy valaki ellopott egy nagyon érzékeny anyagot, a Severust, aminek mibenléte ugyan elsőre nem derül ki számunkra, de nagyon veszélyes. Ám itt az első csavar: Kathryn neve is ott van a lehetséges elkövetők listáján. George rögtön el is kezd nyomozni, és az összes gyanúsítottat meghívja egy vacsorára. Itt megismerkedünk a teljes szereplőgárdával, akik közül mind egytől egyig zseniális. Nagyon működik a színészek közötti kémia, jók a párbeszédek, még humort is visznek az amúgy feszült légkörbe.

Számomra az enyhén pszichopata hangulatot árasztó Clarissa (Marisa Abela) karaktere volt a legnagyobb meglepetés, de a legutóbb a Furiosában látott Tom Burke is brillírozott a nőcsábász Freddie szerepében.

Először azt gondoltam, hogy az egész film a vacsora alatt fog játszódni, de a Sodernergh-Koepp kettős kellemesen meglepett. Egy kimondottan fordulatos és szórakoztató kémthriller lett a végeredmény, remek alakításokkal és egy csipetnyi intrikával.

Ezért a filmért érdemes elmenni moziba! Ez nem vicc! Ugyan nem látványos, de elképesztően szórakoztató, igazi régi típusú hollywoodi film. Nem a világ legnagyobb durranása, de számomra egyértelműen az év eddigi legjobb filmje. Mindkét főszereplő remek, a forgatókönyv csavaros, de mégis követhető és a cselekmény kimondottan friss.

Soderbergh ügyesen keveri a lapjait, kellően feszült atmoszférát teremt és jó tempóval mozgatja karaktereit.

Ha muszáj lenne belekötni, talán csak a végén lévő nagy fordulatot emelném ki. Eléggé kitalálható volt a nagy csavar. Nem rejtegették túlzottan és a szereplők is viszonylag hamar rájöttek a történésekre. Talán kicsit túl okos is a Blanchett-Fassbender házaspár, de ez valószínűleg a rövid, amúgy tökéletes 90 perces játékidőnek köszönhető. Haladni kell a cselekménnyel, itt nincs idő gondolkodni és szenvedni.

Mindenkit csak biztatni tudok, hogy menjen el a moziba a Fekete táskára, mert ez a film megérdemli, hogy nyereséges legyen. A büdzséje kimondottan racionális (60 millió dollárra rúgott), miközben még egy kevés akció is belefért. Tényleg csak szuperlatívuszokban tudok a filmről beszélni, valószínűleg azért, mert szerintem az ilyen filmek kimondottan hiányoznak a mozik repertoárjából. Ezek a közepes 50-70 millió dolláros filmek teljesen átköltöztek a streamingre, ahol pedig a minőség kopott meg.

Eddig a mennyiség győzött a minőség felett. Most Soderbergh megmutatta, így is lehet mozifilmet forgatni.

Nem kell sok 100 millió dollárt eltapsolni szörnyen kinéző vizuális effektekre és hatalmas nevű mozisztárokra. Elég egy maroknyi kiemelkedő színész és egy tisztességes forgatókönyv a szórakoztató mozizáshoz.

A Fekete táska megtekinthető a mozikban és ha lehet hinni a nemzetközi véleményeknek, mindenki jobban jár, ha erre ül be és nem a másik nagynevű heti premierre...


Link másolása
KÖVESS MINKET: