KULT
A Rovatból

10 év – a 10 legjobb est: Történelmi kávéházban indult, idén jubilál Juhász Anna irodalmi szalonja

Legendás találkozások színhelye volt a szalon. November 18-án a Karinthy Színházban lesz a gálaest, olyan vendégekkel, mint Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Nyáry Krisztián, Szalóki Ági és Tóth Krisztina.


10 év, 115 est, több száz fellépő, több mint húszezer vendég, felejthetetlen estek. És könyvek, könyvek, könyvek. Az Irodalmi Szalon első estéjét 2010. november 17-én tartottuk a legendás Hadik Kávéházban, ami századfordulós nyitása után, a '20-as években lett az írók, alkotók kedvenc törzshelye. Déry Tibor, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Németh Andor, Devecseriné Guthy Erzsébet, Böhm Aranka - örökség, talán porosnak tűnik ma már, de tudtam, hogy a jelent és a jövőt akkor tudom megérteni, ha ismerem a múltat, ezért tartottam fontosnak, hogy egy történelmi kávéházban induljon a Szalon.

Az volt a kezdeti célom, hogy a mindannyiunk által ismert, nyugatos szerzők öröksége mentén a mai világot mutassuk be – a mai kulturális életet, írókat, költőket, művészeket – és széles közönséget ültessek le előadások és beszélgetések okán.

Bonta Gáspár építész a kezdetektől elkísért ezen az úton, mint a Szalon arculatának tervezője és támasza – amiért hálás vagyok. A 10 év estjeiből most következzen 10 kedvenc.

1. Karinthy Márton nyitása

Ki mással nyílt volna meg az Irodalmi Szalon, mint Karinthy Frigyes unokájával, a "színházcsinálóval", Karinthy Mártonnal. Amikor 2010-ben a Hadik újranyitásakor megkerestük, hogy azonnal irodalmi műhellyel indulnánk, rögvest mellénk állt és az első este tele lett anekdotával, történettel, zenével – hisz Gyarmati István zongorázott, míg Fesztbaum Béla kuplékat énekelt. "Csak így tovább egy új irodalmi aranykorig!" - írta Marci az emlékkönyvünkbe. Furcsa keretezése az életnek, hogy 2019. októberében, amikor a Hadiktól mint helyszíntől búcsúznunk kellett, utolsó vágyunk még az volt, hogy hetvenedik születésnapján köszönthessük Karinthyt. Ez már nem valósult meg, Marci meghalt, mi pedig búcsúztunk a kávéháztól. A történet, amit Marci indított nekünk, akkor, ott lezárult.

2. Térey János a Szalonban

Térey János több alkalommal volt vendégünk 2010 óta, bemutatta nálunk a Moll kötetét és az Átkelés Budapesten-t, mesélt Verlaine fordításairól és ült a közönség soraiban is, amikor felesége, Harmath Artemisz könyvéről volt szó.

Felejthetetlen Harcsa Veronikával közös estje 2013-ban, amikor arról mesélt, mit jelent számára a zene, és a Moll kötetében "bekövetkezett tragédiák számbavételét kísérlem meg, nem csupán magyar sorsokról beszélek, hanem európai vagy egyetemes érvényű történetekről is."

3. Nyáry Krisztián és a második születésnap

2012. novemberében ünnepeltük második születésnapunkat, amikor először hívtunk meg egy különleges előadást a sorozatba. Nyáry Krisztián kiváló írókhoz kapcsolódó, szerelmi történeteivel akkor robbant be a köztudatba, posztjait sok ezren nézték és osztották meg, és megjelent könyve, az Így szerettek ők. Az előadást feleségével, Bártfai Andreával (Zsömével) és testvérével állították össze, beszélgettünk is és bennem elindult egy tisztelet övezte barátság – ami azóta is tart.

4. Grecsó Krisztián és Szabó Balázs találkozása

Legendás, hogy az Irodalmi Szalonban micsoda nagy találkozások történtek egy évtized alatt, mint például 2012 tavaszán, az Ecce homo esten Krisztiáné és Balázsé.

A programra általam tisztelt alkotókat hívtam meg különböző művészeti ágakból, s egy kedves barátom jelezte, Szabó Balázs irodalmi, verses feldolgozásokat is játszik, nagyon tetszene sokaknak, legyen ő a zenész vendég.

Feljött az este kedvéért Budapestre, Pilinszky Jánost zenélt és énekelt, és úgy lenyűgözött bennünket, hogy Krisztián pár hét múlva szólt, olyan hatással volt rá az este, hogy Balázst jelöli Aegon-társdíjra, amivel nemcsak megjutalmazták a zenészt, hanem egy azóta is tartó munka-és baráti kapcsolat indult köztük. Ilyen találkozásoknak jó a részesének lenni.

5. Flamenco zene, tánc és Szabó T. Anna

Szabó T. Anna többször volt vendégünk a Szalonban, az egyik legkülönlegesebb élmény 2014. nyarán a Flamenco nuovo est lett. Spanyolos dallammal és tánccal, kultúrák párbeszédével, egy gitárvirtuóz különleges játékával – varázslatos fellépők előadásával zártuk akkor a szezont a nyári szünet előtt, Anna mellett velünk volt Tóth Evelin énekesnő, Keck Mária ének-és táncművész és Leandro Bianchi gitárvirtuóz. „Az a jó a boldogságban,  / hogy figyelni enged:  / észrevenni a világban  / ritmusát, a rendet.” Ez a pár sor jut eszembe máig az este kapcsán, hisz Annát nézni, látni, figyelni kellett – mellettem, a terem egy sarkában ült, a zene, tánc alatt az ő lába, keze is jár, csukott szemmel adta át magát a flamenco ritmusának, az est hangulatának.

6. Csészényi verssorok Závada Péterrel és Hitka Vikivel

2015. őszén arra gondoltuk, megmutatjuk, miképp hat egymásra két ember, két alkotó, két művészeti ág. Vendégünk volt Závada Péter költő, aki frissen megjelent Mész című kötetét hozta az estre – ami egyszerre a gyász, az elengedés és az új hang kötete - és Hitka Viktória képzőművész, akit sokan festett tányérjairól ismerhetnek. Vikinek az est előtt elküldtük a verseskötetet, és kértük, válasszon bármit, ami megérinti őt, és ha lehet, legyen belőle tányér. Kiderült, miközben Viki a könyvet olvasta, számtalan párhuzamot talált a költővel. Nemcsak egyéni sorsuk, de a veszteségre, az élet-történésekre adott reakciójuk is azonos, saját, korábbi munkáin szinte megegyező mondatokat talált a Mész kötetbeliekkel. Az est egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor Hitka Viki átadta Závada Péternek a megfestett tárgyakat, a tányér és az asztalra letett teáscsészék mutatták – egy jövőbeli diskurzus most kezdődhetett el.

7. Búcsú Papától

A Szalon tíz éve alatt életem nagyon fontos szakaszát éltem meg, ekkor lettem felnőtt.

2016. januárjában édesapámtól Juhász Ferenctől búcsúztunk esttel és virrasztással – velünk volt többek között Melocco Miklós, Fehér László, Hámori Gabriella, Trill Zsolt és Száraz Miklós György is. Papa szinte minden esten ott volt a Szalonban a kezdetektől – vendégként vagy fellépőként -, szívén viselte a kávéházi beszélgetések sorsát és jelenléte sokat emelt a diskurzuson – sokszor témát és hátteret adva pluszban a beszélgetésekhez.

Az est első szavai összefoglalóak voltak - „A költő nem tesz mást: csak tűzliliomot ültet a lét szívébe. Elmondja a világot és meg akarja változtatni a világot. A jóság küldötte ő. Az élet énekese és társa a halálnak. Énekel, amíg száját be nem tömi a föld. És mindenkinél jobban vágyódik a szabadságra és a szeretetre.” (Juhász Ferenc: Mit tehet a költő, előszó)

8. Petri György jelenléte

„Mikor nem írok verset: nem vagyok. / Illetve úgy, mint hulla körme és haja, / valami nő tovább, de nincsen valaki, / nincs centrum, én, nincs »szervező közép«"

2018. tavaszán, a Valami ismeretlen esten Petri György költészetét tettük fókuszba. A Szalonban kezdetektől fontos, hogy az irodalomi múlttal – akár közelmúlttal – foglalkozzunk, így volt estje Szabó Magdának, Márainak, Borbély Szilárdnak, József Attilának és Petri Györgynek is.

Simon Márton költő mellett Forgách András is vendég volt, aki felidézte első találkozását kamaszként a költővel, Petri söralátéteit is magával hozta és Petriről, a szemlélődő költőről mesélt, Keresztury Tibor egy izgalmas részletet olvasott Petri élete utolsó interjújából, amit ő készített vele.

Ahogy megszólaltak a versek Kaszás Gergő és Galkó Balázs tolmácsolásában, felejthetetlen élmény.

9. Járai Márk és Bereményi Géza találkozása

2019. októberében tartottuk utolsó estünket a Hadikban, utána mennünk kellett, de ez a búcsú gyönyörű volt. Járai Márk keresett meg bennünket, hogy készülő Cseh Tamás-estjét az Irodalmi Szalonban szeretné bemutatni, mi pedig boldogan fogadtuk az ötletet. Az estre meglepetés vendégként meghívtuk Bereményi Gézát, aki korábban járt már nálunk, de úgy éreztük, mindkettejüknek szép pillanat lehet Cseh Tamás lakásától pár méterre azokat a dalokat szövegeket hallani, amit Gézával korábban közösen jegyeztek. Ez ismét egy nagy találkozás lett – Géza és Márk az este után összebarátkoztak, azóta estjük és dalaik vannak. Nekünk a fájdalmas búcsút könnyítette ez az értékes program és tudtuk, mindazt, amiért én anno a Hadikot választottam, az irodalmi múltat, a hitet a művészet erejében és a közösséget – az új helyszínre is visszük magunkkal, mert az bennünk van már.

10. Kilencedik születésnap Simonnal, Benivel és Dáviddal

Kilencedik születésnapunkat már a szintén a Bartók Béla úton lévő kávézóban, a Mitziben ünnepeltük nagyon kedves barátainkkal: Szabó Simonnal, Marsalkó Dáviddal és Bánki Benivel. A kezdetektől fontos számunkra, hogy minden korosztályt, így a fiatalokat is megszólítsuk az irodalom értékeivel, ez az este egy csodás ünnep volt tele versekkel, Pilvakerrel, közös történetekkel, ahol megértettük, a vers szeretete és az irodalom mindannyiunk életében jelen van, csak fel kell fedezni, le kell nyúlni érte a szívünk mélyére.

Az Irodalmi Szalon a karantén alatt is működött és további programokkal gazdagodott, lett olvasóklub és netes élő bejelentkezések, de talán a legjellemzőbb az volt, hogy egyre bővülő táborral igyekeztünk megmutatni, hogy mit jelent nekünk olvasni és milyen sokat ad egy-egy könyv az életünkhöz. A tízéves gálánkat november 18-án tartjuk a kerület azon helyszínén, ami ma leginkább kötődik a Karinthy-örökséghez és szellemiséghez – ez a Bartók Béla úti, volt Haladás mozi helyén működő Karinthy Színház.

A gálaesten tervezetten fellép Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska, akik Térey Jánost idézik meg, velünk lesz Bereményi Géza és Járai Márk, Vecsei H. Miklós, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Nyáry Krisztián, Pajor Tamás, Szalóki Ági és Háy János is. A család nevében köszönt minket Karinthy Vera.

Köszönjük ezt a tíz évet mindenkinek, aki velünk volt, aki támogatott minket, aki figyelt ránk és elmondta a véleményét és mindenkinek, aki velünk olvasott és megmutatta, #azirodalomvilágnézet!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Megijedt a sztárságtól, amikor tiniként a szoknyája alá akartak fotózni – A 35 éves Emma Watson visszavonult, és új kihívásokat keres
Oscar-díj helyett inkább PhD-t akar szerezni, a sok pénzt hozó filmek főszerepei helyett pedig inkább a nők egyenjogúságáért küzd.


Emma Charlotte Duerre Watson 1990. április 15-én született Párizsban, Jacqueline Luesby és Chris Watson angol ügyvédek gyermekeként. A családi háttere intellektuálisan és kulturálisan egyaránt gazdag, francia és angol hatások alakították Emma korai éveit. Ötéves koráig élt az öccsével, Alexszel együtt a Párizs melletti Maisons-Laffitte-ben, a szülők azonban ötéves korában elváltak, így a gyerekek ekkor Angliába költöztek, hogy az édesanyjukkal éljenek Oxfordshire-ben, a hétvégéket pedig apjuk londoni házában töltötték (később született még három féltestvére – Toby, Lucy és Nina – az apja új házasságából). Oxfordban a Dragon Schoolba járt 2003-ig, eddigre azonban már ismert színész volt az első két Harry Potter-filmnek köszönhetően.

Egyébként kb. hatéves korától kezdve a színészet érdekelte a leginkább, és szülei beleegyezésével a Stagecoach Theatre Arts oxfordi intézményében, egy részidős színházi iskolában képezte magát, ahol éneklést, táncot és színészetet tanult.

„Mindig is szerettem ezt a világot. Sokszor szerepeltem iskolai színdarabokban, és gyakran léptem fel a családom előtt. De 9 éves koromban kaptam először igazi ízelítőt a hivatásos színészetből. Akkor még nem tudtam, hogy ez megváltoztatja az életemet” – mesélte Watson a Vogue-nak egy 2018-as interjúban.

Tízéves korában már fellépett a Stagecoach produkcióiban és iskolai darabokban, de a Harry Potter-franchise előtt soha nem játszott hivatásszerűen.

Hermione 10 éve

A színészi útja aztán 1999-ben, kilencéves korában drámai fordulatot vett, amikor elkezdődött a szereplőválogatás J.K. Rowling Harry Potter-könyvsorozatának filmadaptációjához. Watsont a drámatanára bátorította, hogy próbálja ki magát a castingon, kezdetben azonban nem volt tisztában a projekt nagyságrendjével: „Nem éreztem az elején, hogy milyen nagyszabású dolgokról van szó. A könyvekről sem tudtam sokat, de azt igen, hogy Hermione karaktere zseniális. Amikor a drámatanárom azt javasolta, hogy jelentkezzek a meghallgatásra, azt gondoltam, hogy szórakoztató élmény lesz, de nem igazán számítottam arra, hogy bármi is lesz belőle. Csak a tőlem telhető legjobbat akartam nyújtani. Majd folyamatosan kérték, hogy jöjjek vissza, és kezdtem úgy érezni, hogy valami igazán különleges dolog részese vagyok. Amikor pedig felhívtak, hogy megkaptam a szerepet, akkor döbbentem rá igazán: az életem soha többé nem lesz ugyanaz, mint eddig."

Watson, akit 2000-ben választottak ki több ezer lány közül Hermione Granger szerepére, ez a döntés pedig kulcsfontosságúnak bizonyult a karrierje szempontjából. Az első rész, a Harry Potter és a bölcsek köve 2001-ben került a mozikba, Watson alakítása pedig széles körben váltott ki elismerést. A fantasyfilmek sikere egyik napról a másikra sztárrá tette őt, az újonnan szerzett hírnév azonban számos kihívással járt együtt.

Bár Watson már fiatalon reflektorfénybe került, eltökélt szándéka volt, hogy a népszerűség nem árnyékolja be a színészet iránti szenvedélyét. A Harry Potter-filmek (nyolc epizód 2001-től 2011-ig) alatt próbált egyensúlyozni az iskolai tanulmányai, a magánélete és a szakmai karrierje között. A világsztársággal járó nyomás ellenére ugyanis nagyon komolyan vette a tanulmányait, és keményen dolgozott azért, hogy megőrizze életében a normalitás érzését. „Tudatos döntést hoztam: nem akartam, hogy az életem csak a Harry Potterről szóljon. Fontos volt számomra, hogy folytassam a tanulmányaimat, és a színészkedésen kívül más érdeklődési körökkel is foglalkozzam. Nem akartam, hogy egyetlen szerep vagy film határozza meg az életemet” – mondta erről.

Mindenkit leiskolázott

A Dragon School, vagyis az általános suli 2003-as befejezése után Watson az oxfordi Headington Schoolba ment tovább. A Harry Potter-forgatásokon való tartózkodása során őt és színésztársait, Daniel Radcliffe-et (Harry Potter), Rupert Grintet (Ron Weasley), Tom Feltont (Draco Malfoy) és a többi gyereket naponta akár öt órán át korrepetálták.

Emma aztán 2006 júniusában tíz tantárgyból tett záróvizsgát, amelyek közül nyolcat A* (csillagos ötös), kettőt A (ötös) eredménnyel zárt.

A gimnázium befejezése, vagyis az érettségi után szünetet tartott a tanulmányaiban, hogy 2009 februárjától a Harry Potter és a Halál Ereklyéi 1. és 2. részének forgatására koncentráljon, de azt állította, hogy utána tovább akar tanulni.

Később megerősítette, hogy a Brown Egyetemet választotta Providence-ben, Rhode Islanden. 2011 márciusában, 18 hónapos egyetemi tanulmányok után aztán bejelentette, hogy „egy vagy két félévre” halasztást kér. Végül az utóbbira került sor, elmondása szerint így négy helyett öt évbe telt, hogy megszerezze a diplomáját angol irodalomból a színészi munkái miatt. 2014. május 25-én diplomázott a Brown Egyetemen. Ennyi azonban nem volt neki elég. Kilenc évvel később, 2023-ban elkezdte a mesterképzését az Oxfordi Egyetemen, idén pedig teljesítette a követelményeket, és továbblépett, hogy megszerezze a PhD-jét.

A Varázsvilág után

Az utolsó HP-film, a 2011-es Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész után Emma nagy kihívás előtt állt: hogyan lépjen tovább a karrierjében, miután eljátszotta azt a karaktert, amely egy évtizeden át meghatározta őt. Úgy döntött, másféle szerepeket keres, és próbálja elkerülni a beskatulyázást. A poszt-Harry Potter-éra első filmje a 2011-es Egy hét Marilynnel lett a számára, bár abban még csak egy nagyobb mellékszerepeket alakított. Korábban a Harry Potter-epizódokon kívül csupán egy tévéfilmben szerepelt (2007: Ballet Shoes), és egy animációs filmben szinkronizált (2008: Cincin lovag). Az első főszerepét a 2012-es Egy különc srác feljegyzéseiben játszotta, amelyet Stephen Chbosky a saját regényéből írt és rendezett. Watson alakította Samet, egy összetett és sebezhető tinédzsert, aki a kamaszkor megpróbáltatásai között próbál navigálni. A szerep merőben eltért Hermionétól, és lehetővé tette Emma számára, hogy megmutassa az érzelmi mélységét és sokoldalúságát színésznőként. Sokan máig a legjobb alakításaként emlegetik.

A következő években Watson több filmben is szerepelt, köztük a Lopom a sztáromban (2013), az Itt a végében (2013), a Noéban (2014), A kolóniában (2015), a Regressionben (2015), A körben (2017) és a Kisasszonyokban (2019), bizonyítva, hogy képes alkalmazkodni a legkülönbözőbb műfajokhoz, a drámától a fantasyn át a pszichológiai thrillerekig. A Harry Potterekhez fogható legnagyobb sikerét a 2017-es A szépség és a szörnyeteggel, vagyis az 1991-es Disney-animáció élőszereplős feldolgozásával érte el, amelyben a főszerepelő Belle-t alakította, és amely több mint egymilliárd dolláros bevételt ért el szerte a világon. A 2019-es, Greta Gerwig-féle, 6 Oscar-díjra jelölt Kisasszonyok után azonban úgy döntött, egy időre visszavonul a színészkedéstől, és életének más aspektusaira, többek között a tanulmányaira és aktivista tevékenységeire koncentrál.

A sztárság amúgy is mindig megviselte, bár tisztában volt azzal, mekkora hatással van az emberek életére. „Találkoztam olyan rajongókkal, akiknek az arcom rá volt tetoválva a testükre, illetve olyan emberekkel is, akik a Harry Potter-könyvek segítségével vészelték át a rákot” – magyarázta a színésznő, akire a karrierje kezdete, vagyis kislánykora óta kiemelt médiafigyelem szegeződik.

A 18. születésnapján például a lesifitósok megpróbáltak a szoknyája alá fotózni, és számos zaklatás áldozata volt. A biztonsági aggályokra hivatkozva épp ezért nem is készít például szelfiket a rajongókkal, szívesebben beszélget velük szemtől szemben.

Aktívan a nőkért

Emma sok fontos társadalmi ügy mellé állt oda szenvedélyesen. Kiállt például a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak védelmében, az ENSZ jószolgálati nagyköveteként is tevékenykedett, és elindította a HeForShe nevű kampányt, amely arra ösztönzi a férfiakat, hogy vegyenek részt a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemben. „Mindig is hittem abban, hogy ha van egy platformod, akkor felelősséggel tartozol azért, amiben hiszel. Ez nemcsak a színészkedésről szól, hanem arról is, hogy használd a hangodat azért, hogy változást hozz létre a világban” – magyarázta a színésznő, aki emellett az oktatásra, a fenntartható divatra és a mentális egészségre összpontosító kezdeményezésekben is részt vett. Olyan ügyeket támogatott többek között, mint a Malala Alapítvány, amely a lányok oktatását segíti elő, 2016-ban pedig társalapítója volt a „Közös polcunk” nevű feminista könyvklubnak, ahol az egyenlőség, az identitás és a társadalmi igazságosság témáit feltáró olvasmánylisták felett kurátorkodott.

2019-ben Emma bekerült a Kering francia luxusdivat-konglomerátum igazgatótanácsába, ahol a divatipar fenntarthatóságáért és etikus gyakorlataiért szállt síkra. A Keringnél betöltött szerepe összhangban van a fenntartható divat iránti régi elkötelezettségével, s gyakran dolgozik együtt olyan márkákkal, amelyek a környezetbarát anyagokat és az etikus gyártási gyakorlatokat helyezik előtérbe.

Watson ugyanakkor beiratkozott egy kreatív írói programba is, feltett szándéka ugyanis, hogy a kamera mögötti szerepek felé is forduljon, szeretne forgatókönyveket írni és filmeket rendezni. Ki is próbálta már magát ezekben, a Pradának például készített egy reklámfilmet (2022: Prada Paradoxe), illetve már írt egy színdarabot is.

„Annyira örülök, hogy megtettem a színészkedéstől való eltávolodást, mert úgy érzem, hogy van saját hangom, kreatív terem és szuverenitásom, amikről korábban nem volt tudomásom” – mesélte erről.

Röviden együtt, vagy egyedül

Emma, bár már 35 éves, sosem volt 2 évnél hosszabb kapcsolata, és gyermekei sem születtek még. Egy interjúban azt mondta, a magánélete magánügy, így arról sosem szokott nyilatkozni, így általában akkor tudni csak, hogy van valakije, amikor megjelenik az illetővel egy hivatalos eseményen, vagy a fotósok elcsípik őket az utcán. 2015 és 2017 között pl. két éven át volt kapcsolatban a tech-vállalkozó William Knighttal, 2018 és 2019 között pedig a színész Chord Overstreettel (Glee – Sztárok leszünk, Acapulco) randevúzott. 2019-ben azt mondta magáról, hogy szingli, sőt, az „önpartner” kifejezéssel jellemezte magát, vagyis, hogy nem egyedülálló, hanem a saját maga társa. Aztán mégis jöttek további férfiak az életébe: 2021-től 2023-ig például az üzletember Brandon Greennel járt, a legújabb udvarlója pedig egy oxfordi iskolatársa, egy bizonyos Kieran Brown, akivel először 2024 júliusában látták csókolózni.

Az intenzív hírnévvel való megküzdésről egyébként fiatalkorától kezdve azt mondta, hogy a saját identitásában való gyökerezés segített neki végül „megtalálni a békét”, ebben pedig hatalmas segítségére volt a jóga. Emmát tehát már hat éve hiányolhatják a rajongói, és számukra rossz hír, hogy továbbra sem kereshetjük őt filmekben, sorozatokban, egyelőre nincsenek színészi előjegyzései. Nagyobb az esély arra, hogy a PhD-je megszerzése után forgatókönyvíróként és/vagy rendezőként olvashatjuk majd a nevét egy-egy film stáblistáján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk