Valakinek csak egy ellopott bicikli, de másnak ez maga az élet
A tolvajok nemcsak azért aljasak mert elveszik azt, amit nem az övék, hanem mert hosszú évek munkáját tehetik semmissé, vagy beteg, nehéz sorsú emberek életét keserítik meg még jobban.
Lehet, hogy ha ismernék azt, akinek éppen összetörik az álmát, a múltját vagy a jövőjét, akkor eszük ágában sem lenne ártani neki.
Egy harmincas fiatalembernek a - nem mellesleg szupervagány - biciklijét lopták el Budapesten, és a következő szöveg íródott róla Facebookon:
"Volt egyszer egy kisfiú. Átlagos általános iskolás, jó tanuló, jófiú típus, segítőkész és mint a többi vele egykorú srác, szaladgálós, izgága gyerek. Aztán egyik napról a másikra nem szaladgált többet a kisfiú, először csak gyengének érezte magát, aztán egyik reggel iskolába indulva összeesett. Találgatták az orvosok hónapokig, hogy mi lehet a baj, szurkálták, vizsgálgatták eredmény nélkül. Közben a kisfiú lebénult teljesen. És iszonyú fájdalmai voltak. Kórházban töltötte a születésnapját és a karácsonyt is. Végül a Heim Pál Gyermekkórházban diagnosztizálták: Guillain-Barre-szindróma. A gyógyszerektől lufira puffadt kisfiú tavasszal mehetett haza először. Emeletes házban lakott akkoriban, a gyerekszobák a felső szinten voltak. Csakhogy ő nem tudott járni, lépcsőzni... ülni sem nagyon. A testvérei hol ide, hol oda szaladgáltak, persze ő is ment volna velük, de mire az anyukája felcibálta az emeletre, addigra a többiek már rég az udvaron bohóckodtak, vagy fordítva. Egy szó, mint száz: gyógytorna, orvosságok, sok-sok türelem és idő kellett a gyógyuláshoz.
A kisfiú ma harmincas férfi. A sport, a mozgás lett az élete. Rekreációszervezést és egészségfejlesztést tanult, jelenleg a TE MSc Rekreáció-Sportturizmus szakát csinálja. Tudományos Diákköri versenyeken jut fel a képzeletbeli dobogó felső fokaira, szabadidejében pedig valóságos dobogókra lép fel kerékpáros versenyek helyezettjeként csapatban és egyéniben. Tavaly Olaszországban 1956-os emléktúrán vett részt, 302 km-t kerekezett 4705 m szintemelkedést leküzdve az Egyetem legjobbjaival. Jelenleg az Ironmanre készül.
És dolgozik látástól vakulásig. Hosszú évek munkája van a bicójában és hosszú utak. Sokezer kilométer hegyen-völgyön át.
Múlt héten ezt a bringát ellopták. Ellopták a sok-sok munka eredményét, az emlékeket, a benne lévő kilométereket, elloptak egy álmot. Fényes nappal, Budapesten. Kamera nincs, szemtanú nincs. Csak düh van, elkeseredettség, reménytelenség.
Az egykori kisfiú, ez a fiatal férfi a testvérem. Ha ez az írás csak egy fikarcnyit is segít visszaszerezni az álmát, már megérte. Minél több megosztást kapunk, annál nagyobb az esély! Köszönet érte!
A kerékpár:
Orbea alma M50 fekete fehér váz (01120074746)
Fox villa
KCNC kormány, kormányszár, nyeregcső
Force nyereg
Shimano szérián kívüli agyak, mavik felnikkel
Shimano XT, XTR váltás és hajtás
Kék KCNC kiegészítők
Formula C1-es hidraulikus tárcsafékek
A kommentekből úgy tűnik, még nincs meg a kerékpár. Járj te is nyitott szemmel, hátra ráakadsz, és oszd meg ezt a cikket, hogy minél többen tudjanak róla!


