„Mindjárt 3 éves, de olyan kicsi, mint egy csecsemő” - Rengeteg alultáplált gyerek kerül kórházba a súlyos éhínség miatt Afganisztánban
Szívszorító riportban számol be a CNN arról, hogy milyen súlyos az éhínség Afganisztánban. Az ország gazdasági válsággal küzd, bár a tálib vezetés tagadja, hogy krízishelyzet lenne, csak azt ismerik el, hogy vannak problémák a gazdaságban. Ami már a tálibok hatalomátvétele előtt is gyengélkedett, hiszen nagyrészt külföldi segélyekből tartották fenn, de az augusztusi puccs után az ország dollármilliárdoktól esett el, mivel többek közt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is felfüggesztette a támogatását.
A szervezet Világélelmezési Programjának vezetője nemrég úgy fogalmazott: Afganisztánban van jelenleg a világ egyik legrosszabb humanitárius krízise, és már elkezdődött a visszaszámlálás a katasztrófáig.
Mint mondta, minél hamarabb támogatni kell az afgánokat, különben a télen még rosszabb lesz a helyzet, és az ország lakosságának egy jó része elérhetetlenné válik, akiken utána már nem lehet segíteni.
Az éhínség komolyan fenyegeti a kisgyerekeket is: az ENSZ szerint legalább egymillió 5 év alatti gyerek halhat éhen, ha nem javul a helyzet. Sok szülő egyszerűen képtelen etetni a gyerekeit, mert annyira elszegényedtek a válság miatt, hogy alig van pénzük bármire is. Sokan már szinte mindenüket próbálják pénzzé tenni, hogy meg tudjanak élni.
- nyilatkozta a CNN-nek egy boltos.
Mint mondta, csak vízen és kenyéren élnek, de néha még kenyerük sincs. Hároméves gyermeke, Razia már annyira alultáplált, hogy a bordái és a gerincoszlopa is kitüremkedik a bőre alatt. Nyolc hónapon belül harmadjára kellett novemberben kórházba vinni, annyira rossz egészségi állapotban van.

Ő is kórházi kezelésre szorul, annyira le van gyengülve. Nagymamája van vele, édesanyja ugyanis beteg, már szoptatni sem tudta kislányát, mert nem volt anyateje.

Édesapja elmondása szerint 10-20 naponta vissza kell menniük a kórházba, hogy ne romoljon tovább a kislány állapota, így már az életük részévé vált a folyamatosan kórházba járás.
Kandahárban, Afganisztán második legnagyobb városában tele vannak a kórházak lesoványodott, alultáplált gyerekekkel, de az ország más részein is nagyon sokan kerülnek emiatt kórházba. Viszont az egészségügyet is megviseli a válság, sok kórházban már a fűtést sem tudják fizetni, ezért kénytelenek fát kivágni, hogy melegen tarthassák a kórtermeket. Az ENSZ szerint szeptember végéig a legtöbb kórház és klinika bezárt, már csak ötből egy van nyitva, és míg a tálib hatalomátvétel előtt 39 kórházban kezeltek koronavírusos betegeket, már csak 3-4 kórház működik ezek közül.
Az éhezés elősegíti a betegségek kialakulását: mivel nem táplálkoznak rendesen, könnyebben megbetegedhetnek, elkaphatják a fertőzéseket. Ráadásul mivel sokszor nincs kórház a közelükben, nagy utat kell megtenniük, hogy eljussanak a legközelebbi intézménybe, ez pedig még inkább legyengítheti őket - mondja a Ghór tartományi kórház alultápláltsági osztályának vezetője.
A sovány betegek ellátását nehezíti az, hogy a kórház felszerelés- és gyógyszerkészlete rohamosan fogy. Az alultápláltaknak például már csak tejet tudnak adni. Az osztályvezető szerint az esetek közel 70 százaléka súlyos, de a városon kívüli településeken még rosszabb lehet az arány. Arra figyelmeztet, hogy ha senki nem segít, még súlyosabbá válhat a krízis.
Segélyszervezetek arra hívják fel azoknak az országoknak a figyelmét, akik korábban támogatták Afganisztánt, hogy ne zárják el a pénzcsapot a tálibok miatt, hiszen ezzel az is együtt jár, hogy kiéheztetik az afgán népet. Dr. Paul Spiegel, a Johns Hopkins Egyetem orvosa, - aki a Világélelmezési Program szaktanácsadójaként tett látogatást nemrég Afganisztánban a humanitárius vészhelyzet felmérésére - arra szólította fel az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót, hogy gyorsan hozzanak döntéseket erről, különben túl késő lesz. Mint mondta, megérti, hogy az országok nem ismerik el a tálib vezetést, és így akarják büntetni őket, de szerinte a jelenlegi szankciók nem elég árnyaltak.
Az Egyesült Államok és az Európa Unió úgy nyilatkozott, hogy az Afganisztánnak szánt pénzeket nemzetközi szervezeteknek juttatják el, hogy a tálibok és az afgán bankok ne férhessenek hozzá. Amerika ugyanakkor a növekvő nyomás közepette bejelentette, hogy felold néhány korlátozást a humanitárius szervezetek által Afganisztánnak nyújtható segélyekre vonatkozóan, aminek köszönhetően több támogatást kaphat az oktatás, így például a tanárok fizetésére is lesz pénz.
Martin Griffiths, az ENSZ sürgősségi segélyezési koordinátora viszont jelezte, hogy már olyan súlyossá vált a helyzet Afganisztánban, hogy csak sürgősségi segélyekkel nem fogja átvészelni a telet.
Az afgán családok, akik nem tudják etetni a gyerekeiket, csak abban bízhatnak, hogy külföldről érkezik annyi segítség, hogy az ország talpra állhasson, és így az ő életük is jobbá válhasson.
- könyörgött az alultápláltságtól szenvedő Nasrin édesapja.