Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke közölte, hogy elhunyt Tiffán Zsolt, Baranya korábbi országgyűlési képviselője, a vármegye egykori kormánybiztosa.
? Elhunyt Tiffán Zsolt, a Baranya Vármegyei Önkormányzat egykori elnöke, Baranya korábbi országgyűlési képviselője, kormánybiztosa.
A bama.hu azt írja, Tiffán Zsolt 1965-ben született Mohácson. A kaposvári főiskolán szerzett diplomát, majd 1995-ig testnevelést tanított a villányi általános iskolában. 1998-ban csatlakozott a Fideszhez, 2004-től pedig a párt Baranya megyei választmányának elnöke lett.
A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP színeiben nyert egyéni mandátumot Baranya megye 6. számú választókerületében. 2012 és 2014 között a Baranya Megyei Közgyűlés elnökeként tevékenykedett. Ugyancsak 2012-ben indult el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Ős-Dráva Programja, amelynek vezetésével Tiffán Zsoltot bízták meg.
2017-ben jelentette be visszavonulását a közélettől. Lemondott a Fidesz szigetvári választókerületi elnöki posztjáról, és eldöntötte, hogy nem indul a 2018-as országgyűlési választáson.
Az elmúlt években Pécsett nyitott bisztrót Elysium néven, és továbbra is aktívan részt vett a villányi családi borászat munkájában.
Tiffán Zsolt 60 éves volt.
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke közölte, hogy elhunyt Tiffán Zsolt, Baranya korábbi országgyűlési képviselője, a vármegye egykori kormánybiztosa.
? Elhunyt Tiffán Zsolt, a Baranya Vármegyei Önkormányzat egykori elnöke, Baranya korábbi országgyűlési képviselője, kormánybiztosa.
Isten veled, Zsolt!
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eltűnt egy városnyi magyar három hónap alatt – drámai adatokat közölt a KSH
Idén márciusban kevesebb mint 6000 baba született, miközben több mint 11 ezren haltak meg. A természetes fogyás meghaladta a tavalyi év azonos időszakát.
Idén márciusban 5885 gyermek született Magyarországon, miközben 11 198 ember hunyt el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentéséből. A születésszám 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusi adathoz képest, míg a halálozások száma 4,9 százalékkal emelkedett.
Márciusban a napi születésszám átlaga 190 volt, ami még a februári, rekord-alacsony hónap adatait is alulmúlta. Akkor 5653 gyermek jött világra, de mivel az a hónap rövidebb, a napi átlag 202 volt. A márciusi adat tehát tovább csökkent.
Az év első három hónapjában a születések és a halálozások száma közötti különbség tovább nőtt.
Március végéig 1397-tel kevesebb újszülött jött világra, és 1484-gyel többen haltak meg, mint 2024 azonos időszakában. A természetes fogyás mértéke így elérte a 17 300 főt, ami 20 százalékkal – a szökőnap hatását figyelembe véve pedig 21 százalékkal – magasabb, mint a tavalyi év első negyedévében mért 14 419 fős érték.
A KSH kiemelte:
„Ez a 17 300-as szám olyan, mint ha az első három hónap alatt elnéptelenedett volna Pomáz vagy Dabas.”
A születésszám csökkenésével együtt a teljes termékenységi arányszám is visszaesett. Márciusban 1,31 volt ez az érték, míg februárban 1,34, tavaly márciusban pedig 1,38. Ennél alacsonyabb érték csak 2010-ben (1,25) és 2011-ben (1,23) volt.
A házasságkötések száma szintén visszaesett.
Márciusban 2968 pár házasodott össze, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Az első negyedévben összesen 6614 házasságot regisztráltak, ez 6,4 százalékkal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
Idén márciusban 5885 gyermek született Magyarországon, miközben 11 198 ember hunyt el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentéséből. A születésszám 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusi adathoz képest, míg a halálozások száma 4,9 százalékkal emelkedett.
Márciusban a napi születésszám átlaga 190 volt, ami még a februári, rekord-alacsony hónap adatait is alulmúlta. Akkor 5653 gyermek jött világra, de mivel az a hónap rövidebb, a napi átlag 202 volt. A márciusi adat tehát tovább csökkent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdok úsznak el a Dunán? – A kormány vidékre vinné a Római-part pénzét
Hamarosan végleg elbukhat Budapest egyik legfontosabb árvízvédelmi projektje. A főváros hiába kérte az uniós milliárdokat, a kormány nem siet aláírni a szükséges papírokat.
Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.
A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni
konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.
A fővárosi árvízvédelemre 2023-ban elfogadott kormányhatározat összesen 32,2 milliárd forintot különített el: ebből 28,3 milliárd forintot a Római-partra tervezett mobilgát kiviteli terveinek elkészítésére és megvalósítására, míg 3,9 milliárdot az észak-pesti projektre.
Az Európai Unió a beruházásokat 100 százalékban támogatná.
A mostani fejlesztésekhez kapcsolódóan a főváros korábban is kapott forrást: az előző uniós pénzügyi ciklusban 3,8 milliárd forintot észak-pesti szakaszra, 5,8 milliárdot pedig a Csillaghegyi-öblözet védelmére. Utóbbiból megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, valamint elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya.
A Római-parti védmű nyomvonala a Nánási-Királyok útja mentén kapott vízjogi létesítési engedélyt. A part menti megoldás hívei azonban bíróságon támadták meg a döntést, az eljárás jelenleg is tart.
A kivitelezői tender még folyamatban van, így egyelőre az sem biztos, hogy lesz olyan ajánlat, amely belefér a 28,3 milliárd forintos keretbe.
A projekt – ha minden jóváhagyást megkap – a tervezéssel együtt legalább négy évet venne igénybe.
A márciusi közgyűlésen ismét felszínre kerültek a korábban is ismert érvek: a part menti védekezés támogatói és ellenzői is felszólaltak. A vitában szó esett a természetes partszakasz lepusztításától és a fák kivágásától való félelmekről, valamint a lakók aggályairól.
A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatóságának vizsgálatáról. A szakértői anyag szerint mindkét nyomvonal megvalósítható, de a part mentén 700, a belső útvonalon csupán 160 fa kivágása szükséges, így ez utóbbi kevésbé terhelné a környezetet.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az ÉKM késlekedése miatt közel százezer ember válhat kiszolgáltatottá az egyre gyakoribb és pusztítóbb árvizeknek.
Mint fogalmazott: „az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti”. Véleménye szerint a kormány ezt a pénzügyi terhet a fővárosra hárítaná.
Közben más térségek is jelezték igényüket a támogatásra. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „izgatottan várja” a döntést, mert „a pénznek másutt is jó helye lenne”. A Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” várakoznak.
Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.
A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni
konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elég erre a két képre nézni. A Fidesz és a TISZA gyűlése Pécsett. A múlt és a jövő” – írta Magyar Péter pénteki posztjában, amiben két fotót osztott meg. Az egyik kép a TISZA Párt, a másik pedig a Fidesz országjárásán készült Pécsen.
„A Fidesz és Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy nemsokára lezárul a hazugság, a korrupció és gyűlöletkeltés korszaka” – írja a TISZA Párt elnöke, aki szerint a Fidesz a hátralévő pár hónapban még minden meg fog próbálni.
„A félelemkeltést, fenyegetést és megosztást rekord fokozatra kapcsolják. Nincs már más eszköze a Fidesznek. Orbánnál nincs morális fék a hazugságban, bárkiből és bármiből igyekszik sátánt koholni, ha az érdeke úgy kívánja. Csak elég hangosan kell kiabálnia a közrádióban, csak elég sokat kell költeni óriásplakátokra, csak elég sok propaganda janicsárt kell bevetnie”
– fogalmazott Magyar.
„Rossznak lenni rossz. Álságosnak és álszentnek is rossz lenni” – írta a politikus, aki szerint
„álságos és képmutató dolog reggel 7:30-kor telehazudni az étert a Kossuth rádióban, majd felszállni a magángépre és elrepülni Rómába farizeusként annak a pápának a ravatala elé, akinek a legfőbb üzenete a szeretet és az elesettek megsegítése volt és bátran vallotta, hogy jónak lenni jó”.
„Orbán Viktor ma már szemérmetlenül hazudik, gyűlölködik és fenyeget” – jegyezte meg Magyar, aki bejegyzését azzal zárta: „Az igazság és a szeretet végül mindig győz. Most is így lesz”.
„Elég erre a két képre nézni. A Fidesz és a TISZA gyűlése Pécsett. A múlt és a jövő” – írta Magyar Péter pénteki posztjában, amiben két fotót osztott meg. Az egyik kép a TISZA Párt, a másik pedig a Fidesz országjárásán készült Pécsen.
„A Fidesz és Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy nemsokára lezárul a hazugság, a korrupció és gyűlöletkeltés korszaka” – írja a TISZA Párt elnöke, aki szerint a Fidesz a hátralévő pár hónapban még minden meg fog próbálni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elegük van a boltosoknak – Május végén már kivezetnék az árrésstopot
A kereskedők szerint a szabály csak ront a helyzetükön, miközben az árak már csökkennek. A kormány viszont újabb termékekre is kiterjesztené az árrésstopot.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azt szeretné, ha a kormány május végén kivezetné az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot – derül ki a szervezet sajtóközleményéből.
A szövetség szerint az árrésstop bevezetése óta csökkent a szabályozásban érintett termékek átlagos kosárértéke, az online árfigyelő adatai alapján pedig nem történt meg a veszteségek tovább hárítása a vásárlókra, írta a Telex. Példaként említik, hogy a tojás ára közel 30 százalékkal, a búzafinomliszté több mint 20 százalékkal, a tejé pedig 15 százalékkal lett alacsonyabb.
A közleményben az OKSZ kiemelte: „Az árrésstop bevezetésének indoka a magas infláció volt, ami most már csökkenő pályára állt.”
A kiskereskedők úgy látják, hogy az intézkedés hátrányos hatásai az idő előrehaladtával egyre jobban érezhetőek az ágazatban.
A szervezet azt is jelezte, hogy ha a szabályozás kiterjesztéséről döntene a jogalkotó, részt kívánnak venni az előzetes szakmai egyeztetésekben. Hangsúlyozták, hogy a kiskereskedelmi vállalatok partnerek a kormány infláció elleni törekvéseiben, de szeretnék elkerülni a további veszteségeket, ezért fontos számukra az árrésstop megszüntetése.
A kormány még márciusban döntött arról, hogy bizonyos alapvető élelmiszerek esetében 10 százalékban maximálja a kiskereskedelmi árrést.
Ezzel egy időben a boltokat arra is ösztönözték, hogy más termékek árát ne emeljék. Az OKSZ szerint ez az intézkedés jelentős veszteséget okoz a szektor szereplőinek.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy nemcsak megtartanák az árrésstopot, hanem azt újabb termékekre is kiterjesztenék.
Az OKSZ közleménye úgy fogalmaz: „Bízunk abban, hogy a kivezetésre minél előbb sor kerül, mivel annak hátrányos hatásai az idő múlásával halmozódnak a kiskereskedők és a beszállítók üzletvitelében. A magyar fogyasztók érdeke is az, hogy magas színvonalon, jó áron szolgálják ki őket a kiskereskedők.”
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azt szeretné, ha a kormány május végén kivezetné az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot – derül ki a szervezet sajtóközleményéből.
A szövetség szerint az árrésstop bevezetése óta csökkent a szabályozásban érintett termékek átlagos kosárértéke, az online árfigyelő adatai alapján pedig nem történt meg a veszteségek tovább hárítása a vásárlókra, írta a Telex. Példaként említik, hogy a tojás ára közel 30 százalékkal, a búzafinomliszté több mint 20 százalékkal, a tejé pedig 15 százalékkal lett alacsonyabb.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
