HÍREK
A Rovatból

Mostmár tisztázzuk: a marihuána vagy az alkohol kártékonyabb?

Kutatók nagyon sok szempontot vettek figyelembe. Megdöbbentő adatokat találtak a dohányzás okozta függőséggel kapcsolatban is.


Amióta a 60-as években a hippimozgalom és a modern művészvilág által divatba jött a „fű”, állandósult a vita a fogyasztók, a legalizálás hívei és ellenfelei, de a tudomány képviselői közt is: a kenderszármazékokkal vagy az alkohollal pusztítjuk-e jobban magunkat? A kérdés már csak azért is nehéz, mert számos tényezőt figyelembe kell venni: például azt, hogy ezek az anyagok mennyire befolyásolják a szív, az agy működését, az emberi viselkedést, és hogy mennyire valószínű a függőség kialakulása. De fontos az időtényező is: egyes hatások azonnal nyilvánvalóvá válnak, míg mások csak többhónapos vagy többéves fogyasztás után jelentkeznek.

A megítélés kiegyensúlyozatlanságát az is okozza, hogy míg a tudósok hosszú évtizedek óta vizsgálják az alkohol hatását, ugyanezt a kannabisz esetében nehezíti a szer ma is szinte világméretű illegalitása.

Az elmúlt évek legfontosabb kutatásait és statisztikáit a Business Insider összegezte.

2016-ban az amerikai betegségellenőrző és megelőzési központ (Center for Disease Control and Prevention – CDC) adatai szerint több mint 30 ezren haltak meg az Egyesült Államokban alkohollal összefüggő okokból. És ebben a számban nincsenek benne azok, akik alkoholos befolyásoltság alatt történt balesetek, vagy így elkövetett gyilkosságok áldozatai lettek. A CDC becslései ez utóbbiak hozzáadásával megközelítenék a 90 ezer főt. Ezzel szemben az amerikai drog-hivatal (Drug Enforcement Administration – DEA) egyetlen olyan halálesetről sem tud, amelyet marihuána-túladagolás okozott volna. Az America Journal of Public Health-ben megjelent tanulmány viszont, amely egy 16 éven át 65 ezer emberen végzett megfigyelés eredményeit összegezte, azt mutatta ki, hogy azokat az egészséges embereket, akik kannabiszt szívtak, nem fenyegette jobban a korai halál, mint a szintén egészséges, ám a „fűvel” nem élő kortársaikat.

E tanulmányból az is kiderült, hogy a felnőtteknek a fele életében legalább egyszer elszívott egy jointot. Ennek ellenére csak kevesen váltak függővé tőle. A DEA egy korábbi felmérése, amelyben 8000, 15-64 év közötti férfit és nőt kérdeztek meg a drogokhoz való viszonyukról, csak 9%-ról állapították meg a függőséget. Ugyanez az arány az alkohol esetében 15% volt. Csak összehasonlításul: 17%-nak lett addiktológiai problémája azok közül, akik kokainnal próbálkoztak, a heroinnál már 23%-nak, a dohányzással pedig 32%-nak.

Italkészlet

Fotó: YouTube

Azért vannak olyan összevetések, amelyekből az alkohol jön ki jobban. A szesz lassítja a szívverést, míg a marihuána gyorsítja, és ez már rövid távon problémákat okozhat. Ezzel együtt az amerikai tudományos akadémiák januárban közzétett jelentése nem talált elegendő bizonyítékot sem ennek megerősítésére, sem pedig a cáfolatára. Ugyanakkor a jelentés megállapította, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás – például napi egy pohár bor – csökkentheti az infarktus és az agyvérzés kockázatát, szemben a teljes absztinenciával. James Nicholls, a brit alkoholkutató központ (Alcohol Research UK) igazgatója a Guardiannek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy az alkohol eme jótékony hatását tönkretehetik az olyan időszakok, amikor valaki rendszeresen nagyobb mennyiséget iszik.

Ugyancsak a kevesebb alkohol fogyasztását javasolták amerikai onkológusok, akik szerint a nőknél növeli a mellrák kockázatát. Az amerikai egészségügyminisztérium a férfiak esetében a rákkeltő anyagok közé sorolja a szeszes italokat azok rendszeres fogyasztása esetén. Egyes korábbi megállapítások ugyan feltételeztek összefüggést a marihuána-szívás és a tüdőrák között, ezt azonban azóta megcáfolták – szemben a dohányzással, amelynek rákkeltő hatását a tüdőre és az agyra a januári jelentés is megerősítette.

Az amerikai közlekedés-biztonsági hivatal (National Highway Traffic Safety Administration) szerint a vérben kimutatható mennyiségű THC (a kannabisz fő pszichoaktív eleme) nem növeli a közlekedési balesetek kockázatát, míg 5 ezrelék alkohol akár 57,5%-kal is. A legveszélyesebb azonban, ha valaki úgy ül a volán mögé, hogy a két szer együttes hatása alatt áll.

A családi erőszaknak is gyakran eredője az alkohol. Az amerikai Alkoholizmussal és drogfüggőséggel foglalkozó tanács (National Council of Alcoholism and Drug Dependence – NCADD) által közzétett egyetemi kutatások mutattak rá, hogy 40%-kal magasabb volt egyes családokban a fizikai és mentális erőszak, amikor a házastársak ittak. Ilyen összefüggést mindeddig nem tudtak kimutatni a marihuána-fogyasztók esetében. Sőt, az egyik kutatás, amely a kannabisz-használat és családi erőszak eseteit vizsgálta a házasságok első évtizedében, azt mutatta, hogy sokkal kisebb valószínűséggel történt erőszakos cselekmény a marihuána-kedvelők, mint azok részéről, akik nem szívnak.

Mindkét szer negatív hatást gyakorol a memóriára, de másképpen. Krónikus fogyasztás esetén mindkettő okozhat hosszabb ideig tartó emlékezet-kiesést. A marihuánánál ez a hatás a leállást követően még hetekig eltarthat. Az idült alkoholistáknál a memória-zavar mellett a koncentrálási, a tervezési képességek csökkenése, bizonyos érzelmi és szociális beilleszkedési képességek romlása még több éves absztinencia esetén is fennállhat.

Marihuána-ültetvény

Fotó: Wkimedia Commons

Nagy mennyiségben mindkét anyag növeli a pszichiátriai betegségek kockázatát. A „fű” túlzó élvezőit leginkább a skizofrénia fenyegeti, míg az alkoholistákat a depresszió és a szorongás. Mint az amerikai akadémiai jelentésben olvasható, a marihuána időleges paranoiát is kiválthat. Másfelől viszont az öncsonkítás és az öngyilkosság sokkal gyakoribb a nagy, vagy túl gyakori alkoholfogyasztóknál.

Abban egyelőre nincsen egyetértés a tudósok között, hogy vajon az alkoholisták a depressziójukat vagy a szorongásukat akarják csökkenteni az itallal, vagy pedig e tüneteket az ital váltja ki.

A marihuána kémiai éhséget okoz, csökkenti a jóllakottság természetes jeleit, de annak ellenére, hogy akár 600 többletkalóriát fogyasztanak a „füvesek” egy-egy joint után, általában nem lesz jellemzően magasabb a testtömeg-indexük, sőt az American Journal of Epidemiology szerint kisebb az esélyük a kóros elhízásra, míg az erős alkoholfogyasztók gyakran küszködnek jelentős súlyfelesleggel is - a szesz magas kalóriatartalma miatt is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, ahol az MNB-ügy érintettjeinek meghallgatását javasolták. A fideszes képviselők leszavazták az indítványt.


A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.

A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.

A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.

Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.

A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.

Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.

A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Országos áramszünet van Spanyolországban és Portugáliában – leállt a közlekedés, akadozik az internetszolgáltatás
A két országnak csak a kontinensen kívüli területein van áram. Egyelőre semmit nem tudni az okokról, a kibertámadást sem zárták ki.


Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol Kibervédelmi Intézet (INCIBE) a kibertámadás lehetőségét is vizsgálja. A spanyol és a portugál kormány műszaki csoportjai szintén vizsgálódnak.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ezért borult sötétbe Spanyolország és Portugália – egy rendkívül ritka légköri jelenség okozhatta a válságot
A bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő. Egyelőre nincs kibertámadásra utaló jel.


Hétfőn hatalmas áramszünet bénította meg az Ibériai-félsziget nagy részét. Portugália és Spanyolország mellett egy ideig Dél-Franciaország és Andorra egyes részei is áram nélkül maradtak. Az áramszünet nem sokkal dél után kezdődött, és milliókat érintett mindkét országban. Olyan nagyvárosok is sötétbe borultak, mint Madrid, Lisszabon, Sevilla, Barcelona, Valencia, Málaga, Bilbao és Cádiz.

A portugál áramszolgáltató, a REN közölte, hogy a hálózat teljes helyreállítása akár egy hétig is eltarthat, mert újra kell egyensúlyozni a nemzetközi elektromosságáramlást. A REN szerint a bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő.

Az ilyen oszcillációk szinkronizálási hibát eredményezhetnek a különböző áramhálózatok között, ami dominóhatáshoz vezethet.

A spanyol hálózatot üzemeltető Red Eléctrica gyorsan megerősítette az áramszünet tényét, és közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal közösen dolgoznak a helyreállításon. A cég vezérigazgatója, Eduardo Prieto később újságíróknak azt mondta: „hat és tíz óra közötti időt vesz igénybe” a probléma megoldása, írta a BBC.

A spanyol szolgáltató egyelőre nem reagált a portugálok felvetésére. Korábban a spanyol hatóságok azt mondták, hogy 10 órán belül helyreállhat az áramszolgáltatás, de a portugálok nem voltak ennyire optimisták, írta a BBC.

António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az érintett kormányokkal történt konzultáció után nincs kibertámadásra utaló jel, ami megerősíti a portugálok álláspontját. Luís Montenegro portugál kormányfő is azt mondta délután, hogy „nincs jele”, hogy kibertámadás történt volna, de azt is hozzátette, hogy az áramszünet eredete biztosan nem Portugáliában keresendő.

A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez hivatala közleményében azt írta: „A kormány azon dolgozik, hogy azonosítsa az incidens eredetét, és minden lehetséges erőforrást mozgósítanak a probléma mielőbbi megoldása érdekében.”

A teljes áramkimaradás pontos oka még három órával a kezdete után sem volt egyértelmű. Az első jelentések azt valószínűsítették, hogy az egész félszigeten rendszerszintű meghibásodás történt, de a vizsgálatok még folynak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tömeges leépítés a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmányra irányíthatnak hallgatókat
A bölcsészkar több száz hallgatóját is érinti a változás. A diákoknak gyorsan kellett dönteniük, maradnak-e vagy a Pázmányon folytatják a tanulmányaikat.


Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a nyár végéig – írja a Válasz Online. Az oktatókat először telefonon értesítették, majd személyes találkozóra hívták őket, ahol közölték velük, hogy augusztus 31-én megszűnik a jogviszonyuk.

Az átszervezés nemcsak az oktatókat, hanem a hallgatókat is komolyan érinti. Több száz diákot érhet változás: ők három lehetőség közül választhattak egy igényfelmérés során. Dönthettek arról, hogy átmennek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, vendéghallgatóként ott tanulnak, de károlis diplomát kapnak, vagy maradnak a Károlin. A részletekről azonban nem kaptak pontos tájékoztatást, ezért sokan bizonytalanságban hozták meg a döntésüket.

Amikor a diákok megtudták, hogy a tanáraiknak felmondanak, beözönlöttek egy szenátusi ülésre, hogy kérdéseket tegyenek fel az egyetem vezetésének. A Válasz Online szerint azonban a rektor, Trócsányi László még azelőtt elhagyta a termet, hogy a kérdések elhangozhattak volna.

A változások folyamata már egy éve elindult. Korábban az akkori dékán még tiltakozott a bölcsész szakok megszüntetése ellen, mandátuma lejárta után viszont új vezető került a kar élére. Csoma Mózes, aki korábban szöuli nagykövet volt, a dékáni poszt mellé egy koreai tanszéket is kapott. A lap szerint ő már nem állt ellen a Fenntartói Testület döntéseinek.

A bölcsészkaron több olyan szak is működött, ahol nagy létszámú levelező képzések voltak, és több közülük csak a Károlin volt elérhető ilyen formában. A Válasz Online cikke szerint tíz hallgató fölött egy szak már nyereségesnek számít az állami támogatás alapján.

Az átszervezés lehetséges okai között nemcsak anyagi megfontolásokat említenek. A lap szerint az is szerepet játszhat, hogy az egyetem visszaadja az államnak a Károlyi-Csekonics-palotát, miután elkészült a Markusovszky téri új campus. A kormány 2020-ban 2,6 milliárd forinttal támogatta az új campus megépítését. Az egyetem emellett nemrég árverésre bocsátotta a volt BÁV-székházat, és elcserélt egy hegyvidéki ingatlant is, amit korábban ajándékba kapott a református egyház.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az állam az elmúlt években összesen több mint 25,5 milliárd forint értékben adott át ingatlanokat a református egyháznak, ebből közel 6 milliárd forintnyit a kegyelmi ügy után. A Válasz Online szerint az átszervezéssel az egyház mindössze néhány tízmillió forintot spórolhat meg.

A lap megkereste a Károli Gáspár Református Egyetem vezetését is, de a kérdéseikre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET: