„A gyógyír a felejtésben és az elengedésben rejlik, nem a miértekben!” – Lugosi Dani Agócs Mártonnal készített közös dalt
Hamarosan érkezik a Polytrip frontemberének első szólólemeze, ebből ad ízelítőt a „Nem kell” című dal, amit az Aurevoir. énekesével közösen írtak és adnak elő. Premier!
Lugosi Dani, a Polytrip frontembere és az Aurevoir. zenekar énekese, Agócs Márton meghúzta a váratlant, és közös klippel érkeztek. Mindkét előadónak mindig volt a célja, hogy ne csak szórakoztató legyen a zene, hanem a tartalom is jelentéssel bírjon. Közös szerzeményüket is saját élmények inspirálták. A “Nem kell” egy olyan - Dani szavait idézve - élményfelhőről szól, amit mindketten átéltek már, ki-ki a maga módján.
“Egy rossz döntés, vagy egy rossz élmény befolyásol rengeteg utána következő élményt és a bánat utcáján haladva az ember emészti magát a sok kérdéssel. Mi lett volna ha, miért tettem ezt?” - fogalmazta meg Lugosi Dani azt, hogy a friss track erről a bizonyos hosszú útról szól, és arról, hogy végülis van, hogy a legjobb megoldás az, hogy el kell engedni a megoldást - “A gyógyír a felejtésben és az elengedésben rejlik, nem a miértekben!”
Nem ez az első alkalom, hogy Marci és Dani együtt zenéltek, korábban az Aurevoir. kapcsán is dolgoztak együtt, Dani pedig hamar rájött, hogy kollégája igazából rejtőzködő lázadó.
“Marci elég bohém figura, mikor együtt énekeltünk jameken, hamar kiderült, hogy mindketten szeretjük a vadulást, a lazaságot és eléggé hasonlóak vagyunk sok mindenben. Ő szerintem valójában punk, minden más csak álca.”
Lugosi Daniról köztudott, hogy maga készíti a dalait, és ő maga is rögzíti illetve keveri is azokat, a “Nem kell” című szám is teljesen self-made: a szöveget és a zenét is együtt szerezte a két előadó, illetve saját maguk rögzítették, ahogy Dani leírta: “önfelvett, öncsinált, önmindenelt.”
A trackhez készült klipet Bikali Sanyi és Mirtse Korinna készítette, a sztorija Dani fejéből pattant ki: “Mindenkiben rejtőzik a meggondolatlanság lusta és mindenen gyorsan átvillanó démonja, aki annak ellenére, hogy tudjuk, kellene tennünk ellene, mégis adott szituációkban mindig közbeszól, és elrontja az egész estét, vagy szórakozást. A klipben Marci a szegény zenész áldozat, aki a mókuskerékből szeretne kiszakadni, mikor a képzeletbeli barátja lépten nyomon belszól ebbe, egyáltalán nem segítve őt…”
A klippel közel sincs vége az őszi szezonnak Lugosi Daninál, ugyanis a dal a 8 számos önálló lemezének előfutára, ráadásul nem csak egy sima lemezről van ám szó…
“Az album egy 8 számból álló kiállítás, sok különböző darabbal. Értsük úgy, hogy szobrok, képek, vetítések, 3D art, fotók, installációk, amelyek külön részek, mégis egyet alkotnak. A 8 dalban van klasszikus darab, pop-rock, elektronikus dub, keverve kortárs jazz elemekkel, grunge, synthwave, hip-hop, rap és trap is. Szerettem volna készíteni valami teljesen mást, mint amit manapság lemeznek hívnak. Egy történetet akartam többféle eszközön keresztül bemutatni.
Sok segítségem is volt, az említett Agócs Mártonon kívül Takács Vilkó, Monostori Kata, és a zeneipar leghíresebb roadja, Bygyó is részt vett a munkában. Mindenki a maximum felett teljesített, néha még saját magukat is meglepve” - mondta Dani, és hozzátette, egyet kivéve minden szerzemény a hálószobájában született, lett felvéve és keverve is, mindent ő maga egyedül intézett. De tanulva ebből, máskor lehet, hogy átadja a stafétát hangszereseknek, mert fárasztó volt a teljesen önálló munka.
A szólólemez bemutatója a Turbinában lesz november 30-án, ahol persze nem egyedül láthatjuk majd a színpadon Danit: Balasi Ádámmal, Szász Csabával, Bartók Mátéval kiegészülve adják elő az új dalokat, utána pedig terveik szerint irány a fesztiválok színpada.
Lugosi Dani, a Polytrip frontembere és az Aurevoir. zenekar énekese, Agócs Márton meghúzta a váratlant, és közös klippel érkeztek. Mindkét előadónak mindig volt a célja, hogy ne csak szórakoztató legyen a zene, hanem a tartalom is jelentéssel bírjon. Közös szerzeményüket is saját élmények inspirálták. A “Nem kell” egy olyan - Dani szavait idézve - élményfelhőről szól, amit mindketten átéltek már, ki-ki a maga módján.
“Egy rossz döntés, vagy egy rossz élmény befolyásol rengeteg utána következő élményt és a bánat utcáján haladva az ember emészti magát a sok kérdéssel. Mi lett volna ha, miért tettem ezt?” - fogalmazta meg Lugosi Dani azt, hogy a friss track erről a bizonyos hosszú útról szól, és arról, hogy végülis van, hogy a legjobb megoldás az, hogy el kell engedni a megoldást - “A gyógyír a felejtésben és az elengedésben rejlik, nem a miértekben!”
Nem ez az első alkalom, hogy Marci és Dani együtt zenéltek, korábban az Aurevoir. kapcsán is dolgoztak együtt, Dani pedig hamar rájött, hogy kollégája igazából rejtőzködő lázadó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.
Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.
1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.
Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.
Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.
Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.
Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.
A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.
A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.
Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,
azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.
Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.
A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.
Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.
Galkó Balázs az elmúlt évben több súlyos balesetet is elszenvedett: hat bordája eltört, és kétoldali tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. Többször szorult sürgősségi ellátásra, január elején pedig hosszabb időre kórházba került.
Nemrég a lap munkatársai otthonában keresték fel, ahol arról beszélt, hogy anyagi nehézségekkel küzd, és nem tud megélni a nyugdíjából. Februárban adta hírül, hogy munkát talált: hivatalsegédként kezdett dolgozni egy könyvelőirodánál.
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.
Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.
Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.
Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.
Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.
Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…
Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.
Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?
E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…
A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.
A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.
Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.
Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
