Fűtés párszáz forintból?
A felvételen egy házilag is könnyen elkészíthető "fűtőberendezés" látható, és meglepve konstatálhatjuk, hogy néhány mécses is elég ahhoz, hogy kifűtsük lakásunk helyiségeit, ha nagyobb a lakás, akkor pedig kiegészíti a hagyományos fűtési rendszert, és ezzel is sokat spórolhatunk.
Íme, a videó:
A szerkezetet könnyebb elkészíteni, mint gondolnátok. Mindössze két terrakotta virágcserép (egy nagyobb és egy kisebb), 3 darab tégla, egy hosszabb csavar (négy alátéttel és két anyával), illetve néhány mécses szükséges hozzá.

Ajánlatos a műveletet hő- és tűzálló felületen folytatni, ennyiben lehettek elővigyázatosabbak, mint a videó készítői, akik a padlószőnyegen végezték, amely köztudottan könnyen meggyullad.
Az se árt, ha a működő szerkezetet nem hagyjátok őrizetlenül, mint ahogy gyertyát, mécsest vagy bármilyen más égő anyagot sem hagyunk felügyelet nélkül lakásban.
A rendszer egyszerűen működik: a mécsesekből származó hőt koncentrálja, amely így nem keveredik el a mennyezet felé áramolva a hidegebb levegővel.
A szerkezet néhány mécses felhasználásával is órákig forró maradhat. Az építők azt tapasztalták a méréseiknél, hogy a belső kamra hőmérséklete elérheti akár a 260 Celsius fokot is, míg a külső hőmérséklet 70-85 fok körül mozoghat.


Kommentelőink észrevétele szerint a fizika törvényeivel ellentétes, hogy néhány mécsessel lakást lehessen fűteni. Mi is kérdőjelekkel állunk a dolog előtt, nem véletlen szerepel a címben is. Utánakérdeztünk egy fizikához értő szakembernél, akitől ezt a választ kaptuk:
"Ha a gyertyát csak simán égetnénk, akkor a lángja által keltett hő felszállna a plafonhoz, és ott elkeveredne a levegővel. Ezáltal egy idő után az egész szobában a levegő melegebbé válna, de csak lassan. Viszont ez a videón is látható szerkezet átalakítja a hőenergiát, és nem csak felmelegíti a levegőt maga körül, hanem sugározza is (ugyanúgy, mint egy hősugárzó vagy egy cserépkályha). Ennek az az előnye, hogy nem feltétlenül kell, hogy a levegő melegebb legyen ahhoz, hogy ne fázz, mert az infravörös sugárzás is melegít (meg persze a levegőt is). Plusz nagy előnye, hogy a cserép konzerválja az energiát, és még hosszú percekig forró lesz és sugározza a hőt a gyertya kialvása után is.
Ettől még viszont nem lesz a szoba összhőmérséklete melegebb. Ez fizikai törvény: egy zárt környezet energiája konstans, tehát a cserép nem ad le több energiát, mint a gyertya, csak átalakítja másmilyen energiává. Nem jobban melegíti fel a szobát, hanem máshogy.
Ennek a különbségnek a szemléltetésére talán a legjobb (bár nem legpontosabb) a Nap-Föld példája. Ha a Nap simán át akarná adni az energiáját hő formájában a Földnek, akkor azt szinte meg sem éreznénk, mert egyrészt nem túl sok közvetítő anyag van az űrben, másrészt az energia nagy része elveszne. De mégis érezzük, mert a Nap a mi szemszögünkből nézve egy hatalmas hősugárzó. Infravörös meg mindenféle sugárzás formájában adja át az energiáját a Földnek."
Erre fűtési rendszert építeni persze oktalanság lenne, nem is ajánljuk ezt senkinek. De egy próbát megér, hogy mit lehet vele kezdeni.
A szerkezet logikus módon felhasználja azt az oxigént, amely a helyiségben van, valamint szén-monoxidot termel. Abban az esetben, ha a helyiség kicsi, modern, jól szigetelt, új nyílászárók vannak, akár CO-mérgezést is szenvedhetünk. Ennek persze nem nagy az esélye, de azért nem árt figyelni.

A nagyobb méretért katt a képre!