a brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében tomboló erdőtüzek megfékezésére.
Onyx Lorenzoni, Jair Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke ezt hétfő este közölte. Azt is mondta, hogy
a pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani.
Az AFP francia hírügynökség szerint a brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását. A brazil környezetvédelmi miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy minden segítséget örömmel elfogadnak. Ricardo Salles kijelentette: a brazil nép és a brazil kormány dönt majd arról, hogy miképpen használják fel az erre a célra küldött pénzforrásokat.
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport (a gazdasági nagyhatalmak) biarritzi csúcstalálkozóján az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, illetve egy hosszú távú globális projekt kezdeményezését az amazóniai esőerdő védelmére.
Az elképzelések szerint az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenének az amazonasi esőerdő fölé. A hosszabb távú tervek között pedig az erdőségek újratelepítése is szerepel. Ezt majd az ENSZ Közgyűlésén fogják véglegesíteni szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz.
Jair Bolsonaro brazil elnök azonban arra figyelmeztette a nagyhatalmakat, hogy ne avatkozzanak be Brazília belügyeibe.
Brazil is to reject the G7's offer of aid to help tackle fires in the Amazon rainforest
Entirely predictable from fascist president Bolsonaro
Komoly szigorítás jöhet a műszaki vizsgáknál, az autókat, furgonokat és motorokat is érintené az új uniós szabályozás
A cél a balesetek és a környezetszennyezés csökkentése. A tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.
Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a Portfolio.
A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján
évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is:
a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.
A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.
A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.
A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap.
Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait.
A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.
A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a portfolio.hu. A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is: a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.
A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.
A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.
A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap. Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait. A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.
A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.
Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a Portfolio.
A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy ÁkosMatolcsy Ádám és Rogán Antal feleségeinek luxuséletmódja után most ifjabb Mészáros Lőrinc luxusautójáról posztolt
„Ifjú Mészáros Lőrinc a felcsúti benzinkúton pumpálja a Ferrari 488 kerekét. Egy újabb jelölt, akire a luxizós Lázár gondolhatott, amikor luxizó NER-kullancsokról beszélt. És egy újabb kép a magyar elitről”
– írja a Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő, aki fotót is posztolt a jelenetről.
„A típus árát nem tudom belőni, használt hirdetések szerint 100-120 millióért már Ön is vehet ilyenből 8-10 éves példányt”
Hadházy ÁkosMatolcsy Ádám és Rogán Antal feleségeinek luxuséletmódja után most ifjabb Mészáros Lőrinc luxusautójáról posztolt
„Ifjú Mészáros Lőrinc a felcsúti benzinkúton pumpálja a Ferrari 488 kerekét. Egy újabb jelölt, akire a luxizós Lázár gondolhatott, amikor luxizó NER-kullancsokról beszélt. És egy újabb kép a magyar elitről”
– írja a Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő, aki fotót is posztolt a jelenetről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
"klasszikus" tornádó csapott le a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkertre április 18-án hajnalban, és okozott jelentős károkat
- írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt tanulmányban.
Felidézték:
április 18-án hajnali 2 órakor Soltvadkert északi részére egy átvonuló zivatarfelhőből rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső csapott le. A nagyon rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott.
A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent, a káreseményektől körülbelül három kilométerre délnyugatra lévő meteorológiai mérőállomáson mindössze óránkénti 25 kilométeres legerősebb széllökést regisztrált a HungaroMet Zrt. hitelesített szélműszere, és a környéken másutt sem mértek viharos szelet.
A radarképek alapján hajnali 1 órakor érte el az országhatárt az a két, nagy méretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba. Az első cella 1.40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra. Ez az erősebb, második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve jégesőt okozva. A gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt, azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt, nem érkezett beszámoló.
Hozzátették: a radarképek alapján az átvonuló zivatarcellák forgó zivatarok, szupercellák lehettek, ezt alátámasztja a két fő cella sarlós alakzata, illetve a cellák hosszú élettartama is. A sarlós szerkezet ugyanis a forgásra utal, a hosszú élettartamhoz pedig éppen ez a forgás járul hozzá.
A Soltvadkert feletti állapotot mutató, függőleges irányú metszet ugyancsak jellegzetes szupercellás képet mutat, amelyen jól elkülönül a szűkebb, úgynevezett "beáramlási terület" és a lezúduló csapadék nagyobb területe. A károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta.
Az elemzés szerint
a Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként a szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek, a károk alapján a tornádó erősségének becslésére szolgáló, módosított Fujita-skálán jellemzően EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki.
Hozzátették: egy 2004-2012 közötti időszakot feldolgozó tanulmány szerint Magyarországon évente átlagosan körülbelül 70 szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban. A szupercelláknak csak kisebb, 10-20 százalékában jön létre tornádó.
Orbán Viktor: Kollár Kinga gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy az uniós források visszatartásán dolgozik
A miniszterelnök szokásos péntek reggel interjújában beszélt többek között Ferenc pápa örökségéről, az orosz-ukrán háborúról, Ukrajna EU-csatlakozásáról és az uniós források hazahozataláról is.
„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és az európai civilizáció kaphatnak, az a béke öröksége” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápáról.pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
„Ferenc pápa a béke embere volt, a mi fejünkben ez azt jelenti, hogy szelíd ember volt, de volt egy másik oldala is a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, mert a béke mellett állt ki, ami egyet jelent a napi meghurcolással”
- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Szentatyát az elmúlt három évben az orosz-ukrán háború alatt tűz alatt tartották a békepárti álláspontja miatt.
„Csak ketten álltunk ki a béke mellett Magyarország és Vatikán”
- jelentette ki Orbán.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte Ferenc pápa szerette a magyarokat, hiszen háromszor is meglátogatott minket, „kétszer kis-Magyarországon, egyszer pedig Csíksomlyón”. Orbán szerint pedig az példátlan, hogy egy közösséggel ennyiszer találkozzon a pápa.
Kitért arra is, hogy ennek személyes motívuma is lehet, mivel az argentín egyházfő Rómában magyar apácákkal és magyar közösséggel dolgozott együtt, így megszeretette a magyarokat.
„Éreztem is, amikor találkoztam vele, hogy van egy nemzeti szimpátia is”
- mondta Orbán.
A kormányfő szerint Magyarország szempontjából fontos, hogy ki lesz a következő Szentatya és hogyan viszonyul majd az országhoz. Kevés olyan egyház létezik szerinte, mint a magyar katolikus egyház, ami pótolhatatlan szerepet vállal a magyar közösség életében. A magyar katolikus egyház nélkül nagyon nehéz lenne elképzelni a magyar társadalom életét - fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy izgalommal figyeli, mi történik majd, ki lesz az új pápa, és milyen politikát folytat a Vatikán, de most még a gyász napjait éljük, és most a veszteség miatti fájdalom érzése a legnagyobb.
Az interjú során ezután áttértek az orosz-ukrán háborúra.
„Most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában”
- fogalmazott Orbán, aki arról beszélt, hogy ő gyorsabb folyamatban reménykedett. Azt gondolta, hogy jön az amerikai elnök, és az európai országok is belátják, hogy egyetlen lehetőségük és feladatuk van: Trump béketörekvéseit támogatni, de nem ez történt. A miniszterelnök szerint ugyanakkor csak idő kérdése, hogy Brüsszel is beforduljon abba az békés utcába, amiben Magyarország, Szlovákia, Amerika és a Vatikán van.
Ismét szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. A kormányfő szerint az, hogy mikor lesz Ukrajna az Európai Unió tagja, rajtunk magyarokon is múlik, de nekünk „nem igen akaródzik igent mondani” - fogalmazott.
Orbán a TISZA Párt szavazását is megemlítette, amelyen ötven százalék felett szavaztak igennel Ukrajna csatlakozás mellett. A miniszterelnök szerint ebből is látszik, hogy „ez egy élő és valódi vita egész Európában, és jól láthatóan elkülönülő, szembenálló felek közötti értelmes vita itt Magyarországon is”.
A legfontosabb érv Ukrajna csatlakozása ellen ugyanakkor szerinte az, hogy a munkaérő szabad áramlása leverné a magyarok béreit. Emellett pedig azt is kifejtette, hogy a magyar gazdáknak sem maradna pénz, mivel az olcsó ukrán áru miatt a magyar mezőgazdaság is egy nagyságrendi zsugorodást tapasztalna, ezzel pedig sok százezer család kerülne nagyon nehéz helyzetbe. Szerinte ráadásul az EU-s támogatások is elmennének Ukrajnába, Magyarország pedig nettó befizetővé válna.
„Mi is finanszíroznánk Ukrajna európai uniós tagságát és szerintem ez nem érdekünk”
- fogalmazott.
Ezután áttértek újból a tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga korábbi beszédére.
„Valóban megtanultunk egy újabb nevet, a Tisza Párt tagjai közül szinte senkinek sem ismertük eddig a nevét. Kollár Kinga most gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy Brüsszelben minden nap azon dolgozik, hogy a magyarok ne kaphassák meg a forrásokat”
- mondta a kormányfő, aki szerint Kollár „óriási sikerként értékelte a saját hangján, mindenki láthatta és hallhatta: megakadályozta ötven magyar kórház felújítását, megakadályozta a közszolgáltatások színvonalának javítását. És hogy ezt nem szégyelli, hanem erre büszke is”.
Az uniós pénzekkel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Magyarországnak ezek pénzek járnak, és ezeket meg kell szerezni. 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni, ebből valósult meg a pedagógusbér-emelés, de még mindig van tízegynéhány milliárd, amit meg kell szerezni - mondta.
Orbán szerint, ha Magyarország beengedné a migránsokat és feladná a békepárti álláspontját, akkor megjönne a pénz, de ő azt mondja, hogy ilyen áron nem kell, és akkor inkább megharcol érte.
„Mindenképpen meg fogjuk kapni ezt a pénzt, meg fogunk egyezni erről, de ez időt és harcot igényel, semmiképp nem fegyverletételt és behódolást”
- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint „ha valaki úgy hozza haza ezt a pénzt, hogy Brüsszel követeléseit teljesíti, akkor Magyarországot Brüsszel gyarmatává teszi”.
„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és az európai civilizáció kaphatnak, az a béke öröksége” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápáról.pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
„Ferenc pápa a béke embere volt, a mi fejünkben ez azt jelenti, hogy szelíd ember volt, de volt egy másik oldala is a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, mert a béke mellett állt ki, ami egyet jelent a napi meghurcolással”
- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Szentatyát az elmúlt három évben az orosz-ukrán háború alatt tűz alatt tartották a békepárti álláspontja miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
