Apponyi gróf Don Quijote-jelmeze osztatlan sikert aratott
A Farsangi időszak végét elcsípve témába vágó kiállítást szervezett a Nemzeti Múzeum. A Maskarában című új szabadtéri tárlaton a 19. században élt neves személyek jelmezes fotográfiáit állították ki. A kiállításra ráadásul nem is kell jegyet váltanotok, mert a Múzeum utcában sétálva, a múzeumkert kerítésén nézhetitek meg a nagyméretű archív fotókat. Mi már láttuk a kiállítást, mutatjuk mi vár rátok.
Manapság csak farsangkor (és újabban Halloweenkor) bújunk jelmezbe. A 19. század második felében élő nemesek és polgárok azonban más alkalmakkor is viseltek maskarát: bálokon, magán-összejöveteleken, gyermekzsúrokon. Gyakran mutattak be élőképeket, amelyeken történelmi alakok, neves színdarabok szereplői, vagy elképzelt figurák, ismert festmények alakjai elevenedtek meg.
A kiállításon láthattuk a szépséges Széchényi Hanna grófnőt Botticelli Minervájaként.
A kosztümöt a Park Klubban rendezett egyik jótékonysági eseményén viselte. A grófnő egyébként tevékeny részt vállalt a főúri társaság jótékonysági rendezvényein, de támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát és segítette erdészeti kiadványok megjelentetését is.
Apponyi Geraldine grófnő az 1934 évi jótékonysági Operabálon a Bohémélet főszereplőjének, Miminek a jelmezében látható. A korabeli kritika szerint “a grófnő bájosan, finoman, kedves közvetlenséggel játssza meg a varrólányt.”
A jelmezes mulatságokat sokszor szolgáltak valamilyen jótékonysági célt. A főúri társaság Klotild főhercegnő szeretetháza javára nagyszabású lovasjátékokat rendezett, ahol a résztvevők Mátyás király korabeli öltözetekben jelentek meg, ahogy a fotón látható Andrássy Tivadar gróf is, aki több jelenetben szerepelt.
Apponyi Albert gróf, az I. világháborút lezáró béketárgyalások magyar delegációjának vezetője igen magas termettel büszkélkedhetett. Nem csoda hát, hogy
a gróf rendkívül nagy sikert aratott, amikor egy jótékonysági bálon Don Quijote jelmezben jelent meg.
A hatást tovább fokozta, hogy barátja, az alacsonyabb Bernáth Dezső, későbbi országgyűlési képviselő Sancho Panza jelmezben kísérte el.
A jelmezek olykor politikai tartalommal telítődtek. Türr István felesége, III. Napóleon francia császár unokahúga, Bonaparte Wyse Adél magáévá tette férje nézeteit, és egy párizsi jelmezes összejövetelen a leláncolt Hungáriának öltözött. Magyarország címeres szoknyájával és papírmasé láncaival az elbukott szabadságharc után rabságban sínylődő országot személyesítette meg.
Gyakran előfordult az is, hogy pusztán az önfeledt szórakozás miatt rendeztek maskarás összejöveteleket. A két világháború közti legismertebb magyar miniszterelnökről, Teleki Pál grófról is láthatunk egy fiatalkori kosztümös felvételt. A gróf volt a bálok egyik legkiválóbb táncosa, szerette a különleges, szép autókat, és az angolos sportruhákat. Tiszteletbeli főcserkész volt, és még 60 éves korában is szívesen mutatkozott cserkészegyenruhában.
Vastagh György festőművész a pesti művész-közélet aktív tagjaként számos összejövetelt szervezett, sőt a jelmezes bálok kosztümjeinek, díszleteinek tervezésében, festésében is jeleskedett. A Műcsarnok 1896-os jelmez-estélyén Báthori Istvánnak öltözött.
Izabella főhercegnő (középen sötét ruhában) maga is amatőr fényképész volt, éppen ezért fontosnak tartotta, hogy családjáról sok színvonalas fénykép maradjon fenn. Egy bécsi fotográfus műhelyében készült a fönti extrém kompozíció, ahol egy színielőadás szereplőinek jelmezében fotóztatta le magukat.
A Maskarában fotókiállítás a Budapest FotóFesztivál eseménye. Ha kiskörúton sétáltok, mindenképp tegyetek egy kitérőt a Múzeum utca felé. Babakocsival is egyszerűen kivitelezhető kultúrprogram - már ha a baba jól bírja a múzeumkert felújításával járó zajokat. A tárlatot március 31-ig nézhetitek meg, részletek a múzeum honlapján.
