HÍREK

„Végtelenül fel vagyok háborodva” - hamis ajánlásokkal indulhat Gődény pártja a választásokon

A Normális Élet Pártjának több jelöltje is olyan ajánlóívet adott le, amelyen olyanok nevei is szerepelnek, akik valójában nem is írtak alá nekik, vagy már nem is élnek.


Többen is tudtuk és akaratukon kívül kerültek fel a Gődény György által vezetett Normális Élet Pártja jelöltjeinek ajánlóívére - írja a Telex az olvasói beszámolók alapján.

Az idei választási kampány egyik újdonsága az, hogy már otthonról, az interneten is ellenőrizhetjük, melyik képviselőjelöltnek adtunk le ajánlást.

Többen is ebben a rendszerben látták meg, hogy a Normális Élet Pártja jelöltjének indulását ajánlotta úgy, hogy nem is tudott róla.

Az egyik érintett, Imre az év elején aláírta az ellenzék népszavazási kezdeményezéseit a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról, de amikor pár héttel később Tordai Bence, az országgyűlési választáson induló ellenzéki képviselőjelölt ajánlóívét szerette volna kitölteni, nem tudta ezt megtenni, mert mire odaért az egyik ajánlásgyűjtő pulthoz Budapesten, már elfogytak az ívek. A választási iroda új online felületén azonban azt látta, hogy valaki mégis leadott egy ajánlóívet az ő személyes adataival, de nem Tordai Bence, hanem Láz József, a Normális Élet Pártja II-III. kerületi képviselőjelöltjének indulására.

"Fogalmam sincs, ki ez az ember, és ki ez a párt! Egyértelműen visszaéltek az adataimmal és hamisították az aláírásomat. Végtelenül fel vagyok háborodva"

- írta a férfi Telexnek.

Hasonlóan járt Ferenc is, aki Budapesten aláírta az ellenzék népszavazási kezdeményezését, és nem adott le ajánlást. Ám az online rendszer adataiból kiderült, hogy több száz kilométerrel arrébb, az állandó lakcíme szerinti választókerületben valaki aláírt a nevében a Normális Élet Pártja helyi jelöltjének.

A szintén budapesti Ádám pedig azt tapasztalta az internetes felületen, hogy hiába írta alá az MSZP-s Hiszékeny Dezső indulását támogató ajánlást, mégsem az ő ívén volt az aláírása, hanem egy másik jelölt, a Normális Élet Pártjához tartozó Varga Istvánén. A Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi jogvédő civil szervezet tanácsára feljelentést tett ismeretlen személy ellen személyes adattal való visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény miatt.

Egy újabb érintett, Attila adatai a Pest megye 6. választókerületben a Normális Élet Pártja színeiben induló Szibilla Lászlónál ajánlóívén szerepeltek, pedig elmondása szerint nem csak most, de soha nem töltött még ki ajánlóívet a választások előtt, és egyébként is csak a legszükségesebb helyeken adja meg az adatait. Informatikusként különösen felháborítja, hogy "míg mi egy cookie-t nem merünk elhelyezni figyelmeztetés nélkül, vannak, akik még mindig úgy gondolják, hogy nyugodtan őrizhetik választók személyes adatait a személyi számot is beleértve".

Nemcsak a fent említett képviselőjelöltek ajánlóívein szerepeltek hamisan olyan emberek adatai, akik nem is írtak alá nekik, de a Normális Élet Pártja vecsési (Bocz Dániel), debreceni (Morán-Mihucza Szilvia) és erzsébetvárosi (Ferge Anikó) jelöltjének ajánlóívein is.

Döbrentey Dániel, a TASZ Választási Jogi Programjának koordinátora a Telexnek azt mondta, szerdáig tucatnyi bejelentés érkezett hozzájuk ilyen problémával. A panaszok túlnyomó többsége a Normális Élet Pártja jelöltjeit érinti, de van olyan ügyfelük, akinek az adatait és aláírását a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom jelöltjei használták illegálisan.

Gődény György a Telexnek azt mondta:

"Tiszta a lelkiismeretünk. Gyűjtöttünk, megcsináltuk. Baromira zavar mindenkit, hogy ezt megcsináltuk, és ezért megy ez a cirkusz. Mi nem firkáltunk senkinek fölöslegesen, és mi nem jelentgetünk senkit, mint ahogy ez szokás a magyar politikai színtéren."

Az oltásellenes gyógyszerész szerint amíg az aláíróknak nem kell igazolniuk a személyazonosságukat, addig senki nem tudja ellenőrizni, hogy valóban a saját adataikat vezetik-e fel az ívre, vagy épp a szomszédjuk, esetleg egy elhunyt hozzátartozójuk helyett írnak-e alá.

Úgy véli, pártháború zajlik, és meg kell nézni, hogy melyik oldal akarja a Normális Élet Pártját bemocskolni, az ő házuk táján kellene sepregetni.

"Nekünk ezen a pályán ellenségeink vannak, mivel mindenki azt szeretné, ha eltűnnénk a büdös francba. De nem fogunk eltűnni a francba, mert itt vagyunk, és beavatkozunk ebbe az eszméletlen idióta politikai helyzetbe, ami Magyarországon van"

- fogalmazott.

A Telex azt is kifejti, miért van akkora biznisz a választásban, hogy valaki aláírásokat hamisítson: a képviselőjelöltek és a listát állító pártok is busás állami támogatásban részesülnek. A jelöltek idén fejenként 1,18 milliót kapnak, a pártok pedig aszerint jogosultak tovább állami pénzre, hogy hány választókerüleben tudnak jelöltet állítani:

• 470 millió forint jár annak a pártnak, amelyik legalább 71 választókerületben indít jelöltet.

• 588 millió forintot kapnak azok, amelyeknek minimum 80 választókerületben lesz jelöltjük,

• és 706 millió forintot adnak azoknak, amelyek mind a 106 egyéni választókerületben el tudnak indulni.

Mivel a kampányfinanszírozás szabályai is meglehetősen engedékenyek, a kamupártok komolyabb elszámolási kötelezettség vagy jogi következmény nélkül tudják felvenni az állami támogatást.

A Transparency International szerint a legutóbbi két országgyűlési választás előtt összesen 7 milliárd forintnyi állami támogatás tűnt el a bizniszpártok zsebében.

A 2018-as választás kampánytámogatásáról szóló elszámolások adataiból kiderült, hogy 13 párt az állami kampánytámogatás reményében vállalta a megmérettetést. Köztük volt a Közös Nevező 2018 nevű párt is, amelynek listavezetője Gődény György volt. 153 millió forintos állami támogatást kaptak, mivel azonban egy százalékot sem értek el a választáson, vissza kellett volna fizetniük a pénzt. Mivel ezt azóta sem tették meg, költségvetési csalás miatt nyomozás indult a párt ellen.

Gődény György nemrég azonban a Blikknek nyilatkozva azt mondta, a Normális Élet Pártja nem veszi fel a törvény szerinti kampánytámogatást. Ehelyett meghirdették a 100 forintos kampányt, ami arról szól, hogy aki támogatja őket, 100 forintot küldhet nekik, ebből fognak kampányolni.

A Normális Élet Pártja 79, a Megoldás Mozgalom 100 jelöltjét vette nyilvántartásba a választási iroda, és szerdára mindkét párt ország listája jogerőre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az oltásellenes Gődény György és a milliárdos Gattyán György pártja már biztosan ott lesz a szavazólapon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotó: Leeresztett ifjabb Mészáros Lőrinc Ferrarijának gumija, egy felcsúti benzinkúton pumpálta fel
A jelenetről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő posztolt fotót. Szerinte 100-120 millióba került egy ilyen járgány.


Hadházy Ákos Matolcsy Ádám és Rogán Antal feleségeinek luxuséletmódja után most ifjabb Mészáros Lőrinc luxusautójáról posztolt

„Ifjú Mészáros Lőrinc a felcsúti benzinkúton pumpálja a Ferrari 488 kerekét. Egy újabb jelölt, akire a luxizós Lázár gondolhatott, amikor luxizó NER-kullancsokról beszélt. És egy újabb kép a magyar elitről”

– írja a Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő, aki fotót is posztolt a jelenetről.

„A típus árát nem tudom belőni, használt hirdetések szerint 100-120 millióért már Ön is vehet ilyenből 8-10 éves példányt”

– jegyezte meg Hadházy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tornádó csapott le Soltvadkertre
A nagyon rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott.


Valószínűleg egy

"klasszikus" tornádó csapott le a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkertre április 18-án hajnalban, és okozott jelentős károkat

- írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt tanulmányban.

Felidézték:

április 18-án hajnali 2 órakor Soltvadkert északi részére egy átvonuló zivatarfelhőből rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső csapott le. A nagyon rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott.

A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent, a káreseményektől körülbelül három kilométerre délnyugatra lévő meteorológiai mérőállomáson mindössze óránkénti 25 kilométeres legerősebb széllökést regisztrált a HungaroMet Zrt. hitelesített szélműszere, és a környéken másutt sem mértek viharos szelet.

A radarképek alapján hajnali 1 órakor érte el az országhatárt az a két, nagy méretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba. Az első cella 1.40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra. Ez az erősebb, második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve jégesőt okozva. A gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt, azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt, nem érkezett beszámoló.

Hozzátették: a radarképek alapján az átvonuló zivatarcellák forgó zivatarok, szupercellák lehettek, ezt alátámasztja a két fő cella sarlós alakzata, illetve a cellák hosszú élettartama is. A sarlós szerkezet ugyanis a forgásra utal, a hosszú élettartamhoz pedig éppen ez a forgás járul hozzá.

A Soltvadkert feletti állapotot mutató, függőleges irányú metszet ugyancsak jellegzetes szupercellás képet mutat, amelyen jól elkülönül a szűkebb, úgynevezett "beáramlási terület" és a lezúduló csapadék nagyobb területe. A károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta.

Az elemzés szerint

a Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként a szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek, a károk alapján a tornádó erősségének becslésére szolgáló, módosított Fujita-skálán jellemzően EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki.

Hozzátették: egy 2004-2012 közötti időszakot feldolgozó tanulmány szerint Magyarországon évente átlagosan körülbelül 70 szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban. A szupercelláknak csak kisebb, 10-20 százalékában jön létre tornádó.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Kollár Kinga gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy az uniós források visszatartásán dolgozik
A miniszterelnök szokásos péntek reggel interjújában beszélt többek között Ferenc pápa örökségéről, az orosz-ukrán háborúról, Ukrajna EU-csatlakozásáról és az uniós források hazahozataláról is.


„Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek és az európai civilizáció kaphatnak, az a béke öröksége” – mondta Orbán Viktor Ferenc pápáról.pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

„Ferenc pápa a béke embere volt, a mi fejünkben ez azt jelenti, hogy szelíd ember volt, de volt egy másik oldala is a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, mert a béke mellett állt ki, ami egyet jelent a napi meghurcolással”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a Szentatyát az elmúlt három évben az orosz-ukrán háború alatt tűz alatt tartották a békepárti álláspontja miatt.

„Csak ketten álltunk ki a béke mellett Magyarország és Vatikán”

- jelentette ki Orbán.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte Ferenc pápa szerette a magyarokat, hiszen háromszor is meglátogatott minket, „kétszer kis-Magyarországon, egyszer pedig Csíksomlyón”. Orbán szerint pedig az példátlan, hogy egy közösséggel ennyiszer találkozzon a pápa.

Kitért arra is, hogy ennek személyes motívuma is lehet, mivel az argentín egyházfő Rómában magyar apácákkal és magyar közösséggel dolgozott együtt, így megszeretette a magyarokat.

„Éreztem is, amikor találkoztam vele, hogy van egy nemzeti szimpátia is”

- mondta Orbán.

A kormányfő szerint Magyarország szempontjából fontos, hogy ki lesz a következő Szentatya és hogyan viszonyul majd az országhoz. Kevés olyan egyház létezik szerinte, mint a magyar katolikus egyház, ami pótolhatatlan szerepet vállal a magyar közösség életében. A magyar katolikus egyház nélkül nagyon nehéz lenne elképzelni a magyar társadalom életét - fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy izgalommal figyeli, mi történik majd, ki lesz az új pápa, és milyen politikát folytat a Vatikán, de most még a gyász napjait éljük, és most a veszteség miatti fájdalom érzése a legnagyobb.

Az interjú során ezután áttértek az orosz-ukrán háborúra.

„Most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában”

- fogalmazott Orbán, aki arról beszélt, hogy ő gyorsabb folyamatban reménykedett. Azt gondolta, hogy jön az amerikai elnök, és az európai országok is belátják, hogy egyetlen lehetőségük és feladatuk van: Trump béketörekvéseit támogatni, de nem ez történt. A miniszterelnök szerint ugyanakkor csak idő kérdése, hogy Brüsszel is beforduljon abba az békés utcába, amiben Magyarország, Szlovákia, Amerika és a Vatikán van.

Ismét szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. A kormányfő szerint az, hogy mikor lesz Ukrajna az Európai Unió tagja, rajtunk magyarokon is múlik, de nekünk „nem igen akaródzik igent mondani” - fogalmazott.

Orbán a TISZA Párt szavazását is megemlítette, amelyen ötven százalék felett szavaztak igennel Ukrajna csatlakozás mellett. A miniszterelnök szerint ebből is látszik, hogy „ez egy élő és valódi vita egész Európában, és jól láthatóan elkülönülő, szembenálló felek közötti értelmes vita itt Magyarországon is”.

A legfontosabb érv Ukrajna csatlakozása ellen ugyanakkor szerinte az, hogy a munkaérő szabad áramlása leverné a magyarok béreit. Emellett pedig azt is kifejtette, hogy a magyar gazdáknak sem maradna pénz, mivel az olcsó ukrán áru miatt a magyar mezőgazdaság is egy nagyságrendi zsugorodást tapasztalna, ezzel pedig sok százezer család kerülne nagyon nehéz helyzetbe. Szerinte ráadásul az EU-s támogatások is elmennének Ukrajnába, Magyarország pedig nettó befizetővé válna.

„Mi is finanszíroznánk Ukrajna európai uniós tagságát és szerintem ez nem érdekünk”

- fogalmazott.

Ezután áttértek újból a tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga korábbi beszédére.

„Valóban megtanultunk egy újabb nevet, a Tisza Párt tagjai közül szinte senkinek sem ismertük eddig a nevét. Kollár Kinga most gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok szemébe, hogy Brüsszelben minden nap azon dolgozik, hogy a magyarok ne kaphassák meg a forrásokat”

- mondta a kormányfő, aki szerint Kollár „óriási sikerként értékelte a saját hangján, mindenki láthatta és hallhatta: megakadályozta ötven magyar kórház felújítását, megakadályozta a közszolgáltatások színvonalának javítását. És hogy ezt nem szégyelli, hanem erre büszke is”.

Az uniós pénzekkel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Magyarországnak ezek pénzek járnak, és ezeket meg kell szerezni. 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni, ebből valósult meg a pedagógusbér-emelés, de még mindig van tízegynéhány milliárd, amit meg kell szerezni - mondta.

Orbán szerint, ha Magyarország beengedné a migránsokat és feladná a békepárti álláspontját, akkor megjönne a pénz, de ő azt mondja, hogy ilyen áron nem kell, és akkor inkább megharcol érte.

„Mindenképpen meg fogjuk kapni ezt a pénzt, meg fogunk egyezni erről, de ez időt és harcot igényel, semmiképp nem fegyverletételt és behódolást”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint „ha valaki úgy hozza haza ezt a pénzt, hogy Brüsszel követeléseit teljesíti, akkor Magyarországot Brüsszel gyarmatává teszi”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Milliárdok úsznak el a Dunán? – A kormány vidékre vinné a Római-part pénzét
Hamarosan végleg elbukhat Budapest egyik legfontosabb árvízvédelmi projektje. A főváros hiába kérte az uniós milliárdokat, a kormány nem siet aláírni a szükséges papírokat.


Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.

A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni

konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.

A fővárosi árvízvédelemre 2023-ban elfogadott kormányhatározat összesen 32,2 milliárd forintot különített el: ebből 28,3 milliárd forintot a Római-partra tervezett mobilgát kiviteli terveinek elkészítésére és megvalósítására, míg 3,9 milliárdot az észak-pesti projektre.

Az Európai Unió a beruházásokat 100 százalékban támogatná.

A mostani fejlesztésekhez kapcsolódóan a főváros korábban is kapott forrást: az előző uniós pénzügyi ciklusban 3,8 milliárd forintot észak-pesti szakaszra, 5,8 milliárdot pedig a Csillaghegyi-öblözet védelmére. Utóbbiból megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, valamint elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya.

A Római-parti védmű nyomvonala a Nánási-Királyok útja mentén kapott vízjogi létesítési engedélyt. A part menti megoldás hívei azonban bíróságon támadták meg a döntést, az eljárás jelenleg is tart.

A kivitelezői tender még folyamatban van, így egyelőre az sem biztos, hogy lesz olyan ajánlat, amely belefér a 28,3 milliárd forintos keretbe.

A projekt – ha minden jóváhagyást megkap – a tervezéssel együtt legalább négy évet venne igénybe.

A márciusi közgyűlésen ismét felszínre kerültek a korábban is ismert érvek: a part menti védekezés támogatói és ellenzői is felszólaltak. A vitában szó esett a természetes partszakasz lepusztításától és a fák kivágásától való félelmekről, valamint a lakók aggályairól.

A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatóságának vizsgálatáról. A szakértői anyag szerint mindkét nyomvonal megvalósítható, de a part mentén 700, a belső útvonalon csupán 160 fa kivágása szükséges, így ez utóbbi kevésbé terhelné a környezetet.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az ÉKM késlekedése miatt közel százezer ember válhat kiszolgáltatottá az egyre gyakoribb és pusztítóbb árvizeknek.

Mint fogalmazott: „az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti”. Véleménye szerint a kormány ezt a pénzügyi terhet a fővárosra hárítaná.

Közben más térségek is jelezték igényüket a támogatásra. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „izgatottan várja” a döntést, mert „a pénznek másutt is jó helye lenne”. A Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” várakoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: