Lázár János idén január elején jelentette be, hogy teljesen átalakítják a tarifarendszert.
Az építési és közlekedési miniszter akkor a meglévő jegy- és bérletstruktúra teljes átalakítását ígérte.
A 444 cikke szerint most megjelentek a tarifareform első részletei. Az egyik legfontosabb, hogy március 1-jétől két új napijegyet vezetnek be: a Vármegye24-et és a Magyarország24-et. Előbbi 999 forintba kerül, és egy megyére érvényes, utóbbi 4999 forintba, és az egész országban használható. Mindkettő napijegy érvényes a vonatokra, Volánbuszokra és HÉV-ekre egyaránt.
A bérlettípusok mind megszűnnek, kivéve a vármegye- és az országbérletet.
Nagy különbség az új rendszerben, hogy míg az országos napijeggyel helyjegy megváltásával lehet utazni a helyjegyköteles vonatokon, addig a Vármegye24-gyel csak olyan járatokra lehet felszállni, amikre nem kell helyjegy. A Magyarország24 napijeggyel rendelkezőknek 300 forintba kerül majd a helyjegy a feláras vonatokra, ugyanez 990 forint, ha a járat InterCity.
A kedvezmények teljesen átalakulnak, csak teljes árú, félárú és díjmentes termékeket lehet majd vásárolni.
Ingyen utazhatnak többek között a 14 éven aluliak és 65 éven felüliek, a fogyatékkal élők, a határon túli magyarok évi 12 alkalommal és a három vagy több saját gyereket kísérő szülők is.
Az országbérletek és Pest megyei bérletek a BKK járatain is érvényesek lesznek. A BKK-bérlettel pedig továbbra is lehet utazni a Budapest határain belül közlekedő vonatokon, Volánbuszokon és HÉV-eken.
Az új díjszabás március 1-jén lép életbe. Addig a régi tarifarendszer működik. Az elővételben vásárolt jegyek azonban csak 60 napig érvényesek.
Lázár János idén január elején jelentette be, hogy teljesen átalakítják a tarifarendszert.
Az építési és közlekedési miniszter akkor a meglévő jegy- és bérletstruktúra teljes átalakítását ígérte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.
Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Az érintett felhasználók között emberi jogi aktivisták, újságírók és civil szervezetek munkatársai is voltak. A legtöbb célpont Mexikóból (456 fő) és Indiából (100 fő) került ki.
A VSquare újságírója, Panyi Szabolcs arról számolt be, hogy a bírósági dokumentumok alapján a Pegasus támadó infrastruktúrájának egy része Magyarországon működhetett.
A Pegasus nevű kémszoftver magyarországi használatáról már korábban is jelentek meg információk. A Direkt36 nemzetközi tényfeltáró projektje szerint 2018 óta magyar célpontokat is megfigyeltek. A célpontok között voltak oknyomozó újságírók, vagyonos üzletemberek és azok közvetlen környezete is.
Az egyik érintett újságíró Panyi Szabolcs volt. Úgy véli, a most benyújtott dokumentumban szereplő célpontok eltérhetnek a korábban azonosítottaktól, mivel a korábbi nyomozás nem WhatsApp-felhasználókra vonatkozott.
Kósa Lajos korábban elismerte, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert, bár az ügyészség később ezt cáfolta, mondván, ez „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”.
Lengyelországban 2024-ben derült ki, hogy 2017 és 2022 között közel 600 embert figyeltek meg a Pegasusszal a Jog és Igazságosság párt kormányzása idején.
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az elmúlt napokban óriási tömeg volt a boltokban, hiszen négynapos hosszú hétvégénk van. Igen ám, de ebből nem mind a négy napon tartanak zárva az üzletek. Pénteken ugyan nem volt lehetőség arra, hogy vásároljunk, de szombaton még van esély megvenni, amit esetleg elfelejtettünk a kapkodós készülődés közben.
Az Economx összegyűjtötte, hogyan alakul a nagy áruházláncok nyitva tartása a következő napokban:
az Aldi, a Tesco, a Lidl, a Penny, a CBA, az Auchan és a SPAR áruházai is a szokásos szombati nyitva tartással várják a vásárlókat április 19-én.
Április 20-án és 21-én, vagyis vasárnap és húsvéthétfőn viszont zárva lesznek az üzletek.
Kivételek persze ekkor is vannak: az Auchan benzinkutaknál az automaták továbbra is 0–24 órában működnek majd, illetve nem lesznek zárva az OMV-SPAR Express és Orlen-DESPAR üzletek, egyes SPAR partner és SPAR market boltok, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található City SPAR szupermarket.
Minden fővárosi működtetésű piac és üzletközpont zárva tart húsvétvasárnap és húsvéthétfőn, április 22-én, kedden mindenhol visszaáll a megszokott nyitva tartás.
Az elmúlt napokban óriási tömeg volt a boltokban, hiszen négynapos hosszú hétvégénk van. Igen ám, de ebből nem mind a négy napon tartanak zárva az üzletek. Pénteken ugyan nem volt lehetőség arra, hogy vásároljunk, de szombaton még van esély megvenni, amit esetleg elfelejtettünk a kapkodós készülődés közben.
Az Economx összegyűjtötte, hogyan alakul a nagy áruházláncok nyitva tartása a következő napokban:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.
Donald Trump pénteken azt mondta: Amerika „passzolni” fogja a további orosz–ukrán háborús tárgyalások közvetítését, ha Moszkva vagy Kijev „nagyon megnehezíti” a békemegállapodás elérését.
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
