HÍREK
A Rovatból

„Valóban fogadtam Schadlt” – elismerte a Fővárosi Törvényszék elnöke, hogy találkozott a végrehajtói kar elnökével

Tatár-Kis Péter tagadja, hogy olyasmit mondott volna Schadlnak, amely a nyomozati iratokban szerepel.


A 444.hu megszerezte azt a belső, bírósági zárt felületen „Egy cikksorozat margójára” címmel a Fővárosi Törvényszék belső hálózatán két napja megjelent közleményt, amelyet a törvényszék elnöke jegyez. Az írásban, amely csak a törvényszék munkatársainak volt elérhető, Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke egy szintén 444-es cikket próbál megmagyarázni. Annak idején a lap azt írta, hogy a Schadl-Völner-ügy nyomozati iratai alapján Tatár-Kis találkozott Schadl Györggyel.

Az iratok tanúsága szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke arra akarta rávenni Tatár-Kist, hogy rúgjon ki egy bírót, akinek egy belső használatra készült állásfoglalása illetéktelenekhez került.

A leirat szerint Tatár-Kis azt mondta Schadlnak, hogy nem tudja kirúgni a munkatársat, de a csoportvezetői megbízását visszavonhatja, és el tudja érni, hogy „ne érezze jól magát a munkahelyén”.

A 444.hu szerint az ügy elég nagy hullámokat vert a Fővárosi Törvényszéken, ezárt volt kénytelen reagálni rá Tatár-Kis. Az első írásában kijelentette, a törvényszék elnöke jogi lépéseket tesz, hogy a „személyét érintően egy gyanúsított által tett kijelentések valóságtartalmára mihamarabb a nyilvánosság előtt is fény derüljön”.

Szerdán viszont a szétküldött levelében már elismerte, hogy tényleg fogadta az MBVK elnökét. A találkozón Schadl egy belső, a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz tartozó dokumentumot mutatott Tatár-Kisnek, és beadványban kérte annak kivizsgálását, hogy az hogyan kerülhetett külső kézbe. Tatár-Kis ezt bejelentésként értékelte, de szerinte Schadl nem kérte tőle, hogy a dokumentumot jegyző bírót mentse fel.

Tatár-Kis ezt írta: „A hírportálon nekem tulajdonított mondat sem hangzott el, azt csupán az MBVK elnökének más személyekkel folytatott telefonbeszélgetései alapján igyekeznek általam elmondottként feltüntetni.”

Tatár-Kis szerint nem is történt semmi, sőt, a bíró épp az ő javaslatára részesült magas kitüntetésben. A Fővárosi Törvényszék elnöke egyébként június 9-én találkozott Schadllal. Ami kicsit árnyalja a kijelentést, hogy a bírók díjairól az Országos Bírói Tanács a bírók szavazata alapján viszont már március 19-én döntött, azokat július 15-én adták át.

Azt a lap is feszegeti, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat mi alapján állította tényként, hogy Tatár-Kis Péter azt mondta Schadl Györgynek, hogy megnehezítheti a bíró életét. Ám kérdés, hogy Schadl miért mondta a feleségének percekkel a találkozó után, hogy Tatár-Kis nem fogja megvárni, amíg két év múlva lejár a bíró csoportvezetői megbízása, és „nem tudja, óhajtja megvédeni” a bírót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Három átszállás, négy óra menetidő Budapest és Szombathely között – dübörög a különleges menetrend a MÁV-nál
Pályát tartanak karban a GYSEV vonalán, rettenetes nehézkes a közlekedés a vonalon. Ezen nem segít az sem, amikor az átlagosnál többen utaznának.


Volt, aki két órát várt Szombathelyen, mire felfért egy vonatpótló buszra, más arra panaszkodott, hogy 3 átszállással, 4 óra alatt ért Budapestre – számolt be az RTL Híradója.

Az ok, hogy pályakarbantartó munkákat kezdetek meg a GYSEV vonalán. Aki Szombathelyről akar Budapestre jutni, az pótlóbusszal utazhat Győrig, vagy vonattal, de kerülővel juthat el Budapestre.

Szombathely és Győr között most pótlóbuszok közlekednek – a különleges menetrend a MÁV ígérete szerint jövő hét keddig tart.

Az RTL megkérdezte a vasúttársaságot, hogy mi volt az oka a fennakadásnak. Válaszukban azt írták: „a korábban tapasztaltnál jóval több utas kívánta igénybe venni ezeket a járatokat, ezért tartalékbuszt is be kellett állítani Szombathelyen, ami időbe került”. Egyben elnézést is kértek az érintett utasoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET: