Színpompás lufikat árul az utcán, ebből tartja el családját a vak Dávid
A Nyugati pályaudvar előtti területet különösen kedvelik az utcai árusok: a sütis Irénke nénitől kezdve a saját könyvét kínáló Károly bácsiig sokan árultak már ott az évek során, így próbálva megkeresni a napi betevőre valót. Sajnos ők már mindketten meghaltak, de most is mindig többen álldogálnak a felállványozott járdaszakaszon vevőkre várva.
Közülük a legfeltűnőbb jelenség a hosszú fekete hajú Dávid, akinek kezei csak úgy roskadoznak a lehető legváltozatosabb színű és mintájú lufiktól. A most 29 éves férfi hároméves korában vesztette el a látását egy daganatos betegség következtében. A szemei helyén azóta protézist visel.
Egy regressziós hipnózis nevű speciális módszerrel sikerült visszamennie abba az időszakba, amikor még látott. Így tudta felidézni azt a két megmaradt emlékképet is, ami alapvető hatással volt az életére:
Az egyik, ahogy egy lufit épp a szeme láttára fújnak fel, a másik pedig, hogy az ágya felett lebeg.
Valószínűleg erre vezethető vissza a rajongása, hiszen élénken semmilyen más tárgyra nem emlékszik. Felnőttként számos munkahelyen megfordult, például 9 évet húzott le call centerekben, de sehol sem lelte igazán örömét. Végül rájött, hogy a lufiárusság az, amit tényleg szívvel-lélekkel tudna csinálni.

Fotók: Mervai Márk


Felesége az első pillanattól támogatta a döntésben, sőt amióta egy betegség miatt nem tud eredeti szakmájában dolgozni, ő is kiveszi részét a munkából. Így lényegében családi vállalkozásként működnek. Nagyjából 4-5 évvel ezelőtt vágtak bele, azóta folyamatosan kutatták fel az újabb és újabb cégeket, hogy a lehető legkedvezményesebb áron szerezhessék be a lufikat. Nyomtatásra is van egy partnerük, így változatos mintákat is tudnak tenni rájuk.
A lufiknak nincs meghatározott, fix áruk, mindenki annyit fizethet értük, amennyit jónak lát. A szórás elég nagy: van aki csak pár száz forintot ad, de az is előfordult már, hogy egy 5000 forintos bankjegyet nyomtak Dávid kezébe.
Ráadásul mivel a házaspárnak kutyái és macskái is vannak (javarészt a halálsorról mentettek), az is egy opció, hogy pénz helyett bontatlan állateledelt ad a vevő.


Egyszerre általában 25-30 féle lufi van Dávidnál, a pontos számot csak megtippelni tudja. A legnépszerűbbek a születésnapra, lánybúcsúra, esküvőre készültek, de szezonális mintákat is sokszor bevesz a kínálatba, például karácsony vagy nagyobb filmpremierek (Star Wars, Jégvarázs stb.) alkalmával.
Aki szeretné, annak héliummal is fel tudja fújni bármelyiket ott helyben. Sőt, igény szerint világító ledeket is tud rakni beléjük.
Dávid normális esetben – a hétfőket kivéve – dél körül érkezik meg a Nyugatihoz őrbottyáni otthonából, és este 6-ig marad. Délután 3 óra környékén szokott tartani egy rövid szünetet, amikor megsétáltatja Miksa nevű vakvezető kutyáját. Hazaérve sosem mulaszt el ránézni honlapjára és hivatalos Facebook-oldalára, ahol minden hasznos és aktuális információ megtalálható a vállalkozásáról.


A jövőre nézve is tele van tervekkel, ha rajta múlik, továbbra is az utcán árul majd.
– mondja. Illetve fix árakat sem szeretne bevezetni. Ezt leszámítva viszont minden szempontból profin áll a munkájához, jól látszik, hogy tényleg szívét-lelkét beleteszi. Ha arra jársz, győződj meg róla a saját szemeddel is, érdemes.