Miért láthatunk ilyen sok oroszlánt Budapesten?
Gondolom, te is feltetted már a kérdést, miért láthatunk ennyi oroszlánt Budapesten. A Lánchidat és a Várkert Bazár bejáratát is oroszlán őrzi, de ezen kívül számtalan budapesti szobron, épületen vagy síremléken jelenik meg az állatok királya.
Miért kerültek oda? Mit jelképeznek? És pontosan hol láthatunk oroszlánokat Budapesten?
Arra nem vállalkozhattam, hogy a város több száz (esetleg ezer) oroszlánját mind felsoroljam, így csak a legérdekesebbeket vagy legnépszerűbbeket mutatom be képeken.
Svábhegy: Jókai egykori kertjében a kőpad
Szívfájdalmam, hogy Jókai Mór halála után jó ideig nem gondozták kellőképpen a svábhegyi kertjében álló villáját, ráadásul az épület ostrom alatt is megrongálódott, így lebontották. Csupán korabeli fotográfia őrzi a képét. A kedvenc padjához hasonló oroszlános kőpad az oroszlánfejes asztallal viszont látható, és ez talán ma a legtöbbet fényképezett eleme a Jókai-kertnek.


Halászbástya
A legszembetűnőbbek természetesen a Szent István szobrát őrző oroszlánok, de kevesen tudják, hogy a Halászbástya átépítésekor földmunkák során román kori templomot tártak fel, és az onnan származó eredeti kőoroszlán domborművet Schulek Frigyes a szintén átalakított Jezsuita lépcsőn helyeztette el.


Egy különös kapu a Corvin téren
Egy furcsa alak és két oroszlán, amelyik Jézus szívét tartja – ezek a Budai Vigadó közelében, a Corvin téren található 200 éves kapu fő motívumai.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mit jelképeznek az oroszlánok?
Az oroszlánok élőhelye évezredekkel ezelőtt Dél-Európától Indiáig terjedt, így válhattak az ókori európai kultúrákban az erő, a hatalom, valamint a Nap és az uralkodás szimbólumává.
Mivel a hím állatok sörényét a Nap sugaraihoz hasonlónak látták, az oroszlánokhoz a tűz és az arany képzete is társult (részben egyébként azért, mert Európában a nyár rendszerint az oroszlán csillagkép „uralma” idején, július utolsó hetétől augusztus harmadik hetéig a legforróbb.)
Egyiptomban az egymásnak hátat fordító, ülő oroszlánok a Nappal együtt ábrázolva a túlvilág bejáratát jelképezték.
Az ószövetségben az oroszlán Júdát, Dávid király ősét is szimbolizálja, az ordító, tüzet okádó oroszlán viszont a gonosz erőket.
A kora középkorban a keresztény ikonográfiában Márk evangélista attribútumává vált az oroszlán, és később is gyakran jelent meg az oroszlán a templomok díszei közt, mint (Szent) Márk jelképe. Festményeken is oroszlánnal ábrázolták az evangélistát.
Az oroszlán jelezheti valakinek az uralkodói mivoltát is, több királyt is illettek oroszlános jelzővel, és címerállatként is gyakran bukkan fel.
Kopogtató a Döbrentei utcában
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Várkert Bazár
Az oroszlánok gyakran őrállatként funkcionálnak, mint ahogyan azt a Corvin téren láthattuk. A kapukat, bejáratokat őrző állatok rendszerint fenevadak vagy szörnyek, és feladatuk a gonosz erők távol tartása. E szerepkörben már az ókortól használtak oroszlánfigurákat vagy oroszlántestű lényeket, például a hajdani Babilon városának bejáratán, a színes mozaikokkal kirakott Istár-kapun, vagy az egykori Mükéné területén látható kapun.
A kígyóra taposó oroszlánról később, az Országház mögött álló emlékművel kapcsolatban még lesz szó.


Lánchíd
A híd átadása után a legenda szerint az a pletyka terjedt el Pesten és Budán, hogy a hidat őrző oroszlánoknak nincsen nyelvük, a szobrász pedig szégyenében megölte magát. Az igazság az, hogy a szobrász egyáltalán nem szégyenkezett emiatt, sőt, állítólag jót mulatott a szóbeszéden, és azt mondta: „Nem vagyok én hentes, hogy a füstre való nagy nyelveket lógassam ki a barmok szájából”.
Przemysl-emlékmű
A bátorság, a hősiesség, a helytállás jelképe az oroszlán a Przemysl várában az első világháború idején hősi halált halt magyarok tiszteletére állított emlékművön.

Épületdísz az Erzsébet híd közelében
Hasonló a funkciója, mint általában a szörnyeknek vagy ijesztő teremtményeknek: a gonosz erők távoltartása.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Parlament
Az Országház bejárata előtt, a széles díszlépcsőnél álló oroszlánokat az a Markup Béla készítette, aki a Kecske-hegyen a legendás oroszlánszobrot a sziklába faragta. Az 1873-ban született művésznek köszönhetjük többek közt a Széchenyi-fürdő delfinjeit is.
A oroszlánok közül (a bejárattal szemben állva) a jobb oldali az ostrom alatt, 1945-ben elpusztult, és mivel Markup Béla még abban az évben meghalt, az ő mintái alapján Somogyi József készítette el az új szobrot.
A közelben található Tisza-emlékmű tetején pedig hatalmas, óriáskígyóval küzdő, halálra sebzett oroszlán látható, ami azt jelképezi: a hősiesség vív harcot az ármánnyal.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Rózsák tere Szent Erzsébet templom
Az evangéliumok szerzőire, Márkra, Mátéra, Lukácsra és Jánosra utalnak Steindl Imre neogótikus remekművének homlokzatán az állatfigurák. A rózsaablak alatt, a bal alsó sarokban láthatod Márkot szárnyas oroszlánként.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Cházár András utcai villa
Rákos Manó szobrászművész egykori villáját is oroszlán őrzi – ám a századfordulós épületről készült korabeli fotókon még szerepelt. Az oroszlánszobor valószínűleg Maugsch Gyula emlékművének másolata, amit a történet szerint Rákos Manó engedély nélkül készített el.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Thököly út
A 70-es számú ház kertjében álló pirogránit oroszlánok történetét egy korábbi cikkünkben már megírtuk.


Kerepesi: síremlék
Az ókori görögök a csatamezőn elesett holtak sírját azért díszítették oroszlánnal, hogy megóvják a halott lelkét a gonosz szellemektől, az élőket pedig a holtak árnyaitól. Talán ezért került erre a sírra ez a (kissé suta) oroszlán).
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök mauzóleumát is oroszlánok őrzik.

Ti hol bukkantatok még oroszlánokra? Írjátok meg kommentben!