Akár a 4000 forintot is elérheti a pontyszelet kilónkénti ára idén karácsonykor, az afrikai harcsáért pedig ennél is többet kell majd fizetni - írja a Pénzcentrum. A szakértő szerint a hazai tógazdasági haltermelés borzalmas évet zárt.
Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) ügyvezető igazgatója a lapnak azt mondta, hogy
a koronavírus után ebben az évben az aszályos időjárás és a növekvő inputanyagárak viselték meg az ágazatot.
„Soha nem látott mértékben nőtt az üzemanyag, a takarmány és az energia ára az elmúlt évben. A tógazdasági haltermelés szempontjából borzalmas idei évet tudhat magának az ágazat. Az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd elhúzódó nyári aszály miatt egyre nehezebb termelni a halat tógazdasági körülmények között” - fejtette ki Sziráki Bence.
Agrárközgazdasági Intézéet (AKI) adatai szerint már tavaly is 15 százalékos termelés visszaesés volt a Dunántúlon a vízhiány miatt, az idei tapasztalatok és előrejelzések szerint azonban 2022-ben, akár 30 százalékos is lehet a termelés visszaesés 2020-hoz képest. Sziráki szerint ugyanakkor idén is arra lehet számítani, hogy kiváló minőségben, nagy választékban lehet majd friss halhoz jutni az üzletekben és a piacokon az ünnepi időszakban is.
A KSH adatai szerint azonban
míg tavaly októberben egy kiló pontyszelet vagy filé átlagára még 2550 forint volt, addig idén októberben ezért már átlagosan 3580 forintot kellett fizetni.
Ez 42 százalékos drágulást jelent.
A decemberi árak pedig még ennél is magasabbak lesznek. Sziráki szerint ugyanis
az élő ponty kilója 1800-2000 forint körül,
a pontyszelet 3500-4000 forint körül,
míg az afrikai harcsa 3800 és 4200 forint körül alakul majd.
Akár a 4000 forintot is elérheti a pontyszelet kilónkénti ára idén karácsonykor, az afrikai harcsáért pedig ennél is többet kell majd fizetni - írja a Pénzcentrum. A szakértő szerint a hazai tógazdasági haltermelés borzalmas évet zárt.
Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) ügyvezető igazgatója a lapnak azt mondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezért borult sötétbe Spanyolország és Portugália – egy rendkívül ritka légköri jelenség okozhatta a válságot
A bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő. Egyelőre nincs kibertámadásra utaló jel.
Hétfőn hatalmas áramszünet bénította meg az Ibériai-félsziget nagy részét. Portugália és Spanyolország mellett egy ideig Dél-Franciaország és Andorra egyes részei is áram nélkül maradtak. Az áramszünet nem sokkal dél után kezdődött, és milliókat érintett mindkét országban. Olyan nagyvárosok is sötétbe borultak, mint Madrid, Lisszabon, Sevilla, Barcelona, Valencia, Málaga, Bilbao és Cádiz.
A portugál áramszolgáltató, a REN közölte, hogy a hálózat teljes helyreállítása akár egy hétig is eltarthat, mert újra kell egyensúlyozni a nemzetközi elektromosságáramlást. A REN szerint a bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő.
Az ilyen oszcillációk szinkronizálási hibát eredményezhetnek a különböző áramhálózatok között, ami dominóhatáshoz vezethet.
A spanyol hálózatot üzemeltető Red Eléctrica gyorsan megerősítette az áramszünet tényét, és közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal közösen dolgoznak a helyreállításon. A cég vezérigazgatója, Eduardo Prieto később újságíróknak azt mondta: „hat és tíz óra közötti időt vesz igénybe” a probléma megoldása, írta a BBC.
A spanyol szolgáltató egyelőre nem reagált a portugálok felvetésére. Korábban a spanyol hatóságok azt mondták, hogy 10 órán belül helyreállhat az áramszolgáltatás, de a portugálok nem voltak ennyire optimisták, írta a BBC.
António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az érintett kormányokkal történt konzultáció után nincs kibertámadásra utaló jel, ami megerősíti a portugálok álláspontját. Luís Montenegro portugál kormányfő is azt mondta délután, hogy „nincs jele”, hogy kibertámadás történt volna, de azt is hozzátette, hogy az áramszünet eredete biztosan nem Portugáliában keresendő.
A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez hivatala közleményében azt írta: „A kormány azon dolgozik, hogy azonosítsa az incidens eredetét, és minden lehetséges erőforrást mozgósítanak a probléma mielőbbi megoldása érdekében.”
A teljes áramkimaradás pontos oka még három órával a kezdete után sem volt egyértelmű. Az első jelentések azt valószínűsítették, hogy az egész félszigeten rendszerszintű meghibásodás történt, de a vizsgálatok még folynak.
Hétfőn hatalmas áramszünet bénította meg az Ibériai-félsziget nagy részét. Portugália és Spanyolország mellett egy ideig Dél-Franciaország és Andorra egyes részei is áram nélkül maradtak. Az áramszünet nem sokkal dél után kezdődött, és milliókat érintett mindkét országban. Olyan nagyvárosok is sötétbe borultak, mint Madrid, Lisszabon, Sevilla, Barcelona, Valencia, Málaga, Bilbao és Cádiz.
A portugál áramszolgáltató, a REN közölte, hogy a hálózat teljes helyreállítása akár egy hétig is eltarthat, mert újra kell egyensúlyozni a nemzetközi elektromosságáramlást. A REN szerint a bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő.
Az ilyen oszcillációk szinkronizálási hibát eredményezhetnek a különböző áramhálózatok között, ami dominóhatáshoz vezethet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiadta az ukázt a kormányfő: Csak ha muszáj, akkor használd a telefonod! – kritikus a távközlés helyzete Spanyolországban
Pedro Sánchez arra kérte a lakosságot, hogy minimalizálják az utazásokat, ne terjesszenek ellenőrizetlen információkat, és felelősségteljesen használják a mobiltelefonokat.
Felelősségteljes telefonhasználatra kérte a spanyol lakosságot Pedro Sánchez hétfő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján. A kormányfő azt mondta, hogy csak a legszükségesebb esetekben használják a telefonokat, és akkor is a lehető legrövidebb ideig. Kiemelte, hogy a rendvédelmi erők jelenlétét megerősítik az utcákon addig, amíg az elektromos szolgáltatás teljes körűen helyre nem áll.
Spanyolországban egyelőre nem tudni pontosan, mi okozta az Ibériai-félszigetet érintő áramszünetet. Sánchez közölte, hogy a vizsgálatok még zajlanak, és semmilyen lehetőséget nem zárnak ki.
Azt is kérte, hogy a spanyolok figyeljék a hatóságok közleményeit, és ne üljenek fel a dezinformációknak. Az eddigi információk szerint a legvalószínűbb, hogy egy ritka légköri jelenség okozta a leállást.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hétfő esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az áramszünet „hatalmas” hatással volt a lakosság életére, de a kormány azon dolgozik, hogy a problémát mielőbb megoldja. Három régióban – Andalúziában, Extremadurában és Madridban – a kormány rendkívüli intézkedéseket vezetett be a polgári védelem törvényei alapján. Sánchez szerint az ország energiaellátásának helyreállítása folyamatban van, részben Franciaországból és Marokkóból érkező energiaimport segítségével. A miniszterelnök arra kérte a lakosságot, hogy minimalizálják az utazásokat, ne terjesszenek ellenőrizetlen információkat, és felelősségteljesen használják a mobiltelefonokat - írta a Guardian.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen közölte, hogy kapcsolatban áll a spanyol kormánnyal, és az EU hatóságai figyelemmel kísérik a helyzetet. Az EU energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen jelentette, hogy „néhány régióban már visszatért az áram”.
A spanyol áramszolgáltató tájékoztatása szerint az ország déli és északi részén már helyreállt az áramellátás, amit Marokkó és Franciaország segítségének köszönhetnek.
A kórházak működnek, a légi forgalmat csökkentették, a vasúti közlekedést pedig leállították.
A helyzet a légi közlekedést is érintette. A Wizz Air törölte a hétfői Lisszabonból Budapestre tartó járatát, amely kedden hajnali 1 óra 10 perckor érkezett volna meg. A légitársaság tájékoztatta az utasokat, de szállást nem tudott biztosítani nekik, ezért arra kérte őket, hogy próbáljanak maguknak szállást találni. A költségeket számla ellenében megtérítik. A Wizz Air a menetrend szerint 16 óra 45 perckor Budapestről induló Lisszabon-járatot is törölte. A Ryanair Lisszabon–Budapest járata sem indult el, amely este fél 11-kor érkezett volna meg Budapestre.
Felelősségteljes telefonhasználatra kérte a spanyol lakosságot Pedro Sánchez hétfő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján. A kormányfő azt mondta, hogy csak a legszükségesebb esetekben használják a telefonokat, és akkor is a lehető legrövidebb ideig. Kiemelte, hogy a rendvédelmi erők jelenlétét megerősítik az utcákon addig, amíg az elektromos szolgáltatás teljes körűen helyre nem áll.
Spanyolországban egyelőre nem tudni pontosan, mi okozta az Ibériai-félszigetet érintő áramszünetet. Sánchez közölte, hogy a vizsgálatok még zajlanak, és semmilyen lehetőséget nem zárnak ki.
Azt is kérte, hogy a spanyolok figyeljék a hatóságok közleményeit, és ne üljenek fel a dezinformációknak. Az eddigi információk szerint a legvalószínűbb, hogy egy ritka légköri jelenség okozta a leállást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nettó 38,2 milliárd, bruttó 48,6 milliárd forint értékben kötött keretszerződést új autók beszerzésére. A Magyar Hang a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény alapján számolt be az ügyről.
A szerződéseket április 11-én írták alá, de csak most hozták nyilvánosságra. A megállapodások nyolc évre szólnak, de autókat és szervizcsomagokat csak két évig lehet majd rendelni. A megvásárolt járművekre hat év garanciát vállalnak.
A hirdetményből nem derült ki, hogy pontosan milyen típusokból mennyit szereznek be, és az sem, hogy kik kapják meg az autókat. Annyi biztos, hogy az alsó-középkategóriás modellekre 1,1 milliárd forintot, míg a felső-középkategóriás, államtitkárok és miniszterek által is használt járművekre 11 milliárd forintot szánnak.
A KEF három cég között osztotta szét a megbízásokat: a Porsche Hungária és a Porsche Lízing 34 milliárd forint értékben szállíthat autókat, a Magyar Suzuki 10,6 milliárd forintért, míg a Pappas Autó 3,6 milliárd forintért biztosíthat járműveket.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nettó 38,2 milliárd, bruttó 48,6 milliárd forint értékben kötött keretszerződést új autók beszerzésére. A Magyar Hang a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény alapján számolt be az ügyről.
A szerződéseket április 11-én írták alá, de csak most hozták nyilvánosságra. A megállapodások nyolc évre szólnak, de autókat és szervizcsomagokat csak két évig lehet majd rendelni. A megvásárolt járművekre hat év garanciát vállalnak.
A hirdetményből nem derült ki, hogy pontosan milyen típusokból mennyit szereznek be, és az sem, hogy kik kapják meg az autókat. Annyi biztos, hogy az alsó-középkategóriás modellekre 1,1 milliárd forintot, míg a felső-középkategóriás, államtitkárok és miniszterek által is használt járművekre 11 milliárd forintot szánnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
