Megtalálták a svéd újságírónő megcsonkított holttestét

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki egy szekszárdi nő és élettársa ellen, akiket kiskorú sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal vádolnak. A Szekszárdi Törvényszék április 3-án rendelte el a körözést Bősze Mónika és Gulyás Gábor Tamás ellen, miután nem jelentek meg egy előkészítő tárgyaláson, és a rendőrség sem találta meg őket bejelentett lakcímükön, tudta meg a Blikk.

Az ügyben a nyomozás korábban befejeződött. A vádirat szerint a nő és élettársa 2021 nyarán szexuális cselekményeket végeztek, illetve végeztettek a gyermekkorú sértettel, aki az anya közeli hozzátartozója. A hatóságok a vádemelést követően megállapították, hogy a vádlottak ismeretlen helyre távoztak, ezért előbb belföldi, majd európai elfogatóparancsot is kibocsátottak ellenük.

A lap információi szerint a gyermek édesanyja a válása után kezdett új kapcsolatba. A Blikk úgy tudja,

A fiú hosszú ideig nem beszélt a történtekről, végül néhány hónapja osztotta meg a vele történteket.

A rokonok bejelentése után a nyomozóhatóság pszichológus szakértőt rendelt ki. A szakértői vélemény szerint a gyerek a történtekről életszerűen, átélve számolt be, ami megerősítette a szexuális bántalmazás gyanúját. A vádlottak nem tettek vallomást, tagadták a vádakat, és a bíróság előtt sem jelentek meg.

A két ember egy ideje Németországban tartózkodott. A nő közösségi oldalain egy német várost jelölt meg lakhelyként, és annak ellenére aktív maradt a platformokon, hogy körözés van érvényben ellene. A férfi pedig egy korábbi bejegyzésében azt írta, hogy Spanyolországba költözött. A lap úgy tudja, hogy

A Blikk által megkérdezett szakértő, dr. Molnár Gábor szerint a rendőrség a közösségi oldalakat is figyeli az eltűntek felkutatásához. Mint mondta: „Ezek a bejegyzések lehetnek akár megtévesztőek is, hiszen a bűnözők is tudják, a rendőrség szökésük esetében figyeli a közösségi oldalakat, az interneten való megjelenésüket, tevékenységeiket is, ám ez a páros nem profi bűnöző, ők egyszerűen csak menekülő bűnelkövetők.”

Hozzátette: „A rendőrség fejvadászai nagyítóval figyelik az internetet, hiszen minden szökevény azon bukik meg, hogy ki, mikor, kivel tart kapcsolatot a korábbi életéből, s onnan visszavezetve lehet eljutni hozzájuk. A fejvadászokkal kiberzsaruk is együtt dolgoznak, akik pontosan meg tudják állapítani, hogy egy közösségi oldal bejegyzése valóban onnan származik-e, amit a bejegyzés helyszíneként megjelöltek, illetve a szervereken, műholdas kapcsolódásokon keresztül azt is ki lehet szűrni, valóban az oldal használója tesz-e közzé bejegyzést, vagy éppen egy adatvédelmi trükköt is bevetett a szökevény.”

Kolumbiában ismét Luis Alberto Herrera nevétől hangos a sajtó, de ezúttal nem sporteredményei miatt. A 63 éves egykori kerékpárost, akit a sportágon belül csak Lucho néven ismernek, azzal vádolják, hogy 2002-ben meggyilkoltatta négy szomszédját, hogy megszerezze a földjeiket. A hatóságok szerint Herrera 40 millió kolumbiai pesot – mai árfolyamon körülbelül 3 millió forintot – fizetett a gyilkosságokért – írja a L’Equipe.

Az 1980-as években Herrera a kolumbiai kerékpársport egyik legnagyobb büszkesége volt. „Fusagasuga kis kertésze” néven emlegették vidéki származása és szülővárosa miatt, amely körülbelül kétórányi autóútra fekszik Bogotá városától.

1985 és 1992 között versenyzett profi szinten. Már 1984-ben, amikor még a Colombie-Pilas Varta nevű amatőr csapat színeiben indult, történelmet írt: ő szerezte meg Kolumbia első szakaszgyőzelmét a Tour de France-on. Bernard Hinault-t és Laurent Fignont is lehagyta, majd egyedül ért fel az Alpe d’Huez csúcsára. Egy évvel később újabb két szakaszt nyert a francia körversenyen. De ő lett a spanyol Federico Bahamontes után a második olyan kerékpáros, aki a három nagy viadal (Tour, Giro, Vuelta) mindegyikén elnyerte a hegyek királya címet, azaz megnyerte a hegyi befutók pontversenyét.

1992 végén aztán visszavonult. A pályafutása alatt szerzett pénzét hamar befektette: három nagy gazdaságot vásárolt, ahol főként marhatenyésztéssel foglalkozott. A birtokai összesen 500 hektáron terültek el, és körülbelül 3000 szarvasmarhát tartott.

Hírneve és vagyona miatt viszont célponttá vált. 2000 márciusában a kolumbiai FARC gerillaszervezet elrabolta, és 24 órán át fogva tartotta. Szabadon engedéséért váltságdíjat fizettek. Egy másik volt kerékpáros bajnok, Oliverio Rincón is hasonló sorsra jutott: őt öt nap után engedték szabadon.

Ez a traumatikus élmény mély nyomot hagyott benne, és állítólag felkeresett egy félkatonai csoportot, hogy biztosítsa a védelmét.

Állítólag Herrera velük gyilkoltatta meg a szomszédjait is.

A vádakkal a szervezet három korábbi tagja állt elő. Egyikük, Luis Fernando Gómez Flórez azt mondta:

Egy másik tanú, Óscar Andrés Huertas arról is beszélt, hogy milyen kegyetlenül gyilkolták meg őket.

– fogalmazott.

A vádakra Herrera egy hivatalos nyilatkozatban reagált.

– fogalmazott.

(via 24.hu)

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, április 17-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai egy törökbálinti házhoz vonultak ki, mivel információik szerint ott tartózkodott egy körözött férfi. Az első helyszínen azonban tévedés történt: a kommandósok letörték az ingatlan kameráját, levágták a kerítést, majd bementek az udvarra. A házban ekkor egy hároméves kislány és egy Alzheimer-kórral élő idős nő tartózkodott, akik aludtak. Miután kiderült a tévedés, az egységek átmentek a megfelelő címre.

A férfi, T. Sándor János nem tett eleget a rendőri felszólításnak, lövések is eldördültek, és öngyilkosságot kísérelt meg: fejbe lőtte magát. A rendőrök behatoltak az épületbe, és mentőt hívtak hozzá. Helikopterrel szállították kórházba, ahol napokig küzdöttek az életéért, de április 22-én életét vesztette.

A 65 éves férfi ellen a Fővárosi Törvényszék adott ki elfogatóparancsot, mivel kábítószer-kereskedelem miatt eljárás folyt ellene. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (KR NNI) a DELTA Program keretében kiemelten kezelte az ügyet, miután a férfi egy hete elérhetetlenné vált a hatóságok számára. Felmerült, hogy fegyvert tarthat magánál, ezért a nyomozók a TEK műveleti egységének segítségét kérték.

A rendőrök a házban kutatást is végeztek, amelynek során öt engedély nélkül tartott éles lőfegyvert, több mint 6,5 kilogramm kábítószert, valamint az előállításukhoz és porciózásukhoz szükséges eszközöket találtak. A kábítószerek között volt amfetamin, kokain, illetve más droggyanús anyagok is. Az összes fegyvert és anyagot lefoglalták, majd szakértői vizsgálatra küldték.

A rendőrség szerdán egy közleményben magyarázta el, hogy miért volt szükséges a szomszéd házba is behatolni. Azt írják, hogy

Az ügyben a KR NNI Kiemelt Bűnözői Csoportok Elleni Osztálya indított eljárást.

Kovács Lajos, a rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának egykori vezetője Hajdú Péter műsorában osztotta meg gondolatait a Fenyő-gyilkosságról, vette észre a Blikk. A nyugalmazott nyomozó szerint ez volt az egyik legnehezebben bizonyítható ügy, amivel valaha dolgozott.

Elmondása szerint a gyilkosság a rendőrséget is váratlanul érte. „Engem őszintén meglepett a hír, mert azt hittem, hogy a hungáriás Fenyő Miki vált áldozattá. Első pillanatban nem tudtam, ki az a Fenyő János. Akkor ismertem meg, amikor megtörtént ez a bűncselekmény” – idézte fel.

Kovács úgy véli, Gyárfás Tamás felelőssége megállapítható az ügyben, bár azt is hangsúlyozta, hogy a „meggyőződés” kifejezést nem szívesen használja. „Meggyőződésem nem alakult ki ebben az ügyben, én inkább bűnösnek hiszem Gyárfás Tamást, mint ártatlannak. Ezt viszont merem állítani.”

A volt rendőr szerint

A beszélgetés során szó esett a Portik–Gyárfás közti hangfelvételről is, amely sokak szerint kulcsfontosságú. Kovács így idézte az egyik mondatot: „A Portik kimondja, hogy neked volt egy problémád, amit én megszüntettem.” Ugyanakkor hozzátette, hogy „Gyárfás Tamás ezt soha nem mondja ki a beszélgetések során.”

Arra a kérdésre, miért nem reagált Gyárfás határozottabban a felvételen, Kovács azt mondta, hogy vélhetően nem akart szembeszállni Portikkal. „Többször hangoztatja, hogy ő gyáva ember... nem akar konfliktust, nem akar konfrontációt. Tehát ő gyakorlatilag sodródik a beszélgetéssel.”

A műsorban szóba került az is, miért csak hét év börtönt kapott Gyárfás Tamás, miközben Portik Tamást és Jozef Rohácot életfogytiglanra ítélték. Kovács így fogalmazott: „Ez nincs annyira bebizonyítva, mint a gyilkossági esetek többségében. Itt van egy bizonyos kétely, és vannak közvetett bizonyítékok, amelyeket a bíróságnak értékelni kellett.”

Korábban is volt próbálkozás Gyárfás meggyanúsítására, de ez nem valósult meg. „Azt mondta a felügyeletet gyakorló ügyészünk, hogy ő nem látja szakmailag indokoltnak, hogy meggyanúsítsuk Gyárfás Tamást” – mondta Kovács. Hozzátette: „Én nem is járhatok utána, nem is érdekel őszintén szólva. Én kapok egy parancsot, azt igyekszik az ember végrehajtani. Ilyen parancsot a Fenyő-ügyben kaptunk.”

A nyomozás során eljutottak Jozef Rohácig, akit DNS-minta alapján azonosítottak. „…és lásd csodát, kiderült, hogy ő az egyik elkövető. Az egyik DNS az ővé, ami ott maradt a helyszínen” – idézte fel a nyomozó, majd hozzátette, hogy „az a körülmény, hogy a Rohác a Portikék végrehajtó embere, ahhoz kétség nem fér.”

Kovács szerint az sem világos, hogy volt-e pénzügyi megállapodás Portik és Gyárfás között. Mint fogalmazott, lehet, hogy nem pénzről volt szó, hanem „kapcsolati tőkéről, hiszen politikai kapcsolatokra volt szüksége.” A beszélgetés végén a volt nyomozó így összegezte gondolatait: „Bíróként nem biztos, hogy mertem volna kimondani olyan ítéleteket, amelyeket láttunk.”