HÍREK
A Rovatból

Mégsem utálják annyira a magyarok a szankciókat egy uniós felmérés szerint

Legalábbis nem annyira, mint ahogy azt a legutóbbi nemzeti konzultáció alapján gondolnánk. Az EU-átlagnál azonban jóval kevesebb a támogatók aránya.


A magyar válaszadók több mint fele egyetért, vagy részben egyetért a háború kapcsán hozott uniós intézkedésekkel, beleértve a szankciókat - idézi a 444.hu az Eurobarometer-kutatás friss eredményeit. Ez jóval árnyaltabb képet mutat, mint a legutóbbi nemzeti konzultáció, de a támogatók aránya elmarad a többi uniós országtól.

A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultációt a kormány szerint 1,4 millióan töltötték ki, az eredményeit pedig múlt héten ismertette Szentkirályi Alexandra. A kormányszóvivő akkor azt mondta, hogy

„a magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat”.

Orbán Viktor is úgy fogalmazott a Facebook-oldalán szombaton, hogy „a konzultáció eredménye világos: a magyar emberek elutasítják a brüsszeli szankciókat”.

Ezt azonban nem így látja az Európai Bizottság. A testület szóvivője, Peter Stano hétfőn azt mondta: „Tudomásul vettük a magyarországi konzultáció eredményét és a nagyon alacsony részvételt is.”

A konzultáció eredményét árnyalják az Eurobarometer-kutatás legfrissebb adatai is. A felmérés során több mint ezer személyes interjút készítettek Magyarországon tavaly októberben, pont amikor a kormány elindította nagy port kavart bombás plakátkampányát.

Az egyik kérdés pedig így szólt:

Most gondolja át alaposan azokat a különféle intézkedéseket, amelyeket az EU hozott a háború kezdetet óta Ukrajna támogatása érdekében. Ide tartoznak az orosz kormány elleni szankciók, vagy a pénzügyi, katonai illetve humanitárius segélyek is. Ön helyesli vagy ellenzi ezeket az intézkedéseket?

A magyar válaszadók 12 százaléka teljes mértékben, 44 százalékuk pedig valamennyire helyeselte az intézkedéseket. Ezzel szemben 11 százalék volt aki teljesen, 30 százalék pedig valamennyire ellenezte az intézkedéseket.

(Három százalék nem tudta, vagy nem válaszolt.)

Ezek az arányok jóval elmaradnak az uniós átlagtól, ahol 74 százalék támogatja - teljes mértékben vagy valamennyire - a EU válaszlépéseit.

A 444.hu azt is felidézi, hogy október végén a Medián is végzett hasonló mérést, amiben csak a szankciókra kérdeztek rá. Ebből az derült ki, hogy a lakosság többsége pár hónap alatt szembefordult a szankciókkal, és májusról októberre 41-ről 52 százalékra nőtt azok aránya, akik elutasították ezeket. A kormánypárti válaszadók körében azonban különösen magas, 81 százalékos volt az elutasítás októberben, ez pedig már jobban közelít a nemzeti konzultáció adataihoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Három átszállás, négy óra menetidő Budapest és Szombathely között – dübörög a különleges menetrend a MÁV-nál
Pályát tartanak karban a GYSEV vonalán, rettenetes nehézkes a közlekedés a vonalon. Ezen nem segít az sem, amikor az átlagosnál többen utaznának.


Volt, aki két órát várt Szombathelyen, mire felfért egy vonatpótló buszra, más arra panaszkodott, hogy 3 átszállással, 4 óra alatt ért Budapestre – számolt be az RTL Híradója.

Az ok, hogy pályakarbantartó munkákat kezdetek meg a GYSEV vonalán. Aki Szombathelyről akar Budapestre jutni, az pótlóbusszal utazhat Győrig, vagy vonattal, de kerülővel juthat el Budapestre.

Szombathely és Győr között most pótlóbuszok közlekednek – a különleges menetrend a MÁV ígérete szerint jövő hét keddig tart.

Az RTL megkérdezte a vasúttársaságot, hogy mi volt az oka a fennakadásnak. Válaszukban azt írták: „a korábban tapasztaltnál jóval több utas kívánta igénybe venni ezeket a járatokat, ezért tartalékbuszt is be kellett állítani Szombathelyen, ami időbe került”. Egyben elnézést is kértek az érintett utasoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET: