Még mindig nem szolgáltattak igazságot a ralibaleset áldozatainak - egy anya és 12 éves lánya is meghalt
Aradi Gergely a 12 éves lányát és feleségét veszítette el. Úgy érzi, a felelősök hallgatnak, a kérdéseire máig nem kapott választ és senki sem kért tőle bocsánatot.
Aradi Gergely több mint egy évvel a tragédia után is válaszokat keres. A felesége és 12 éves kislánya 2024 márciusában vesztették életüket az Esztergom–Nyerges ralin, ahol egy versenyautó kisodródása következtében összesen öten haltak meg. Az Aradi család azért ment ki a versenyre, mert a kislány programja megváltozott, így még meg tudták nézni az apát, akinek előfutó résztvevőként az volt a feladata, hogy a hivatalos mezőny előtt haladjon végig a pályán, ellenőrizve a pálya állapotát és a futam előkészítését.
A férfi később elmondta: a családja eredetileg egy hosszú, egyenes szakaszon tartózkodott, nem pedig azon a ponton, ahol a baleset történt. Ide csak később sétáltak fel. Aradi épp a szervizből indult volna az újabb futamra, amikor értesítették, hogy baleset történt. „És akkor a semmiből hívott a Bendi sírva” – mondta a 444.hu-nak az apa, a fiára célozva, aki túlélte a tragédiát.
A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) közlése szerint a tragédia nézőktől elzárt területen történt, az elzárás pedig a szokásoknak megfelelően jelölve volt. A rendőrségi nyomozás jelenleg is tart, két gyanúsított van, több részlet viszont még nem tisztázott.
Az apa úgy gondolja, az Esztergom–Nyerges rali mindig is problémás helyszín volt, ezért több rendező kellett volna a helyszínre. Az is felmerült benne, hogy a balesetet okozó A licenccel rendelkező pilóta hogyan kaphatott versenyengedélyt anélkül, hogy korábban megfelelő eredményeket ért volna el. Szerinte ehhez több év versenyzés kell.
Aradi hangsúlyozta, hogy az MNASZ akkori raliszakág-vezetője kétszer is végigment a kérdéses szakaszon a tragédia előtt, így látnia kellett a veszélyes helyen álló tömeget. Úgy fogalmazott, a szervezőkre vonatkozó egyik kötelességre utalva:
„Ha a tömeget nem tudod kezelni, akkor leállítod a versenyt.”
Az interjúból kiderült, hogy a versenyzőpáros nem kereste fel az áldozatok hozzátartozóit, a navigátor pedig két héttel a tragédia után ismét rajthoz állt egy másik versenyen. A szövetség anno 200 ezer forintos hozzájárulást ajánlott fel a temetésre, amit Aradi méltatlan körülmények között kapott csak meg. Szeptemberben viszont volt egy jótékonysági gála, ahol az öt áldozat családja között osztották szét a bevételt.
A rendezvényen részt vett Szujó Zoltán, a szövetség elnöke is, aki öt példányt ajánlott fel saját könyvéből. Arra a kérdésre, hogy lesz-e kártérítés, akkor azt válaszolta: megvárják a rendőrségi vizsgálat eredményét. Aradit viszont azóta sem kereste senki a szövetségtől.
Aradi Gergely több mint egy évvel a tragédia után is válaszokat keres. A felesége és 12 éves kislánya 2024 márciusában vesztették életüket az Esztergom–Nyerges ralin, ahol egy versenyautó kisodródása következtében összesen öten haltak meg. Az Aradi család azért ment ki a versenyre, mert a kislány programja megváltozott, így még meg tudták nézni az apát, akinek előfutó résztvevőként az volt a feladata, hogy a hivatalos mezőny előtt haladjon végig a pályán, ellenőrizve a pálya állapotát és a futam előkészítését.
A férfi később elmondta: a családja eredetileg egy hosszú, egyenes szakaszon tartózkodott, nem pedig azon a ponton, ahol a baleset történt. Ide csak később sétáltak fel. Aradi épp a szervizből indult volna az újabb futamra, amikor értesítették, hogy baleset történt. „És akkor a semmiből hívott a Bendi sírva” – mondta a 444.hu-nak az apa, a fiára célozva, aki túlélte a tragédiát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent a kormány rendelete a szombati nemzeti gyásznapról
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A szabályozás a rendezvények korlátozását nem említi.
Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.
Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:
"A Kormány Őszentsége Ferenc pápa búcsúztatásának napjára a méltó megemlékezés érdekében nemzeti gyásznapot rendel el".
Azt nem említi, hogy a gyásznap miatt a rendezvényeket korlátozni kellene.
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A középületekre kiteszik a gyászlobogót, a magyar és az európai zászlókat félárbócra eresztik.
Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.
Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még nem tudni, hogy lehet-e lagzit tartani szombaton – A kormány még nem hirdetette meg Ferenc pápa temetése miatt a nemzeti gyásznapot
A kormány szóban már említette a gyásznapot Ferenc pápa temetésére, de a hivatalos rendelet még mindig nem jelent meg. A jegyzők tanácstalanok, mi alapján kellene dönteniük.
A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.
A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.
A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.
Tóth János arra is emlékeztetett, hogy hasonló helyzet alakult ki a koronavírus-járvány idején is. Akkor a kormány döntése alapján el kellett engedni a parkolási díjakat, azonban erről eredetileg a képviselő-testületek voltak jogosultak határozni. Ezt később azzal oldották meg, hogy a polgármestereket átmenetileg felhatalmazták arra, hogy saját hatáskörben rendeleteket hozzanak a járványhelyzet idején.
Mivel a döntések hétről hétre születtek, a polgármestereknek minden szombaton be kellett menniük a hivatalba, hogy az aktuális rendeletet aláírják és kihirdessék – a település hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján is.
A jegyző szerint most is hasonló a helyzet: másfél nappal a nemzeti gyásznap előtt még mindig nem jelent meg a szabályozás.
A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.
A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.
A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
24.hu: Bede Zsolt tényleg rövidnadrágban ment a bazilikába, ahol Magyar Pétert zaklatta
A szemtanúk szerint többen próbálták megfékezni a kiabáló aktivistát a templomban. Bede végül bocsánatkérő posztban magyarázkodott a viselkedése miatt.
Egészen szokatlan jelenet zajlott le a Ferenc pápa lelki üdvéért tartott gyászmisén a Szent István Bazilikában. A már szabadlábon lévő Bede Zsolt, akit fideszes és orosz propagandistaként is emlegetnek, rövidnadrágban jelent meg a szertartáson. A 24.hu fotósai a helyszínen le is képeket is készítettek arról, ahogy valóban lenge öltözékben jelent meg, és az is látszik a képeken, hogy beszélt Magyar Péterrel.
Egy rövid videó is készült az esetről. Ezen az látszik, hogy Magyar Péter éppen interjút ad, miközben Bede követi őt, és a telefonjával veszi. A beszélgetésből annyi hallható, hogy Bede azt kérdezi: „Miért kiabálsz?”
Bede Zsolt az incidens után nem tett közzé videót az esetről, csupán egy szelfit posztolt, amelyhez bocsánatkérő sorokat írt: „Bocsásd meg, Uram! De a Házadból ki kell verni a kufárokat… Az emberek gratuláltak… (szóljon mentségemre …)” – állt a bejegyzésében.
Ennek némileg ellentmond, hogy Magyar Péter korábbi posztjában azt írta:
„Egészen megdöbbentő jelenet volt az ünnepi gyászmise végén, amikor a már ismét szabadlábon lévő fideszes/orosz propagandista, Bede Zsolt rövidnadrágban berontott a Szent István Bazilikába és egészen minősíthetetlen, trágár dolgokat üvöltve próbált zaklatni. Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén.”
Egészen szokatlan jelenet zajlott le a Ferenc pápa lelki üdvéért tartott gyászmisén a Szent István Bazilikában. A már szabadlábon lévő Bede Zsolt, akit fideszes és orosz propagandistaként is emlegetnek, rövidnadrágban jelent meg a szertartáson. A 24.hu fotósai a helyszínen le is képeket is készítettek arról, ahogy valóban lenge öltözékben jelent meg, és az is látszik a képeken, hogy beszélt Magyar Péterrel.
Egy rövid videó is készült az esetről. Ezen az látszik, hogy Magyar Péter éppen interjút ad, miközben Bede követi őt, és a telefonjával veszi. A beszélgetésből annyi hallható, hogy Bede azt kérdezi: „Miért kiabálsz?”
Bede Zsolt az incidens után nem tett közzé videót az esetről, csupán egy szelfit posztolt, amelyhez bocsánatkérő sorokat írt: „Bocsásd meg, Uram! De a Házadból ki kell verni a kufárokat… Az emberek gratuláltak… (szóljon mentségemre …)” – állt a bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly szigorítás jöhet a műszaki vizsgáknál, az autókat, furgonokat és motorokat is érintené az új uniós szabályozás
A cél a balesetek és a környezetszennyezés csökkentése. A tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.
Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a Portfolio.
A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján
évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is:
a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.
A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.
A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.
A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap.
Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait.
A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.
A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a portfolio.hu. A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is: a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.
A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.
A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.
A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap. Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait. A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.
A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.
Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a Portfolio.
A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
