Magyarország csili nagyhatalom lehetne!
Mint arról mi is beszámoltunk, a külföldiek szerint a magyar konyhát a vöröshagyma mellett a paprika használata jellemzi. Ezzel Mohai Tibor gyulai csilitermesztő is egyetért. Bár nála ez csak hobbi, a kertje tele van paprikával. Egyik-másik fajtát a csiliseken kívül itthon nem is ismerik.
"Mi már túl vagyunk a kecelin, a cseresznyepaprikán, meg a macskapöcse paprikán, ezeket leszárítjuk, savanyúságnak tesszük el" mosolyog Tibor. Úgy véli, paprika nélkül nem élet az élet, mi, magyarok imádjuk a paprikát, azon nőttünk fel. "A csili ehhez a hagyományhoz illeszkedő kuriózum, ráadásul könnyen termeszthető. "Aki a ma gasztrokultúrában egy kicsit is járatos, az ismeri klasszikus fajtákat, mint amilyen a jalapeno, a tabasco, a habanero, vagy a cayenne." A csilitermesztés Magyarországon egyre népszerűbb. Tibor elmondta nekünk, miért.
- Hány tő paprikád van most a kertben?
- Több száz lehet, nem számoltam össze.
- Hogyan lehet megjegyezni, melyik cserépben melyik fajta növekszik?
- A levelük színéről és formájáról, a virágzatról, illetve a termésükről lehet beazonosítani őket. Van, amelyik mellé kis cédulát tűzök. A paprikák levele szinte ugyanolyan, mint a termésük, ez segíti az azonosítást. Például az Inca Red Drop levele csepp alakú, ilyen lesz a termése is. Ha hosszúkás a levél, hosszúkás a termés. A Black Royal levele sötét, a szárán növekvő paprika ehhez hasonló: egészen sötét padlizsán színű, és mire megérik, majdnem fekete.

Black Royal - mi inkább Fekete Tűznek neveznénk

Mohai Tibor, aki a csilis cserepekre nézve fejből sorolja, melyikben milyen fajta terem.
- Miért kezdtél el csilikkel foglalkozni?
- Hét éve egy hipermarketben hirtelen ötlettől vezérelve megvásároltam az első tövet. Interneten kezdtem keresgélni, és megragadott a csilik fajtagazdagsága, valamint szín- és formaválasztéka. 2,5-3 ezer fajtakönyvbe vett, stabilizált fajtát ismerünk Hondurastól Bulgárián át Japánig. Mondjuk, ebbe beletartoznak az édes paprikákat, mert az édes paprika is csili, vagyis egy kisebb halmaz a csiliken belül. A paprikák előtt két évig a szintén nagy fajtagazdagságú tökféléket termesztettük szabadföldön, és azért is váltottam paprikára, mert könnyebb nevelni, elegendő hozzá néhány cserép.
- Otthoni termesztésnél mire kell ügyelni?
- Melegre van szüksége, bár ez nem jelent feltétlenül erős, tűző napot. Sőt, a fóliások például árnyékolni is szokták necc hálóval. De ha harminc fok felett marad a hőmérséklet, a csilik jobban növekednek, mivel rendszerint trópusi fajták, nem olyanok, mint a magyar erős hegyes, amely akkor is hoz valamennyi termést, ha hűvösebb van.
- Akár panellakásban is nevelhető?
- Ha nem északi fekvésű a lakás, akkor a teraszon vagy az ablakban lehet néhány tövet nevelni.
- Milyen hosszú a csili termesztési ideje?
- Itthon a magvetést - lakásban vagy fóliában - március közepéig érdemes elvégezni. A paprikák rendszerint az első fagyokig teremnek. Érésnél lehetnek különbségek, július elején-közepén szabad földön már szedhető a paprika. Egyes fajták szeptember előtt nem érnek be, ilyen a Bishop’s Crown más néven Patricia’s Bell, magyarul Tulipánpaprika.

Növekszik a Tulipánpaprika

Már júliustól teremnek a csilitövek
Az igazán erősek a Dorset Naga, a Csokis Habanero és a Morouga Scorpion a maga szerény, nem túl hivalkodó kis virágaival – pedig ez a világ egyik legerősebb paprikája. Scoville értéke megközelíti a 2 milliót.
Peter Pepper, népnyelven fütyipaprika. Sárga, illetve piros színű a termése, vastag húsú, 4-5 centiméteresre nő és a szabályos alakú termése olyan, mint a pénisz. "Nem őrületesen csípős, inkább a formája miatt érdekes."
A Szamba klasszikus paprikafajta, kis csoportokban hozza a termését, amely eleinte lila színű. Először ezeket kezdték el forgalmazni az egyik hipermarketben.
A Fekete Gyöngyöt Tibor eddig csak a netről ismerte, idén kapott egy tövet. Amikor megérik, a tövön egyszerre lesz többféle paprika: zöldes, pirosas, feketés termés. Közepesen csípős. Ez a csilik esetében még csupán az alsó középosztály, pedig a magyar cseresznyepaprikánál három-négyszer erősebb.


- Szívesen látnád a csilit hazai éttermek étlapján?
- A paprikával az a gond, hogy időben korlátozott a szedési ideje, friss paprikát nem lehet egész évben folyamatosan biztosítani. Ha felveszik az étlapra, azt célszerű hosszabb távra előre átgondolni. A legtöbb vendéglátóhely elintézi azzal, hogy az asztalra odakészíti az állandóan beszerezhető sztenderd tabasco szószt, vagy ami a legrosszabb, azt a bizonyos, sokak által ismert, piros, agyonsózott, leveses, darált csípőset. Pedig ezeknél a termékeknél akad sokkal, de sokkal jobb minőségű, ízletes kistermelői szósz, illetve darált paprika, amely külföldön is megállja a helyét. A hazai kistermelők java ráadásul adalékanyagok, színezékek és tartósítószerek nélkül, jó minőségű só felhasználásával készíti ezeket. Akad olyan termék, amihez külön megfüstölik a paprikát.
- Melyik a kedvenc csípős ételed?
- Az ételek, csípősen. Mondjuk, azért olyan túlzásokba nem esem, mint az egyik kollégám, aki a gyümölcslevest is csípősen eszi. Az enyhén csípős, pikáns lekvárok persze finomak tudnak lenni. Télen pedig mindig csinálok magamnak őrölt csilis mézet. Amikor átfázik az ember, egy kanállal csak bele kell löttyinteni egy bögre forró teába, és azonnal átmelegíti az embert.
- Milyen mértékben érdemes otthon használni a saját termesztésű csilit?
- Egyedi igények kérdése. Ha valaki csak alkalmi fogyasztó, elég néhány tő. Én például ma reggelire egyszerű szendvicset ettem hegyes erős paprikával. Délben a rakott zöldbabra szórtam csípős paprikát. Munka után hazahoztam egy hamburgert, és házi csípős szószt tettem rá. Azért is szeretem a csilit, mert a benne lévő kapszaicin ugyan égethet, csíphet, fájdalmat okozhat, de nem allergén, és háztartási mennyiségben fogyasztva nem mérgező. A hazai hegyes erős paprikából napi tizenöt kilónak lehetne mérgező hatása.

A tavalyi termés

Bulgarian Carrott szüret után.
- Presztízskérdés a csiliseknél, hogy minél csípősebb paprikát neveljenek?
- Ez pontosan olyan, mint a sportmotorok iránti szenvedély. Ott is a legerősebbet, a leggyorsabbat, a legjobban gyorsulót akarja mindenki kipróbálni. Ugyanez igaz a nemesítőkre is, ők is elmennek ebbe az irányba. Minél csípősebb, annál jobb. Egy évtizede a Szellempaprika, a Bhut Jolokia volt a legerősebb, körülbelül egymilliós Scoville-értékkel. Jelenleg a hivatalos csúcstartó a Carolina Reaper, amelynek Scoville-értéke meghaladja a kétmilliót.
-A legcsípősebb paprikákat nevezhetjük luxus kategóriának?
-Valóban ezek a legdrágábbak a piacon. Ennek ellenére azok, akik a hardcore csípős paprikákra specializálódtak, ezeket adták el leghamarabb. A hazai kistermesztők a fogyasztói igények után mennek, az a cél, hogy brutálisan erősek legyenek a csilik, annyira, hogy már fáj tőlük az ember ínye, és szakad az emberről a víz. Ugyanakkor, míg a boltok tele vannak mainstream szószokkal és csilis termékekkel, hiányoznak az üzletek polcairól azok a fajták, amelyek kegyetlenül odavernek.
A paprikafajták csípősségét okozó kapszaicin alapján mér. Erre Wilbur Scoville amerikai kémikus dolgozott ki először használható eljárást; a paprikából készült oldatot cukros vízzel hígították addig, amíg a „csípést” a tesztelők (eredetileg öt kóstoló) már nem tudták érzékelni.
A Scoville-érték azt jelzi, hányszorosára kell hígítani egy paprika kapszaicin kivonatát ahhoz, hogy már ne érezzük csípősnek. Az édes paprikák Scoville-értéke nulla, mivel oldatuk hígítatlanul sem csípős, nem tartalmaznak kapszaicint. A 100.000 feletti SHU érték azt jelzi, hogy a kivonatot több mint százezerszeresére kell hígítani ahhoz, hogy már ne érezzük csípősnek.

-Milyen fajtákra specializálódtál?
- Most a Habaneróra és a Jamaicanra álltam rá, mivel talán ezeknek a legjobbak a tulajdonságai. Nagyon erős, könnyen feldolgozható, univerzális felhasználású, jól fogyasztható fajták. Vastag húsú, de darálható és nagyon erős. Mi már túl vagyunk a kecelin, a cseresznyepaprikán, meg a macskapöcse paprikán, ezeket leszárítjuk, savanyúságnak tesszük el.
Van, amit csak érdekességként tartok. A Shishito japán fajta gyűrött, könnyen szárítható kis paprika. A japánok zölden eszik; beledobják egy kis olajba, megpirítják vagy megsütik, esetleg marinálják. Zölden nincsen íze, még csak nem is csíp, fogalmam sincsen, mit szeretnek rajta. Sárgára vagy pirosra érve is csak közepesen csípős. Éretten viszont, különösen a piros, nagyon jó ízű, hasonló az édeskés magyar fűszerpaprikához. Ráadásul könnyen szárítható.
- Saját fajtád is van?
- Nemesítéssel ugyan tudatosan nem foglalkozom, ám mivel a paprikák rendkívül könnyen összeporzódnak, kereszteződnek egymással, meglepetésemre már van saját hibridem. De nem tudom megmondani, milyen keverék. A mezőgazdaságban védőtávolsággal oldják meg a kereszteződést, ám én annyira nem vigyázok erre, éppen azért, mert szeretem a fajtagazdagságot, és jó érzés, hogy na, van egy új fajtám.
- Több száz töved van. Ekkora mennyiségű paprikával már kereskedni is lehet?
-Egyelőre nem vagyok kistermelő, csak házi használatra termesztem a csilit. A nagy volumenű termesztéshez olyan nagyobb szabadföldre lenne szükség, amelyet jól lehet művelni és öntözni. Itthon dolgozzuk fel a paprikát, és mi használjuk el, vagy ismerősöknek ajándékozok belőle, vagy bent a munkahelyemen kóstoltatok.
- Ki segített az első lépésekben?
-A csilitermesztéshez Magyarországon legfeljebb paprikatermesztőktől, kertészektől vagy növényorvostól lehetett kérni információkat. Szerencsére a csilitermesztés nem sokban különbözik a közönséges magyar fűszerpaprika termesztésétől. Ha valaki az utóbbiban járatos, ebbe is beletanulhat.
Tíz éve jöttek be először a magok, például úgy, hogy valaki Mexikóban járt és hozott haza, vagy kulináris üzletben a szárított paprikában maradt mag, és azt használták fel ültetésre. A csilitermesztésnek nem alakult ki a hagyománya, ezért nem volt magyar szakirodalma. Német nyelvű, angol, és érdekes módon svéd honlapokon lehetett használható anyagokat találni.

Szamba

Saját hibrid
- Mennyiben változott ma a hobbi csilitermesztők helyzete?
- Sokan kezdtek blogot vezetni, létrejött a Csilikertész fórum rengeteg témával. Itt megosztjuk a tapasztalatainkat például a tápanyag-utánpótlásról, a földkeverékekről, alternatív szaporítástól, átültetésről, van magbörze, palántacsere. A keresők és a Facebook segített abban, hogy aktív közösségre találjak. A tagok leginkább laikusok vannak. A kistermelők és a szenvedélyes csilitermesztők közül csak egy kertészmérnököt ismerek. Tele vagyunk gépész, közlekedési, élelmiszer és más mérnökökkel, illetve közbeszerzési referensekkel, de van irodai aktakukac is.
- Pihentet a kertészkedés? Mindenki ki akar szakadni az irodai munkából?
- Az biztos, hogy a kertészkedésnek nagyon jó élettani hatása van, átmossa az embert, és az most mindegy, hogy füvet nyírunk, gyümölcsöt szedünk, vagy formára metszünk egy bokrot. Munka után szeretek kint szöszmötölni a virágoskertben vagy a csilik között.
- Hány hobbi csilitermesztő lehet Magyarországon?
-Erről nincsen hivatalos adat. Tíz, tizenöt, maximum húsz ember foglalkozik hivatalosan kereskedelmi célú, piaci mennyiségű termesztéssel. Mi, akik hobbi szinten termesztjük a csilit, talán több ezren is lehetünk, annyi új ember talál mostanában a fórumra. Gyulán kapásból három embert tudnék felsorolni. De ők már tudatosan szereznek be magokat és csereberélnek fajtákat, tíz-tizenötöt is kipróbálnak.
- Bárkiből lehet hivatásos csilitermesztő?
- Persze, 200-300 tő szabadföldi ültetvénytől kezdve lehet piacra is termelni. Egy ismerősöm csupán 35 tő paprikát nevelt, igaz, a legerősebbeket, vitte piacra, és októberre el is fogyott neki az összes szósza. Egy másik ismerősöm 6-8000 tővel dolgozik. A magyar vidéknek, akárki akármit mond, számos kitörési pontja lehet. Egy ilyen volna akár a csilitermesztés is.
- Miért gondolod így?
- A lakosság négyötöde vidéken él, ám a vidék sajnos ma sok helyen passzivitásba, sőt agóniába fordult. A csili nálam
nem feltétlenül cél. Inkább eszköz. Meg akarom mutatni, hogy a magyar vidéknek, a magyar mezőgazdaságnak igenis vannak lehetőségei, ilyen lehet a gyógynövény vagy fűszernövény termesztése, és ilyen lehetőség lehet a csilitermesztés is.
Az egyik hazai termesztő az állását hagyta ott a csilipaprikáért, és egy nagynak és jelentősnek igazán nem nevezhető településen, Kabán indította el a csilis projektet, és már megélnek belőle. Merjünk belevágni akkor is, ha az elején kudarcok élnek! Rengetegen akarunk vidéken maradni és itt élni élhető életet. Lehetünk kistermelők is, legyünk bátrak!


Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!