ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Lehet-e kártyával fizetni a sivatagban?

Lehet. Oké, nem a Szaharában, de egyik interjúalanyunk beszámolója szerint Marokkóban ez sima ügy volt. A budapesti éjszakában szerzett keserédes tapasztalatok után utazók extrém fizetési élményeit gyűjtöttük csokorba.


Amióta csak okostelefon lehet a kezünkben, elkényelmesedtünk az utazásainknál is: miért is teregetnénk ki egy térképet az autóban, ha ott a telefonban a GPS? Miért olvasnánk el előre egy fél útikönyvet, ha két kattintással a helyszínen is rengeteg infót megtudhatunk egy nevezetességről? Vagy miért ragasztanánk fotóalbumba a vakációról készült képeinket, ha egy felhőben is tárolhatjuk őket, sőt, még zenei aláfestéssel montázst is készíthetünk belőlük?

Plusz egy kényelmes megoldás: készpénz helyett kártyával fizetni

A külföldi utazásoknál egy másik fontos faktor is előjön: Mennyi pénzt váltsunk? Hol? Milyen címletekre lehet szükség? Ezeket a dilemmákat lehet egy csapásra félretenni, ha eleve arra készülünk, hogy bankkártyával fogunk fizetni. Már ha lehet. A hazai tapasztalatokból kiindulva talán nem mindig hisszük el, hogy lehet, hiszen egyáltalán nem általános ez még Magyarországon, elég csak a piacokra gondolni.

Ezért most direkt extrém eseteket kerestünk. Megkértünk néhány utazót, hogy idézze fel nekünk, milyen helyzetekben tudott külföldi utazása során kártyával fizetni, ami számára is meglepetés volt, mert előzetesen nem számolt volna vele.

NÉZD MEG KISFILMÜNKET, HOGY MÉG JOBBAN ELKÉPZELHESD A HELYZETEKET, AMIKRŐL UTAZÓINK MESÉLNEK!

Bankkártya-terminál a sivatagban

Brigi szociálpedagógus, már főiskolásként minden nyarát más-más országban töltötte. Az utazási szenvedélye nem múlt el, most már családjával járnak felfedezni új tájakat, megismerni új kultúrákat. Két kedvencük Málta és Ciprus. De ezekben az országokban már egyáltalán nem meglepő, hogy kártyával is lehet fizetni valahol. Ellenben mikor sok évvel ezelőtt Marokkóban jártak férjével, és

egy taxis vitte őket kirándulni a sivatagos területekre, a kietlen tájon kiderült, hogy a sofőr nem tud visszaadni a nagy címletből, ami náluk volt. Sebaj, előkapta a kártyaleolvasó terminált.

Briginek beégett ez a momentum, mert akkoriban még Budapest utcáin sem volt általános, hogy egy taxiba szállva kártyával fizethetünk majd. Azonban ez továbbra sem jelenti azt, hogy ne lennének olyan szolgáltatások, amelyek igénybevétele előtt máig ne lenne érdemes ATM-et keresni.

Városnézés készpénzmentesen

László hajóskapitány, a munkája része az utazás. Bejárta már a fél világot Ausztráliától Dél-Amerikáig, mert ha épp nem hivatalból van úton, akkor kikapcsolódásként is szívesen utazik. Az ő sztorija is több évvel ezelőtti történet, Sri Lankán járt, ahol a városnézésnek az igazán autentikus formáját választotta: egy tuk-tuk járgányba szállt be. Meglepetten tapasztalta a túra végén, hogy a sofőrje felkínálja a bankkártyás fizetési lehetőséget – naná, hogy élt vele.

Ahol már 10 éve alap, hogy elég egy bankkártya

Kátya kommunikációs szakember, hobbija az utazás. Az ő kedvenc országa Észtország, mert még egyetemistaként hosszabb időt töltött Tallinban ösztöndíjjal. 10 éve már, hogy először járt ott, éles kontraszt volt számára, hogy ha szórakozni indultak egyetemista barátaival, tényleg elég volt egy bankkártyát magával vinnie, mert

a legeldugottabb, diákokra specializálódott kocsmában is lehetett kártyával fizetni – 10 évvel ezelőtt.

Magyarországon bár sokat javult a helyzet, a korábbi állapotokhoz képest, most is előfordul, hogy kellemetlen meglepetésként el kell indulni készpénzt felvenni, mert néhány helyen még most is kihívást jelent a kártyaelfogadás.

Egy teve, egy szamár, egy terminál

Ferenc újságíró, aki különösen azóta utazik rengeteget, amióta a fapados légi járatok még elérhetőbbé tették az európai városokat. De már 18 évesen nyakába vette a kontinenst: egy barátjával InterRail vonatjeggyel utazgattak országról-országra egy hónapon keresztül. Ferenc szerint sokszor a magyar utazó számára egészen elképesztő helyeken lehet wifire bukkanni, vagy kártyás fizetési lehetőséget találni. Neki a legnagyobb meglepetést az okozta, mikor a jordániai Petrában járt:

hatalmas területen a több mint kétezeréves romok között sétálva kerülgethetjük a tevéket és szamarakat, ami nem éppen a civilizáció magas fokára utal – ellenben a főbb látványosságok közelében találunk wifi elérhetőséget, a magas lépcsőkön sorakozó árusoknál, akik tényleg a szamarak mellett kínálják a portékájukat, pedig ennek ellenére van kártyaleolvasó.

Ferenc szerint egy külföldi utat ma már többnyire megtervezhetünk úgy, hogy azzal számolunk, csak bankkártyával fizetünk mindenhol, akár már online előre. Ha Magyarországon indulunk útnak, akkor még szerinte is jobb, ha viszünk magunkkal készpénzt, mert még nem terjedt el kellőképpen a kártyaelfogadás.

Ha mára már negatív képet sugároz, ha csak készpénzt fogad el egy hely, miért nem vált mégis?

A sztorikból is az derül ki, hogy a kényelmi szolgáltatás léte vagy hiánya nyomot hagyhat: ha egy olyan helyen fizethetünk kártyával, ahol nem is számítottunk rá, akkor nyilván pozitív a benyomás, de ha valahol az a tapasztalásunk, hogy nem fogadják el a bankkártyánkat, akkor egyértelműen keserű marad a szánk íze. Sejthetik ezt a kereskedők és szolgáltatók is, és most már egyre szélesebb körben tapasztalhatjuk, hogy az elektronikus fizetési lehetőségek is elérhetőek.

És ha mégsem?

Vajon mi riasztja el a kereskedőket? Mik a legfontosabb érvek, amik számukra amellett szólnak, hogy ne féljenek a kártyás fizetés bevezetésétől?

Hideg Noémit, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment terület vezetőjét kérdeztük:

"Nem feltétlen kell külföldre mennünk, hogy érzékeljük, megváltoztak fizetési szokásaink. Az OTP Bank tapasztalatai és az MNB adatai is azt támasztják alá, hogy egyre gyakrabban és egyre többet fizetünk kártyánkkal, mobiltelefonunkkal vagy akár okosóránkkal. Tapasztalatunk szerint azonban nem csak azért érdemes biztosítani az elektronikus fizetést, mert ez a vásárlók elvárása, hanem azért is, mert ez a kereskedőknek és szolgáltatóknak is előnyére válik."

- Miért tarthatnak a vállalkozások a kártyaelfogadástól?

- Sokan azért ódzkodhatnak az elektronikus fizetési megoldásoktól, mert nem ismerik előnyeit vagy talán nem hiteles forrásból tájékozódnak. Az elektronikus fizetés biztonsági szempontból is kockázatmentesebb, valamint gyorsabb, és mindenki – mind a vásárlók, mind a kereskedők – számára jobban követhető és áttekinthető a készpénzhasználatnál. Emellett a járványhelyzet alatt az Egészségügyi Világszervezet is a készpénzmentes, például az érintéses fizetést ajánlotta, hogy csökkentse a fertőzés kockázatát.

- Melyek a leggyakoribb tévedések a vállalkozók részéről POS-terminálokkal kapcsolatban?

- Sokszor találkozunk még mindig azzal a véleménnyel, hogy a POS-terminál fenntartása sokba kerül a kereskedőnek, ám ilyenkor legtöbbször nem veszik számba az összes tényezőt, amit a költségek elemzésekor érdemes figyelembe venni. Általában ugyanis nem szokták a készpénzkezelés költségeivel összevetni, holott, annak tárolásával, szállításával, befizetési költségeivel, biztonsági kockázataival és a minderre fordított idővel és energiával volna megalapozott az összehasonlítás. A terminálok üzemeltetésének költsége pedig nagyban függ a kereskedő forgalmától és attól, hogy melyik pénzintézettel szerződött.

Mi már az ajánlattételtől áttekinthető költségszerkezettel ismertetjük meg partnereinket, amelyet minden havi elszámolásban pontosan követhetnek. Emellett – mivel a vásárlók tapasztalataink szerint már kifejezetten keresik azokat a lehetőségeket, ahol kártyával, sőt, akár SZÉP-kártyával is fizethetnek – a forgalmat is növelheti, ha valaki lehetővé teszi az elektronikus fizetést. Volt, aki attól tartott, hogy bonyolult és időigényes a telepítés, ám a műszaki feltételek függvényében, de legkésőbb a szerződés aláírásától számított 15 munkanapon belül telepíthetők a terminálok. Így az egész folyamat mintegy két-három hét alatt végigjárható és kikerülhet a vállalkozás ajtajára is a bankkártya-elfogadóhely felirat.

A 30 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak az OTP Csoport POS-terminál igénylését javasolja, míg az alacsonyabb forgalmú, 30 millió forintos éves árbevétel alatti vállalkozások számára a SimpleBusiness mobilalkalmazás használatát, amivel többféle elektronikus fizetési lehetőség is felkínálható a vásárlók számára.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a tájékoztatásban szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: