Kitálalt a lemondott kamarai vezető: lebutítják a szakképzést
Elveszett illúziók - Vitairat a magyar szakképzésről címmel írta meg gondolatait Szilágyi János, aki 14 évig volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képzési és oktatási igazgatója, de 2016-ban felmondott.
A vitaindítót elsősorban a civil oktatási szervezeteknek küldte meg, mert nem akart a pártokhoz fordulni, a kamaránál és a kormányzatnál pedig szerinte nincs fogadókészség a kritikus véleményekre - írta a Népszava. "Annak örülnék, ha kialakulna egy pártok feletti konszenzus és nemzeti minimum a szakképzés ügyében, mert csak ez vezethet ki a szakképzés válságából" - mondta.
A cikkben keményen fogalmaz MKIK elnökének, Parragh Lászlónak a ténykedéséről is.
Úgy érzi, hogy a kormánynak az a törekvése, hogy lebutítsa a szakképzést, és hogy emellett egyre kevesebb gyerek szerezhessen érettségit.
Szilágyi szerint politikai elhatározás miatt vezették be az új szakképzési modellt. Bár Parragh - aki Orbán Viktor gazdasági tanácsadó testületének is tagja - arra hivatkozott, hogy a munkaadók igényeihez igazodtak, ám Szilágyi szerint ez kormányzati elképzelés volt. Ráadásul Parragh nem ért a szakképzéshez, így kontroll sem tud gyakorolni felette.
A kamara is előállt javaslatokkal, de ezeket a politika elsöpörte. Vitázni, érvelni nem lehetett. Szakmai és társadalmi egyeztetések nélkül hoztak döntéseket - mondja.
Szilágyi úgy véli, a mostani 60 százalékról 80-90-re kéne emelni az érettségizett fiatalok számát.
A szakmában csak "egyszer használatos szakmunkás modellnek" nevezik a jelenlegi rendszert, mert az alapvetően betanított, összeszerelő jellegű munkára teszi csak alkalmassá az itt végzetteket.
"Ebből az lett, hogy sem az érettségi, sem a megszerzett szakma nem teljes értékű" - mondta Szilágyi.
A diákok felkészültsége is rosszabbodott, a nemzetközi felmérésekben is rosszabbul teljesítettek.
A PISA-teszteken a szakiskolai diákok eredményei voltak a legrosszabbak. A szakmunkások teljesítményét mérő 2016-os EuroSkill, illetve a 2017-es WorldSkill versenyeken szintén rosszabb értéket produkáltak, mint korábban.
"Szakmai alapokra, tényekre, evidenciákra kellene építeni egy olyan szakképzési jövőképet, amely a tudásalapú társadalmakban és a globális gazdasági versenyben is megfelel. A változást azonban nehezíti, hogy a szakképzés állami irányításában „a hatalmi erő kultusza” érvényesül, érdemi társadalmi, szakmai egyeztetések, viták nincsenek" - vallja a szakember.
