Mint megírtuk, Orbán Viktor kedden azt mondta, az általános boltzár helyett más fajta szabályozást léptetne életbe a kormány annak érdekében, hogy ne legyen tumultus az üzletekben. Elmondása szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt kérte, hogy négyzetméter alapú korlátozást vezessenek be és külön plázaszabályokat is javasoltak. Ezekről ma tárgyal a kormány, vélhetően a csütörtöki kormányinfón jelentik be, hogy mire jutottak.
A Blokkk.com kiszámolta, hogy ha valóban jön a négyzetméterszabály, akkor hány vásárló lehetne bent egyszerre a boltokban.
Az MKIK javaslata szerint 100 négyzetméter alapterületig 5-10 négyzetméterenként egy, ennél nagyobb üzletek esetében pedig 15-20 négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhatna egyidejűleg.
Az átlagos boltterület 128 négyzetméter, az élelmiszerüzletek 123 négyzetméteresek, az iparcikküzletek 126 négyzetméteresek. A Blokkk.com úgy kalkulál, hogy
a 100 négyzetméteres határnál változna a szabály, lesz egy alapterület nagyság, ahol nagyobb alapterület mellett kisebb lehet majd a vásárlószám.
Néhány példát is hoztak arra, hogy nagyjából mire számíthatunk, ezekből ismertetünk párat.
Egy 99 nm-es kisboltban például 19 vásárló tartózkodhat egyszerre, ha 5 négyzetméterenként lehetne egy vásárló. Ha viszont 10 négyzetmétert ír elő a szabály, akkor csak 9-en lehetnek bent egyszerre.
Egy 101 nm-es boltban 15 négyzetméteres szabály esetén 6 vásárló, 20 négyzetméteres szabály esetén pedig csak 5-en lehetnek egyidőben.
Egy 380 nm-es üzletben 25-en vásárolhatnak egyszerre, ha 15 négyzetmétert ír elő a kormány, 20 négyzetméternél pedig 19-en.
A portál konkrét üzleteknél is kiszámolta, hogy mennyi lenne az annyi.
A budaörsi 19 200 nm-es Auchanban például 15 négyzetméteres szabály esetén 1280 vásárló lehetne bent egyszerre, 20 nm/főnél viszont már csak 960-an.
A budapesti Csalogány utcai Lidlben, amely 1966 nm-es 15 nm/fős szabály értelmében 131-en vásárolhatnának egyidőben, 20 nm/fős szabálynál pedig 98-an.
Egy 450 nm-es győri kínai üzletben 15 nm-nél 30, 20 nm-nél 22 lenne a maximális vásárlószám.
A budapesti Nagytétényi úton lévő, 31 nm-es Mini ABC Boltocskában pedig 5 nm-es szabály esetén csak 6-an, 10 nm-es szabály esetén pedig csak 3-an lehetnének bent egyszerre.
Ahogy azonban a portál is figyelmeztet,
a vásárlószám függ majd a szabály részleteitől is.
Például attól, hogy a bolt alapterületénél az eladótér számít-e, hiszen bár a raktár is beletartozik az alapterületbe, de oda a vásárló nem megy be. Az is kérdés lesz, hogy például a hat éven aluli gyerekeket is beleszámítják-e a bent tartozkódók közé.
Az viszont valószínűsíthető, hogy ha valóban lesz ilyen szabályozás, akkor a pénztárak helyett az üzletek bejárata előtt kígyóznak majd a sorok.
Mint megírtuk, Orbán Viktor kedden azt mondta, az általános boltzár helyett más fajta szabályozást léptetne életbe a kormány annak érdekében, hogy ne legyen tumultus az üzletekben. Elmondása szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt kérte, hogy négyzetméter alapú korlátozást vezessenek be és külön plázaszabályokat is javasoltak. Ezekről ma tárgyal a kormány, vélhetően a csütörtöki kormányinfón jelentik be, hogy mire jutottak.
A Blokkk.com kiszámolta, hogy ha valóban jön a négyzetméterszabály, akkor hány vásárló lehetne bent egyszerre a boltokban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump újabb bejegyzésben bírálta Volodimir Zelenszkijt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, vette észre az Index. Az amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalon azt írta, hogy az ukrán elnök egyik kijelentése „nagyon káros az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokra”.
Trump szerint „a Krím már évekkel ezelőtt, Barack Hussein Obama elnök égisze alatt elveszett, és még csak nem is vita tárgya”. Úgy fogalmazott:
„Senki sem kéri Zelenszkijtől, hogy ismerje el a Krímet orosz területnek, de ha a Krímet akarja, miért nem harcoltak érte tizenegy évvel ezelőtt, amikor egy lövés nélkül átadták Oroszországnak.”
A bejegyzésben az amerikai elnök arról is írt, hogy Zelenszkij „uszító kijelentései” miatt nehéz lezárni a háborút. Úgy véli, az ukrán államfőnek „nincs mivel dicsekednie, ugyanis Ukrajna helyzete szörnyű”, és választania kell: „vagy békét köt, vagy harcol még három évig, és teljesen elveszti az országát”.
Trump hozzátette, hogy „semmi köze Oroszországhoz”, viszont hangsúlyozta: „hetente több ezer katona hal meg a fronton ok nélkül”. Szerinte Zelenszkij nyilatkozata csak „meghosszabbítja a vérontást, és ezt senki sem akarja”.
Bejegyzését azzal zárta, hogy a békemegállapodás már közel van, és kész segíteni abban, hogy mindkét fél kilépjen ebből a „totális semmiből”, amely szerinte el sem kezdődött volna, ha korábban is ő lett volna az elnök.
Trump posztja nem sokkal azt követően jelent meg, hogy J.D. Vance alelnök megismételte az Egyesült Államok figyelmeztetését: ha nem érkezik gyors válasz Ukrajna és Oroszország részéről az amerikai béketervre, valamint nincs valódi szándék a megegyezésre, akkor Washington felhagy a diplomáciai erőfeszítésekkel.
A Fehér Ház közölte, hogy Steve Witkoff különleges elnöki megbízott hamarosan ismét Moszkvába utazik, hogy egyeztessen a béketárgyalásokról.
Szerdán Londonban is tartottak egy megbeszélést, amelyet az európai szövetségesek szerveztek, és amelyen Ukrajna is részt vett. Az Egyesült Államokat Keith Kellogg, Ukrajnáért felelős elnöki különmegbízott képviselte. Marco Rubio külügyminiszter részvételét a washingtoni külügyminisztérium kedden egyeztetési nehézségekre hivatkozva lemondta.
Donald Trump újabb bejegyzésben bírálta Volodimir Zelenszkijt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, vette észre az Index. Az amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalon azt írta, hogy az ukrán elnök egyik kijelentése „nagyon káros az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokra”.
Trump szerint „a Krím már évekkel ezelőtt, Barack Hussein Obama elnök égisze alatt elveszett, és még csak nem is vita tárgya”. Úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Shalom, Omri Miran vagyok, ez a második születésnapom a Hamász túszaként”
– ezzel a mondattal kezdődik az a videó, amelyet a palesztin terrorszervezet tett közzé. A felvételen ismét Omri Miran látható, akit 2023. október 7-én raboltak el dzsihadista fegyveresek.
A Hetek emlékeztetett arra, hogy Mirant akkor hurcolták el az otthonából, amikor feleségét és két kislányát próbálta megvédeni. A férfiról korábban már nyilvánosságra hoztak egy videót, most egy újabb felvételt készítettek róla.
A két és fél perces videó nagy részében Miran arra szólítja fel az embereket, különösen azokat, akik már kiszabadultak, hogy álljanak ki a még fogságban lévő izraeli túszokért. Azt kéri, szervezzenek tüntetést Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciája elé. Azt is állítja, hogy Netanjahu hívei már lemondtak róluk, és vannak, akiknek az is mindegy lenne, ha meghalnának.
A felvétel végén izraeli politikusokat nevez meg – élükön Netanjahuval –, és azt mondja, hogy szerintük 2023. október 7. az ő felelősségük. A videóban az is elhangzik: „Ne higgyetek Netanjahunak”. Megemlíti Donald Trumpot is, aki szerinte az egyetlen nagyhatalmú vezető, aki nyomást gyakorolhat az izraeli kormányfőre.
A gondosan vágott videóban az is látható, hogy Miran egy kis süteményt kap a születésnapjára. A felvétel alapján úgy tűnik, a Hamász propagandacélokra használta a megszólalását.
⚡️BREAKING
“Shalom, I am Omri Miran, and this is my second birthday in Hamas captivity.”
„Shalom, Omri Miran vagyok, ez a második születésnapom a Hamász túszaként”
– ezzel a mondattal kezdődik az a videó, amelyet a palesztin terrorszervezet tett közzé. A felvételen ismét Omri Miran látható, akit 2023. október 7-én raboltak el dzsihadista fegyveresek.
A Hetek emlékeztetett arra, hogy Mirant akkor hurcolták el az otthonából, amikor feleségét és két kislányát próbálta megvédeni. A férfiról korábban már nyilvánosságra hoztak egy videót, most egy újabb felvételt készítettek róla.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor váratlanul megjelent Pilisvörösváron, Szijjártó Péter és Menczer Tamás lakossági fórumán, vette észre a Telex. A miniszterelnök felszólalását a Facebook-oldalán élőben is közvetítették. Beszédét a nemzeti szuverenitás fontosságával kezdte, és hangsúlyozta, hogy a Fidesz és a KDNP célja ennek megvédése. Mint mondta, ha ez az ország, ez a nemzet eltűnik, akkor soha nem jön létre újra.
A kormányfő szerint ellenfeleik nem gondolják úgy, hogy a nemzeti szuverenitáson múlik mindannyiunk közös sorsa. Azt mondta: „Vannak ellenfeleink, akikre nem mondom, hogy nem magyarok (…), mert a magyar nemzetnek azok is részei, akik nem gondolkodnak úgy, mint mi.” Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „néha megtévesztésül magyarnak hívják magukat, de ők a brüsszeliek”. Ezt a közönség tapssal fogadta.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte az ellenzék azt vallja: „a magyarok önmagukban kevesek, mindig kell nekik egy külső viszonyítási pont”. Egyenlőségjelet próbált tenni a DK és a Tisza Párt közé, és azt mondta: „a DK-sok bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások”, mert nyíltan kimondják, hogy „az Európai Egyesült Államokban kellene feloldódni”.
A korábbi ellenzéki időszakot felidézve kiemelte: akkor is tartották magukat ahhoz az elvhez, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, mert ellenzékből is a hazáért dolgoztak. Szerinte a mai ellenzékiek nem így gondolkodnak.
A fórumon kétszer is megkérdezte a közönséget, hogy mi Kollár Kinga vezetékneve, mintha nem emlékezne rá.
A kormánypárt az utóbbi hetekben országos kampányt folytatott Kollár Kinga uniós forrásokról szóló kijelentései miatt. Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta: Kollár Kinga és társai „azért dolgoznak, hogy nekünk rossz legyen, hogy nekünk ne sikerüljön”.
A miniszterelnök felsorolta, milyen következményei lennének annak, ha nem ők kormányoznának. Szerinte ilyen lenne Ukrajna uniós csatlakozása, a rezsicsökkentés megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a bankok és nagyvállalatok adómentessége, valamint a bevándorlók beengedése. Többször kijelentette: „bár ezt nem szabad így mondani”, de „Magyarország migránsmentes ország”. Úgy fogalmazott, hogy ha nem nemzeti kormány vezetné az országot, olyan lenne a helyzet, mint Bécsben vagy Franciaországban. Hozzátette: Brüsszelben is sokan mondják neki, hogy a fél karjukat odaadnák, ha országuk újra migránsmentes lehetne.
Menczer Tamás a fórumon azt is megjegyezte, hogy „állítólag Kollár Kinga madeirai luxusházában piheni ki a fáradalmait”.
Orbán Viktor az Európai Unióval kapcsolatban is kapott kérdést. Azt mondta, ha az EU 2004-ben is olyan lett volna, mint most, akkor az sem biztos, hogy csatlakoztunk volna.
Jelenleg azonban szerinte nem érné meg kilépni, mert egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn.
Elmondta azt is, hogy Donald Trump rendszeresen kérdezi tőle, mikor lépünk ki az unióból, de ő mindig azt válaszolja: a magyar termékek 85 százalékát az EU-n belül értékesítik, ezért ez nem érné meg. Talán akkor, ha lenne valamilyen ellenajánlat.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban mérsékeltebben fogalmazott. Úgy nyilatkozott, hogy az ukránok hősiesen harcoltak, sokan meghaltak, de „egy dolog biztos, Európának sosem lesz érdeke, hogy Ukrajna mellett Oroszországgal szembeni háborúban részt vegyen”. Szerinte nem szabad beugrani a háborúba, nyitottnak kell maradni a tárgyalásra, és a konfliktust a lehető legkisebb térre kell korlátozni.
Orbán Viktor váratlanul megjelent Pilisvörösváron, Szijjártó Péter és Menczer Tamás lakossági fórumán, vette észre a Telex. A miniszterelnök felszólalását a Facebook-oldalán élőben is közvetítették. Beszédét a nemzeti szuverenitás fontosságával kezdte, és hangsúlyozta, hogy a Fidesz és a KDNP célja ennek megvédése. Mint mondta, ha ez az ország, ez a nemzet eltűnik, akkor soha nem jön létre újra.
A kormányfő szerint ellenfeleik nem gondolják úgy, hogy a nemzeti szuverenitáson múlik mindannyiunk közös sorsa. Azt mondta: „Vannak ellenfeleink, akikre nem mondom, hogy nem magyarok (…), mert a magyar nemzetnek azok is részei, akik nem gondolkodnak úgy, mint mi.” Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „néha megtévesztésül magyarnak hívják magukat, de ők a brüsszeliek”. Ezt a közönség tapssal fogadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mostantól DR. Orbán Balázs – Megkapta a címet a politikai igazgató, pedig volt, akinek kérdései voltak vele kapcsolatban
A miniszterelnök politikai igazgatója maga jelentette be az örömhírt. A dolgozat kapcsán korábban plágiumgyanú és összeférhetetlenségi viták is felmerültek.
Orbán Balázs átvette a doktori oklevelét az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán posztolt erről, azzal a szöveggel, hogy „Minden nap egy jó nap arra, hogy az ember új dolgokat tanuljon.”
A doktori címet január végén ítélte meg neki az ELTE Egyetemi Doktori Tanácsa, azután, hogy Orbán Balázs tavaly decemberben summa cum laude minősítéssel megvédte „A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései” című dolgozatát – emlékeztet a 24.hu. A portál hozzáteszi: ez a PhD-értekezés az egyetlen olyan dolgozat volt 2024-ben az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangúlag támogatott, és a 444.hu információi szerint 5 igen, 2 nem, illetve 1 tartózkodó szavazatot kapott.
Úgy tudni, Orbán Balázs munkája szakmai oldalról megfelelt, de a nemmel szavazók összeférhetetlenség miatt nem akarták átengedni. Úgy vélik ugyanis, hogy az állami egyetem kiszolgáltatott helyzetben van, ha kormánytag nyújt be dolgozatot.
Rácz András Oroszország-szakértő anno több problémát is felvetett a dolgozattal kapcsolatban. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója kiszúrta például, hogy a szöveg hivatkozás nélkül vett át hosszabb részeket Orbán Balázs Árpási Botonddal közös tanulmányából, ezért a dolgozat nem tekinthető önálló tudományos munkának. A dokumentum metaadatai alapján rájött továbbá arra is, hogy a dolgozat legalább részben Árpási gépén íródott.
Orbán Balázs átvette a doktori oklevelét az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán posztolt erről, azzal a szöveggel, hogy „Minden nap egy jó nap arra, hogy az ember új dolgokat tanuljon.”
A doktori címet január végén ítélte meg neki az ELTE Egyetemi Doktori Tanácsa, azután, hogy Orbán Balázs tavaly decemberben summa cum laude minősítéssel megvédte „A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései” című dolgozatát – emlékeztet a 24.hu. A portál hozzáteszi: ez a PhD-értekezés az egyetlen olyan dolgozat volt 2024-ben az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangúlag támogatott, és a 444.hu információi szerint 5 igen, 2 nem, illetve 1 tartózkodó szavazatot kapott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
