HÍREK
A Rovatból

Több mint 200 éves tölgyfák kerültek veszélybe Kiskunhalason a strand fejlesztése miatt

A terv az, hogy kivágják vagy átültetik őket, helyi civilek szerint azonban ilyen idős fáknál az utóbbi is a biztos halálukhoz vezetne.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. november 26.



Régóta dédelgetett terv valósulhat meg Kiskunhalason a közeljövőben: Csipke Gyógy- és Élményfürdő néven 6 hektáros komplexummá alakul a helyi strand.

Ennek a hírnek önmagában még mindenki örült, azonban a beruházás részeként kérdésessé vált azoknak a kocsányos tölgyeknek a sorsa, amelyeket a helytörténeti leírások szerint 1752-ben ültettek. Ez ugyan nem 100 százalék, abban viszont minden szakértő egyetértett, hogy 200 évnél biztosan idősebbek.

Májusban civilek egy csoportja a polgármesterhez fordult, aki akkor még nem tudta megmondani, érinti-e a fejlesztés az egyébként helyi védettség alatt álló fákat, de ígéretet tett arra, hogy felrajzoltatja őket a tervekre, amit egy héten belül el is küld.

A kezdeményezés szószólója, Bús József állítása szerint azonban ez nem történt meg, csak szeptember végén, már a kivitelezési szerződés aláírása után kapták meg a tervrajzot, amelyen egyértelműen látszott, hogy útban vannak a fák.

A jelenlegi állás szerint a területen található kilenc tölgyből négyet érint a beruházás. Kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy kivágás helyett ültessék át őket, ami azonban a civilek szerint kivitelezhetetlen.

„Több szakemberrel beszéltünk a témáról, mindegyikük azt mondta, hogy ez halott ügy. Eleve minimum egy év előkészítő munka kellene hozzá, de ilyen idős fák jó eséllyel akkor sem élnék túl az átültetést” – fejti ki Bús József, hangsúlyozva: ők nem a beruházás ellen vannak, csak a tölgyeket szeretnék megmenteni.

A fentieket támasztja alá a Greenpeace honlapján szereplő állásfoglalás is, ami így szól:

„Átültető géppel nagyobb előkészítés nélkül átültetni egy fát csak fiatalon lehet, 10-15 éves kor (maximum 10 cm törzsátmérő) esetén. Az ennél nagyobb növények gépi átültetővel maximum 37 cm törzsátmérőig ültethetőek át, de ebben a kategóriában ez is már csak minimum 1 éves előkészítés után lehetséges. Minél idősebb a növény, annál jobban ki van téve annak, hogy nem éli túl az átültetési sokkot. A 60-100 éves korú fák már nagyon kis megmaradási rátával ültethetőek át, még sikeresnek mondott átültetés esetén is nagy részük 5-10 éven belül elpusztul.”

A civilek szerint a fák összesen pár száz négyzetméternyi területet foglalnak el a 6 hektárból, ezért úgy látják, ez egyszerűen nem lehet a fejlesztés akadálya. Sérelmezik, hogy a velük megosztott környezetvédelmi tanulmányban nem is tárgyalják a tölgyek sorsát, mintha az egész problémát a szőnyeg alá akarnák söpörni. Nemrég egy lakossági fórumot is tartottak a témáról, de itt sem közeledtek az álláspontok. Az első kapavágás januárban lenne esedékes, addig szeretnék elérni a tervek módosítását.

Sikerült elérnünk Bányai Gábort, Kiskunhalas országgyűlési képviselőjét, aki azt mondta, betegsége miatt csak az engedélyek elfogadása után értesült az esetről. Az ő álláspontja viszont az, hogy a fákat át kell ültetni, amennyiben nincs más lehetőség a megmentésükre a sportuszoda és a fürdő építése, helyigénye miatt.

„Ez a hajó, mármint a gyógyfürdő fejlesztése már elindult, nem lehet visszafordítani a kikötőbe. Azért sem lenne szerencsés megakasztani a beruházást, mert a városnak 30-40 éve az a vágya, hogy legyen egy korszerű, a gyógyvizét kihasználó termálfürdője. Most végre lehetőség nyílt erre, nem kellene megint elpackázni” – fogalmazott.

Tudomása szerint nincs mód a tervek átalakítására, mivel a terület egy része Natura 2000-es besorolású, amire semmit nem lehet építeni. A fennmaradó részen ezért meg van kötve az önkormányzat keze, és a tervezők szerint nincs elég hely a sportuszoda megépítésére a fürdő más részein.

A civilek érveire, miszerint ilyen korú fákat aligha lehetne átültetni úgy, hogy túléljék, azt válaszolta, agrármérnök végzettségűként neki más a véleménye.

Biztos vagyok benne, hogy meg lehet menteni őket, és ehhez még hosszas, többéves előkészítésre sincs szükség. Mélynyugalmi időszakban kell csinálni, amikor nincs rajtuk lomb, a keringés minimális, a talaj pedig kellőképpen át van fagyva, így lényegében a gyökérzet és a fák talaja, igaz nagyon nagy földlabdával, de átültethetők, műszakilag megoldható. Nagy munka lenne kétségtelen, de nincs alternatíva, mert ez a beruházás úgy kell a városnak, mint egy falat kenyér.

Bányai szerint egyébként a fák nem különösebben szépek, a koruk szól mellettük, de azt is tudni kell, hogy a jelenlegi zöldfelületek méretéhez képest az új fürdő hússzor akkora növényzettel fog rendelkezni. Ettől függetlenül kivágatni ő se akarná őket, ezért pártolja az átültetésüket, amihez talán a védettség visszavonására sincsen szükség, de mint mondja, ez a döntés is a Városháza dolga és felelőssége.

Megkerestük az önkormányzatot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a jelenleg tervezés alatt álló Csipke Gyógy- és Élményfürdő három elemből áll: kemping, gyógyfürdő és sportuszoda. A tervezett uszoda a fejlesztési területen belül az adottságok és egyéb szempontok miatt más helyszínen nem helyezhető el, emiatt a fák csak úgy maradhatnak érintetlenül, ha a projektből a sportuszodát törlik.

Arra a kérdésre, mennyi esélyt látnak rá, hogy végül az utóbbi forgatókönyv mellett döntenek, azt írták: a fürdőfejlesztés kapcsán egy több évtizedes helyi akarat megvalósítása és a turizmus élénkítése a céljuk.

„Amennyiben a helyi akarat arra irányul, hogy a fák maradjanak érintetlenül és a tervezett uszoda ne valósuljon meg a jelenlegi formában, akkor semmi esetre sem szeretnénk szembe menni a helyi lakosság akaratával”

– fogalmaztak. Ez alapján tehát úgy tűnik, még nincs minden veszve a fák megmentéséért küzdő civilek számára.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Képeken a délutáni rövid tüntetés, amit végül a rendőrség oszlatott fel
Hadházy Ákos demonstrációját nem engedélyezték, az őt támogatók végül az Erzsébet helyett a Szabadság hidat foglalták el. A jelentős számú rendőri készültséggel szemben viszont nem volt sok esélyük.


Ahogy arról korábban írtunk, egy-kétszáz ember állt Hadházy Ákos mellé, aki annak ellenére megjelent a Ferenciek terénél, hogy a rendőrség nem engedélyezte újabb, hídfoglalással egybekötött tüntetését.

A tüntetők először a zebra elfoglalásával megpróbálták elállni a Kossuth Lajos utcát. Amikor ezt a kivezényelt száznál is több rendőr megakadályozta, átvonultak a Szabadság hídra, amit nagyjából egy órára sikerült is blokkolniuk.

Azonban miután kezdett több készenlétis rendőr összegyűlni, mint tüntető, nem volt kérdés, hogy előbb utóbb leszorítják őket a híd úttestéről. Ez végül este fél 8-re sikerült teljesen, igaz, valakit csak erővel tudtak elvinni. Bedő Dávid momentumos politikus ugyanakkor egy videót is közzétett, amin az látszik, hogy a rendőrök időnként komolyabb erőt kifejtve, erőszakkal tolták a tüntetőket a híd járdáján is, miközben a politikus állítása szerint időnként sértő megjegyzéseket tettek.

A Szeretlek Magyarország képei az esti eseményekről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: