Kiderül, hogy lesték meg a férjek a csalfa feleségeket – az egri nők élete Veronka, a sütőasszony meséje után

Eger az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont Magyarországon, a vár pedig az egyik legismertebb hazai várunk. A történetét, a hős egri védők helytállását sokfelé becsülik.

Dobó István 1552-es törökök elleni győzelmét pedig többek között a sokszor vakmerő, sokszor furfangos, sokszor halált megvető bátorsággal harcoló nőknek is köszönhette.

Az Egri várban és a környéken is számtalan nyoma van a nőknek, érdemes legközelebb az ő szemszögükből is bejárni ezt a magyar történelemben is kiemelkedő helyet betöltő várost.

A nők a történelem során jó párszor bizonyították hősiességüket. Nem csak Egerben szálltak szembe az ellenséggel, bár az egri nők helytállása tán az egyik legismertebb magyar történet. Az asszonyok, akik fegyvert ragadtak a gyerekeik, férjeik, családjaik védelmére, bebizonyították, hogy sokszor erősebb bennük a kitartás, és az elszántság.

Keresd a nőt Egerben!

Első utunk a várba vezet, ahol azonnal időutazásba fogunk, hiszen a kapuban egy sütőasszony fogad minket, úgy, ahogy azt 1552-ben láthattuk volna. Szép szóval köszönt, és elvezet minket a várfalra, ahol Veronka életébe leshetünk be.

„A török már a vár körül vert tábort, pár száz méterre állnak a sátraik, és az ágyúik… Idelátszik a nyüzsgés, a készülődés… Izgalom és feszültség van a levegőben.

Dobó kapitány parancsot adott ki, hogy égessék fel a települést kint, ne maradjon semmi használható az ellenségnek. Itt a falról látni, ahogy még füstölögnek az üszkös romok.

A környékbeliek behúzódtak a várba, hoztak, amit tudtak, fegyvert, élelmet, állatot, szekérszám érkezik a liszt, a fa, a szalma. A várban ki-ki végzi azt, amihez ért…”

Veronka kenyeret, cipót süt a katonának, naponta 150 kosárnyit osztanak szét. Sok az ember, mondja, nagy a vár is nekik, az elején jó páran el is tévednek benne.

Büszkén meséli, hogy a magyarok ki-ki törnek a törökökhöz, és hoznak tőlük lovat, szekeret, hadizsákmányt.

De Veronka nem nagyon ér most rá, siet… Találkozóra igyekszik a vár aljába, ahol egy legény várja.

Ám nekünk azért előtte még elárulja, hogy a kapitány nagyon komoly ember ám. És hát nem volt túl jó élmény, mikor a török elsütötte az első ágyúját, még a falak is beleremegtek, sőt a sütödébe is belőttek.

Aztán még elkalauzol gyorsan a várban lévő székesegyházhoz is, ahol elmeséli, milyen volt Dobó menyegzője. A kapitány már korosabb volt, de három napos ünnepség volt, szólt a zene, táncolt a nép. És utoljára még a menüt is felsorolja, részletesen, ízesen, hogy aztán karjában a kosárral meginduljon a már nagyon várt találkára.

Mi pedig visszacsöppenünk a mába, de nem sokáig, mert az Egri Vitézek érkeznek, szintén korhű ruhákban, és tovább kalauzolják a vendégeket.

(Ha te is szeretnél egy vezetett sétán szétnézni a várban, akkor keresd a vár honlapján az aktuális programokat.)

A várból utunk az Érseki Palotához vezet, ahol az épület előtti díszkertben a rózsacsodáról híres Árpád-házi Szent Erzsébetet szobra áll.