Felül kell vizsgálni a lúgos orvos ügyét az Alkotmánybíróság szerint
Az Alkotmánybíróság közleményéből tehát kiderül, hogy
nem semmisítették meg az ítéleteket, nem kerül szabadlábra B. Krisztián.
Azt viszont kimondta a testület, hogy az előző Be. által még megengedett másodfellebbezés lehetőségét az új Be. átmeneti rendelkezése a folyamatban lévő ügyekben kizárta, ami alkotmányellenes. A Be. vonatkozó rendelkezését ezért megsemmisítették.
"Az Alkotmánybíróság ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezést megsemmisítette, és elrendelte a támadott bírói döntéssel lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be a bűnösségét megállapító elsőfokú, másodfokú és harmadfokú ítélet ellen, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvény egyes szabályai, egyebek mellett az egyik átmeneti rendelkezése ellen.
Az Alkotmánybíróság a bírói döntések elleni alkotmányjogi panaszt visszautasította. Megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz ebben a részében az ítéletekben rögzített tényállást vitatja, a bizonyítási eljárást kifogásolja. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a bizonyítékok értékelése, és ezen keresztül a tényállás megállapítása, illetve annak bizonyos fokú felülvizsgálata a jogorvoslati eljárások során az eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata.
A büntetőeljárásról szóló törvény átmeneti rendelkezésével kapcsolatban előterjesztett alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírósági eljárás ideje alatt megváltozott szabályok az indítványozó által már benyújtott, az előző törvény által megengedett másodfellebbezésnek az elbírálását a konkrét ügyben kizárták. Az Alaptörvény nem biztosítja a másodfellebbezés lehetőségét, ezért a harmadfokú eljárás nem az Alaptörvény jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéséből ered. Az Országgyűlés mint törvényhozó szabadon mérlegelheti, hogy biztosít-e másodfellebbezési jogot vagy nem."
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Kúriának kell majd döntenie, hogy milyen módon biztosít felülvizsgálatot B. Krisztiánnak.
A határozathoz Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária viszont nem értettek vele egyet.
