„Elvágtuk a torkukat, majd egy machetével feldaraboltuk őket” – brutális gyilkossággal vádolják a legendás kerékpárost, Luis Alberto Herrerát

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki egy szekszárdi nő és élettársa ellen, akiket kiskorú sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal vádolnak. A Szekszárdi Törvényszék április 3-án rendelte el a körözést Bősze Mónika és Gulyás Gábor Tamás ellen, miután nem jelentek meg egy előkészítő tárgyaláson, és a rendőrség sem találta meg őket bejelentett lakcímükön, tudta meg a Blikk.

Az ügyben a nyomozás korábban befejeződött. A vádirat szerint a nő és élettársa 2021 nyarán szexuális cselekményeket végeztek, illetve végeztettek a gyermekkorú sértettel, aki az anya közeli hozzátartozója. A hatóságok a vádemelést követően megállapították, hogy a vádlottak ismeretlen helyre távoztak, ezért előbb belföldi, majd európai elfogatóparancsot is kibocsátottak ellenük.

A lap információi szerint a gyermek édesanyja a válása után kezdett új kapcsolatba. A Blikk úgy tudja,

A fiú hosszú ideig nem beszélt a történtekről, végül néhány hónapja osztotta meg a vele történteket.

A rokonok bejelentése után a nyomozóhatóság pszichológus szakértőt rendelt ki. A szakértői vélemény szerint a gyerek a történtekről életszerűen, átélve számolt be, ami megerősítette a szexuális bántalmazás gyanúját. A vádlottak nem tettek vallomást, tagadták a vádakat, és a bíróság előtt sem jelentek meg.

A két ember egy ideje Németországban tartózkodott. A nő közösségi oldalain egy német várost jelölt meg lakhelyként, és annak ellenére aktív maradt a platformokon, hogy körözés van érvényben ellene. A férfi pedig egy korábbi bejegyzésében azt írta, hogy Spanyolországba költözött. A lap úgy tudja, hogy

A Blikk által megkérdezett szakértő, dr. Molnár Gábor szerint a rendőrség a közösségi oldalakat is figyeli az eltűntek felkutatásához. Mint mondta: „Ezek a bejegyzések lehetnek akár megtévesztőek is, hiszen a bűnözők is tudják, a rendőrség szökésük esetében figyeli a közösségi oldalakat, az interneten való megjelenésüket, tevékenységeiket is, ám ez a páros nem profi bűnöző, ők egyszerűen csak menekülő bűnelkövetők.”

Hozzátette: „A rendőrség fejvadászai nagyítóval figyelik az internetet, hiszen minden szökevény azon bukik meg, hogy ki, mikor, kivel tart kapcsolatot a korábbi életéből, s onnan visszavezetve lehet eljutni hozzájuk. A fejvadászokkal kiberzsaruk is együtt dolgoznak, akik pontosan meg tudják állapítani, hogy egy közösségi oldal bejegyzése valóban onnan származik-e, amit a bejegyzés helyszíneként megjelöltek, illetve a szervereken, műholdas kapcsolódásokon keresztül azt is ki lehet szűrni, valóban az oldal használója tesz-e közzé bejegyzést, vagy éppen egy adatvédelmi trükköt is bevetett a szökevény.”

Brutális tragédia rázta meg a Tatabánya külvárosában található a 6-os telep lakóit. Itt élt a 66 éves Erzsike is, aki súlyos beteg volt. Az asszonyt a fia és annak párja ápolta, naponta etették, pelenkázták. Az asszony azonban nemrég elhunyt.

Április 1-jén rendőrök jelentek meg a háznál, és kiderült, hogy Erzsike nem betegség miatt halt meg, hanem meggyilkolták, ráadásul a saját menye, aki egészen addig ápolta.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyészség szóvivője, dr. Stoller Katalin a Blikk megkeresésére közölte: március 31-én egy családtag értesítette a rendőrséget arról, hogy a 66 éves tatabányai nő erőszakos halált halt. A helyszínre érkező mentők azonban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

– közölte a szóvivő.

A hatóság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt indított eljárást. A Tatabányai Járásbíróság egy hónapra elrendelte a nő letartóztatását, pszichés állapota miatt elmeorvosi vizsgálatot is kértek.

„Három éve lakom itt, akkor még láttam Erzsikét az utcán, ám már akkor is látszott rajta, hogy betegeskedik” – mondta az asszony egyik szomszédja a Blikknek. Hozzátette, nem volt közeli kapcsolatban velük, de tudta, hogy a család ápolja az idős nőt.

Egy másik szomszéd azt mondja, nem érti, hogy ha nem bírták tovább a 20 kilósra lefogyott asszony ápolását, miért nem vitették el egy kórház elfekvőosztályára.

„Senki nem érdemel ilyen halált, még ha maga a halál ténye a beteg asszonynak maga volt a megváltás. Megértem Tímeát, hogy belefáradt az anyósa napi ápolásába, tisztán tartásába, de ennek akkor sem szabadott volna így megtörténnie. A szomszédom, Zoli is láthatta ezt, de ő meg dolgozott, rendesen, alig volt itthon, nem tudta, mi mehet a négy fal között, milyen óriási feszültségek halmozódtak ott fel. Sajnálok mindenkit, Erzsike nénit is, Zolit is, de Tímeát is. Úgy hallottuk, beleőrült abba, amit tett, s nem is csodálom”

Egy másik utcabeli szerint gyakoriak voltak a viták a házban. Úgy tudja, Erzsike sokat veszekedett menyével, amikor fia nem volt otthon. „Nekem is volt ilyen idős, beteg rokonom, tudom, milyen az, amikor valaki a baját, a fájdalmát, dühét azok ellen fordítja, akik éppen ezt az állapotot akarják megkönnyíteni. Tímeánál elszakadhatott a cérna, ezt nem mindenki tudja elviselni idegileg. Ám az, hogy felkapott egy piszkavasat és szétverte egy fekvő beteg fejét, megbocsáthatatlan, arra nincs magyarázat. Itt a telepen volt már vita, szurkálták meg egymást férfiak féltékenységből, mentek egymásnak emberek félreértések miatt, de ilyen még sohasem történt, s remélem, nem is fog” - fogalmazott.

Zoltán, az áldozat fia, most még többet dolgozik, a temetésre és a költözésre gyűjt. Nem akar abban a házban maradni, ahol édesanyja meghalt. A gyanúsított lánya is még ott él. Azt mondja, a történtek óta beszélt az édesanyjával is már.

- fogalmazott.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, április 17-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai egy törökbálinti házhoz vonultak ki, mivel információik szerint ott tartózkodott egy körözött férfi. Az első helyszínen azonban tévedés történt: a kommandósok letörték az ingatlan kameráját, levágták a kerítést, majd bementek az udvarra. A házban ekkor egy hároméves kislány és egy Alzheimer-kórral élő idős nő tartózkodott, akik aludtak. Miután kiderült a tévedés, az egységek átmentek a megfelelő címre.

A férfi, T. Sándor János nem tett eleget a rendőri felszólításnak, lövések is eldördültek, és öngyilkosságot kísérelt meg: fejbe lőtte magát. A rendőrök behatoltak az épületbe, és mentőt hívtak hozzá. Helikopterrel szállították kórházba, ahol napokig küzdöttek az életéért, de április 22-én életét vesztette.

A 65 éves férfi ellen a Fővárosi Törvényszék adott ki elfogatóparancsot, mivel kábítószer-kereskedelem miatt eljárás folyt ellene. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (KR NNI) a DELTA Program keretében kiemelten kezelte az ügyet, miután a férfi egy hete elérhetetlenné vált a hatóságok számára. Felmerült, hogy fegyvert tarthat magánál, ezért a nyomozók a TEK műveleti egységének segítségét kérték.

A rendőrök a házban kutatást is végeztek, amelynek során öt engedély nélkül tartott éles lőfegyvert, több mint 6,5 kilogramm kábítószert, valamint az előállításukhoz és porciózásukhoz szükséges eszközöket találtak. A kábítószerek között volt amfetamin, kokain, illetve más droggyanús anyagok is. Az összes fegyvert és anyagot lefoglalták, majd szakértői vizsgálatra küldték.

A rendőrség szerdán egy közleményben magyarázta el, hogy miért volt szükséges a szomszéd házba is behatolni. Azt írják, hogy

Az ügyben a KR NNI Kiemelt Bűnözői Csoportok Elleni Osztálya indított eljárást.

Kovács Lajos, a rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának egykori vezetője Hajdú Péter műsorában osztotta meg gondolatait a Fenyő-gyilkosságról, vette észre a Blikk. A nyugalmazott nyomozó szerint ez volt az egyik legnehezebben bizonyítható ügy, amivel valaha dolgozott.

Elmondása szerint a gyilkosság a rendőrséget is váratlanul érte. „Engem őszintén meglepett a hír, mert azt hittem, hogy a hungáriás Fenyő Miki vált áldozattá. Első pillanatban nem tudtam, ki az a Fenyő János. Akkor ismertem meg, amikor megtörtént ez a bűncselekmény” – idézte fel.

Kovács úgy véli, Gyárfás Tamás felelőssége megállapítható az ügyben, bár azt is hangsúlyozta, hogy a „meggyőződés” kifejezést nem szívesen használja. „Meggyőződésem nem alakult ki ebben az ügyben, én inkább bűnösnek hiszem Gyárfás Tamást, mint ártatlannak. Ezt viszont merem állítani.”

A volt rendőr szerint

A beszélgetés során szó esett a Portik–Gyárfás közti hangfelvételről is, amely sokak szerint kulcsfontosságú. Kovács így idézte az egyik mondatot: „A Portik kimondja, hogy neked volt egy problémád, amit én megszüntettem.” Ugyanakkor hozzátette, hogy „Gyárfás Tamás ezt soha nem mondja ki a beszélgetések során.”

Arra a kérdésre, miért nem reagált Gyárfás határozottabban a felvételen, Kovács azt mondta, hogy vélhetően nem akart szembeszállni Portikkal. „Többször hangoztatja, hogy ő gyáva ember... nem akar konfliktust, nem akar konfrontációt. Tehát ő gyakorlatilag sodródik a beszélgetéssel.”

A műsorban szóba került az is, miért csak hét év börtönt kapott Gyárfás Tamás, miközben Portik Tamást és Jozef Rohácot életfogytiglanra ítélték. Kovács így fogalmazott: „Ez nincs annyira bebizonyítva, mint a gyilkossági esetek többségében. Itt van egy bizonyos kétely, és vannak közvetett bizonyítékok, amelyeket a bíróságnak értékelni kellett.”

Korábban is volt próbálkozás Gyárfás meggyanúsítására, de ez nem valósult meg. „Azt mondta a felügyeletet gyakorló ügyészünk, hogy ő nem látja szakmailag indokoltnak, hogy meggyanúsítsuk Gyárfás Tamást” – mondta Kovács. Hozzátette: „Én nem is járhatok utána, nem is érdekel őszintén szólva. Én kapok egy parancsot, azt igyekszik az ember végrehajtani. Ilyen parancsot a Fenyő-ügyben kaptunk.”

A nyomozás során eljutottak Jozef Rohácig, akit DNS-minta alapján azonosítottak. „…és lásd csodát, kiderült, hogy ő az egyik elkövető. Az egyik DNS az ővé, ami ott maradt a helyszínen” – idézte fel a nyomozó, majd hozzátette, hogy „az a körülmény, hogy a Rohác a Portikék végrehajtó embere, ahhoz kétség nem fér.”

Kovács szerint az sem világos, hogy volt-e pénzügyi megállapodás Portik és Gyárfás között. Mint fogalmazott, lehet, hogy nem pénzről volt szó, hanem „kapcsolati tőkéről, hiszen politikai kapcsolatokra volt szüksége.” A beszélgetés végén a volt nyomozó így összegezte gondolatait: „Bíróként nem biztos, hogy mertem volna kimondani olyan ítéleteket, amelyeket láttunk.”