Vak hölgyek díjazhatják azokat, akik segítenek szépnek érezni magukat
Lehet egy születése óta vak embernek kedvenc színe? Megbirkózik egy látássérült a sminkeléssel? Vajon hogyan és mi alapján választ magának divatos ruhát az, aki csak hall a trendekről, de nem látja a fazonok és minták közötti különbségeket? Sokan nem is gondolnák, hogy a látássérültek számára is fontos a divat és a csinos megjelenés, így akár egy ruhabolti eladó, sminkes vagy fodrász is hétköznapi hős lehet számukra. A Bízz Vakon Közhasznú Egyesület azzal a céllal hozta létre az Arany Bot Díjat, hogy elismerje azokat a segítőket, akik a van vagy látássérült emberek életét szebbé, jobbá teszik. Hiszen a látássérülteknek egy apró gesztus is hatalmas segítség lehet.
Zsuzsa
„Egy- és hatéves korom között többször műtötték a sérült szivárványhártyámat, ezeknek a beavatkozásoknak köszönhetően tudom érzékelni a színeket” – meséli a látássérült Pfeiffer Zsuzsa, aki tapintással ismeri fel a tárgyakat, de az arcokat nem tudja megkülönböztetni. „Amikor kicsi voltam, mindig más kinőtt ruháját adták rám. Elhatároztam, ha felnövök, igyekszem biztosítani magamnak saját ruhatárat. Nagyon kedvelem a divatot, van butikos ismerősöm, aki mesél az új trendekről, és segít kiválasztani, hogy mi áll jól nekem.

A cikláment és a kék különböző fajtáit nagyon szeretem, mostanában citromsárgával ötvözöm. Nagy kedvencem a farmer, csinos sportruhában pilatesezem, és amióta azt mondják, hogy a mozgásnak köszönhetően szép lett a lábam, már térdig érő szoknyát is merek hordani.”
Juli
Szabó Juli látóként született, 23 éves korában nyilvánították látássérültnek. Számára a stílusok, vonalak és minták nem csak szavak, hiszen úgy nőtt fel, hogy érzékelte a divatot. Mára azonban az ő élete is nehezebb, ha ruhát kell választania. „Általában a tesóimmal megyek vásárolni, ők jól ismerik az ízlésemet” – árulja el Szabó Juli. „Idézőjelesen előnyöm van öltözködés tekintetében – mire látássérült lettem, már volt kialakult stílusom: a csinos, de letisztult vonalat szeretem.
Nem sminkelek, csak szempillaspirált használok, a mozdulat a kezemben van, még láttam, amikor megtanultam használni.”

Margit
„Bár magából a színből nem érzékelek semmit, de a piros a kedvencem. Azért szeretem, mert elég sápadt vagyok és a környezetem azt mondja, hogy ettől élénkebb leszek” – meséli Kovács Margit, aki születése pillanatától kezdve nem lát semmit a körülötte lévő világból. „A piros nekem fogalom, a boldogsághoz, a tűzhöz, vagy éppen az almához társítom. Ha pirosban vagyok, boldoggá tesz maga a tudat.”

Margitnak a ruhák kiválasztásában a lányai segítenek, de a körmeire is nagyon odafigyel. „Körmöshöz is járok, mert fontosnak érzem, hogy amikor a Braille-írást mutatom, igényesek legyenek az ujjaim is. Nagyon bízom a körmösömben, a választásnál is ő a külső kontroll. Sokszor döntünk a színes körmök mellett, azt mondják, passzol az egyéniségemhez.
"Ez a külső segítség más területeken is fontos, ha divatról van szó, vagy negyven évig kerestem a megfelelő fodrászt, mire rátaláltam a mostanira, aki felé maximális a bizalmam.”
Az Arany Bot Díjra az ajánlásokat augusztus 31-ig várják a díj weboldalán, a zsűriben Scherer Péter színművész és Sipos Péter, az Irigy Hónaljmirigy énekese is helyet foglal. Elsősorban látássérültek javaslatait várják, de bárki tehet ajánlást a díjra érdemes személy, vagy szervezet bemutatásával. A Láthatatlan Kiállítás az első száz érvényes jelölés beküldőjét páros belépőjeggyel ajándékozza meg.