HÍREK
A Rovatból

Csak egy magyar párt támogatta az új Európai Bizottságot – így is nagy többséget kapott az Ursula von der Leyen vezette testület

A Fidesz, a DK és a TISZA Párt egymást vádolja: ki túl fideszesnek, ki túl „Brüsszel közelinek” állítja be a másikat. A Fidesz saját biztosjelöltjét sem szavazta meg.


Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt új összetételű Európai Bizottságot, amelynek megbízatása december elsején kezdődhet - tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

Az új összetételű Európai Bizottságot az uniós parlament 370 igen szavazattal, 282 nem szavazattal és 36 tartózkodás mellett hagyta jóvá.

Az Európai Bizottság megválasztásához a név szerinti szavazás során leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség – tájékoztattak.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a szavazást követően kijelentette: az uniós parlament készen áll a közös munkára az új összetételű brüsszeli testülettel.

Magyarországot Várhelyi Olivér fogja képviselni, őt júliusban jelölte Orbán Viktor. Von der Leyen úgy döntött, az egészségügyet és állatjólétet szánja az eddigi bővítéspolitikai és szomszédságpolitikai biztosnak.

Az új bizottságra azonban a magyar képviselők jelentős része nemmel voksolt. A szavazás meggyőző többséggel zárult, de a Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk képviselői is nemet nyomtak. A döntést nemcsak politikai, hanem személyi kérdések is befolyásolták.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP delegációvezetője már előre jelezte, hogy a magyar kormánypárti képviselők nem fogják támogatni az új Bizottságot. Szerinte az Ursula von der Leyen vezette testület az elmúlt öt év rossz döntéseinek és a „hátsó paktumoknak” a folytatását jelenti, miközben a választók júniusban a változásra voksoltak. A szavazáson a Fidesz-KDNP képviselői, köztük Hölvényi György KDNP-s politikus is nemet nyomott.

A Demokratikus Koalíció szintén nem támogatta az új Európai Bizottságot, méghozzá az általuk alkalmatlannak tartott magyar biztos, Várhelyi Olivér miatt. Dobrev Klára és Molnár Csaba szerint az elmúlt öt évben Várhelyi nem bizonyította, hogy képes lenne a közös uniós álláspontot képviselni az Orbán-kormány érdekeivel szemben. Molnár szerint a biztos „szó szerint hülyének nevezte” az őt kérdező EP-képviselőket. Várhelyi ezt azzal magyarázta, hogy kijelentése egy másik beszélgetéshez kapcsolódott, és félreértették.

A DK álláspontja szerint az Európai Bizottságról való szavazás „mindent vagy semmit” helyzet volt: aki nemet akart mondani Várhelyire, annak az egész testületre nemet kellett mondania.

A szavazást követően Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke élesen bírálta mind a Fideszt, mind a DK-t, amiért ugyanúgy nemet mondtak a Bizottságra.

„Ma az Európai Parlamentben hivatalosan is létrejött a Fidesz-DK nagykoalíció, amikor együtt szavaztak az új Európai Bizottság ellen, amely Orbán és Gyurcsány összeborulása ellenére meggyőző többséget kapott”

– írta Magyar a Facebookon. Hozzátette, hogy szerinte különösen ironikus, hogy Orbánék még a saját jelöltjüket, Várhelyi Olivért sem támogatták.

Dobrev Klára visszavágott, Magyar Pétert „korábbi főnökére” emlékeztetve, utalva arra, hogy mindketten dolgoztak korábban a magyar kormány brüsszeli képviseletén. Molnár Csaba egyenesen „Orbán-Magyar fura koalícióról” posztolt.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP delegációvezetője szintén nem hagyta szó nélkül a kritikákat.

„Magyar Péter brüsszeli pártja és Gyurcsány Ferenc brüsszeli pártja koalíciót kötött a magyar érdekekkel szemben! Ennyi”

– írta a rá jellemző tömörséggel.

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője szintén nemet mondott. Felszólalásában az Európai Bizottságot az „állandó kioktatás” és a „nemzetellenes diktátumok” végrehajtójának nevezte. Szerinte a Bizottság tagjait a „föderális, globalista körök” választják ki, és az ellenvéleményeknek nincs helye. Von der Leyent a vakcinabeszerzési botrány kapcsán súlyos korrupciós vádakkal illette, és kijelentette, hogy az Európai Bizottság Európa legkorruptabb szervezete.

(MTI, Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Átvitték Ferenc pápa nyitott koporsóját a Szent Péter-bazilikába
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.


Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.

A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.

Ferenc pápa koporsója áthelyezésének liturgikus szertartásán Erdő Péter bíboros és Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora is részt vett.

A bazilikába tartó menetről készült képeken az elhunyt Ferenc pápa fején fehér püspöki süveg látható.

Az elhunyt egyházfőt vörös miseruhába öltöztették, vállára palliumot, fehér gyapjúszalagot, kezébe pedig fekete színű rózsafüzért helyeztek. Kezén ezüstgyűrű, amelyet már argentin bíborosként is viselt. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa halotti ruházata nem az alkalomra készült – akarata szerint –, korábban használt darabokkal temetik el. Koporsója is díszítés nélküli, egyszerű fakoporsó.

A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.

A rendőrség erre a három napra, illetve a szombati temetés idejére megszigorította a biztonsági intézkedéseket, a többi között lovas és gyalogos járőrözést tartanak a Vatikán körül, ahová továbbra is érkeznek a zarándokok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Jegybankbotrány: két egyetem is célkeresztbe került – Megszólalt az ÁSZ elnöke
Windisch László szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az MNB körüli ügyekben. A nyomozás újabb fordulatot vehet, és akár a pénz visszaszerzése is szóba kerülhet.


Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.hu Della című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.

A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.

Az ÁSZ-elnök szerint a legkomolyabb megállapításuk az, hogy „itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont”.

Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,

még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.

Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.

Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pánik Isztambulban: a földrengés miatt a magasból ugráltak le az emberek, sokan megsérültek
A földmozgások nem okoztak komoly károkat, de a pánik miatt sokan megsérültek. Az ellátórendszerek zavartalanul működnek.


Ahogy korábban mi is megírtuk, árom földrengés rázta meg rövid időn belül Isztambul környékét szerdán. Az első rengés 3,9-es erősségű volt, és a Silivri kerület partvidékén történt helyi idő szerint 12:13-kor. Nem sokkal később, 12:49-kor egy 6,2-es erősségű földmozgás is bekövetkezett ugyanott, majd 12:51-kor egy újabb, 4,4-es rengés rázta meg Buyukcekmece kerületét.

A legerősebb földrengés a Német Geotudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint 6,2-es volt, a fészke pedig körülbelül 10 kilométer mélyen helyezkedett el.

Isztambul kormányzói hivatala azt közölte, hogy a földmozgások pánikot okoztak, és emiatt

sokan magas helyekről ugrottak le, írja a BBC.

Legalább 151 ember megsérült. A tájékoztatás szerint halálesetről nem érkezett jelentés, és egyetlen lakóépület sem omlott össze. Egy elhagyatott épület viszont összedőlt a Fatih kerületben, de ott sem sérült meg senki.

A hivatal hozzátette, hogy az energia- és gázszolgáltatás, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat továbbra is zavartalanul működik.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök Ankarában, egy gyermekfesztiválon szólalt meg a földrengésekkel kapcsolatban. Azt mondta: „Folyamatban vannak a kutatási munkálatok”, majd hozzátette: „nincs gond”, legalábbis így tájékoztatták őt a miniszterei.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mostantól DR. Orbán Balázs – Megkapta a címet a politikai igazgató, pedig volt, akinek kérdései voltak vele kapcsolatban
A miniszterelnök politikai igazgatója maga jelentette be az örömhírt. A dolgozat kapcsán korábban plágiumgyanú és összeférhetetlenségi viták is felmerültek.


Orbán Balázs átvette a doktori oklevelét az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán posztolt erről, azzal a szöveggel, hogy „Minden nap egy jó nap arra, hogy az ember új dolgokat tanuljon.”

A doktori címet január végén ítélte meg neki az ELTE Egyetemi Doktori Tanácsa, azután, hogy Orbán Balázs tavaly decemberben summa cum laude minősítéssel megvédte „A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései” című dolgozatát – emlékeztet a 24.hu. A portál hozzáteszi: ez a PhD-értekezés az egyetlen olyan dolgozat volt 2024-ben az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangúlag támogatott, és a 444.hu információi szerint 5 igen, 2 nem, illetve 1 tartózkodó szavazatot kapott.

Úgy tudni, Orbán Balázs munkája szakmai oldalról megfelelt, de a nemmel szavazók összeférhetetlenség miatt nem akarták átengedni. Úgy vélik ugyanis, hogy az állami egyetem kiszolgáltatott helyzetben van, ha kormánytag nyújt be dolgozatot.

Rácz András Oroszország-szakértő anno több problémát is felvetett a dolgozattal kapcsolatban. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója kiszúrta például, hogy a szöveg hivatkozás nélkül vett át hosszabb részeket Orbán Balázs Árpási Botonddal közös tanulmányából, ezért a dolgozat nem tekinthető önálló tudományos munkának. A dokumentum metaadatai alapján rájött továbbá arra is, hogy a dolgozat legalább részben Árpási gépén íródott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: